Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

Világ Droletárjai, egyesüljetek? NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRÁO MEGY El BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXII. ÉVF. 249. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976-OKTOBER 21., CSÜTÖRTÖK Kikerülhetetlen és sürgető feladat Környezetvédelmi tájértekezlet Salgótarjánban Korunk új . tudományos problémája a környezetvéde­lem. A tudományos-technikai forradalom kibontakozásával az ember mind jobban beha­tol a természetbe, hogy a ha­ladás érdekében az értékeit birtokba vegye, ám ezzel tör­vényszerűen környezetrombo­lást is végez. Az emberi tár­sadalom léte szempontjából azonban kikerülhetetlen és sürgető feladattá vált a környe­zetvédelem, az ember egészségére, nem­zedékünk és a jövő nemze­dékeinek életfeltételeire ki­ható károsodások csökkenté­se, . illetve megszüntetése. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében hívta össze tegnap a Hazafias Népfront Nógrád megyei 1 elnökségének környe­zetvédelmi munkabizottsága Salgótarjánba, a Kohász Mű­velődési Központba környe­zetvédelmi tájértekezletre a szakembereket, társadalmi aktívákat a Meddőhányók, banyagödrök, salakhegyek környezeti szennyező hatása című téma megvitatására. A kétnapos tanácskozás elnök­ségében többek között helyet foglalt S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Dr. Dömsödi Péter, a me­gyei környezetvédelmi bizott­ság elnöke köszöntő és beve­zető szavaiban utalt rá: a sa- lakhányók, pernyehegyek, meddőhányók környezetvédel­mi problémái számos ipari te­rületet érintenek az országban. Ezek komplex károsító hatása nagyon megnehezíti a védeke­zést. A tanácskozást azért kezdeményezték, hogy az ér­dekeltek együttesen keressék meg e szennyező, károsító területek rekultivációjának lehetséges módjait. A tanácskozás bevezető elő­adását — dr. Kapoly László nehézipari miniszterhelyettes közbejött elfoglaltsága fniatt — Sztraga János minisztériu­mi tanácsos olvasta fel. Be­vezetőben szólt ,a környezet­védelem fontosságáról, majd •azokról a környezeti ártal­makról, amelyek sürgetően vetik fel a védekezést, s amit teljes terjedelmében és igen kimunkált, egységes, tudomá­nyos alapokon kell véghez­vinni. Szólt a környezetvédel­mi vizsgálatok fontosságáról, amelyekre alapozva lehet meghatározni a védekezés te­endőit és módszereit. Utalt orr. idén életbelépett környezetvédelmi törvény­re, amely részletesen megszabja mind a válla­lati, mind a társadalmi feladatokat. Cedenbal vidéki körúton a Szovjetunióban 'Ä Jumzsagijn Cedenbal vezette mongol párt- és kor­mányküldöttség, amely hét­főn érkezett a Szovjetunióba, szerdán Alma-Atába utazott. A vnukovói kormányrepü’ö- téren a mongol delegációt Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin es más hivatalos személyisé­gek búcsúztatták. A i vidéki körútra a vendégeket Konsz- tantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára kisérte él. (MTI) Tovább gazdagodnak A környezetvédelem sokol­dalú feladat, hiszen a kör­nyezet károsítása, szennyezé­se is sokoldalú. A védekezés azonban komplex követel­mény. Ennek egy részét ké­pezi a tanácskozás témájául meghirdetett salak-, pernye- és meddőhányók környezeti szennyező hatásának, s e há­nyok megszüntetésének fel­adata. \ A gondok rriellett a káro­sító hulladékokkal való küz­delem eredményeit is felso­rakoztatta az előadó. Azokat az erőfeszítéseket és kísérle­teket, amelyek, ha kezdeti eredményekkel is, de már biztatnak. Így például a per­nyét hasznosítják a cement­iparban. az építőiparban, s kedvezők a töltésépítésben ta­pasztalható eredmények. A szénbányászati meddőhányók tömegéből eddig mintegy 27 millió tonnát hasznosítottak út- és gátépítésnél, terepfel- töltésnél, cement- és tégla­gyártásban. Biztatóak a bio­lógiai módszerekkel történő védekezés, a meddők káro­sító hatásának növénytakaró­val történő lokalizálásának kísérleti eredményei , is. A fő előadást korreferátu­mok követték. Dr. Szőnyi László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az erdőgazdaságok feladatairól, dr. Papp Ferenc, az Országos ’Vízügyi Hivatal főosztály- vezetője a vízgazdálkodás le­hetőségeiről és feladatairól, míg dr. Várkonyi Tibor, az Országos Közegészségügyi In­tézet főosztályvezetője az egészségügyi hatások problé­máiról adott igen érzékletes, hasznos kiegészítést. Végezetül Marezinek István, a Hazafias Népfront megyei titkára kezdeményezést jelen­tett be. A községi népfront- oizotíságok a saját környezetükben felderítik és számba veszik mindazokat a meddőhá­nyókat, szennyező góco­kat, amik károsítják a környezetet, A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében nagyarányú fejlesztést, felújítást, rekonstrukciót végeznek a Nógrád megyei Patyolat Vállalat salgótarjáni üzemében. Korszerű gépek elhelyezésével gyorsabbá és hatásosabbá teszik a tisztítás, mosás folya­matát, a szolgáltatások minőségének javításával pedig tovább emelik a Patyolat for­galmát. Az itt dolgozók munkakörülményei jelentősen javulnak az ügyes, praktikus berendezések üzembe állításával. így a vasalás művelete is lényegesen leegyszerűsödik a nagy teljesítményű kalanderrel. Az NDK-bcli vasalógép — mely egymillió forintba ke­rült — egy műszak alatt 9—10 mázsa lepedő. asztalterítő, ágynemű és más jellegű textília vasalását végzi cl. Képünkön: Nagy Károlyné fiatal szakmunkás Rakittyán De­zsődével a kalander segítségével könnyűszerrel végzi a vasalást. — kulcsár — Műszaki hónap Nógrádban A beruházások hatékonyságáról Az immár hatodik alkalom­mal megrendezett nógrádi műszaki hónap keretében, tegnap dr. Kazinczy Győző, a Magyar Nemzeti Bank hi­telpolitikai főosztályának fej­lesztési osztályvezetője tar­tott előadást a TIT salgótar­jáni székhazában. Az V. ötéves terv haté­konysági követelményei az ipari beruházásoknál című előadásában — ami izgalmas vitára is serkentette a meg­jelenteket — vázolta azokat a követelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a beruházásokba befektetett to­ké mielőbb megtérüljön, s e!c- segitse a népgazdaság export- import mérlegének egyen­súlyba hozását. Az előadó hangsúlyozta: 1980 végére a beruházások állóeszköz-állo­mánya az 1975. évi 487 mil­liárd forinttal szemben már 780 milliárdot tesz ki, s ez mindinkább sürgeti a gépek jobb kihasználását. Hiszen mindaddig, amíg a két évvé’, ezelőtt végzett statisztikai szá­mítások is azt mutatják, hogy az átlagos műszakszám alig haladja meg az 1.8-at, nem tudunk előbbre lépni a nem­zeti jövedelem növelésében. Ezt figyelembe véve szigorí­tották meg a beruházások ki­vitelezését is, ami egyúttal a hitelekkel szembeni nagyobb követeiménytámasztást is jel­zi. A célkitűzés az: csak olyan beruházások vuiósuljanak meg, ameiyek minden piacon ér­tékesíthető, gazdaságosan gyártható terméket á’.litanak elő — világszínvonalú tech­nika alkalmazásával. Mert té­ves az a szemlélet, hogy ami most jó és olcsó áron besze­rezhető, hatékony lesz 1—2 év múlva is. A precíziós mű­szergyártásban például 3—4 év alatt avulnak el a termé­kek, de hasonló példával egyéb ágazatok is szolgál­hatnának. Az előadó szólt a beruházá­sok előkészítésének jelentősé­géről, s hangsúlyozta: fő cél­kitűzés továbbra is a mind kevesebb élőmunka alkal­mazása. Elemezte világpiaci helyzetünket, s hosszasan tag­lalta a KGST-n belüli mun­kamegosztás, valamint a be­ruházási hitelpolitika jelen­tőségét. A műszaki hónap kereté­ben tartott előadás vitával és válaszadással ért véget. Országos termelőszövetkezeti közművelődési tanácskozás a kapcsolatok Csaknem kétéves múltra te­kintenek vissza a tudományos műszaki kapcsolatok az MTESZ Nógrád megyei szer­vezete, valamint az SVTS Közép-szlovákiai Területi Ta­nácsa és a zsolnai Technika Háza között. Az 1975-ben ki­alakult tudományos-műszaki kapcsolatok tavaly még a kezdetlegesség jegyét viselték magukon, de az idén — ép­pen a tavalyi tapasztalatok alapján — jelentős fejlődés tapasztalható. A két terület tudományos egyesületei között az elfoga­dott megállapodások szellemé­ben bontakozott ki az idei te­vékenység. Ezt kölcsönösen állapították meg a napokban Besztercebányán a két tudo­mányos egyesület vezetői kö­zött lezajlott tanácskozáson. Az MTESZ Nógrád megyei szervezete elnökségének dele­gációja és az SVTS Közép­szlovákiai Területi Tanács s a zsolnai Technika Háza ve­zetői ezen a megbeszélésen nemcsak az idei kapcsolato­kat tekintették át, hanem elő­zetes megbeszélést folytattak az 1977. évi programra vonat­kozóan is. Az MTESZ megyei szerveze­te részéről jövőre mintegy 30 szakember utazhat Közép- Szlovákiáiba a különböző tag­egyesületekből. Küldöttsé­günk javasolta a kohász, ön­tödei, szervezési, építészeti, élelnuszeripari, szí ::katipari ,és textilipari szakemberek csereutazását, amit szlovákiai partnereink elfogadtak, sőt részükről még kérték gépipari és vízügyi szakemberek utaz­tatásának lehetőségét is. Ha­sonló számban érkeznek hoz­zánk is szlovák szakemberek. A tárgyalásokon a delegá­ciók megállapodtak, hogy a jövőben min’diiét részről nagy figyelmet fordítanak a látoga­tások jó előkészítésére és a cserelátogatások késlekedés nélküii lebonyolítására. Az ügyrendi részletkérdések tisztázását1 követően írták alá az előzetes megállapo­dást. Az 1977-es tudományos- műsznki csereprogram vég­legesítéséhez még. szükséges az anyaegyesületek engedé­lye, illetve az MTESZ Nógrád megyei szervezete elnökségé­nek jóváhagyása. Ám ennek hiányában is elmondhatjuk, hogy a nógrádi és közép-szlo­vákiai tudományos-műszaki kapcsolatok jövőre tovább gazdagodnak. A magyar és szlovák szakemberek kölcsö­nös tapasztalatcseréje révén mind eredményesebben járu­lunk hozzá a tudományos-mű­szaki információk áramlásá­hoz, a gyakorlati eredmények kölcsönös hasznosításához. r. a. s a megyei bizottság segítsé­gével feladattervet készítve, társadalmi erőkkel felszámol­ják azokat. Délután a tanácskozáson részvevő öt megye népfront­aktívái, a környezetvédelem­ben érdekelt, szakemberek mondták el tapasztalataikat. A tanácskozás ma folytató­dik. P. A. A Magyar Úttörők Szövet­sége pásztói járási úttörőve­zetői tanácsa és úttörőtaná­csa szerdán a Lovász József Művelődési Központban tar­totta meg VI. járási úttörő­parlamentjét. Az úttörőcsapatokat ötven küldött képviselte. Részt vet­tek a tanácskozáson meghí­vott vendégként a járás poli­tikai, állami és tömegszerve­zeti, valamint gazdasági ve­zetői. A járási úttörőtanács kép­viseletében Borbély Erzsébet arról számolt be. hogy az el­múlt kétéves időszak alatt ho­gyan haladtak az V. országos útlörőparlament útjelein. Ho­gyan valósították meg a já­rási parlament határozatait? Milyen tevékenységi formák alkalmazásával valósíthatják meg az ..Együtt — egymásért’’ mozgalom célkitűzéseit? Ezek­Szerdán a TOT Budapesten országos termelőszövetkezeti közművelődési tanácskozást rendezett. Moharos József el­nökhelyettes megnyitójában el­mondotta: mind több jól kép­zett szakembert foglalkoztat­nak a termelőszövetkezetek. (A főagronómusoknak példá­ul már 85 százaléka felsőfokú képzettséggel rendelkezik.) A re a kérdésekre fogalmazták meg a választ szeptember utolsó napjaiban a csapatpar­lamenteken, s ezt tették mo6t a VI. járási úttörőparlamen­ten is. Az úttörőtanács beszámo­lója megállapította, hogy az elmúlt két év fontos időszak volt a járás mozgalmi életé­ben. „A dolgozó népért, a ha­záért, előre!” jelmondathoz hí­ven a gyerekek kisdobos- és úttörőtörvények szellemében cselekedtek, váltak aktív ré­szeseivé építőmunkánknak. Az úttörők a jubileumi évben is nap mint nap érezhették azt a gondoskodást, figyelmet, amellyel a társadalom körül­vette az úttörőifjóságot. A járási úttörőtanács be­számolója után a vitát szek­cióüléseken folytatták. Né­hány javaslat a titkárok be­választott tsz-testületekben is a korábbinál több jól felké­szült, művelt szakember vál­lal tisztséget; az ezekben a testületekben tevékenykedő tagok egynegyedének felsó- vagy középfokú képzettsége van. Örvendetes, hogy a kö­zös gazdaságok a közművelő- déssei, oktatással és tovább­képzéssel kapcsolatos felada­számolóiból: Legyen több já­ték, túra, kirándulás. Az út­törőfoglalkozásokat lehetőleg a szabadban tartsák. Minden csapat vegyen részt a „Te­remtsünk értéket” mozga­lomban. Javasolták a pajtá­sok, hogy a csapatok úttörő­tanácsai erősítsék értékelő- ellenőrző tevékenységüket, dol­gozzák ki értékelési rendsze­rüket, amely egyszerű, és min­den úttörő számára érthető, hozzáférhető. A komoly tanácskozást át­hatotta a vidámság’ Nótaszó­tól zengett a terem, táncra perdült a parlament. Mosoly­gó arccal beszélgettek, vitat­koztak a gyerekek. A járási úttörőparlament végezetül megválasztotta a tizenhét tagú járási úttörőta­nácsot, és a tizenöt tagú kül­döttséget a megyei úttörő- parlamentre. a taikat úgy oldják meg, hogy a tagok politikai, szakmai és kulturális felkészítése általá­ban megelőzi 4 korszerű faj­ták, eljárások bevezetését, a modern gépek beszerzését és felszerelését. Dr. Németi László, a TOT titkára beszámolójában arról vszólt, hogy a közös gazdaságok jelentős összegeket fordítanak szociális és kulturális célokra. A rendelkezésre álló összegek­ből 1975-ben 24 millió forin­tot költöttek oktatásra, 32 mil­liót sportra és 19 milliót kul­turális kiadásokra. A közös gazdaságok általában jól hasz­nálják fel ezeket az összege­ket, esetenként azonban még mindig előfordul, hogy az anyagok egyéb célokat szol­gálnak — mint ahogy azt a KNEB egy korábbi vizsgálata szintén megállapította. Ezen a téren sokat javult ugyan a helyzet. — Már nem fordul elő, hogyha kulturális alap egy részét rdprezentációra költik — viszont megesik, hogy né­ha a külső szervek támasz­tanak meg nem alapozott igé­nyeket a szövetkezetekkel szemben, például azzal, hogy a tsz-szel fizettetik ki a kö­zösségi ünnepségek költségeit. A tsz-ekben már körülbelül 100 függetlenített közművelő­dési ügyintéző dolgozik, ami lényeges előrelépést jelent. (MTI) Járási úttörőparlament Pásztón /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom