Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA AZ MSZMP N O G R A XXXII. ÉVF. 256. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. OKTÓBER 29., PÉNTEK Világ proletárjai, egyesüljelek! Lázár György Belgrádban Tanácskozás a szénbányáknál Erőfeszítések az ígéret Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke csütörtökön Dzsemal Bijedicsnek, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végre­hajtó Tanácsa elnökének a meghívására hivatalos és ba­ráti látogatásra Jugoszláviá­ba érkezett. A kormány elnö­két és a magyar küldöttség tagjait a belgrádi Topcsider vasútállomáson Dzsemal Bije- diccsel az élen,, a, jugoszláv vendéglátók ünnepélyesen fo­gadták. A pályaudvari hiva­talos fogadtatás után Lázár György, és a magyai' küldött­(Folytatás a 2. oldalon) iné Csütörtökön műszaki tanácskozást tartottak a Nógrá­di Szénbányáknál. A résztvevők előre megkapták az írá­sos jelentést, a vállalat első háromnegyed évi műszaki, gazdasági tevékenységéről, valamint a munkavédelmi és baleseti helyzetről. A tanácskozást ezúttal külön szervezték a szén termelő üzemek műszaki dolgozói számára, ahol Bo­csi Ottó főmérnök, s külön a kiegészítő üzemek számára, ahol Adorján Henrik, a termelési és koordinációs osztály vezetője fűzött szóbeli kiegészítést az írásos jelentés­hez. Az - előző évhez viszonyítva bevételi, valamint , az ered- számottevően javult a válla- ménytervet túlteljesítették, latnál a gazdasági munka ha- Szépséghibája az elvégzett tékonysága. Időarányosan az. munkának, hogy a jövő .szem­első háromnegyed évben. a pontjából is fontos feltárási, széntermelési, minőségi, ár- elővájási terv teljesítésében VJ. nógrádi műszáki hóna1 \> Előadások közlekedésről, szállításról, rakodásról A VI. nógrádi műszaki hó­nap rendezvénysorozatában, a Közlekedéstudományi Egye­sület szervezésében, a szállí­tásokról, a rakodások gépesí­téséről, valamint a MÁV és a Volán közötti kapcsolatokról hangzottak el előadások a kö­zelmúltban Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Központ­ban. Dr. Hegedűs Ágoston, a KÖTUKI főosztályvezetője, Tóth István, a MÁV Buda­pesti Igazgatósága' kereske­delmi osztályvezetője, vala­mint dr. Kakasi Domonkos, a Volántröszt osztályvezetője beszélt a fentebb említett té­mákról. ★ A IV. ötéves terv időszaka alatt, a közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően, roppant dinamikusan fejlő­dött hazánkban az áru-, de főleg a tömegszállítás. Ez utóbbihoz egyébként hozzá­járult az is, hogy a tervidő­szakban 778 kilométer hosz- szúságú, kisforgalmú vasút­vonalat szüntettek meg, ame­lyek hatására több mint 10 millióval nőtt a közúton szál­lított utasok száma. Az V. ötéves tervben további 38 gazdaságtalan üzemeltetésű vasútvonalat szüntetnek meg — Nógrádban erre nem kerül sor —, ami további jelentős feladatok megoldása elé állít­ja a személyforgalmat lebo­nyolító vállalatokat, közöt­tük elsődlegesen a Volánt. S bár a Volán 2. számú Válla­lat eszközeinek bővítése az el­múlt években mérsékeltebb volt az országos átlagnál, mégis csupán 1975-ben több mint 35 millió utast szállítot­tak. Mivel további szállító­járművek beszerzésére a jö­vőben sem adódik kellő lehe­tőség, így az elkövetkezendők­ben .meg kell vizsgálni a lép­csőzetes munkakezdés lehe­tőségeit. A tapasztalatok sze­rint 10—15 százalékkal növe­lik a szállítókapacitást. Fe­lül kell vizsgálni a távolsági autóbuszjáratok megállóhe­lyeinek indokoltságát. Rop­pant időszerű lenne g forga­lom gyorsítása szempontjá­ból, hiszen jelenleg e jármű­vek .átlagsebessége nem ha­ladja m,eg a 32 km/óra se­bességet. A további teendők között szerepel az elővárosi forgalom javítása, valamint a kulturált utazás feltételei­nek bővítése is. A személyszállításhoz ha­sonlóan a teherfuvarozás is jelentősen fejlődött. Különö­sen érvényes ez a MÁV Bu­dapesti Igazgatóságához tar­tozó hét megyére — közöttük van Nógrád is —, ahol az ál­lamvasutak áruszállításának 35 százaléka zajlik. A MÁV — a népgazdaság érdekeit fel­ismerve, amelyek megköve­telik majd a mind gyorsabb, hatékonyabb, mind kevesebb élőerőt igénybe vevő szállí­tásokat, már eddig is gyü­mölcsöző kapcsolatokat ala­kított ki a másik nagy fuva­rozóval, a Volánnal. Csupán a budapesti igazgatóság terüle­tén 18 állomási MÁV—Volán komplexbrigád működik, kik­nek versenyében a múlt évi értékelés szerint a Salgótar- ján-külső pályaudvaron dol­gozók lettek az elsők. Az elkövetkező időszakban (természetesen) e területen is további fejlődéssel keli szá­molni. Jobban elterjesztik a konténeres, rakodólapos szál­lítási módot — egyébként Sal­gótarjánt Győr után máso­dikként kapcsolták be a kon­ténerfuvarozásba —, s mind­inkább törekednek a szállítás gépesítésére. Külön feladat jövőre a nagy teherbírású emelőgépek beszerzése, me­lyek az eddigi 5 tonnással szemben, 20 tonnás konténe­rek fogadását is lehetővé te­szik a megyében. A konténerizáció szélesebb elterjesztésére, ami egyébként nemcsak az ipari üzemekre, hanem a kereskedelemre is érvényes követelmény, a to­vábbiakban nagyobb erőfe­szítéseket kell tenni, hiszen a jövő hónapban átadják ren­deltetésének a budapest—jó­zsefvárosi új, nemzetközi kon­téner-pályaudvart iáért lemaradás tapasztalható. Hang­súlyozta ezt Bocsi Ottó is szóbeli kiegészítőjében. A tanácskozáson részlete­sen elemezték az eddig vég­zett munkát. Ugyanakkor a lehetőségek aprólékos számt bavételével a soron követke­ző tennivalókat is meghatá­rozták. Háromnegyed év alatt több mint 14 ezer tonna szén kitermelésével teljesítették túl az esedékes tervet. Az igé­nyek ennél nagyobbak és az ígéret is többre szól. Ebben az évben 22 ezer tonna szén termeléstöbbletet várnak a Nógrádi Szénbányáktól. A nűszaki tanácskozáson nem véletlen, hogy ennek megfe­lelően folyt a vita. Laczkó István Kányás-akna üzemve­zetője elöljáróban gondjaik­ról szólt. Arról, hogy a fel­tárási, elővájási munkát mi­lyen nagymértékben hátrál­tatja még ma is az iszap el­takarítása. Az emlékezetes vízbetörés óta a déli bánya­mező előkészítési munkahe­lyeiről 9670 csille iszapot szállítottak a külszínre. Ha az összes iszapkiszállítőst fi­gyelembe vesszük, ez a meny- nyiség meghaladja a 30 700 csillét. Szólt azokról az erő­feszítésekről is, amelyekkel úrrá akarnak lenni a gondo­kon. Elismeréssel szólt a ne­héz körülmények között helyt­álló szocialista brigádokról és végül bejelentette, hogy Há­nyás 11—12 ezer tonna szén­nel túlteljesíti éves tervét. Poszuk József, szorospata­ki aknavezető ugyancsak gond- iaikkal kezdte felszólalását. Sürgette a maróhenger fel­újítását. bizakodva szólt a jö­vőről. A jelenleg meglevő 13 000 tonnás lemaradásukat az év végéig három-négyezer tonnával kívánják csökkenteni oly módon, hogy a siker ér­dekében mindent elkövetnek. Mákos Nándor, Ménkes-akna főmérnöke elöljáróban arra figyelmeztetett, hogy a jövő­ben a tervezést jobban meg kell alapozni. Beszámolt az irányítás színvonalában bekö­vetkezett kedvező változás­ról, az üzem- és munkaszer­vezésben elért eredmények­ről. Kérte, hogy az üzemnél a műszaki csoportot erősítsék meg. Ezt a fejlett technika, technológia, a rekonstrukciós munkák indokolják. Bejelen­tette, hogy a két F—6-os gép­pel még ebben az évben meg­(Folytatás a 2- oldalon.) "Y.V " leanlőd a Magyar—Sstirfet Baráti Társaság VI. országos érteiie&hjte Budapestre érkezeit az SZMBf küldői tí-ége A Parlament kongresszusi termében szombaton több száz küldött és meghívott részvéte­lével kezdi meg munkáját az MSZBT VI. országos értekez­lete. A baráti társaság leg­magasabb fórumának kétna­pos tanácskozásán ott lesznek a társadalmi és tömegszerve­zetek képviselői, továbbá a szovjet testvérszervezet, az SZMBT küldöttsége. A társaság 1971. novembe­rében tartotta V. országos ér­tekezletét. Most az elmúlt fél évtized munkájának mérle­gét vonják meg: áttekintik, hogy a mozgalom sokszázezres tábora milyen eredményeket ért el a két nép közötti kap­csolatok erősítésében, a ba­rátság ápolásában, s milyen új formákkal, módszerekkel gazdagodott tevékenysége. Is­meretes, hogy a két országos értekezlet közötti időben ho­nosították meg a kollektív tag­csoport-munkaformát a ba­rátsági munka hatékonyságá­nak fokozására, hatósugará­nak bővítésére- 1971. április 22-én elsőként kapta meg a tagcsoporttá nyilvánításról szóló oklevelet a Lenin Ko­hászati Művek kollektívája. Azóta 1200 föle emelkedett a munkahelyi, iskolai tagcso­portok száma, s bebizonyoso­dott, hogy létrehozásuk, meg­erősödésük öt év alatt kiszéle­sítette a mozgalmat. A küldöttek írásban kéz­hez kapták az országos elnök­ség beszámolóját, ehhez fűz szóbeli kiegészítést szomba­ton Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Az országos értekezlet szom­bat-vasárnapi tanácskozását átfogó, széles körű előkészí­tő munka előzte meg. Augusz­tusban a tagcsoportok meg­vizsgálták saját munkájukat, és tanulmányozták az orszá­gos értekezlet elé kerülő do­kumentumtervezeteket. Szep­tember 6. és 20. között zajlot­tak le országszerte az MSZBT- tagcsoportok megyei és fő­városi kerü’eti szintű érte­kezletei. Már ezeken a ta­nácskozásokon is szóba kerül­tek azok az új elképzelések, amelyekkel tovább szélesíthe­tő a mozgalom tömegbázisa, változatosabbá, vonzóbbá te­hetők az akciók. Az országos értekezlet kül­döttei már szűkebb hazájuk tapasztalatainak, véleményé­nek ismeretében vehetnek részt a beszámoló feletti vitá­ban. Vasárnap a beszámoló fe­letti vitával folytatódik a tanácskozás, majd döntenek a beterjesztett dokumentu­mokról: a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos el­nökségének az eltelt időszak munkájáról szóló beszámoló­járól, az országos értekezlet határozati javaslatáról, és az MSZBT működési elveiről. Ugyancsak vasárnap vá­lasztják meg a 175 tagú új országos elnökséget, vala­mint annak tisztségviselőit. Csütörtökön Vaszilij Mihaj- lovics Sztriganovnak, a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság első elnökhelyettesének, az OSZSZk kulturális minisz­terhelyettesének vezetésével szoyjet küldöttség érkezett Budapestre. hogy részt ve­gyen a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság szombaton kez­dődő VI. országos értekezle­tén­A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, és Sebes­tyén Jenő, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője fo­gadta. Jelen volt J. V. Sza- limon, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének tanácso­sa. a Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetségének magyar- országi képviselője. (MTI) Befejezte munkáját az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa Csütörtökön befejezte mun­káját az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. A tanács­kozás második napján részt vett Havasi Ferenc, a kor­mány elnökhelyettese, dr. Bí­ró József külkereskedelmi mi­niszter, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, ott voltak az országos főható­ságok, a hazai szövetkezeti mozgalom társágazatainak vezetői, valamint a társadal­mi és tömegszervezetek' ve­zető képviselői is. A kongresszus mindvégig nagy érdeklődést kiváltó vi­tájában csaknem 40 küldött vett részt, további 14-en pe­dig — idő hiányában — írás­ban adták be hozzászólásu­kat. A felszólalók közül többen nyugtázták elismeréssel azön- kormányzati munka, a szö­vetkezeti demokrácia erősö­dését, ugyanakkor rámutat­tak arra is, hogy az önkor­mányzati munka hatékonysá­gát a jövőben a döntést hozó testületi tagok felkészültsége, ismeretei bővítésének útján is fokozni kell. Mint a gazdasági építőmun­ka továbbfejlesztésének fontos tényezőiről, szóltak az érvény­ben lévő szabályozó rendszer­rel és a bérpolitikával ösz- szefüggő tennivalókról, az (Folytatás a 2. oldalon). Betakarítás Tereskén A romhányi közös gazda­ságban korszerű körülmények között, új gépek segítségéve! takarítják be a cukorrépát. A begyűjtés két menetben tör­ténik. Először a leveleket vág­ja le az egyik gép, melyet szecskázva azonnal visznek a vontatók silónak, másodszor egy ásógép forgatja ki a ré­pafejeket a földből. A cukor­répa betakarításának régi, derekat, lelket gyötrő mun­kája már a múlté a romhányi közös gazdaságban. Képün­kön: Tereske határában fo­lyik a répa betakarítása. — kép: kulcsár — (Termelőkről és feldolgozók­ról szóló riportsorozatunk el­ső részé a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom