Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

Ha ti go fin Északkeleten Jő a hangulat mindkét csapatnál Lesz-e helycsere az NB III. Északkeleti csoportjában? A kérdésre a nagy érdeklődéssel várt megyei rangadó két fő­szereplője, a Nagyba ton yi Bá­nyász és a Balassagyarmati SE adja meg a választ. A ta­lálkozó a totóban is szerepel így — nyugodtan mondhatjuk — országos érdeklődés közép­pontjában áll a találkozó. Mindkét együttes háza táján nagy volt a készülődés e hé­ten. A játékosok naponta ke­ményen dolgoztak, de készült mindkét szurkolótábor. Balas­sagyarmaton már a hét ele­jén ..megtelt” egy autóbusz, s az újabb jelentkezők részére még egy járatot állított be Nagybátonyba a Volán. Az Ipoly-parti városból egész személygépkocsi-karaván kí­séri majd a játékosokat Nagy­bátonyba. Készül a bányász- város tábora is, buzdításban, lelkesítésben nem lesz hiány. Mit mutat a táblázat? 3. Bgy. SE 10 7 1 2 21- 9 15 4. Nagyb. B. 10 6 2 2 23-11 14 Egy pont a különbség, de meddig? A Nagybátonyí Bá­nyász még veretlen otthoná­ban — három győzelem, két döntetlen a mérlege — s ez mindenképpen tiszteletet pa­rancsol. A Balassagyarmati SE rendkívül eredményesen szerepelt eddig idegenben — négyszer nyert és csak egy­szer kapott ki —,' s ez növeli a vendégek esélyeit. Hogyan vélekedik a két edző? Három kérdést tettünk fel a szakve­zetőknek. 1. Mit tart aiz ellenfélről? 2. Mit vár a mérkőzéstől? 3. Milyen összeállításban játszik csapata? BULYOVSZKI TIBOR (NAGYBÁTONYÍ BÁNYÁSZ) 1. Az MNK megyei selejte­zőjében megvertük a gyar­matiakat. Függetlenül ettől jó képességű csapatnak tartom mai ellenfelünket. Eddigi sze­replésük meglepetés. 2. Itthon játszunk; s ez a esélyeinket növeli. Ha a ter­vezett csapatot tudom szere­peltetni, mindenképpen győ­zelmet, két pontot várok a mérkőzéstől. 3. Csak keretet tudok adni. Veres rúgást kapott, „érzi” a lábát. Húzódással bajlódik An­tal és Pozsár is. A keretünk a következő: Palchuber, Bor­dás, Antal, Nagykiske, Dóra, Csikós, Sütő, Veres, Pozsár, Orosz II., Orosz I., Kiss, Bo­csi, pái. TOMÁNYI PÁL (BALASSAGYARMATI SE) 1. Bizonytalan rajt után nagyon jó sorozattal rukkolt ki a Nagybátonyi Bányász. Jó összetételű együttessel ke­rülünk szembe, ahol jól öt­vözték az „idősek” rutinját a fiatalok lendületével. 2. Helycserét semmiképp nem várok. 3. Jelen és Pribeli változat­lanul sérült. Talán Pribeli vállalni tudja a játékot, de ez korántsem biztos. A kezdő csapat a következő: Szőke — Szilvási, Trubin, Hornyák, Szebenl — Hugyecz, Osztro- zics, Erdélyi — Szalai, Berin- dán, Nagy J. X Biztos, hogy nézőcsúcs lesz Nagybátonyban. Érdemes lesz Tarjánból is leutazn; a rang­adóra. (sz. 1.) Kézi la bda Veres Magdolna (Pászlói SE) és Varga Lajos (Palotás) a góllövőlista élen Befejeződött Nógrád megye 1976. évi női és férfi kézi­labda-bajnoksága. A nőknél Veres Magdolna, a Pásztói SE játékosa 74 góllal, a fér­fiaknál Varga Lajos, .a Palo- tási Tsz SK kézilabdázója 159 góllal végzett az első helyen. Az élmezőnyben ez volt a sorrend. Nők: Veres Mag­dolna (Pásztói SE) 74 góllal, Kislovász Gizella (St. ZIM) 56, Szlávik Ida (St. Kötő) 52, Márton Ilona (St. ZIM) 48, Urmösi Béláné (Pásztói SE) 45, Szabó Katalin (Pásztói SE) 45, Szenes Márta (SBTC II.) 45 góllal. Férfiak: Varga Lajos (Palotás) 159 góllal, Jancsó György (Szőnyi SE) 145, Susán Sándor (Nb. Bá­nyász) 130, Csabuda Árpád (Diósjenő) 118, Rottek Jó­zsef (Romhány) 116, Sági Fe­renc (Tereske) 115, Ceri Pé­ter (Bgy. SE) 114, Alapi Sán­dor (Pásztói SE) 112, Gyur- kovics Sándor (Érsekvadkert) 97, Czvanczig László (Pásztói SE) 89, Kocsa Imre (Szőnyi SE) 77, Kenyeres László (Bgy. SE) 74, Franka István (Te­reske) 73, Leszák Kálmán (Romhány) 66, Cseri Pál (Bgy. SE) 60 góllal. A Szőnyi SE—Nagybáíonyi Bányász rangadón Kocsa A. látványos gólt dob a bal sarokba. A Szőnyi SE bajnokcsapata (balról jobbra): Kocsa .1., Kocsa A., Jancsó Gy., Hegedűs G., Jancsó K., Kass L„ Bogácsi. Guggolnak: Hegedűs, Beregi András intéző, Ban­gó. Herbst Rudolf felvételei Gyötörd * magad Már a múM saáiad végén hir­dették el&relátö orvosok, hogy nem elég a íriss levegő beléleg­zése. Még ha az a hegvek mene­dékházainak teraszán fekve történik is. Az ülés és tétlenség következtében csökken az anyag­csere folyamata, gyengülnek az izmok, nem szellőzik kellően a tüdő és nem erősödnek a szív izmai. Ugyanezek az előrelátok azt is kijelentették száz évvel eze­lőtt, hogy erőkifejtésre, márpe­dig erőteljes erőfeszítésre van szüksége az embernek. Pedig ak­kor még az átlagos életkor nagyjából 35—40 év volt és az embereknek mindössze öt szá­zaléka halt meg szív- és vérke­ringés! zavarok következtében. Az orvosi statisztika szerint az átlagéletkor 1960-ban elérte a 70 évet. viszont a halálesetek 32 százaléka szív- és vérkeringé­si okokra vezethető vissza. Azó­ta az átlagos életkor bár nem emelkedett, a jelzett vérkeringé­si és szivzavarok okozta arány a halálesetek 50 százalékáig ug- rótt fel. Riadó, kláttiák av. orvosok. S, abban is teljesen megegyezik a véleményük, hogv az emelkedő arányú szív- és vérkeringésá megbetegedéseket elsősorban a testi erőfeszítés elégtelensége okozza. Az étkezés révén felvett energiát nem tudja a szervezet a kevés mozgással ledolgozni. Ehhez jön még, hogv sok az Ide,trendszeri és kémiai eredetű izgalom, valamint a kevés alvás. Mozogni kell! — mondják. S nem is keveset. De csak az olyan mozgás hasznos. meiv nagy energiacserére készteti a szer­vezetet, azaz percenként 50 szá­zalékkal nagyobb oxigénfelvé­telre, mint a normális szükség­let. Az orvosi elképzelés szerint egy egészséges, de edzetlen em­bernek, minden kilogrammjára legalább 18. a nőknek legalább 14 milliméter oxigént kell felven­nie ahhoz, hogy mozgással fogy­ni tudjon. Az alábbi táblázat megmutatja, hogv hány milili- ter oxigént vesz fel az ember, aittól függően, hogv milyen gyor­san és milyen szögben emelkedő talajon halad. Az emelkedés szöge 0— 1 % 2— 4 % 5— 7 % 8—10 % 11—13 °o 14—16 °/o A Járás gyorsa­sága km/óra 3 4 5 6 7 6 8 10 12 14 9 r> 15 18 21 12 16 20 24 28 15 20 25 30 35 18 24 30' 36 42 21 2K 35 42 49 Ezek szerint sík területen az aránylag gyors gyaloglással. ■ va«'7 kocogással sem ériük el az ed­zettség küszöbértékét. Emelke­dőn viszont a lassú mozgás is nagyobb hatást vált ki. Például a 8 százalékos emelkedőnél már a 4 km-es sebesség megfelelő oxigénfelvételt biztosit. Egv kis erőlködéssel pedig már annvi oxigént tudunk luttatni a tü­dőnkbe, amennyiből nemcsak a végtasriainkhoz. hanem szív- izornzatunkhoz és agvszöve- tünk sejtjeihez is jut megfelelő mennyiség. Legjobb tehát a hegyi terepen való gyaloglás. —SPORT— Elpuskázott helyzetek után Videoton—SBTC 4—O (1—O) Székesfehérvár, 5000 néző, v.: Kőrös. Videoton. Kovács L. — Nagy III., Kovács J., Fejes, Végh, Nagy II., Cze- czeli — Májer, Wollek, Szal- mássy, Tieber. Edző: Kovács Ferenc. SBTC: Szűcs — Mik­lós, Kmetty, Lajkó, Tóth — Márta, Répás, Básti, — Szoó (Földi 65. p ), Kovács III., Jeck" (Loch 74. p.). Edző: Dá­vid Róbert. Góllövő: Wollek (2), Tie­ber, Czeczeli. A hazaiaknál Baranyi sé­rülés miatt nem vállalta a já­tékot. A fehérváriak kezdtek jobban. Wollek elől Szűcs ki­futással mentett. Czeczeli lö­vése kerülte el a kaput. Az SBTC a 13. percben vezetést szerezhetett volna. Szoó fa­képnél hagyta a védőket, kö­zépre játszott a jól érkező Jecknek, aki 8 méterről tisz­ta helyzetből kapu fölé vág­ta a labdát. Erősített a Fe­hérvár és a 23. percben meg­szerezte a vezetést. Czeczeli labdájával Wollek húzott el a bal oldalon. Fél- *magasan középre küldte a labdát és a befutó Tieber 5 méterről a jobb sarokba fe­jelt, 1—0. (Szűcs későn vető­dött!) Ezután sorozatban marad­tak ki a Stécé helyzetei. A 29. percben Kovács III. még a Videoton kapusát, Kovács Lászlót is kicselezte, de ki­sodródott és nehéz szögből kapu mellé küldte a labdát. A 31. percben Básti 35 mé­terről, jobb oldalról váratlanul lövésre szánta el magát, s labdája a felső kapufán csattant. Három perccel ké­sőbb a hazaiak kapusa csak nagy bravúrral tud­ta hárítani Márta 12 mé­terről leadott lövését. A 37. percben Kovács III. került ígéretes helyzetbe, de Nagy Ebben a játékrészben össze- II. az ötösön az utolsó pilla- roppant a tarjám védelem. natban szerelte. Végeredményben közepes Az elpuskázott helyzetek után feljött a Videoton és szünet után az összeroppant tarjáni védelem mellett ma­gabiztosan érte el góljait. A 68. percben Nagy II. jobboldali szöglet után kö­zépre küldte a labdát és Wol­lek csúsztatott fejessel a li­es pont tájékáról küldte a há­lóba, 2—0. iramú és színvonalú találko­zón az SBTC szorosabbá te­hette volna a mérkőzést, ha nem puskázza el \helyzeteit. Jó: Kovács L., Kovács J.,’ Fejes, Tieber, Wollek, illetve: Kmetty, Répás, Básti. A tartalékok mérkőzésén: SBTC—Videoton 1—0 (1—0), Góllövő: Tóth Ferenc. A 73. percben Nagy II. fe­jelt kapura közelről. A labda Lajkó melléről kipattant és a résen álló Wollek akadályta­lanul fejelte a labdát a jobb alsó sarokba, 3—0. A 85. percben szabadrú­gáshoz jutottak a hazaiak. A kaputól 25 méterre leállított labdának Czeczeli állt neki, s nagy erejű lövése nyomán Szűcs kezéből kipattant a lab­Hollóssy Ferenc \ A forduló további eredmé­nyei: Tatabánya—SZEOL 1—0 (0—0). DVTK—Ferencváros 3—2 (1—1), MTK-VM—Rába ETO 3—0 (3—0), Békéscsaba —Dorog 4—1 (1—0), Haladás —Dunaújváros 0—2 (0—1), Zalaegerszeg—Kaposvár 3—1 (0—0), Csepel—Újpesti Dózsa 2—1 (0—0), Bp. Honvéd—Va­da és a felső sarokban kötött 885 2—1 (1—1). ki, 4—0. A 89. percben szépíthetett volna az SBTC. Nagy III. a 16-oson belül felvágta Kovács III-at. Kőrös a 11-es pontra mutatott. Márta állt a bünte­tőnek, de labdáját Kovács László a kapufára tolta, amely onnan a mezőnybe pattant. A XI. fordulóban, október 23-án: Haladás—Dorog, Ta­tabánya—Ferencváros, Vasas —Rába ETO, MTK-VM—Ka­posvár, Csepel—DVTK, SZE­OL—SBTC, Békéscsaba—Du­naújváros, ZTE—Ű. Dózsa, Bp. Honvéd—Videoton. A bajnokság állása Az SBTC nem állt be vé­dekezni, s az első félidőben bátran támadott. Ha egy kis szerencséje van a tarjáni csa­patnak, akár egy-két gólos vezetést is szerezhetett volna. Ebben az időszakban még jól állt a lábán a védelem, s igen veszélyesek voltak a kontra­támadások. Szünet után átvet­te az irányítást a Videoton és nagy fölénybe került, hely­zeteit is jobban kihasználta. 1. Ferencváros 10 7 2 1 28— 8 16 2. Ü. Dózsa 10 8­2 31—13 16 3. Haladás 10 7 1 2 19—11 15 4. ZTE 10 5 2 3 14— 8 12 5. Bp. Honvéd 10 5 2 S 13—14 12 6. Vasas 10 5 1 4 22—17 11 7. Békéscsaba 10 3 5 2 14—13 11 8. Videoton 10 5­5 27—18 10 9. Tatabánya 10 5­5 16—17 10 10. Kaposvár 10 3 4 3 12—14 10 11. Rába ETO 10 4 1 5 14—15 9 12. Dunaújv. 10 3 2 5 13—16 8 13. DVTK 10 4­6 11—19 8 14. MTK-VM 10 3 1 6 14—17 7 15. SBTC 10 3 1 6 12—22 7 16. SZEOL 10 2 3 5 8—24 7 17. Csepel 10 2 2 6 10—19 6 18. Doro.2 10 1 3 6 7—19 5 Tömegsport a szécsényl iskolában Megszólal a szünet végét jelző csengőszó. A gyermekek megállnak. „Kartávolságra sorakozó” — hangzik el. Fél perc után a tanulók együtt végzik a különböző gim­nasztikái gyakorlatokat a testnevelő tanárral. — Az idén vezettük be a munkahelyi testnevelést — magyarázza Veress Attila, a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola testnevelő tanára. — Igaz, a gyermekek az óraközi szünetekben mo­zognak, de ez nem jelent igazi szellemi felfrissülést, mert a különböző játékok so­rán csak egy-két izmuk van munkában. Az egészséges életmódra nevelés egyik formája a taní­tási óra szünetében végzett munkahelyi testnevelés. — Az udvarunk kicsi — magyarázza a testnevelő — a szünetben a gyermekek mozgása korlátozott. Ezért is fontos, hogy valamennyi tanulót foglalkoztassunk. A közös gimnasztikái gya­korlatok végzése csak egyik formája az óraközi szünetek szervezett és irányított test­mozgásnak. A szünetekben a testnevelő tanár a legkü­lönbözőbb gyakorlatokból rendez versenyt a gyermekek körében. Kötélmászás, hú- zózkodás a nyújtón, távolug­rás helyből, mellső fekvőtá­masz és a legkülönbözőbb, gyorsan elvégezhető, ötletes gyakorlatok szerepelnek a testnevelő tömegsport-prog­ramján. Minden szünet vé­gén eredményhirdetés. Az osztály bajnokot, a szünet leg­jobbját, a csúcstartót és ki tudja felsorolni mikor, kit tapsol meg az iskola több mint négyszáz tanulója. — Az igaz, hogy egy-egy ilyen szünetben minden ta­nuló teljesítményét nem tu­dom értékelni. Az is igaz, hogy minden tanuló nem tud „szóhoz jutni”. Tény, hogy minden szünetben, minden­nap nem rendezünk ilyen jel­legű versenyt. Egyrészt azért, mert a szünet a gyermekeké, és lehetőséget kell adni, hogy a saját programjuk szerint is élhessenek. Sikerült felkel­teni a tanulókban a sport iránti érdeklődést. A regge­li tornát egyre többen végzik. — Mi lesz a helyzet rossz idő esetén? — Megbeszéltem a kartár­sakkal, hogy egy-egy taní­tási óra előtt az osztályban, nyitott ablak mellett néhány perces gimnasztikái gyakor­latot végezzenek a tanulók­kal — hangzik a válasz. Az iskola növendékei öröm­mel és szívesen sportolnak az óraközi szünetekben. Bi­zonyítja ezt az a tény is, hogy az úttörőcsapat parlament­szervezett testmozgással tör­ténő kitöltését kérték. Veress Attila testnevelő, a tömegsport-tevékenységet nem redukálja le az óraközi szü­netekre. Nemrégen fejező­dött be a kispályás, osztályok közötti labdarúgó-bajnokság, amely a fiútanulók jelentős részét „megmozgatta”. A lányok részére kézilabda- torna indult. A téli hónapok­ban asztalitenisz-versenyt és a legkülönbözőbb teremsport­ágakból rendeznek házibaj­nokságot. Az „Ügyesség, bá­torság” úttörőakció kerek­ben az őrsök részére minden hónapban egy-egy alkalom­mal tömegsportjellegű ver­senyt szerveznek. — A különböző versenyek megrendezésében, lebonyo­lításában nagy segítséget ka­pok az iskolavezetéstől, kar­társaimtól — nyugtázta a testnevelő. Az iskola objektív adottsá­gait nem lehet a legideáli- sabbnak nevezni. .Sőt...! Ki­csi az udvar, szűk a folyósó. nincs tornaterem. csak tor­naszoba. A testnevelő ta­nár nem a nehézségekre hi­vatkozik . A lehetőségek mellett úgy szervezi az isko­la sporttevékenységét, hogy a tanulók egészséges élet­módra neveléséhez a legjobb és legnagyobb hatásfokkal já­ruljon hozzá. jen meg több orakozi szünet — Sz. F. j NÓGRÁD — 1976-október 17., vasárnap i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom