Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
Mesterfokú tornászbaj noBiság A körcsarnokban rendezték meg a mesterfokú tornászbajnokság döntőit. A képeken: az összetett verseny férfi és női győztese. Molnár Imre (Üjpesti Dózsa) Egervári Márta (BHSE). (MTI-fotó: Petro vies László felvételei) A CSAPATEMBER Név: Torjaik Ágota. Életkora: 16 év. Munkahelye: Madách 1» Gimnázium 111. o. Sportága: vívás. Egyesülete: SKSE. Edzője: Vertich Tamás. Minősítése: Aranyjelvényes versenyző. — Szeptemberben — hét évvel ezelőtt — megtudtuk, hogy az SKSE vívótanfolyamot indít — meséli Ági. — Bártfai Katival és Somogyi Évivel, barátnőimmel, egyik délután fölkerekedtünk és eljöttünk vívni. Később rájöttünk, hogy nem is olyan egyszerű dolog a tőrforgatás, de akkorra már bottal se lehetett volna elzavarni minket. — A víváshoz nagy akaraterő, kitartás szükséges, mert a többi sportághoz viszonyítva aránylag hosszú ideig tart a technikai elemek elsajátítása. — Igen, valóban sokat kell gyakorolni, tanulni addig, amíg valaki elindulhat egy versenyen, és még többet, ha eredményt is szeretne, de ez minden sportágnál így van. Szeretem a vívást, a versenyzést, a versenyre való utazást, és azt a rengeteg élményt, ami egy-egy ilyen út alkalmával adódik. A tavalyi budapesti világbajnokság is ilyen nagy élmény volt. Nagyon érdekes volt közelről megfigyelni azokat a vívókat, akikről eddig csr .1 az újságokból ol- vashatí'rk lilönösen mély benyomást tett rám az egyéni férfitőr döntője, ahol három francia, két szovjet vívó és a magyar Somodi Lajos küzdött az első helyért, melyet végül is a francia Noel nyert. Hasonlóan nagy élmény volt, mikor első tatai edzőtáborozásom alkalmával egyik este meglátogatott minket Gerevich Aladár, a sokszoros olimpiai és világbajnok. Nagyon közvetlen hangon elbeszélgetett velünk, rengeteg érdekes anekdotát, történetet mesélt. Élménybeszámolója kellemesen felüdített mindannyiunkat az egész napos fárasztó edzés után. — Ha már megemlítetted Tatát, az edzőtábort, mondd el, hogyan kerültél oda. Beszélj versenyzői pályafutásodról? — Kétszer hívtak meg Tatára, először 1974-ben, másodszor az idén, a területi serdülőbajnokság megnyeréséért. Legnagyobb eredménynek serdülőcsapatunk idei országos bajnokságon elért II. helyét tartom, melynek én is tagja lehettem — Miért ez a II. hely áll „ranglistád” élén? — A csapateredményeket többre tartom az egyéni győzelemnél, már csak azért is, mivel a mi sportágunkban ritkán van alkalom csapat- versenyre. — Az idén városunkban tartották az országos sport- iskolás-bajnokságot. Te is elindultál. .. — Ennek a versenynek külön története van. Mindjárta nyári szünet kezdetén elutaztunk a Szovjetunióba és a verseny előtti napon rengeteg élménnyel gazdagodva érkeztünk vissza Másnapra természetesen kipihentem már magam, elég jól ment a vívás, bekerültem a döntőbe, ahol négyes holtversenyt vívtam az I. helyért, de végül is csak a IV. helyet tudtam megszerezni. — Eddig csak a vívásról beszélgettünk, néha akad egy kis szabad időd. Ilyenkor mivel foglalkozol, mit csinálsz? — Az iskolánk minden évben megrendezi a Madách-hó- napot, minden tantárgyból pályázatot hirdetnek. Mostanában, ha van egy kis szabad időm, az idei matematikai pályázatra dolgozattal készülök. Tavaly is indultam, második lettem — mondja Tor- ják Ágota. O. K. Kubi (SBTC) sikere Kitünően szerepelt Rubi Nándor, az SBTC asztaliteniszezője, a sportág aranyjelvényes versenyzője Veszprémben, az országos vidéki ifjúsági tízek bajnokságon. A tarjám versenyző a kiegyensúlyozott mezőnyben az előkelő 3. helyet szerezte meg, dobogóra került. Teljesítményével a megyei asztaliteniszsport eddigi legnagyobb sikerét aratta. A végeredmény: 1. Bérezi (Pécsi EAC) 8, 2. Gulyás (Miskolci ÉMTE) 7, 3. Rubi (SBTC) 6, 4. Bátori (Miskolci ÉMTE) 5, 5. Erdélyi (Pécsi EAC) 5. 6- Szatmári (Szolnoki Volán) 4, 7. Oros (Szolnoki VD) 4. 8. Laczkó (Diósgyőri VTK) 2, 9. Papp (Veszprémi Volán) 2, 10. Horváth (Tolnai Vörös Lobogó) 2 győzelemmel. Kosárlabda Kettős tarján! Salgótarjáni Kohász SE— Hernádi Tsz SK 91—79 (40—46) Salgótarján, sportcsarnok, 100 néző, v.: Gilli B. SKSE: Palla (9), Tóth (2), Telek (4), Lajgut (1), Juhász (33). Cs.: Petrucsik (20), Pintér (4), Szabó (7). Edző: Boronyai Tamás. Az SKSE NB Il-es férficsapata az újoncgárdát köny- nyű ellenfélnek vélte. Ez majdnem megbosszulta magát, hiszen úgy nézett ki, hogy a vendégek rácáfolnak eddigi teljesítményükre. A játékidő első részében az SKSE-játékosok sokat kapkodtak, a hernádi együttes viszont jó csapatjátékot nyújtva 46—40-re elhúzott. Szünet után feljavult a hazaiak teljesítménye, csapatjátéka. Pontosabban dobtak kosárra, s így megfordították a mérkőzés állását. Az SKSE győzelme a második félidei játékkal megérdemelt volt. Bp. Gyógypedagógiai Főiskola —SBTC 56—64 (23—32) Budapest, v.: Czifráné, Boros. SBTC: Gasparkovics (10), Kővágó (6), Anda (13), Mártinké (4), Bablena (23). Cs.: Krenács (1), Szarvasné (2), Hegyi (3), Tőzsér (2). Edző: Szarvas József. Az SBTC lányai a rájátszás harmadik mérkőzésén újabb értékes győzelmet szereztek, ezúttal idegenben. Ezzel a győzelemmel a bányászlányok az első helyre kerültek. Az első helyen álló Bp. Gyógypedagógiai Főiskola csapata ellenében Bablena Györgyi kimagasló teljesítményt nyújtott nem csupán az összjáték- ban, hanem kosárszerzésben is. Rajta kívül Anda Erika és Gasparkovics Éva nyújtott átlagon felüli, nagyszerű teljesítményt A tarjáni lányok legközelebb idehaza mérkőznek majd, amikor a Kertészeti Egyetem csapatát látják vendégül. d. I. Kardién (Bsr. MEDOSZ) meg lepő helyezése Kaxincbar cihán Kazincbarcika térségében rendezték meg az 1976. évi éjszaki országos egyéni tájfutó-bajnokságot. A versenyen meglepő sikert ért el a Bgy. MEDOSZ versenyzője Kardics, aki a 17 éves fiúk 5,9 kilométeres távján ezüstérmet szerzett, a győztes Hrenkó (Nyíregyháza) mögött 2. lett. Ezzel öt bajnoki pontot szerzett csapatának, amely a 25 együttes versenyében végeredményben a 15—18. helyen végzett. Röplabda NB 11. ■ SPORT* Meg jegyzések a megyei kézilabda- bajnokságról (1.) A megyei kézilabda-bajnokságban — az elmúlt évhez viszonyítva nagyobb küzdeniakarás jellemezte a csapatok játékát. A férfiak mezőnyében induló 10 csapat jó része egyenlő ellenfélként állt egymással szemben. Nem volt előre lefutott mérkőzés, s ez tetszett a közönségnek, de jót tett a kézilabdasportnak is. Így minden csapatnak, minden mérkőzésre alaposan kellett felkészülnie, ha nem akart vesztesként öltözőbe vonulni. Ezt a megállapítást támasztja alá és igazolja az is, hogy a bajnoki cím sorsa csak az utolsó fordulóban dőlt el, két jól felkészült csapat, a Szőnyi SE és a Nagybáto- nyi Bányász között. Dicséret illeti a Pásztói SE csapatát! Az elmúlt évi halvány szereplés után a 3. helyen végeztek -— megelőzve a gyengébb játékot produkáló Bgy. SE együttesét —, de úgy, hogy az utolsó előtti fordulóig még versenyben voltak a bajnoki címért. Aránylag kiegyensúlyozott játékot láthattunk a Diósjenő és Romhány együttesétől. Egyáltalán nem voltak tekintélytisztelők. Elég csak megemlíteni, hogy a tavaszi fordulóban a Diósjenő a bajnok Szőnyi SE-t fektette kétvállra, míg a romhányiak a szőnyi SE-n kívül a Nagybáto- nyi Bányász ellen is diadalmaskodtak! Hasonló játékra, harcos küzdeniakarásra van és lesz szükség ahhoz, hogy a megye kézilabdasportja előbbre tudjon lépni. Az előrelépés mércéje viszont Tatán van meghúzva az osztályozókon. Ott dől el évről évre, hogy Nóg- rád megye kézilabdasportja mennyit fejlődött. Fel tudják-e venni a versenyt Nóg- rád legjobb csapatai a többi megye képviselőivel vagy sem? Nem kell külön ecsetelni, hogy a jó és eredményes tatai szereplés régi óhaja a kézilabdát szerető sportembereknek és szurkolóknak. Jelenleg Nógrád megyében összesen csak két NB Il-es csapat van, az St. Építők férfi- és az SBTC női gárdája. Viszont ezt a két csapatot minden dicséret és elismerés megilleti, hiszen mindkét együttes dobogóközeiben van. Ezt a jól szereplő, de szűk NB-s keretet lenne jó bővíteni. Bogácsi dobja kapura a Iabd át a Szőnyi SE—Nagybátonyi Bányász mérkőzésen. Herbst Rudolf felvétele Egy-két mondatban a női mezőnyről is halljunk. Mindössze 5 csapat küzdött a bajnoki pontokért. Erről a bajnokságról nem lehet elmondani ugyanazt, mint a férfiakról, hogy öldöklő küzdelem folyt a bajnoki címért. A pásztói lányok ugyanis kezdettől fogva az élre álltak, és egy vereséggel, „toronymagasan” nyerték meg a bajnokságot. Más csapatoknak még reményt sem adtak bajnoki cím megszerzésre. Itt inkább a 2—4. hely megszerzéséért folyt kiegyensúlyozottabb küzdelem. Végül is a sorrend így alakult: 2. St. ZIM, 3. St. Kötő Spartacus, 4. SBTC II., 5. Ecseg. A női mezőnyben el kéll marasztalni az SBTC II. és az St. Kötő csapatait, mivel az előbbi két, az utóbbi egy alkalommal nem állt ki bajnoki mérkőzésen. Ez sportszerűtlen megnyilvánulás. A megyei bajnokságban * pozitív eredmények mellett nem szabad elsikláni és szemet hunyni a hiányosságok és a felmerült, vagy meglévő gondok felett sem. A jelenlegi rendszerben folyó bajnokság még nem tölti be teljes egészében hivatását. Miért? Részben — és az évek óta visszatérő kérdés — az induló csapatok száma kevés. A férfiaknál 10, a nőknél — nevetségesen kevés — 5 csapat indult az elmúlt bajnokságban. Ilyen létszám mellett nem lehet igazi rivalizálást kialakítani — a nőknél például 4 fordulós bajnokságot kellett kiírni, hogy a mérkőzésszám meglegyen. A járáMérsékelt játék a kettős fordulókban Baja—SÜMSE 3—1 (12, 10, —11, 9) Baja, v.: Papp. SÜMSE: Félegyházi, Sárai, Liptai II., Papp, Krajsnár, Liptai I. Cs.: Szomszéd. Edző: Félegyházi Pál. Végig izgalmas küzdelemben a hazaiak a játszmavégeken jobban sikerült hajrával nyertek. Jó: Félegyházi. Szegedi DÉLÉP—SÜMSE 1—3 (—5, —14, 12, —12) Szeged, v.: Hajdú. SÜMSE: Szomszéd, Sárai, Papp, Krajsnár, Liptai I., Liptai II. Cs.: Fé'. egyházi. Edző: Fél egyházi Pál. A mérkőzést szükség-játékvezető vezette, mivel sem a vezető, sem a másodbíró nem jelent meg. A szokásosnál gyengébb teljesítményt nyújtó vendégek győzelmét a sereghajtó szegediek lelkesedéssel nehezítették meg. Kistcrenyei SE—Miskolci Spartacus 3—0 (7, 4, 8) Kisterenye, v.: ^/.erényi. Kisterenye: Kovács, Szomora, ökrös, Puszta, Rása, Hanyi- né. Cs.: Kiss, Földiné. Edző: Molnár László. A vendégcsapat késése miatt a teremben lejátszott mérkőzésen végig a terenyeiek irányították a játékot. Ötletesebb és erőteljesebb támadójátékot felvonultatva, biztos győzelmet arattak. Hanytné és Ökrös az előkészítésben, Puszta és Kovács a támadásban jeleskedett. Kisterenyei SE—Nyíregyházi Taurus 0—3 (—3. —7, —7) Kisterenye, v.: Nyilas. Kisterenye: Kovács, Szomora, Ökrös, Puszta, Rása, Hanyiné, Cs.: Kiss, Földiné, Bakos. Edző: Molnár László. Az érettebb és rutinosabb vendégcsapat ellen a terenyeiek rossz felfogásban játszottak. Védő- és mezőnymunkájuk elmaradt a várakozástól, ezáltal a támadójáték felszínessé és vérszegénnyé vált. A csapat kulcsjátékosai közül Ökrös és Puszta teljesítménye csalódást okozott. Az élbolyba tartozó szabolcsi együttes győzelme Ilyen arányban is megérdemelt. SBTC—Testnevelési Főiskola 0—3 (—13, —5, —9) Salgótarján, v.: Gallal. SBTC: Kovács, Ipacsné, Sándor, Radváruszki, Denk, Csík. Edző: Szatmári Szilárd'. Az első játszmában az SBTC kezdett jobban, 13—7-ig köny- nyedén érték el pontjaikat, Ezután a listavezető fővárosiak egyre jobban belelendültek, és biztosan nyerték meg a találkozót. SBTC—N yíregyházi Spartacus 1—3 (—10, 12, —8, —14) Salgótarján, v.: Jásfalvi. SBTC: Kovács, Sárainé, Sándor, Radvánszki, Denk, Csík. Cs.: Ipacsné. Edző: Szatmári Szilárd. A közel két egyforma képességű csapat küzdelmét a sokkal jabb napot kifogó vendégek nyerték meg. A hazaiak lelkesedés nélkül, időnként bosszantó elemi hibákat vétettek. Csak Kovács játéka volt kielégítő. (varga) sok — a pásztói járás kivételével — évek óta nem biztosítanak feljutó csapatot a megyei I. osztályú bajnokságba. Miért? A kézilabda-szövetség elképzelése, akarata, hogy — hasonlóan a labdarúgáshoz — feljutásos és kieséses rendszerű kézilabda-bajnokságot szervezzen, nem valósítható meg. Ez a tény mindenképpen csökkenti a bajnoki mérkőzések tétjét, hiszen nincs kieső. Elképzelhetetlen, hogy a megye — és természetesen Salgótarján — nagyvállalatai, intézményei miért nem szerveznek és indítanak kézilabdacsapatot? Minden bizonynyal lenne jelentkező a szakosztályokba, hiszen olyan nagyvállalatokról van szó, mint az öblösüveggyár, síküveggyár, kohászati üzemek, írószer ktsz, ahol nagyszámban foglalkoztatnak fiatalokat, nőket is. Remélhetőleg az illetékes sportkörök vezetői napirendre tűzik a kézilabdaszakosztályok létrehozásának lehetőségét és a lehetőségekhez képest létre is hoznak szakosztályokat. Ez elengedhetetlenül szükséges lenne a továbblépéshez! (Folytatjuk) Simon József .
