Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

Új kiad tony oh a politikai könyvnapokra

I Három megye kisállattártőinak

Kétnapos kiállítás Putnokon

A politikai könyvnapok 15. alkalommal megrendezett eseménysorozata alkalmából sok értékes könyv lát napvilágot.

A szocializmus építéséről című Lenin-gyújtemeny a témára vonatkozó műveket, illetve szemelvényeket több részre tagolva közli. Foglalkozik a szocialista forradalommal, mint a kommunista társadalom építésének kiindulópontjával, a párt és a szocialista állam szerepével- a szocializmus építésében, a Szocialista gazdaság kérdéseivel továbbá a kulturális forradalom és a nép kommunista hévelésének

ügyével.

Az információ tömege évente körülbelül 7 milliárd

nyomtatott oldallal gyarapodik. Z. Afanaszjev ,.Társadalmi információ és társadalomirányítás” című munkája úgy tárja fel a társadalmi információ minőségi, tartalmi vonatkozásait,

hogy felhasználja a matematika, a kibernetika- a mérnöki pszichológia és ,más tudó. mányok vívmányait.

A magyar esztétika története című könyv szerzője — Szerdahelyi István — a magyar esztétika utóbbi 30 esztendejének történetét, irgalma, vitáit, heves szellemi küzdelmeit ábrázolja. Az oktatás, az önművelés segítése érdekében a kötet filozofikusain elvont okfejtéseit közérthetőéin. szemléletesen, olvasT mányos stílusban írta megA leventeintézmény történetét elemzi Gergely Ferenc— Kiss György szerzőpár Horthy leventéi című munkája.

Harmadik, átdolgozott és bővített kiadásban lát napvilágot A nemzetközi kommunista mozgalom című munka, amely a kommunista és munkáspártok — mai feltételek között kifejtett — tevékenységének néhány alapkérdését vizsgálja.

Nagy figyelmet fordít a szocialista forradalom kérdéseire, arra a küzdelemre- amelyet a kommunista pártok a munkásosztály egységéért. a monopólium- és imperialistaellenes világfront megteremtéséért ég megszilárdításáért folytatnak.

A nagyüzemi párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta

Következetesen, magas fokú szervezettséggel

A NAPOKBAN ÜLÉST TARTOTT a Salgótarjáni Kohászati Üzemek nagyüzemi párt-végrehajtóbizottsága. A cél az volt, hogy széles körben megvitassák az 1976-os cselekvési programban meghatározott feladatok időarányos végrehajtását, s egyúttal számot vessenek az eltelt 9 hónap gazdasági eredményeiről. A napirend fontosságára tekintettel a kibővített ülésre meghívták az üzemek gazdasági és tömegszervezeti vezetőit is.

Megállapították, hogy az év eddigi időszakában sikeresen munkálkodtak a gyár cselekvési programján, amely szoros összhangban a megyei és városi pártbizottságok cselekvési programjaival, jól rendszerbe foglalta az egész évre szóló tennivalókat.

Az 1976. 9 hónapjának gazdasági eredményei kedvező képet mutatnak. Ez idő alatt a telj«« termelési értéktervet több mint 20 millió forinttal teljesítették túl és így e téren 101,8 százalékot könyvelhet el a gyár. Jó képet mutat az anyagmentes termelési érték- mutató is. Ez is valamivel 101 százalék fölött van. Az ösz- szes exportcélkitűzéseket 116,9 százalékra teljesítették. Ezen belül a rubelelszámolású exportfeladatokat 104,3, a tőkésexport célkitűzéseit pedig 118 százalékra teljesítették.

Az év elejétől végig hangsúlyozták, hogy ha meg akarnak felelni az új gazdasági szabályozók előírásainak, akkor különösen nagy figyelmet kell fordítani a munka termelékenységének javítására. Most. f. cselekvési program végrehajtásának háromnegyed éves e'lenőrzésc kapcsán megelégedéssel állapították meg, hogy igen kedvező az egy munkás egv napra eső termelési értékének mutatója; hiszen 9 hónap átlagáfokozták. Ezzel együtt csaknem egyenesbe kerültek a vállalati nyereségterv előírásaival, hiszen a tervbe vett nyereség esedékes részét eddig

97,1 százalékra sikerült teljesíteniük.

Szilágyi Dezső, a nagyüzemi pártbizottság titkára külön hangsúlyozta, a kibővített ülés résztvevői előtt, hogy a program egységes cselekvésre késztette a gyár valamennyi dolgozóját. Megnyugtató, hogy a gazdaságvezetés minden szintjén politikai rangra emelkedtek a cselekvési programban megfogalmazott feladatok.

A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG ÜGY ÍTÉLTE meg, hogy kapkodásra és rendkívüli intézkedésre, a korábban jellemző év végi hajrára ezúttal nem lesz szükség. Szükség van azonban arra, hogy az eddiginél nagyobb fegyelmezettséggel, következetességgel, felelősségérzettel és fokozott ellenőrzéssel törekedjenek az eredmények finomítására, a legapróbb részfeladatok megoldására is.

Megjegyezte, hogy javítani kell a munkafegyelmet, mert a dolgozók felelősségérzetében, szakértelmében, szorgalmában, kezdeményezőkészségében és alkotó munkájában még nagyon értékes tartalékok rejlenek. S hogy mindezt felszínre tudják hozni, a felvilágosító, nevelő, szervező és irányító tevékenység javítása mellett következetes szemléletformálásra is szükség van.

Nemcsak a dolgozók, de a vezetők körében is erősíteni kell a fegyelmet. A középszintű vezetőknek az irányításukra bízott munkaterület politikai vezetőivé is kell válniuk. Meg kell becsülni a jól dolgozó • vezetőket, akik következetesek a párthatározat végrehajtásában, akik magas

rend betartásában, megkövetelésében. A párt- és tömegszervezeteknek kötelességük az ilyen vezetők messzemenő támogatósa.

Antal Gyula, a vállalat vezérigazgatója részletesen elemezte a 9 hónap gazdasági eredményeit. Utalt azokra a tennivalókra, amelyek még sikeresebbé teszik a cselekvési program végrehajtását Felhívta a figyelmet, hogy az elkövetkezendő napokban minden üzemben és gyárrészlegben elő kell készíteni és ki kell munkálni az 1977. évi feladatokat Fokozott piackutató tevékenységre van szükség, hogy a gyár tovább tudja fokozni a tőkésexport-szál- lítások ütemét. Új rendeléseket kell biztosítani a belépő kovácsüzem sü'.lyesztékes termékeire és az ugyancsak újonnan belépő

hegesztőhuzal-félék részére. Az új feladatok kidolgozásánál fokozott figyelmet kell fordítani a takarékosságra. Anyag-, energia- és szervezési intézkedések révén a jövő évre 35,5 millió forintos megtakarítást kell biztosítani. Az ilyen megtakarítás csak akkor érhető el, ha műszaki előkészítéssel feltárják és biztosítják a lehetőségeit.

A TANÁCSKOZÁS ÉLÉNK VITA KÍSÉRETÉBEN ért véget. Egyeztették a véleményeket. keresték annak a lehetőségét, hogy a cselekvési program minden részletkérdésének jól megfeleljenek, és megalapozottan láthassanak hozzá az 1S77. évi feladatok teljesítéséhez is.

O. B.

A kisüzemi gazdaságokban levő, mintegy 70 milliárd forint értékű épületek, eszközök a nemzeti vagyon jelentős értékei. Ésszerű hasznosításuk fontos népgazdasági feladat- E szándék vezérelte a Borsod, Heves és Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságait, a három megye állattenyésztési felügyelőségeit, amikor Észak-Magyar- orszóg kisállattartóit, háztáji gazdálkodóit, termelőszövetkezeti vezetőségi tagokat, szakembereket Putnokra hívták. A helyi mezőgazdasági szak- középiskola termeiben és udvarán szombaton és vasárnap' ezrek csodálták, szemlélték a kistermelők állattartásának fellendítésére hivatott élőállatbemutatót, a gépek és felszerelések kiállítását.

Hammer József mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitója utón a többnyire idős földművelők kíváncsian szemlélték: mi az, amit otthon hasznosíthatnak. Ott volt közöttük Győri János, a karancssági gazdaság ma már nyugdíjas elnöke is.

— Tata, Üllő és a főváros után ez a negyedik kiállítás, amit megtekintek- A ság- újfalui baromfitenyésztő szakcsoportot képviselem, amely a szécsényi ÁFÉSZ támogatásával tevékenykedik — mondja— Akad-e valami érdekes?

— A tartási körülményeket vizsgálgatom- Mindenféleképp hasznos a kezdeményezés — magyarázza. A szakcsoport 12,5 milliós termelési értéket teljesít, 50—60 ezer pecsenyecsirkét értékesít. Érthető hát az érdeklődés, hiszen Nógrádban a baromfi- és tojástermelés csaknem egynegyede a háztájiból kerül ki.

A Salgótarjáni járási hivatal állattenyésztési felügyelője, Nagy Tibor a szakember szemével vizsgálja a kiállítást.

— Van látnivaló bőven — jegyzi meg. Különbusszal érkeztek. a járás valamennyi termelőszövetkezetéből eljöttek PutnokraA díszesen megépített .sertésólak előtt hosszasan tárgyalnak a nógrádi termelő- szövetkezet tagjai. Piroska István vezetőségi tag is, s a ház körül neki is akad egykét hízó, malac— Szép, szép.-. — mondja, s szemét le nem venné a hatalmasra terebélyesedett kocáról. — Csak ez már a végeredmény. Inkább az érdekelne bennünket, milyen módszerrel jutottak el idáig.

Társai, Rezsnák András, Molnár András beleegyezően bólogatnak. Odaállnak a lámpával fűtött batériák elé, nézik az árát, — ötezernél többe vari —, a rácsok mögött igazán jól érzik rpagukat a malacok- Arrébb meg a

A fóliasátrak alatt melegházi növények igazolták a kertészek tudását.

A nógrádi közös gazdaság tagjai is ellátogattak a bemutatóra.

Kulcsár József felvételei

szarvasmarhákat mutogatják. Kifejlettek, gömbölyűek, a legszebb példányokat válogatták egybe- Táblák jelzik, honnan hozták Putnokra. Nógrádi „származásút” nem látni.

— Ügy egyeztünk meg, hogy a mi megyénkből nem szállítjuk ide. Az idő is rossz, meg a gazdák sem szívesen engedik ilyen útra a jószágukat magyarázza Zándoki Béla, a megyei állattenyésztési felügyelőség termelésfejlesztési osztályvezetője, aki szinte az egész hetét itt töltötte az előkészítéssel. Persze, akad azért a mi megyénkből is látnivaló. Az egyik tablón például fényképek népszerűsítik a kiváló eredményeket elért háztáji gazdákat: a tíz anyakocát tartó őrhalmi Nagy Istvánt, Kulcsár Lászlót Hugyagról, aki évente 35—40 hízott sertést értékesít, a géppel fejő, cere- di Varga Alfonzot, a négy tehenet tartó pásztói Szabó Antalt, és a többieket.

Ezrek járják a kiállítás területét- Csodálják a fólia alatti zöldségtermesztést. A szomszédban emberfeinyii-e nőtt karalábék, óriás káposzták, hagymák. Külön istálló mutatja be a juhtartást, nem

feledkeztek meg a méhészekről, nyúl- és galambtartokrol sem. Az iskola alagsorában növényvédelmi szerek és kisgépek bemutatója. Vásárlással kötik egybe. A Vermorel permetezőt például reklámáron 550 forintért kínálják. Rengeteg a daráló, van szőlőprés, szőlőzúzó, egyszóval minden, ami egy háztáji gazdaságban szükséges- A látogatók gyűjtik a szaktanácsokat tartalmazó füzetecskéket.

A vasárnap nem mindennapi eseményt tartogatott. A kistermelők körében ma még kevésbé ismert módon, a bemutatott tenyészüszőket és te- nyészkoca-süldőket árverésen értékesítették, melyhez az OTP helyszínen folyósított hitelt.

A kiállítás vasárnap bezárta kapuit. Megyénkből különösen nagy volt az érdeklődés, 700—800 tsz-tag, szakcsoporttag látogatott Putnokra. Elismeréssel beszéltek • á kezdeményezésről, sok hasznos tapasztalatot szereztek- Hogy mi lesz a hatása? Hamarosan kitűnik majd a háztáji gazdaságokban.-.

Sz. Gy.

han ez 104.2 százalékra ala- fokú szervezettségre töreksze- kult. Ez azt jelenti, hogy az nek, akik kezdeményezőek, egv munkás egy munkanapra bátran támaszkodnak a dol- eső 2362 forintra tervezett te-- gozókra. ugyanakkor határo- melési értékét 2446 forintra zottabbak a fegyelem és a

Panasz Nagybálonyból

Idő fölöslegesen?

Nagybátottyból jutott cl hozzánk a panasz, amelynek orvoslását kérik a családok. Villany- számlaügyről van szó. Nevezetesen arról, hogy a legutóbbi rendelkezések szerint kéthavonként egv alkalommal — pon/isabban esrv napon, 14—18 ór» között — Hb.et befizetni a villanyszámla díját. Azoknak, akiket a számlás nem talált otthon. Ami ezen a napon a tanácson van. azt leginkább a népvándorláshoz lehet hasonlítani.

Mindez azért, mert a villanv- s"-mlás rém meghatározott Höbe i jelenik meg a * lakóknál. Így vem csoda, ha sokukat nem ta- I'l’a otthon. Nyilvánvaló. ho^v r’Vgnmak, tanulnak, vagv egyéb etfoerle'.tsá" miatt „házon kívül'* vannak. Rengetegen kémiák értesítést, hotrv niiior egyenlíthetik i*i a számlát.

T» ■•«rebben az veit a szokás, hoov a lekó»- hií’f m5kor ion •' yil1 -’v,r,"’ömlór«5. To-ekC7te’r ott* krtrj r>ni. vagv »noghv/Mk a házfelügyelőt. Most kapnak egy

értesítést, és mehetnek a tanácsra fizetni.

Van javaslatuk: Az Í)MÁSZ határozza meg a napot, amikor a villanyszámlásnak területenként meg kell jelennie. A lakók ehhez tartják magukat. A külön <hefizetgetés igv nagyrészt megszűnik, az idejüket pedig hasznosabb dologra fordíthatják a fogyasztók. Kérdezik, megvalósil- ható-c?

X

Háromszor kerestük ez ügyben az ÉMÁSZ-t. trdem’eges választ egyszer sem kantunk. Az üzem- gazdasági osztály vezetője elismerte, hogv tud a nagybálonyi- ak panaszáról. De amikor a megoldást is tartalmazó felelet öblében hívtuk, úifent nem tartózkodott az íróasztala mellett.

Ezért ismételten megkérdezzük: mi hát a megoldás Nagvbátonv- ban? Várjuk a választ, ha lehel? sürgősen 1

Csatai1 Erzsébet

Törzsgárdatagokkal a fegyelemről

— Egy kicsit nagyobb szigorral, következetességgel, nagyobb fegyelmet lehetne tartani a gyárban — mondta az egyik törzsgárdatag munkás a tűzhelygyárban. Ez a vélemény azutan refrénsze- rűen visszatért a beszélgetés során, amit a munkafegyelemről több szocialista brigádtaggal, vezetővel, törzs- gárdataggal folytattunk.

— Az idén eddig 3235 igazolatlan mü szakmulasztás

történt a Lampart ZIM salgótarjáni gyárában. Ezt a mulasztást a dolgozók egy viszonylag kisebb, csoportja követte el — mondta Sándor László, a munkaügyi osztály vezetője.

A mulasztott napra nem jár kereset, de nemcsak erről van szó. Sokkal nagyobb a kár, ha azt számoljuk, hogy ebben a gyárban egy műszakra 953 forint termelési érték jut. Nemcsak az emberhiányzik, hanem ez az értek is, hacsak mások, a kollektíva nem pótolja összefogással a kiesést.

— Nehéz dolog ez a pótlás ott, ahol — például a sajto- lókhoz — 50 ember kellene, és esetleg csak 10 áll rendelkezésre — mondja az egyik, azután hozzáfűzi:

— Ha rajtam múlna, a harmadik hiányzás után elküldeném a mulasztót. Minek, ha egyszer úgysem lehet rá számítani.

— Kétségtelen, ez lenne a megoldás, de amikor minden munkáskézre nagy szükség van. Közismert a munkaerőhiány — mondja a másik.

— Nálunk, a szereldei szalagon, ha valaki késik, nem várunk rá. Beosztjuk a munkát, és mehet azután a művezetőhöz más beosztásért. Egy ember miatt nem állhat egy szerelőszalag munkája.

— Nemcsak hiányzók vannak. Olyan eset is gyakori, hogy valaki bejön 3 órakor, azután elmegy 5-kor. A törtnapi kiesés is sok. Ha tervet akarunk teljesíteni, akkor a többi, a mindig becsületesen dolgozó húzza a rövidebbet, mert hajtania kell a munkában.

Mit lehetne tenni? Szép számmal vannak a gyárban szocialista brigádok, kiváló eredményeket érnek el. Salgótarjánban talán egyik gyárban sem dolgozik annyi

munkásdinasztia, több évtizedet eltöltött törzsgárdatag. mint éppen a tűzhelygyárban. A közös fellépés, ráhatás, nevelés bizonyára eredményt hozna.

— Nem olyan egyszerű dolog ez. Szóvá tesszük mi a hibákat, de azt már nem vállalhatja egy brigád sem, hogv a fegyelmezetlenkedök miatt az egész kis kollektíva hátrányba kerüljön. Inkább elvégzik helyette a munkát.

— A vezetőknek sokkal következetesebbeknek kellene lenni. Aki egyszer a fegyelmezetlenség miatt kikerül a kapun, nem szabadna visszavenni rövid idő után Többet aligha várhatnak tőle.

— így kellene mindenütt csinálni, mert nem elég, ha egyik helyen fegyelmeznek, a másik helyen meg kritika nélkül, esetleg nagyobb fizetéssel felveszik. A létszám még nem munkaerő. A tervet meg a létszámhoz szabják.

A beszélgetők egy dologban egyetértenek: elsősorban a vezetőktől várják a

megoldást. Azt, hogy követ-, kezetesebben, határozottabban követeljék meg a legyeimet.

A gyárban a tervhez viszonyítva 235 munkással van kevesebb. A munkáskézre égető szükség van, de olya-’ nokra, akikre mindig számítani lehet. Nem véletlen, hogy a tervek teljesítése, a szállítási határidők betartása miatt, az idén már eddig több túlórát használtak fel, mint amennyit egész évre terveztek. Ennek fele megtakarítható lett volnp, ha nincs igazolatlan műslzakmu- lasztás.

Beszélgetőpartnereim: Nagy Gyuláné, Lazsán Józsefné. Vanó Sándorné, Sztankovics László és Zsidai András, mind törzsgárdatagok, akik már régen bizonyították a gyárhoz való hűségüket. Elítélik a fegyelmezetlenséget. Ök naponta bizonyítanak, és ■ joggal elvárják, hogy érdem szerint kezeljék a munkásokat, a hiányzókat, fegyelmezetleneket is.

B. J.

NÓGRÁD — ’ 1976. október 26., kedd