Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

Fiatalokról — fiataloknak Mellőzve a gyakorlatot — miszerint a lapban történő változásokat, mint például a bizonyos időközökben, rend­szeresen megjelenő, félig-meddig egyazon korosztálynak szóló oldalak „beharangozását” szerkesztőségi cikkben szok­ták előre méltatni —, mi most csupán néhány sort írunk. Néhány sorban közöljük fiatal olvasóinkkal, hogy a kezdeti botorkálások, félszeg kezdeményezések után most — jelentős szünetet tudva magunk mögött —, újrakezd­jük. . . Igen, ismét, egyelőre még csak havonta egy alkalom­mal, később majd meglátjuk, érdemes-e, célt szolgáló-c a gyakoribb megjelenés, amellyel, úgy véljük, segítenénk az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtását, lát napvilágot ol­dalunk, a Fiatalokról — fiataloknak. Jelentős, majd mindenkit, aki e fenti életkor-kategóriá­Munkahelyi ifjúsági fórumok ba sorolja magát, érintő mostani témánk. Ami nemcsak, hogy aktuális, hanem ezen túlmenően kissé jövőbe muta­tó, jelent taglaló is. Az ifjúsági parlamentek tapasztala­tait, néhány ott észlelt felvillanást és — nem utolsósorban, azóta végbement történést taglalnak munkatársaink. Igen, egyelőre még csak ők. Mert.., Mert Rád, Rátok is számítunk a továbbiakban! Legyetek partnereink, adjatok hasznos tanácsokat, s közöljétek velünk: miről olvasnátok szívesen, mik azok, amik benneteket foglalkoztatnak? Ne restelljetek tollat ra­gadni, dolgozzatok velünk, foglalkozzunk, beszéljünk együtt, közösen gondjaitokról, eredményeitekről, élményeitekről! Mi ezt szeretnénk. No. meg persze, azt is, hogy mind többetek ötlete alap­ján válna színessé, érdekessé, olvasottá az oldal: a Fiatalokról — fiataloknak. fl másfél száz parlament tapasztalatai Megyénkben ez ideig mint­egy százötven munkahelyi és intézményi ifjúsági parlamen­tet rendeztek meg- Közel hat­ezer fiatal vett részt ezeken a fórumokon. Elmondták, véle­ményeiket, javaslataikat, szól­tak gondjaikról, örömeikről, több helyütt felajánlásokat tet­tek A szocialista demokrácia fórumainak eddigi tabasztala- tairól beszélgettünk Rudinszky I ászló if júmunkás-felelőssel, a KISZ megyei bizottságának tagjával. — Mi jellemezte a felkészü­lést a KISZ-esek és a gazda­sági vezetés részéről? — A KISZ IX. kongresszu­sát követően az aktivisták és titkárok tájékoztatókon, ér­tekezleteken és táborokban is­merkedtek rendezési, szerve­zési feladataikkal. A parla­mentet megelőző alapszerve­zeti taggyűléseken megbe­széltéjt azokat a kérdéseket, melyekről érdemes vitatkozni, felvetni és ami két évre fela­datot jelenthet. 1974 óta a gazdasági veze­tés jobban felkészült. A be­számolók elkészítésében az egyes részterületek vezetői együttesen segédkeztek. Át­fogó képet adtak a végzett munkáról. De akadtak kivéte­lek is. Az öblösüveggyárban a parlamentre vonatkozó in­tézkedési tervet nem a gazda­ságvezetés készítette el, ha­nem kiadták KISZ-munkának, mivel róluk van szó (?) A FŰTŐBER ifjúsági fórumán ugyan elhangzott valami, de nem értékelő beszámoló Általános frázisokról, nem pe­dig a helyi tapasztalatokról es megvalósulásokról szólt. — Milyen témákról esett szó a parlamentek vitaindító­jában? — A beszámolók kiemelten foglalkoztak az oktatással, egyéni és brigád versenymoz­galmakkal, művelődéssel, sporttal, valamint a szociális Ami a jegyzőkönyvekből kimaradt A komoly előkészítés, s az ízig-vérig fiatalos hozzászólá­sok, mik nemegyszer heves szópárbajokat idéztek elő, be­kerültek a jegyzőkönyvekbe. Akadt viszont az ifjúsági par­lamentek „idei történelmé­ben” néhány olyan nyelvbot­lás, tréfának is beillő elszó­lás, amik megnevettették, pár percnyi vidámsággal fűsze­rezték a parlamentek komoly munkáját. íme. Dr. Bubó. Sokan jelentkez­tek hozzászólásra az egyik if­júsági parlamenten, s az el­nöklő fiatal instruktor min­den egyes befejezett véle­ménynyilvánítás után „Kérem a következőt!” felkiáltással adta meg a szót a soron kö­vetkezőnek. Mondani sem kell: szűkebb baráti köre az­óta harsány „hú-hu” kiáltás­sal üdvözli" vagy csak doktor- kámnak, Bubó úrnak szólítja, a tévéből közismert rajzfilm­sorozat nyomán. Mikrofonláz, avagy agitá­ció menet közben. Egyik nagy­üzemünkben — élve a tech­nika ottani fejlettségi szint­jével — valamennyi felszólaló mikrofonba beszélt, s hangja felerősítve áradt szét a te­remben. Történt, hogy egy fiatalember széles gesztusok­kal fejtette ki véleményét az ■ üzemi demokrácia helyzetével kapcsolatosan, amikor ... Csak a készülék sípolása hallat­szott óráknak tűnő perceken át, s ő, igen, ő, szempárok kereszttüzében, csak hallga­tott: fél hang sem jött ki be­lőle. Mi a baj? — suttogta az elnök. Elfelejtettem, mit aka­rok tovább mondani — re- begte halkan, bár a síri csönd­ben élesen hallhatóan a „szó­nok”. Befejeztem! Ne, ne! — hangzott az agitáció — foly­tasd! És ő — mint valami va­rázsszóra — folytatta ... Nem tudom, kellett-e másutt egy igazán agitációmentes felszó­lalót menet közben további beszédre agitálni...? Figyelmetlenség, vagy tele­pátia. Budapesti központtal rendelkező üzemünk parla­mentjére „onnan fentről” ér­kezett képviselő. Micsoda meg­tiszteltetés — vélték a részt­vevők, s csak akkor vonták vissza véleményüket, amikor a „fenti” ember három egy­mást követő alkalommal üd­vözölte ... Igen, üdvözölte — a nagyüzemnek az ország meglehetősen távol eső zugá­ban lévő gyáregysége fiatal­jainak tanácskozását. Távol­ba látó tehetség? Telepátia? — gondolkodtak el a résztve­vők. Vagy — tegyük ezt mi hozzá — sportszerűtlen figyel­metlenség... ? A parlament vicce. Egyik üzemünkben a főmérnök a túl- szerVezést (de jó, hogy ott már erről beszélnek!!!) az egysze­ri ember példáján át próbálta szemléltetni. Aki úgy akart öngyilkos lenni, hogy a hídon vetett hurkot a Nyakába, mér­get vett be, s leugrás közben pisztolyt szegezett a homloká­nak. De ... a golyó a kötelet találta eí, s - bár emberünk a folyóba esett, sok vizet nyelt, és így a méreg is felhígult benne. Kimentették, azóta is él. Csak nem saját magát ta­lálta telibe a viccel példálózó illető, túlontúl szemléltetett hozzászólásával...? A biztos küldött. A most következő — jegyzőkönyvből kimaradt poén — egy terme­lőszövetkezetben történt. Az elnökség javaslatot tett a meg­választandó küldött szemé­lyére, aki a magasabb fóru­mon képviseli majd a közös­séget. Ám, még mielőtt a vá­lasztásra került sor, a jelölt szót kért, megköszönte a bi­zalmát, hogy megválasztották. Természetesen, nevetés bar- sant, bár ettől függetlenül mindenki rászavazott. juttatásokkal. Ezeken a terü­leteken szép eredményekről adhattak számot. Kevés helyet kapott, vagy teljesen hiányzott a beszámolókból a fiatalok nevelése a beillesz­kedéstől, az életre nevelésig. A mozgalmi munka fejleszté­sére tett intézkedések érté­kelésével is sokhelyütt adósok maradtak. — Hányán kértek szót a vi­tákban? — A perlamenteken a jelen­levők egynegyede mondta el véleményét. Javaslatokat tet­tek és kiegészítették a beszá­molókat. örvendetes az a fejlődés, amely a hozzászólá­sokban lemérhető. A fiatalok olyan kérdésekről szóltak, melyek nem csak egy szűk ré­tegre érvényesek, hanem az egész munkahelyre. Ám akadt olyan ifjúsági fórum is, ahol egyetlen hozzászólás sem hangzott el! Ilyen volt a rét­sági Glóbus Nyomda ifjúsági parlamentje. A fiatalok nem éltek a demokrácia adta le­hetőségekkel, pedig gondok, örömök, eredmények, minde- nüttA vannak. — Hogyan értékelhetjük a válaszokat, melyeket a fel­vetődő kérdésekre adtak? — Akadtak magyarázkodó, kitérő válaszadások, de álta­lánosságban elmondható, hogy többségük kielégítő volt- Nem volt olyan felvetés, ja­vaslat, mely válasz nélkül maradt volna. Habár egyre inkább oszlik, ám még néhol érezhető az a téves, rossz szemlélet, miszerint a gazda­sági vezetés a mozgalmi mun­kával való foglalkozást nem ismeri el. Az ifjúsági parla­menteken ez is szóba került, és együttesen próbáltak meg­oldást találni. — Mit vár a középszintű fórumoktól? — Még'hatékonyabb előké­szítő1 munkát, felkészülést, Azt hogy őszinte hozászólásokkal, ötletekkel, az ifjúsági parla­ment elérje célját, a fiatalság helyzetének valós bemutatá­sát, kritikus értékelését, to­vábbá a következő két évre vonatkozó feladatok megha­tározását, rögzítését. — békési — Ugyancsak méltó alkalommal, az ifjúsági parlament ta­nácskozásával egyidöben adták át Pásztón azt az ifjúsági és üzemi klubot, melyet a Váci Kötöttárugyár gyáregységében az egyik tmk-mühely megüresedett helyén alakitottak ki társadalmi munkával. A szakszervezet egy korábban meghir­detett pályázatát, melyet a klubok berendezésével, program­jával kapcsolatban hirdettek, nemrégen nyerték meg. így a textilipari dolgozók szakszervezete 35 ezer forint jutal­mat is adott a lelkes fiatal üzemnek. Ebből a pénzből vá­sárolták a klub berendezési tárgyait, rádiót, televíziót, írás­vetítőt és más egyéb hasznosítható eszközt, melyek jól szol­gálják a programok sikeres lebonyolítását. A polcokon 600 kötet könyv, sok-sok folyóirat várja olvasóit. A jól felsze­relt klubhelyiség ezentúl otthont nyújt majd a szakmunkás­oktatásnak, KISZ-gyűlések, munkahelyi megbeszélések helye lesz. Az ifjúsági programok, táncesték megrendezéséhez nem kell már a szomszédba menni, gyáron belül kiváló helyet biztosítottak maguknak a társadalmi munkától nem félő fia­talok. Fehér Mária, Fekete Ágnes, Szálkái Éva, Pádár Ka­talin és a többi, a klubért — az építéskor is — sokat tevő lány gondja legyen az értékes klubélet megszervezése is. —kj­Nem „csodabogár" Megmondtam a magaméi tört be a fejem — MERJÜNK SZÓLNI, őszintén nyilatkozni? Vagy megelégszenek a semmitmon­dó sablonokkal is? De hát akkor meg Wi értelme van ennek az egesznek? — imi­gyen súgtak-búgtak, tanakod­tak a balassagyarmati kórház férfiidegosztályának ápolói, egészségügyi dolgozói­De mi is kavarta fel ennyire a kedélyeket? Az történt, hogy a szóban forgó fiatalok értesítést kaptak az osztály pártcsoportjától, amdy sze­mélyes beszélgetésre invitál­ta őket. Az értesítésen a kö­vetkező témakörök álltak. 1. Hogyan értékeli az ifjúság megbecsülését az osztályon? 2. Idősebbek — fiatalok kap­csolata. 3. Hogyan látja jö­vőjét, fejlődését az osztá­lyon? 4. Munkafegye'em javí­tásának további lehetőségei. Mindig: kérjék a véleményünkéi! Rázós témák, annyi bizo­nyos. Volt aki a „ne szólj szám, nem fáj fejem”, taktikát javasolta. Mások erősködtek, hogy ezt a lehetőséget nem szabad kihasználatlanul hagy­ni. Végül is győztek, és bátorí­tottak az igazmondás mellett kardoskodók- És elkészült a fe'mérés. A fiatalok az ifjúság meg­becsüléséről szólva elmond­ták, hogy munkájukat elisme­rik, ám véleményüket, javas­lataikat nem igénylik kellően. Szeretnék, ha beleszólhatnának az építkezésbe, az osztály át­alakításába és kifejezetten hát­rányosnak tartják, ha dobál­ják őket egyik osztályról a másikra, mert ezzel megbont­ják a jó kollektívákat. Szakmai féltékenység? Az idősebbek és a fiatalok kapcsolatát a megkérdezettek alapjában jónak tartják. Ér­zik, hogy az idősebbek arra törekednek, hogy megszeret­tessék velük a szakmát. Lel­kesíti a fiatalokat, ha sok szakképesítéshez kötött mun­kát is rájuk bíznak ellenőr­zés és megfelelő gyakorlat mellett. Ez hozzásegíti őket, hogy hivatásukat igazán át­érezzék és egyre jobban meg­szeressék a kórházi munkát. Előfordul, azonban, hogy úgy érzik, az idősebbek szakmai­lag féltékenyek rájuk. Nagyobb propagandát a tanulásnak... Ami a jövőt illeti, a legtöbb fiatal elégedetlen a fizetésével, de valamennyien látják, hogy a tanfolyamok elvégzése után nagyobb anyagi lehetőségeik lesznek. Ám úgy érzik, hogy a továbbtanulást negatív kö­rülmények befolyásolják. Töb­ben javasolták, hogy ezzel kapcsolatban nagyobb terv- szerűségre lenne szükség. Sze­rintük a szakmai, politikai to­vábbtanulás nincs kel'ően pro­pagálva- Jó lenne, ha öt-hat évre előre ismernék a lehető­ségeket, hogy magánéletük esetleges nagyobb feladatait is ehhez tudják tervezni. nem Nem pzereljiik a babusgató ét A munkafegyelmet önkri­tikusan ítélték meg a fiata­lok. Legtöbbjük nem szereti a túlzott babusgatást, mert az is a fegyelem lazulásához ve­zet. Igénylik viszont a bírá­latot, az alkotó kritikát, de a személyes példamutatást is. Jogos elvárás, hogy akik meg­követelik tőlük a rendet, ma­guk is tartsák be. A felmérés utáni hangulat: — megmondtuk a magunkét, de lesz-e visszhangja és mi­lyen? LETT VISSZHANGJA, és nem is akármilyen. A kórház ifjúsági parlamentjén dr. Ba­lázs János orvos, a pártcsoport tagja egyenesen az intézet veze^íivel ismertette a beszél­getések tapasztalatait. És sen­ki fejét nem törték be. Sőt! A kórház párttitkára javasol­ta, hogy más osztályokon is készítsenek hasonló felmé­rést. A köz érdekében, no meg a tisztánlátás miatt. —vkni— Sok mindenről szó esett a mezőgazdaságban dolgozó fi­atalok ifjúsági parlamentje­in. Helyenként többről is, mint amennyire szükség lett volna. Pontosabban: a kezde­ti rendezvényeken, mintha bi­zonytalankodtak vo'nA a mun­kahelyi vezetők, mi a „csoda­bogár” is ez? A legtöbb gaz­daságban gyorsan rájöttek: nem részközgyűlés, nem bi­zottsági ülés. Fontos fórum, még akkor is, ha itt-ott ke­vesebb meghívót küldtek szét. Többet is címeztek volna, csak hát nem volt kinek. A megye termelőszövetke­zeteiben — hasonlítva más ágazatokhoz — kevés a fia­tal. S hogy több legyen, egyik jelentős állomás a jó if­júsági parlament. Már önma­gában is dicséretes, hogy ki­vétel nélkül minden termelő- szövetkezetben 'ezajlott a fontos esemény. Nem egy el­nök bizony némi lámpalázzal lépett az ifjú állattenyésztők, növénytermesztők, traktoro­sok elé. S midőn látták: a fiatalok cseppet sem izgatot­tak, az ő fészélyezettségük is felengedett. így alakultak ki tartalmas viták, így feiejtőd- tek el .tartalmatlan beszámo­lók. Nem képezte vita tárgyát, hogy a fiatal szakemberek nem nagyon törekszenek a mezőgazdaságba. De ha a gaz­daságok vezetői — anyagi le­hetőségeikhez mérten — igye­keznek az iparban tapasztal­takhoz közelítő munkakörül­ményeket biztosítani, alkal­mat nyújtanak a „trónkövete­lőknek” az alkotásra, önálló­ságra, a már a mezőgazdaság­nak megnyert fiataloktól nem kell elbúcsúzniuk. Az ifjú szakmunkások, ag­rárszakemberek több törő­dést kértek, arra azonban vi­gyáztak: ne kergessenek illú­ziókat. Sőt, maguk is segítsé­get kínáltak fel. A kishartyá- niak például gépszín, autó­buszváró építését vállalták. Szinté mindenütt — így End- refalván, örhalomban is — szóba került a munkaidő rö­vidítése, a lakásépítés támo­gatása, a 6zabad idő hasznos eltöltéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtése, bő­vítése. Jogos igényeket vetettek fel, még akkor is, ha ezek közül jó pár nem helyi probléma, országos gond, s a megoldás sem a termelőszövetkezet el­nökétől függ. Aztán az is kiderült: a me­zőgazdaságban dolgozó ifjak nem mindenütt alapos isme­rői az ifjúsági törvénynek. Enélkül pedig nehéz élni a jogokkal. így vezérelte a cél az őrhalmi tsz vezetőit, hogy a gazdaság híradójában ki­vonatokat közölnek a törvény­ből. Mondván: jobb később, mint soha. Sok szó esett az eredmé­nyekről is. Az étkeztetés meg­óvásáról, az ifjúsági szer­vezetek anyagi támogatásá­ról, a továbbtanulásra való ösztönzésről. A fjatalok él­tek a szövetkezeti demokrá­cia újabb lehetőségével, s ha máskor nem, a tanácskozás után rádöbbentek: nem „cso­dabogár”, a közös életének fontos eseménye az ifjúsági parlament. S ezt így' fogták fel vezetőik is. Sz. Gy. NÓGRÁD - 1976' október 30., szombat \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom