Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-03 / 234. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD az mszmp nocrao mecyei bizottsága es a megyei tanacs lapja A közművelődé** etUőielezcKség erősítéséért i ** v^, Megnyílt a múzeumi és műemléki hónap XXXII. ÉVF. 234. SZÁM ARA: 1 FORINT 1976- OKTÓBER 3.. VASÁRNAP Nemzeti egység szavakban és tettekben A Hazafias Népfront Vf. kongresszusán minden felszólaló hangsúlyozta, hogy a szocialista Magyarország építéséért erősö­dött a nemzeti összefogás. Helyi és országos példákkal bizo­nyította az ipari munkás, a termelőszövetkezeti paraszt, művész és tudós, pártmunkás és egyházi személy. Ha jól odafigyeltünk, akkor kitűnt, hogy egy-egy konkrét kérdést különböző osztályhelyzetből, más-más társadalmi oldalról közelítettek meg- De a végső következtetés az volt, hogy legfontosabb feladatunk a nemzeti egység erősítése. Hogyan, miben erősödjek a nemzeti egység? Főleg tet­tekben, a mindennapi munkában! Mindenki dolgozzék be­csülettel a munkahelyén, használjuk ki jobban a munka­időt. Legyünk fogékonyabbak az újra, éljünk bátrabban a lehetőségekkel. A népfront sokat tehet azért, hogy a jó munkának nagyobb becsülete legyen. De nemcsak köteles- segteljesítésről, valójában ennél is többről van szó. A nép­frontmozgalomban bontakozhat ki az emberek közéleti tevé­kenysége. Egyre inkább tanúi lehetünk, hogy munkások, pa­rasztok és alkalmazottak véleményt mondanak közös ügye­inkről, beleszólnak a varos, a falu életébe, eredményesen formáljak környezetüket. A Nógrád megyei emberek joggal büszkék Salgótarján­ra. A népfrontbizottságok kezdeményezésére a munkások, a szocialista brigádok sokat dolgoztak a városért. Húszezer napot ajánlottak fel Salgótarjánért, és a IV. ötéves tervben társadalmi munkával ötvenmillió forinttal gyarapodott a megyeszékhely. Az új öléves tervet újabb népfrontakcióval, a Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért mozgalommal segítik. A rendelkezésre álló állami erőforrásnál nagyobbak az igények? A lakosság hajlandó többet segíteni, több tár­sadalmi munkát végezni- Csak azt kérik, hogy a népfront és a tanacs idejében szóljon, hogy mikor, mit kell tenni, biztosítsák a feltételeket és szervezzék meg a munkát. Balassagyarmaton új lakótelep épül. Bár gyorsabban el­készülnének a lakások — mondják az új otthonra várók es ( a város vezetői. De amikor tető alá kerül egy-egy, épület, mennyi minden kell meg ahhoz, hogy jól érezzék magukat benne az emberek. Óvodára, járdára, parkosításra és ját­szótérre van szükség Balassagyarmaton és a megye több községében. Sok mindennel gazdagodtunk az utóbbi 5—10 évben. Ha a népfront kezdeményezésére és irányításával összefog a lakosság, akkor hamarosan megvalósul mindaz, amire a legnagyobb szükség van. A társadalmi összefogásban egvre nagyobb erőt selnek az üzemi munkások. A salgótarjáni városkörzetekben, Balassagyarmaton, Romhány bán, Nagy bátonyban, Pásztón és több iparosodó körzetben eddig is sok társadalmi munkát végeztek a munkások. És milyen sokat tehet a közért a népfront azokban a községekben, ahol sok üzemben dolgo­zó munkás él! Például Karancslapujtő, Karancsalja, Sagúj- falu, Karancsság, Vizslás, Somoskőújfalu; Nagylóc, Rimóc, Varsány, Érsekvadkert, Szügy, Nagyoroszi, Nógrád közsé­gekben az eddiginél is jobban vegyenek részt a különböző lorumokon, váljanak közéleti emberekké. A munkások, pa­rasztok szövetségének gyakorlati lehetőségeit kínálja a közös érdek. Városon és falun új módszereket kereshetnek, hogy a népfront egyre több nőt kapcsolhasson be a társadalmi munkafolyamatokba, a közéletbe. A nepírontmozgalom erő­sítse az ifjúság iránti felelősséget, a fiatalok felelősségvál­lalását a társadalomért és önmagunkért- A népfront kezde­ményezze és szervezze, hogy az eddiginél több nő es fiatal tanuljon, végezze el a nyolc osztályt, ami feltétele annak, hogy szakmát szerezhessen. A cselekvés, a munka ad tartalmat a hazafiságnak — a kongresszus igy összegezte egyik fő mondandóját. A mi hazat'iságunk úgy bontakozzék ki, hogy segítséget adunk a nemzetiségi hagyományok, nyelvük, szokásaik megtartásá­hoz. Bánkon, Galgagután, Vanyarcon, Bérén, Lucfalván, Berkenyén és Szendehelyen újabb lehetőségeket lehet ta­lálni, hogy jobb és eredményesebb legyen a kapcsolat ma­gyarok, szlovák és német nemzetiségiek között. A népfront a lakosság legszélesebb rétegei között tu­datosíthatja, hogy szocialista országepítő munkánkhoz béke kell. Fokozzuk az aktív szolidaritást a társadalmi igazsá­gért. a felszabadulásért, a függetlenségért harcoló népekkel, adjunk politikai, erkölcsi és anyagi támogatást számukra. Más népek harcát azzal segítjük a leginkább, ha jól dolgo­zunk, ha újabb eredményeket érünk el idehaza. Belső egy­segünket, erőinket egyesítsük a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért. Ezzel járulunk hozzá leginkább más oi- szágok felszabadító harcához. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa, 2. bekezdé­se alapján az országgyűlést 1976. október 14-én, csütörtök délelőtt 11 órára összehív­ta. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatóan a köz- művelődési törvény terveze­te: a tanácstagok választá­sáról szóló törvénytervezet, valamint a nehézipari mi­niszter beszámolója a tárca irányítása alá tartozó köz­ponti fejlesztési programok végrehajtásáról és soron levő feladatairól. Ifjúsági parlament az ötvözetgyárban Már javában folynak az ifjúsági parlamentek me­gyénkben, A gyárak, üzemek, vállalatok és hivatalok veze­tői számot adnak az első par­lament óta eltelt két év mun­kájáról, az ifjúsági törvény megvalósításának eredményei­ről, tapasztalatairól. A Salgótarjáni Ötvözetgyár ifjúsági fórumán a sok tizen- huszonéves mellett jelen vol­tak a harmadik X-en túliak is. Érdeklődéssel figyelték a fiatalok hozzászólásait, a ki­egészítéseket, bírálatokat, ja­vaslatokat. A beszámoló első része a gyár szakmunkástanulóinak helyzetével foglalkozott — Az eltelt két év alatt kö­zel 250 ezer forintot fordítot­tunk a tanműhely fejlesztésé- sére. a képzések feltételeinek javítására — kezdte értékelé­sét dr. Tamáskovics Nándo-r, a gyár igazgatója. — Tanulmá­nyi szerződéssel, társadalmi ösztöndíjjal, anyagilag is se­gítjük a továbbtanulókat. A középiskolákban és techniku­mokban tanuló fiatalokat a kollektív szerződés alapján támogatjuk, ösztönözzük. Cé­lunk, hogy minél több képzett szakember dolgozzon gyárunk­ban. Egyik legnagyobb gond a lakas. A beadott igényeket, csak részlegesen tudtuk ki­elégíteni, habar a kiutalt la­kások ötven százalékát fiata­lok kaptak. Saját lakásépí­tésre kevesen vállalkoztak, pedig e téren nagyobb tá­mogatásra nyílna lehetőség. (Folytatás a 2. oldalon) in«« ■■■•»**■■• •■»■••■■«««■■ »■*■■■■»"•* •«••■•■■a »■■»ip» a ■ Salgóbányai ősz Az Ssz nyájas mosollyal, mint egy öreg gavallér, oly’ csendesen motoz, hogy szinte hallani lehet. Kikeverte vö- rössarga tustintaiból a leg- idillikusabb színeket, sorba freccsend be a szomorú er- dörészeket, mint egy lelkiis­meretes utcaseprő takarítja le a fák koronáit, a tavasz s a nyár édes emlékeit. Sokasod­nak a tar gallyak, vastagszik a haraszt, halálra ítélt falevelek hintáznak, keservesen susog- jak el hattyúdalukat. A salgóbányai erdei ösvé­nyeket a nap gyenge sugárké­véje átvilágítja akar a rönt­gen, téli hont kereső vadak csörrentik a szúrós bokrokat, a nyirkos-dohos leheletü föld felett. Minden az elmúlást idézi... A harmattól fénylő aszfalt­út torkában mégis a tájékhoz nem illő látvány, mintha Ju- venta, a romai fiatalság isten­nője szállt volna alá, hogy tiltakozzék a természet meg­másíthatatlan törvénye ellen- A KISZ-iskolások zajonga- nak, szájukat nem némitja a csönd varazsa, vígan kaca- rásznak. A félig nyitott abla­kokon ifjúságpolitikái minta- előadások félmondatai szü- remlenek ki. A gondnok az árok partján hajlong, csup- rosgombát keres. Tekintete önkéntelenül is oldalra vető­dik. A szécsenyi építőkét le­si... Ök is a csend ellenséget. Kiabálnak anyagért, halk ko­pácsolás. a kisgépek monoton dübörgése, autók hosszas tú­rázása keveredik a levegőben. Az iskola új, hatvanszemélyes kollégiuma méltóságteljesen magasodik az erdő szegélyén. A vastag falak közötti teret kétágyas szobákra osztották. Ha lassan is, de készül a tá­gas tornaterem, hogy az intéz­mény még inkább a KISZ-ve- zelök paradicsomává válhas­son. Komótosan dolgoznak az építők, pedig ev végére ígér­ték a tizenhárommilliós beru­házás átadását- Mintha nem a szomszédos ifjúi hangulat hatna reájuk, hanem az őszi borongás nyomasztana őket. A hallgatók sóvárogva kuk­kantanak ki az ablakszeme­Az ünnepségen ifjabb és idősebb, tapasztaltabb, múzeumot szerető közönség is részt vett, közöttük sokan magas szintű dicséretet, jutalmat kaptak. Hcj.j Csaba régész tár­saságában Petróczy Gyula és Furcsán Katalin amatőr honismereti kutatók — képün­kön — cserélik ki tapasztalataikat, akik munkájukkal, kutatási tevékenységükkel hív­ták magukra a szakemberek figyelmét. — kép: kulcsár — Tizenötödik alkalommal ren­dezték meg az idén ország­szerte a múzeumi és műem­léki hónapot. Megyénk szem­pontjából ez az eseménysoro­zat két okból is jelentős; egy­részt, mert soha ennél na­gyobb társadalmi figyelem nem kísérte múzeumaink te­vékenységét, nem volt tetsé- keriységük ennyire „nyitott”, másrészt, mert ebből az al- kalombó’ olyan elismerésben részesültek a muzeo'ógusok, ami korábban — legjobb tu­domásunk szerint — példa nélkül áll. Kettős állításunk bizonyí­tásául elsőként elmondhat­juk, hogy a megyei múzeu­mok igazgatósága az idén a sokrétű és számos rendez­vény mellett mar nemcsak kiállításaival, többé-kevés- bé sikeres ismeretterjesztő előadásaivá' szerez magának egyre több hívet és elismerést, hanem más jellegű rendez­vényei vei is, például a szo­cialista brigádokkal való ta­lálkozással, filmvetítésekkel, komoly zenei hangversenyek szervezésével. Mindezzel a mú­zeum kilép a korábban meg­szokott elvontan tudomá­nyos — o’ykor tudományos­kodó — gyakorlatából, s mind­inkább az egész társadalom, ken. picit Irigykedve, hogy a jövő évi utódoknak meny­nyire kellemesebb lesz. Nem panaszként töprengenek, s le is fricskázzák magukról a kullahcskodó gondolatokat. Az ősz már ilyen. A reggeli hidegek pirosra gyullasztják a Salgóbányán tanuló ifjak fülét, s a csendes eső alig ész­revehető fonalai szürkítik a máskor verőfényes délutáno- katl a közművelődés számára ki­van hatékony művelődést se­gítő, új igényeket támasztó fórummá lenni. Állításunk második fele: dr. Zólyomi József és Kap­ros Márta, a balassagyarma­ti Palóc Múzeum muzeológu­sai az idei ünnepi hónap al­kalmából kapták meg a kul­turális miniszter nívódiját. A múzeumi és műemléki hónap ünnepélyes megnyitó­ját tegnap rendezték meg őzé- csényben, az egykori For- gách-kastélyból átalakított helytörténeti múzeumban. A József Attila megyei Műve­lődési Központ kamarakóru­sának élményt adó előadasa után di-, Horváth István, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője kö­szöntötte a párt-, állami és tömegszervezeti vezetőket, a szép számban megjelent ér­deklődőket. Kojnok Nándor, a megyei tanács, művelődésügyi osz­tályának helyettes vezetője megnyitó beszédében mél­tatta az egyhónapos esemény- sorozat jelentőségét, amely szervesen illeszkedik bele kul­turális életünk más területei­nek rendezvényprogramjába, többek között a képzőművé­szeti világhét, a megyei könyv­napok műsorába. A megyei szintű eseménysorozat, a „jeles napok” rendezvényei többet jelentenek számunkra üres ünnepnapoknál — hang­súlyozta az előadó —; olyan alkalmak, amelyek a társa­dalmat, a szakembereket ak­tivitásra serkentő, kultúránk demokratizálódását erősítő események. A múzeumok agi­tatív erejét szemléletesen mutatják meg a társadalmi fejlődés tárgyi bizonyítékai, a közművelődési élkötelezett- seg. A múzeumok ma mar nem „zárt szentélyek”, ha­nem a művelődés nyitott műhelyei, ahol ismereteiket gyarapíthatják, elmélyíthetik, új ösztönzésre tehetnek szert a gyárak, vállalatok, iskolák és egyéb intézmények mun­kásai, tanulói. Napjaink di­namikus változása arra ösz­tönzi a múzeumokat, hogy megkeressék azokat a műve­lődésközvetítő formákat és módszereket, amelyek a tar­talomhoz illően más műve­lődési intézmények tevékeny­ségével nem pótolhatók. Az idei múzeumi hónap esemenyei változatosabban jelennek meg előttünk, s át­gondoltabb tevékenységről ta­núskodnak a korábbiaknál. Ez azonban nem feledtetheti el velünk, hogy a továbbiak­ban még szélesebb társadal­mi összefogásra, a szervek, az intézmények következete­sebben egymást segítő mun­kájára van szükség ahhoz, hogy a múzeumok megvaló­síthassak a párt közművelő­dés-politikai és XI. kong­resszusi határozatait. Az ünnepi megnyitóig Héjj Csaba régészt a kulturális miniszter dicsérő ' oki evél'el tüntette ki. S ekkor hirdet­ték ki a helytörténeti és nép­rajzi pályázat eredményeit is, majd nyitották meg Iványi Ödön, salgótarjáni festőmű­vész kiállítását. A megnyitó beszedet Csohány Kálmán Munkácsy-díjas, érdemes mű­vész, grafikus mondta. Losonczi Pál Venezuelába és Peruba utazik A nyitott idomvaskapun v elkószált kutya keveredik az ázott téglarakások közé. Ide­genül bolyong, s már nyargal is visszafelé szárazabb helyet keresve. Még vakkant egyet, ki tudja: a KISZ-eseket, az építőket köszöntötle-e vagy csak a belopódzott salgobá- nyai őszre morgóit? Sz. Gy. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Carlos Andrés Péreznek, a Venezuelai Köz­társaság elnökének és Fran­cisco Moralés Berdez aitá­bornagynak, a Perui Köztár­saság elnökének meghívásá­ra október 6. és 15. között hivatalos látogatásra Vene­zuelába és Peruba utazik. i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom