Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

ßluiihäcHrcok Apám helyett kezdtem... ELNEZEM a fiatalembert így, munka közben, s elcso­dálkozom: milyen rutinnal, magabiztossággal kezeli a ve­zérlőpult berendezéseit. Per­cekig hallgatom a hangszóró­ban kint felerősödött hang­ját — ami itt bent, a for­galmi szolgálattevő irodájá­ban suttogásnál is csak épp alig erősebb —, de, és íme a másik véglet: ellentmondást nem tűrő. Igen. a kint levőknek azt kell cselekedni, amire ő uta­sítást ad. Tegyék szabaddá ezt, meg azt a vágányt, az a szerelvény húzzon előbbre, amazt a vagont ,.emeljék ki” es sorolják be máshová. És jelezzenek vissza, ha az a bizonyos váltó. amelyiknek elektronikus jelzése egyfoly­tában villog az irányítórend­szer képüvegén, mutatva, hogy „beragadt”, vagy nem biztonságosan üzemel. már nem okoz majd gondot. És figyel, figyel, tekintetét egy pillanatra sem levéve az előtte levő berendezésen fel­tüntetett vágányokról, a vo­natok haladását mutató apró kis lámpák kigyulladásának helyzetéről. Mert figyelni kell! — A tévedés ... ? Az ki­zárt dolog. Nem szabad, nem lehet... Tudja mi lenne, ha egyszer, csupán egyetlen má­sodpercre nem lenne ott az eszem...? Nagy itt a forga­lom, a vágány meg kevés.. De ne is gondoljunk ilyesmi­re! Ismét valamilyen utasítást mond a mikrofonba valaki­nek; valakinek ott, kint, akit nem is lát, majd leve­szi tekintetét a vezérlőpult­ról, hátradől karosszékében és rám néz: — No, most van egy kis percnyi nyugalom, beszélget­hetünk. Élek a ritka lehetőséggel, ami nem gyakran adódik így a tizenkét órás szolgálat közben, és Molnár Józseffel, a Somoskőújfalui határállo­más forgalmi szolgálattevőjé­vel tényleg váltunk — nyu­godtan, senkitől sem zavar­tatva — néhány mondatot. — EZ AZ, AMIT szeletek — mondja — kérdésre sem várva... Ezt: a szinte percek­re „betáblázott” programot, mozgalmasságot, az állandó feszültséget, s az azonnali döntések felelősségét. Amik — mint sokan talán gondol­nák — nem idegességet, ál­landó bizonytalanságot okoz­nak. hanem megnyugtatnak... Mert tudom, tudatják velem, hogy képes vagyok ilyen fe­lelősségteljes pozíciót is töké­letesen ellátni. Szóval, érzem önmagam.... Azt, hogy amire vállalkoztam, sikerült. Vállalkozott? Igen. De hogy...? Gimnáziumban érettségi­zett, Salgótarjánban. Tanár­nak készült voltaképpen, de hogy először, az első neki­rugaszkodásra nem sikerült a felvételi vizsgája, nem hogy azonnal lemondott az álom­ról, hanem azt gondolta: a következő felvételig elmegy dolgozni. Hová is mehetett volna, lévén Somoskőújfalui, apja 1« huszonkettedik éve vasutas, mint ide, a határ­állomásra. Jelentkezett, fel­vették. Aztán szakvizsgázott, végigjárta a beosztási lépcsőt megelőző néhány „létrafo­kot”, megismerte az itteni munkát. Megismerte? — Nem! Megszerettem. Ügy, ahogy csak egyvalamit lehet. .. — És a tanárképző? — A múlté már... Egyéb céljaim vannak. — Éspedig? — Elvégezni a vasúti tisz­ti iskolát. — Megmarad vasutasnak... — Meg. Nagyon szeretném. Pedig korábban — koráb­ban? még hat évvel ezelőtt sem — álmodott soha erről a pályáról. De ide került. Forgalmi szolgálattevő meg hogy lett? Megbetegedett az apja, s mivel annyi gyakor­lata volt már, olyannyira is­merte a határállomás életé­nek minden kis morzsalékát, megkérdezték: nem vállal­ná-e helyette a szolgálatot? VÁLLALTA, s vállalja azóta is mindig, negyedik éve immár. Pedig itt ünnepnap sincs. Meg vasárnap sem, és születésnap sem, és nyuga­lom sem. Csak a felelősség, a nagy, s a hosszan tartó szol­gálatok, a bóbiskolásnyi per­cet sem engedők. Igaz, mint említi, éppen ezek formálják az embert keménnyé, határozottá, kitar­tóvá. — Érzem, így van — mond­ja-. Érezheti: huszonnégy éves mindössze.... — karácsony — Csökkentik a forgalmi zsúfoltságot A Volán 2. számú Vállalat­nál nagy feladatok elérését tűzték ki célul az ötéves terv­ben. A kitűzött célt csakis fel­készültebben, korszerűbb esz­közökkel lehet megvalósíta­ni. Erre igényt is tart a me­gye közúti személyszállítá­sa, az áruszállítás, az egész megyei fuvarpiac. Ezért vá­lik fő célkitűzéssé, hogy __ a vállalat maximális lehetősé­geihez mérten a megye köz­útjain még ' kulturáltabban, gyorsabb és biztonságosabb utazási, illetve szállítási fel­tételeket teremtsen. A vállalat feladatkörében növekvő szerepet kap a szol­gáltató jellegű tevékenység. Alapvetőnek tartják, hogy a tervciklusban a személyszál­lítás és a teherszállítás össze- hangoltabban, a valóságos igényekhez igazodva növe­kedjen. Ezzel a közhasznú szállítási részarány a jelenlegi 11 százalékról 20 százalékra növekszik. Különösen figyelmet érde­mel az a program, amelyet a városi közlekedés javítása érdekében tűztek ki célul. A társadalmi és gazdasági fej­lődés következtében várható­an a városi közlekedés uta­zási igényei növekszenek a legnagyobb mértékben. 1975- ben a városi közlekedés utas­száma 15,7 millió volt, 1980- ra 18,7 millióra növekszik. Ennek megfelelően kell fel­készülni és berendezkedni az igények maradéktalan kielé­gítésére. A tömegközlekedés fejlő­dése az elkövetkező időszak­ban a megye különböző pont­jain más és más lesz. Min­den területen alapvető cél­kitűzés azonban, hogy a te­lepülés jellegének, szerkeze­tének megfelelő, a fejlődés üteméhez igazodó tömegköz­lekedést alakítsanak ki. Szeret­nék csökkenteni a csúcsfor­galmi zsúfoltságot, ezért a te­lepülés nagyságának , megfe­lelő hálózatot és járatsűrűsé­get alakítanak ki. A legna­gyobb figyelmet Salgótarján tömegközlekedésének kie'égí- tése és Balassagyarmat kor­szerű városi közlekedésének megvalósítása igényli. Emel­lett Nag.ybátóny, Kisterenye és Pásztó is a figyelem közép­pontjába kerül. Az áruszállítási teljesítmé­nyek várható növekedését alapvetően a megyei igény felméréséhez igazítják. Esze­rint az áruszállításban éri 8 százalékos átlagos fejlődés­sel kell számolni. Az ötödik ötéves tervidőszakra előirány­zott 40 százalékos súlyvolu­men és 42 százalékos áruton­na-kilométer teljesítménynö­vekedés meghaladja a nem­zeti jövedelem várható évi 5—6 százalékos fejlődését. En­nek oka elsősorban abban rej­lik, hogy a Volán 2-es számú Vállalat a megyén belül ala­csonyabb részarányt képvi­sel a közhasznú áruszállítás feladatköréből, mint a Volán Tröszt országos szinten. Ez a körülmény, valamint a vállalati hatékonyság saját erőből történő javítása arra készteti a vállalatot, hogy a fejlődés ütemét a lehetőségek legfelső határáig fokozza. A teherautó-fuvarozás esz­közgazdálkodásának felada­tai is fokozott gond' elé ál­lítják a vállalatot, A szállítá­si teljesítmények 40 százalé­kos növekedése a gépkocsi­állomány bővítését igényli. A fuvarfeladatok növekedésével egyidőben a rakodás gépesíté­sét is tervezik. Fokozatosan megszüntetik az emberi szer­vezetre káros hatású, foko­zott balesetveszélyt hordozó, nehéz fizikai munkát igénylő áruk kézi rakodását. Emel­lett noveiik a kereskedelmi és darabos áruk gépesítési szint­jét. Így együtt a terv, össz­hangban van a népgazdasági, vállalati, de az egyes dolgo­zók személyes érdekeivel is. o. b. A párt vezető szerepének elmélyítése a CSKP XV. kongresszusa után Irta: tmil Seiill, Szlovákia Kommunista liánja lianská BislrUa-i kerületi Bizottságának titkára A kommunista párt a pro­letariátus politikai él­csapata, öntudatos, harcos és szervezett egysége, amely mozgósítja a munkás- osztályt és a többi dolgozó­kat a kommunista társadalom építésére. A kommunista párt azért töltheti be a szervező és vezető szerepet, mert fegyve­re a leghaladóbb forradalmi eszmék és a társadalmi fej­lődés törvényeinek mély is­merete. A párt vezető szerepének történelmi szükségessége ará­nyosan növekedik a szocializ­musépítés feladataival és szükségleteivel. Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kong­resszusa ismét igazolta a leni­ni tanulságot, hogy a marxis­ta—leninista párt vezető sze­repének növekedése a fejlett szocialista társadalom építésé­nek törvényszerűsége. A párt vezető szerepe an­nál hatékonyabb, minél fej­lettebbek tagjai" és minél kö­vetkezetesebben teljesítik az elfogadott határozatokat. Köz­vetlenül függ a pártfegyelem színvonalától, az eszmei szi­lárdságtól és a kommunisták elméleti felkészültségétől. A CSKP XV. kongresszusán Gustáv Husák utat mutatott a párt vezető szerepének elmé­lyítésére: „A pártmunka szín­vonalának növelésével, a kri­tikai szemlélet és az igényes­ség fejlesztésével, a nevelő és kádermunka töké’etesítésével, az ismertető, a tervező-, a megvalósító és az ellenőrző tevékenység hatékonyságának növelésével és a hatékony tö­megpolitikai munkával.” A szocialista társadalomban a kommunista párt vezető sze­repe elmélyítésének nagy ha­tása van a munkásosztály ve­zető szerepének fokozására. A marxizmus—leninizmus ta­naiból következik ez, amelyek szerint a torradalmi munkás- osztály öntudatos tevékenysé­gének jelentős szerepe van. A munkásosztály döntő fontos­ságú helyet foglal el mind a társadalmi termelésben, mind a társadalmi fejlődés történel­mi folyamatában. Nincs ez másként a tudományos-tech­nikai forradalom jelenlegi idő­szakában sem. A CSKP, mint társadalmunk vezető ereje a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeinek ismere­tében, a szocialista társada­lom építése céljainak megha­tározásával és a dolgozók mozgósításával teljesítheti kül­detését. Minden társadalom létalap­ját a termelés jelenti. A kom­munista párt mint vezető erő az egész társadalom előtt fe­lel a nemzetgazdaság állandó fejlesztéséért. Ezért meg keli határoznia a gazdasági prog­ramot és számonkérni az irá­nyító szervektől, a vezető dol­gozóktól ezek következetes tel­jesítését, a munka társadalmi hatékonyságának állandó nö­velését, a gazdaságos terme­lést, a tervteljesítés vala­mennyi mennyiségi és minősé­gi mutatójának betartását. A CSKP KB 1974. évi no­vemberi ülése hangsúlyozta, hogy „.. .a ■ pártszervezetieknek következetesen és határozottan azon kell igyekezniük, hogy mindenki, akit bármilyen fe­lelős beosztással bíztak meg, teljesítse kötelességét, ne búj­jon a párt népszerűsége mö­gé, ne térjen ki azon kérdé­sek megoldása elől, amelyek hatáskörébe tartoznak." Cseh­szlovákia Kommunista Pártja elutasítja az olyan ügyeskedé­seket, amikor vezető gazda­sági dolgozók a feladatok nem teljesítését csak objektív okok­kal magyarázzák és a tervtel­jesítés nehézségeit igyekeznek áthárítani a pártszervekre és szervezetekre, így elkendőzve saját fogyatékosságukat az iránvító és a szervező mun­kában. Az állami és a gaz3a- sági szervek bármilyen helyet- tesítgetése. döntéshatáskörük álvétele felelőtlenséget szül, gyengíti a vezető dolgozók kezdeményezését és a gyakor­latban opportunizmushoz ve­zet. Tevékenységében a párt ál­landó figyelmet fordít a gaz­dasági politika koncepciójának megvilágítására és céltudato­san keresi az utat ennek meg­valósítására. Jelenleg a nem­zetgazdasági problémák he­lyes megoldását és az ország távlati fejlesztését elsőrendű feladatának tartja, mert ez közvetlenül érinti társadal­munk minden polgárának éle­tét, minden tagjának életszín­vonalát. A gazdasági életben a párt vezető szerepének erősítése a pártszervek és szervezetek el­lenőrző feladatának növelésé­hez kapcsolódik. Az ellenőr­zésnek a formalizmus és a szubjektivizmus elleni harc haténony eszközévé kell válni. A felelős vezetők és dolgozók tudatából és munkájából nem hiányozhat az az elv, hogy az ellenőrzés és irányító tevé­kenység elválaszthatatlan ré­sze, s ennek értelme elsősor­ban a segítségnyújtás és a hiányosságok megelőzése. A part vezető szerepe ér­vényesítésének jelentős része a káderpolitika és a kádermunka. A part káder- politikája az.osztály- és poli­tikai kritériumokból, az em- oezek szakmai és szervező ké­pességének, valamint erkölcsi tulajdonságainak komplex ér­tékeléséből indul ki. A káder- politika a párt fő irányvona­lának része, amelyben a szo­cialista társadalom fejlettségi fokának elemzése alapján megfogalmazódnak a káderek­kel szembeni alapvető igé­nyek, követelmények, a jelen és a következő időszak káder­szükséglete és a kádernevelés iránya. Ezeket a feladatokat a pártszervek és szervezetek 1980-ig kidolgozott káderprog­ramjai tartalmazzák. E programból kiindulva, összhangban a párt előtt álló növekvő feladatokkal, fon­tosságot kell tulajdonítani a káderek tervezett, céltudatos, szisztematikus politikai és szak­mai felkészültsége fokozásának és a káderek megfelelő elhe­lyezésének. Mindemellett ab­ból kell kiindulni, hogy min­denről a káderek döntenek. A CSKP KB 1974. évi novembe­ri plénuma hangsúlyozta, hogy a káderek a sító igazi értel­mében. pártunk és szocialista társadalmunk fő gazdagságát jelentik. Kiválasztásuk, elhe­lyezésük és nevelésük fon­tos tényező, amely révén az egész társadalom életébe be­viszi politikáját a párt. A kádermunka további mi­nőségi javítása és a céltuda­tosság megerősítése érdeké­ben a kádertartalékok követ­kezetes kiépítésére kell fordí­tani a figyelmet. A kádertar­talékok kiválasztásakor a megfelelő fiatal vezető dolgo­zókat, a munkásokat és a nő­dolgozókat kell figyelembe venni. A kádermunka elválasztha­tatlan része a káderekről való mindennapos gondoskodás, te­vékenységük értékelése az el­ért eredmények alapján, a hiá­nyosságokra való kritikai rá- mutatás és sikereik elismeré­se. A káderpolitika megvaló­sításakor a társadalmi vezető­erő álláspontjából indul Ki a párt. A párt sorainak minőségéről való gondoskodás és a tagsági alap szükséges növelése a kommunista párt legalapve­tőbb feladatai közé tartozik, minden pártszerv és szervezet tevékenységének elválasztha­tatlan és állandó része. A tagsági alap formálásá­nak és _ minőségi javításának fontosságát hangsúlyozta a CSKP XIV. kongresszusa; ezt megerősítette és igazolta a XV. kongresszus. A kongresszus hangsúlyozta, hogy társadal­munkban a párt vezető szere­pe érvényre juttatásának dön­tő fontosságú feltétele a tag­sági alap minőségé és növelé­sének biztosítása. A tagság sorainak javítása és bővítése arra irányuló fo­lyamat, hogy a párt hatéko­nyabban vezethesse, irányít­hassa és szervezhesse a szo­cialista társadalom további fej­lődését. Ez nemcsak a jelen­legi tagsági alap adta lehető­ségek hatékony kihasználását feltételezi, hanem a párt so­rainak bővítését az új tagje­löltek felvételével; a tagjelöl­tek párttagokká történő át­igazolását olyan összetételben, amely megerősíti a párt marxista—leninista jelleget a társadalomban. A CSKP Köz­ponti Bizottsága hangsúlyoz­ta, hogy: „a tagság sorai nö­velésének és minőségi javítá­sának értelme és fő célja a párt vezető szerepének biz­tosítása szocialista társadal­munk minden helyén és terü­letén.” A párttagsági alap minősé­gi javítását, mint eszmei-poli­tikai és objektív törvényszerű folyamatot keli értelmezni, amelyhez komoly politikai igényességgel szükséges vi­szonyulni, mert a jelenlegi időszakban egyre nő a marxis­ta-leninista part feladata. Növekednek az igények a part vezető szerepe érvényesítésére, egységével, minden politikai, szervező és eszmei partmun­kával szemben. A képviseleti szervekbe tör­ténő általános választások kü­szöbéhez érkeztünk. Csehszlo­vákia Kommunista Pártja hangsúlyozza, . hogy a szocia­lista állam megszilárdítása, a nép részvételének mélyítése és bővítése az államirányításban és a közigazgatásban a párt munkájának továbbra is tar­tós elve marad. Káderpoliti­kájával a kommunista párt a képviseleti szervekben szilár­dítja a néphatalom osztály- és politikai, demokratikus jelle­gét. Ügyel arra, hogy szoros maradjon a kapcsolat a vá­lasztók és a képviselőik kö­zött a képviseleti szervek va­lamennyi fokán. efejezésül hangsúlyozni kell, hogy a CSKP, mint marxista—leninista párt, társadalmunk törvényes vezető ereje. A CSKP XV. kongresszusa joggal igazolta az elvet, hogy a párt a nemze­teink szocialista és kommu­nista jövőjéért folytatott küz­delem szíve, agya, szervezője és harcosa. B NÓGRÁD —' 1976'október 21., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom