Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-02 / 233. szám
A kámai autógyár városát. Naberezsnie Cselnit fiatalok lakják. Ezért olyan gyakoriak itt az esküvők. Képünkön egy fiatal szovjet pár látható. Egy kis történelem: Miről leveleztünk a szúzád eleién? Bizonyára sokan forgatják nek most varrónőre van szűk Honffy Pá' és Szabolcs Ár- sége. Ha nagyságos asszo- páú Levelezési tanácsadóját, nyom kegyes lesz engem el amelyet az elmúlt évben je- hivatni, hálás köszönettel io- lentetett meg a Tankönyvki- gadom jóságát.” adó. Korabeli levélminták Gyárosokhoz intézett levélalapján mutatják be a XVIII re IS voit minta — ha me- —XIX. századi levelek telepi- részelte egyáltalán valaki tését, a mai embertől ide- felhasználni: gén, nevetségesen érzelgős, „Munkát kérek Nagyságod dagalyos stílusát. gyárában, mert tudom, hogy A Vajda László szerkesztet- ott csupa öröm dolgozni... te Legújabb és _ legteljesebb A kedvezö választ mélyalá- alta’anoe levelező, onugyved att|il . többnyire hiába vár- es hazititkar a szazad első tak az llyes>faju Jevelek irói- de legalább mintaszeru- pitahsta jomodes a munkás- en megírhatták: nyomor ellentétéből kirob- _ * bánó heves bérharcok, sztráj- „Tudomásomra jutott, hogy kok idején, amikor a parasz- "agyasodnak szüksége van tok százezrei vándoroltak ki 5» ‘«dal alkalmazottra. Amerikába, 8 amikor Euró- Van. «zerencsém ezennel szol- pa már készült a háborúra, galataimat teljes tisztelettel Ha végigolvassuk a magán- fej “t11 anV abban a biztos és üzleti levelezéshez java- tudatban, hogy bennem a sóit mintákat, a kisember tá- Porosabb és leghívebb stb., jékoztatására szolgáló magánjogi törvényeket, a legkülönfélébb okiratformulákat és a tár&ada'mi érintkezés minden árnyalatát képviselő levéltípusokat, talán jobban megismerhetjük a századeleji vistb Ajánlólevelek, kérvények egész sora! Magasabb rangú ismerőshöz, házinevelőt ajánlva, aki vei nem nehéz megegyezni, mert „a tanárjelölt úr csak szonyokat — nagyapáink ko- annyi fizetést kíván, ameny- rat —, mint egy történelem- nyi lehetővé teszi, hogy bele- könyvből, annál is inkább, mi- jezheeso tanulmányait.” Sr“-* « äs Lábunk »éh,*, példát! “ Özvegy asszonyok szamara Kegyelmesekhez, ösztöndí- javasolt levélminták: jért, hogy „egy szegény, de „Méltóságos Uram! A rét- szorgalmas és tudásvágyó ár- tentő végzet nem kerüli el a va fiúnak leghőbb vágya tel- szegények házatájékát. Asae- Jeseölhessék.” gény megboldogult... hat évig Az ajánló-, kérő- és köszö- szolgált Méltóságod1 gazda- nőlevelek valamennyi fajtá- ságáb n és most mi a legna- ját szükségtelen felidézni, gyobo nyomornak nézünk éli- ugyanaz derül ki mindegyikbe és csak napok kérdése, bői: a vagyontalarok aláren- mikor keres föl az éhhalál deltsége, a nincstelenek kiszörnyű veszedelme. Megta- szolgáltatottsága, a megalá- karított pénzünk semyni sincs, zottság és az ijesztő létbi- szegény férjemnek nem volt zonyta'.anság. nyugdíjjogosultsága. Tudom. Az okiratokból nemkülön- hogy közismert nagylelküsé- ben: ge bennünket is fel fog emel- Földbirtokos szerződése ara- ni a nyomorúságból és csak tokkal, melyben a ti 'enkelted ennek reménye tart vissza at- rész gabonán fölül kegyesen tói, hogy Istent kísértve, egy még hetenként 1 liter pálin- elszánt lépéssel meg ne sza- kát ígér. baduljak a bajtól...” Lakásfelmondás 1 korona „Méltóságos Uram! Kegyes árú bélyeggel ellátva, mely- jótevőm 1 ’Méltóságod jóságos ben a háztulajdonos a bérlőszívvel átlátta a jövőmet fe- két tisztelettel kiteszi az /út-' nyegető veszedelmet és gon- cara d-oskodott rólam és kis árvá- Tanszerzódés. melyben a imról. őket árvaintézetbe he- mester kete’ezi magát, hogy lyezte el, nekem gazdasági az inastól „naponként télen cselédei közt adott foglalko- 11 órai, nyáron pedig 12 órai zást. Fogadja ezen nagyiéi- munkánál többet nem köve- kű cselekedeteiért sohasem tel ” múló hálás köszönetemet! Sorolhatnánk még a pél- Mé'tóságod kezeit csókolva, óákat. de ennyi is elég ahmaradok alázatos szolgáló- hoz> hp T Honffy Pál és Szája. ..” bölcs Árpád könyvének üreA munkát kérő levelek maradt fél oidalait be- azámtalan változatából: tol.suk. . . , íme- szazaodink történelme 6 3 u3 - "éhány levélmintában! tanácsot ac.ta, forduljak bizalommal nagyságodhoz, kiBakos Mária Szlovákia iparosodása Szlovákia a felszabadulás előtt iparilag elmaradott ország volt. Amíg Csehország lakosságának 54,6 százaléka dolgozott az iparban, addig Szlovákiában mindössze 25.6 százaléka. A tervgazdálkodás megindultávai mindjárt kitűzték a célt a fokozatos iparosításra. Csehszlovákia első, kétéves terve az ipari beruházások 31,6 százalékát szánta Szlovákiának, elsősorban a könnyűipar céljaira. Így 1948-ra a szlovákiai ipari termelés az 1946. évinek már a kétszerese lett. A fejlődés töretlenül ívelt az ezutáni tervidőszakokban is tovább: 1948 óta több mint 17-szeresére nőtt az ipar termelése Szlovákiában, s ezáltal az összállami termelésben való részesedése 13,3 százalékról 25 százalékra emelkedett. Szépen fejlődött a gépipar, amelynek termelése ma már az 1948. évinek a 35-szöröse, ugyanakkor a vegyipar 45- szörösérc növelte termelését. A szocialista iparosítás során létesített 300 ipari üzemben évről évre nő a munka termelékenysége: jelenleg már az 1948- évinek a hatszorosa.. Szlovákia 1948-ban az össz- nemzeti jövedelemnek mind-’ össze 19,2 százalékát adta. Tavalyi részesedése már 27,5 százalék volt. Megzabolázott hegyek ECSETRE KÍVÁNKOZÓ A hogy a legrosszabb területe- KÉP. Szilaj meredeken zu- két kivonnák a művelés hannak rá a keskeny horho- alól. A csaknem hat és fél sokra, gyöngyös víz csuppog ezer hektár egyformán gyen- vékony erekben, tölgyesek ge. Nem maradt más válasz- morajlanak, zuhatagok örö- tásuk, mint az állattenyésztés kös, dübörgését utánozva, fejlesztése, s minden talpa- ségtől sárgán Arrébb embemyelven fecse- latnyi terület hasznosítása, ide), gő bokrok szegélyezik a me- Nyolc éve tizenhárom mázok sarjúhaját, lejtők ka- zsás búzatermés miatt píron- paszkodnak a titáni, zöld tü- kodtak, az idei hozam dővel óriásokat lélegző er- mázsa hektáronként. S dókhoz. A cerediek istencsa- az időjárás áldásos hatása csorda között szállingózó verebek azt csiripelik: az állatok különc világában külön kasztja van a ceredi szarvasmarháknak, s más gazdaságok jószágai Irigy- kívánkoznak — A juh még, amivel próbálkozhatunk — gondolkodik 38,3 el az elnökhelyettes. -— Hanem rom és fél ezerre duplázzuk 1980-ig az anyák számát. pásnak tartották sokáig a eredményezte e „száguldást”. Nem sajnáljuk a milliókat, keresztül-kasul szabdalt vi- — TÖBB MINT MÁSFÉL déket, amely nem tűri há- MÁZSA HATÓANYAG ke- tán a milliós értékű erőgé- rüll ki egy hektárra, időben pékét, minden porcikájával takarítottunk, a fajta is ki- eilenkezik az ember termé- tűnőén lett megválasztva — a juh hálás, gyorsan megfizet: a beruházást, legelőtelepítést. Szinte már maga előtt látja a felújított hodályokat, a szetátalakító munkája ellen, magyarázza Motyovszki 1st- vastag gyapjú birkákat, ahogy A nnak tartották, mégis esztendőkön át a növénytermeszván, a tsz fiatal főkönyvelő- egymás hegyén-hátán törje Lassan számok kápráznak nek kifelé az akolból a kin- tést vélték a boldogulás előtte, még a autóbuszon is. eset érő bárányokkal. Az ál- egyedüli útjának. annyira nekimelegedett az lattenyésztés Cereden fősze— Tizenkét-tizenötfajta kul- elemzéseknek. — Minden rephez jutott, a tagok ho- túrát erőltetett a szövetkezet idegszálunkkal arra össz- — mondja Gáti Zoltán, a pontosítunk, hogy a tavalyi gazdaság elnökhelyettese, majd tizenkétmilliós tiszta Sótér István, az elnök seré- nyereséget meghaladjuk. zsannáznak, hogy a vezetők milyen ügyesen ismerték fel a rossz adottságokban is meglevő lehetőségeket, s nyen bólogat, mintha szemé- Az 1400 hektár legelő, hagyták a mindenféle nőben megelevenednének a lé- gyep másfél ezer szarvasmar tért való küzdelem elnyűj- hát tart el. Jól berendezked- tott hónapjai. A savanyú er- tek a cerediek az állalte- dei talaj, az erózió követ- nyésztésre, nem érheti sem- keztében lemosódott humusz miféle meglepetés őket. A álmatlan éjszakákat okozott betegséget sokáig nekik. A legkedvezőt- istállóktól, lenebb termőhelyi adottsá- igyekeznek a tejtermelés nö- gú termelőszövetkezetek kö- velőséért, az aszály láttán zött emlegették, s tartják ugyan nem mosolyogtak, de számon ma is a cerediek bír- nem is estek kétségbe. Kéttávol tartják az s jelent ma is ifjú gondozók be Sótér István, vényt, alárendeltek mindent a szarvasmarhának, s a juhnak. — Az állami támogatás óriási segítséget jelentett, veti közmert véteknek tartaná megfeledkezni a sikerek e fontos tényezőjéről. szeresen körültekintően gyűjtötték az állatok téli eledelét. Az ötödik ötéves terv végére 3100 liter átlagos tej- hazomot terveztek,- s négyJÁRJUK A HATART, A NYÁR VÉGI színekben pom- pázót, a sok vesződséget okozót. Topolyafák seprős ágai marakodnak az út szélén. pillék, bogarak koppan- nak a homlokhoz, amely a völgynek irányítja a tekintetokát. Ekék vaskörmei karmolták a földet. 1967-ben még a halmozott termelési érték kétharmadát a növény- termesztés. állította elő. Aztán mintha új élet kéz- száz tehenet, dődött volna a begyek kö- — Maradunk a magyar zött. Meliorációs tervet ké- tarkánál. A legjobbakat fej - szítettek, tudományos ala- jük csak, a többi hízóba tet- A zöldposzt ószínű rétre, pokra helyezték a gazdálko- megy. A lehető legtöbbet f*10' a fűszálakon csilingelő dást, megacélozták akaratú- igyekszünk kihozni belőlük kát, s kitűzték a célt: a he- — jegyzi meg Sótér István, gyek megfékezését. Hol van már az az idő, — Erdősítés, legelő- és ta- amikor elvénült, rostos zöld- lajvédő gyeptelepítés — ez takarmányt voltak kényte- volt a recept, hogy ésszerű lenek vetni a marhák elé. s földhasználatról beszélhes- az abrakfogyasztás a csilla- sunk — jegyzi meg Sótér gokig rúgott. István. kérődzőnek A földminőség-jelző araáy- szefut a nyál pofájukban a korona átlagos értéke 5. Rop- mértani pontossággal rakott pant alacsony, s még csak kazlak láttán. Arrébb mega javítani sem igen tudják, silót készítik számukra. (A harmatcseppeket nemrég szárította fel az északi szél. S. ott csengnek a fülben az elnök szavai, aki ismert szerénységétől fogva nem említette: eredményeikért tavaly a Minisztertanács Vörös A friss fűre Vándorzászlaját kapták, a jószágok, ősz- — Megzaboláztuk a hegyeket, munkára, alkotásra fogtuk. Ez volt a vágyunk, a a vágy az alkotó! Szabó Gyula Inka léggöm b? Az ősi Peru történetét, kul- rályának, hogy Peruban ben- gerre szánhattak vagy a 1etúráját különféle forrásokra szülőiteket látott léggömbön vegőbe emelkedhettek, támaszkodva kutatják, így pl. repülni, sőt az egyik repülés Most ilyen ballonrepülési az utóbbi száz esztendő ré- startjánál jelen is volt. Mind- kísérletet készítenek elő a gészeti ásatásainak anyagá- ez fél évszázaddal Montgolfi- parui Andok lábánál, a Nazca ra, az utókorra maradt iro- er ballonrepülése előtt... melletti pampán, Limától 200 dalmi emlékekre, stb. Az in- Napjainkban több olyan ki- kilométerre délre. A léggömb ka repülésekre egy régebbi sérletet végeznek, amelyekkel irodalmi emlék utal. 1709-ben igazolni szeretnék azt, hogy egy Bartolomeo de Gusrnao adott térben és időben építnevű portugál szerzetes Pe- hettek-e az inkák pl. olyan ruból visszatérve jelentette ki- járműveket, amelyekkel tenolyan anyagból készül, amely annak idején az inkák rendelkezésére is állt- A ballont meleg levegővel fűtik fel. tliiiiMiiiiiMiiMtmimmmuviiiliMi iimmiii'iiinmiMiimiMiiiM MiliMHiMiitiitiiiiiMitmnii ihiiiiiimiiiihiiiiiiiiiimmimi iiMilimiiiiMiiilimilMilililiiliiliimtiiiMitiiMMiiliNimiiimiimiiiiliiiiiiMiiMiiiiiiHiiiim H ogyan Jucika? lett a Margitból \oy élünk mi A fáradhatatlan § Ff FF r ion over A fehér köpenyes, fehér fi- tyulás nővérke elmosolyodj* a kérdés hallatán és visszakérdez: — Még ezt is elmeséljem? Hát jó. Budapesten, az ápolónőképzőben kaptam a nevet a lányoktól. Hosszú lófarkat viseltem, mindig azt mondták, az olyan „jucikás” Aztán itt az osztályon az előző főorvosunk nem szeret— Az Iskola 1964. április 11- hogy jól csinálok-e mindent? én fejeződött be, négy nap A kő csak akkor esett le a t múlva én már itt, a belgyó- szívemről, amikor hazajöttem te a Margit nevet. Így lettem gyksZaton ízlelgettem a gya- az egészségügyi központi tovegisepp es megmäsithatatla- koriatot. Nagy rend, tisztaság vábbképző intézet vezetőképnul Jucika. ... és fegyelem uralkodott az ző tanfolyamáról. Akkor már Jucikat, azaz Pécsi Janosnét szinte mindeki ismeri a balassagyarmati kórházban. Fiatal kora ellenére tekintélyt és elismerést vívott ki magának. Energikus, fáradtságot nem ismerő, aktív ember. Több, mint tíz éve, a kórház dolgozója Az első kórházi emlékeim még a gyermekkoromra nyúlnak vissza. Ügy is mondhatnám, ekkor kóstoltam bele a betegápolásba, a nővérosztályon. Nem volt olyan, megvolt a kisfiam is. A nagy- hogy én ezért, vagy azért nem mama felügyelt rá. munkába. A kisöcsém eltörte Jasztottakat, karját, tízévesen én ápoltam a sebészeten, akkoriban volt erre lehetőség. Emlékszem, az osztályon mindenki olyan szép fehér és kedves volt. Aztán apukám is gyak. tudok éjszakára jönni. A beosztás mindenkit kötelezett. A betegápolás, mivel szeretem az embereket, nem okozott gondot. Sokkal többet bíbelődtem az ételrendeléssel. A három műszak, a fárasztó nővérmunka mellett a fiatal folyását, a súlyos esetek ala- lány örömmel vállalta a ta- kulását. Szaklapokat, szakiro- nulást. Valami belső vágy dalmat olvas, hogy tudását hajtotta bepótolni az elmu- állandóan frissítse. megismerni az ismeretlent. Levelező tagozaton végezte a gimnáziumot Jucika főnővért szeretik a betegek, mert mindenkihez van egy-két kedves szava, egy-egy simogató mozdulata, ö az, aki soha nem türelmetlen, soha nem fáradt. Kitartóan figyeli a betegségek leaz érettségi után megszeppentő elismerésben részesült. — Az elismerés hogy kinevezlek az volt, osztályos — Tudományos munkával is foglalkozom. Debrecenben egy országos tudományos értekezleten a szívinfarktus aktív kezeléséről tartottam előadást. Természetesen nővérszemmel. Ott vagyok a kór- katársaitól tudtuk meg, hogy A sok tanulás, a felelősség- teljes nővérmunka, a hatéves kisfiú nevelése —, nem sok ez egy harmincéves fiatal nőnek? Nem jelent teljes lemondást a szórakozásról, kikapcsolódásról? — Ugyan, erről szó sincs. Ügy érzem, nagyon tartalmasán telnek a napjaim. Hétkor kezdünk a kisfiámmal együtt. Ö az'iskolában, én a kórházban. Két órakor végzek, akkor van időm mosni, főzni, takarítani, amíg a gyerek haza nem jön az iskolából. Este nyolcig, a lefekvésig vele foglalkozom, aztán jönnek a könyvek; a tanulás, olvasás. — Nem túl zsúfolt program ez? A főnővér ránk csodálkozik, — Zsúfolt? Még egy kRESZ- taní'olyamot is beszorítottam, ha egyszer autóm lesz, tudjak vezetni. Nagy vagyam, hogy a marxista középiskola után most beíratkozhassam az esti egyetemre is. "P écsi Jánosné őszintén, * nyílt egyszerűséggel beszélt a hivatásáról, a magánéletéről. a terveiről. Egy valamit azért elhallgatott. Munran betegeskedett, oljankor íőnővérnek. Ezek után a meg- házunk tudományos értekez- az elmúlt évben vette át én vigyáztam. A körülmények úgy alakultak, hogy Jucika vágva, csak 17 éves korában teljesülhetett. Ekkor került Budapestre ápolónőképzőbe. szeppenest nem kell külön magyaráznom. Mert a főnő- vérséget nem tanítják az iskolában, az embernek magától kell belejönnie. Állandó görcs, ieszültség volt bennem, létéin is, dehát a főorvosom Egészségügy Kiváló Dolgozóezt el is várja. Nemcsak tő- ía kitüntetést. lem, de valamennyi fiataltól. — vkm— NÓGRÁD — 1976. október 2., szombat n
