Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-17 / 246. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NŐGRÁD az ^"Öírao «Ecy£,: bizottsága es a mecyei tanács Cárja XXXII. ÉVF. 246. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1976-OKTÓBER 17 , VASÁRNAP Következik Kuka Losonczi Pál befejezte tárgyalásait a Panamai ' (Fehér Péter, az MTI kikül- volt az alaphangja a késő zet. A Csendes-óceánt és az dött tudósítója jelenti.) délutáni órákban megkezdő- Atlanti-óceánt összekötő 82 Losonczi Pál. a Magyar dött tárgyalásoknak is. A hi- kilométer hosszú fontos víNépköztársaság Elnöki Tana- vatalos eszmecserét megelő- ziutat megépítése, 1902 óta csának elnöke — Demetrio zően Losonczi Pál megkoszo- az Egyesült Államok tartja Lakas államfő meghívásának rúzta a legendás szabadság- ellenőrzése alatt, s még hu- eleget téve — pénteken dél- hős, Simon Bolivar szobrát szonöt évig szeretnék fennben hivatalos baráti látoga- Jóllehet a két ország dip- tartani uralmukat a víziút tásra Panamába érkezétt. A lomáciai kapcsolatai egészen felett. A nép bizalmát élve- Panámaj Köztársaság fővá- újkeletűek, a tárgyalások ér- ző Torrijos tábornok azonban rosanak nemzetközi repülőte- demi tartalmára is utal a a közelmúltban kijelentette: rén a magas rangú vendéget tény: a diplomáciai kapcso- Panama 1977-nél nem vár megillető ünnepélyességgel latok felvételét követő egy tovább. Panama a nemüdvözölték az Elnöki Tanács esztendő után már államfői zetközi politikai élet érelnökét, az első magyar ál- találkozóra kerülhetett sor. deklődésének homlokterében lamfőt, aki e közép-amerikai Az ide vezető út 1968-ban áll: az év elején a Béke-vi- ország földjére lépett. Fel- nyílt meg, amikor Panama lágtanács felszólította a vi- díszített repülőtér, katonai 1,4 millió népének életében lág valamennyi kormányát díszpompa, huszonegy ágyú- új fejezetet nyitott a haladó és népét, hogy a csatorna de- lövés, a magyar és a pana- katonai kormány hatalomra militarizálásáért folytatott mai himnusz köszöntötte jutása. Azóta — évszázados harcban legyenek szolidári- Losonczi Pált, akinek fogad- mulasztásokat pótolva — sak a panamai kormánnyal. tatására __ kormánytagok, sokat tettek az életszínvonal Losonczi Pál a számára öszv ezető politikusok egy cső- emeléséért, s következetesen szeállított program szerint portjának élén — megjelent harcolnak egy új csatorna- szombaton ellátogatott egy Demetrio Lakas köztársasá- szerződés megkötéséért. A cukorgyárba, s megtekintett gi elnök és Omar Torrjjps 75 000 négyzetkilométer alap- egy vízi erőművet. Herrera miniszterelnök. területű, a gazdasági fejlődés Szombaton Losonczi Pál, Tisztelet és megbecsülés a viszonylag alacsony fokán befejezte tárgyalásait a Pa- szocialista Magyarország ál- álló agrárország életében namai Köztársaságban. Ma lamfőjének — ezt tükrözte a 1432 négyzetkilométer a meg- a látogatás utolsó úticélja, a repülőtéri fogadtatás, s ez határozó — ez a csatornaöve- Kubai Köztársaság következik. l’alócleves, népi zenekar Nógrádi gasztronómiai napok Besztercebányán Besztercebányát — amelyet magas hegyek ölelnek körül — sok legenda övezi. Az egyik közel háromszáz esztendős régi történet szerint a városi fogadó köré még a farkasok is lemerészkedlek. Azóta is „Farkas-ebédnek” hívják azt a helyet... Besztercebányán ezekben a napokban a két nép barátságát kifejező zászlók, feliratok, fogadják a helybelieket és az odalátogató vendégeket. A szép főtér magyaros jelleget öltött. Jelképezve, hogy a nógrádi gasztronómiai napoknak adott otthont Besztercebánya egyik legszebb, legpatinásabb étterme, a Gasztrocentrum. Nem is étterem, inkább vendéglátóipari kombinát, ötszintes épület, önkiszolgáló étteremtől kezdve egészen az éjszakai bárig, mindenki megtalálja a neki leginkább való és tetszíj vendéglátást. Az immár hagyományos együttműködési tzerzödés értelmében — a két nép barátságát kifejezve és erősítve — kapott helyet a Gasztrocentrum egyik éttermében a magyar konyha. Jozef Lovrant igazgató szeretettel fogadta a Szép Jánosné vezette magyar küldöttséget. Négy szakács — • közöttük Nagy Horváth Ferenc, aki már tanuló korában megkapta a Szakma ifjú mestere címet — „kápráztatja” el föztjével a vendégeket. Harmincféle magyaros ételből lehet válogatni. A palócleves, a pusztapörkölt, a Mikszáth-hústekercs és a többi étel mindig sikert arat. A felszolgálók népviseletben sürögnek-fo- rognak. Az ízléses terítékek mellett a Nóg- rádot bemutató idegenforgalmi kiadványok is felkeltik Magyarország és a megye iránti figyelmet, A balassagyarmati Ipoly étterem népi zenekara húzza a talpalávalót. így nem csoda, hogy Besztercebányán sikere van a nógrádi gasztronómiai napoknak. Sok érdeklődője volt már eddig is a bányászattörténeti kiállításnak, melyet Salgótarjánban, a Munkásmozgalmi Múzeumban nemrégen nyitottak meg. Az egykori bányászkodást bemutató eszközök, dokumentumok vonzzák a látogatókat, közöttük sok olyant, aki maga is részese volt a hajdani föld alatti munkának. —kj— Munkás kulturális hetek A salgótarjáni munkás kulturális hetek rendezvény- sorozatának szombati eseménye volt A magyar képzőművészet 200 éve című kiállítás megnyitója a Somlyó- bányai Művelődési Házban. A közönség az utóbbi két évszázad legismertebb festményeit tekintheti meg poszterváltozatban, s képet kaphat a korszak képzőművészeti stílusról, művészeti irányzatairól is. Somlyóbányatelep után ma Zagyvarónán kerül sor rendezvényre. A művelődési házban a ceredi Röpülj páva kör es a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ népi tánc- együttese vendégszerepei. A kétórás műsor első részében a ceredi „pávások” fonójátékot mutatnak be, majd a táncosokkal együtt lépnek színpadra. A munkás kulturális rendezvénysorozat második hetének első napján, október 18-án a művelődési intézmények sokrétű, változatos programmal várják az érdeklődőket. A József Attila megyei Művelődési Központban délután fél háromkor nyitják meg az eseménysorozat befejezéséig látható Munka- és munkásábrázolás című kiálítást. Anyagát az azonos címet viselő országos fotópályázatra érkezett több mint két és fél száz munkából válogatta össze a szakmai bíráló bizottság. A kiállítást, amely naponta 10— 18 óra között tekinthető meg, Kovács László, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának vezető titkára nyitja meg. A megnyitó után a részt, vevők — elsősorban azoknak a gyáraknak a munkásai, dolgozói, amelyek a munkáskulturális hetek ideje alatt önállpan nem szerveznek művelődési programokat — Lóránt János, Munkácsy- és SZOT-díjas festőművésszel találkoznak, s megtekintik a művésznek a Megyei Művelődési Központ üvegcsarnokában rendezett kiállítását. A Mindenki iskolájának klub- foglalkozását szintén a József Attila megyei Művelődési Központban tartják. A konzultációt és beszélgetést Prókai Gábor, a Salgótarjáni városi Tanács közművelődési felügyelője vezeti. A Kohász Művelődési Központban délután öt órakor nyitják meg a Bolgár Kultúra Házának Környezetvédelem című kiállítását. A közönség október 23-ig naponta 10—18 óráig tekintheti meg a bemutatót. Vadász Ferenc író. a Kohász Művelődési Központba és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat 405 személyes munkásszállójába látogat, s író-olvasó- találkozón beszélget az irodalom kedvelőivel. A közművelődés törvénye A törvény szelleme előbbrevaló, mint a betűje, ez úgy is igaz, hogy a jó 'törvény arra épül, amit a, társadalom már elért, ami sokak számára máris valóság A művelődés törvényerőre emelkedése ugyancsak a művelődés meglevő igényére és lehetőségeibe alapozódik, de jele annak is, hogy mindez nem áll kívül a mindennapi élet fő vonalán, hanem része annak. Szót sem érdemes ejteni ma már arról, hogy a tanulás, a művelődés nem ér véget az iskola elvégzésével, akárhány évesen íejezze is be valaki iskolai tanulmányait. Ahhoz, hogy ki-ki a munkáját jól és egyre jobban végezhesse, szakmai tudását kell elsősorban folyamatosan megújítania, de a műveltség teljessége tekintetében is lépést kell tartania. Régóta tudni, hogy egész ember, pontosabban: teljes ember csak az lehet, aki a kultúra egészének megismerésére, kedvelésére törekszik, akinek élete minden tekintetben kulturált, akiben az egyetemes emberi műveltség sokoldalú egyensúlyban van. , Amit ugyancsak törvényerőre emelt az ország- gyűlés: a kulturális együttműködés a kultúra minden területe között. Elsősorban anyagiakban, hiszen a különféle költségek összevonásával, közösen, jobb és alkalmasabb kulturális intézmények épülhetnek és tarthatók fenn, mint az erők szétmorzsolásával, elkülönülésével. De az ilyen együttműködés nemcsak anyagi, hanem kiváltképp szellemi haszonnal is kecsegtet: hirdeti és megvalósítja a művelődés egységét. Ha az iskola, a könyvtár, a művelődési ház, a mozi, az uszoda együtt van, talán egy helyen is, akkor ez is jelzi a régi latin mondás igazát és megvalósulását: non scolae séd vitae discimus — nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ilyesfajta egység és együttműködés mindenütt fontos, de különösképpen ott, ahol az önálló erő kevesebb: például a kisvárosokban, a községekben. S talán az is elmondható ma már, hogy a városiasodás nemcsak jogi kérdés, nemcsak az aszfaltozott járda dolga, hanem talán ezeknél is jobban a művelődésé.. Akár van városi rangja egy helységnek, akár nincs, valóban várossá mindenkor lakóinak művelődése, műveltsége teszi. Képletesen szólva: a tudás, a gondolat a lakosság fejében, ez ad rangot kicsiny, vagy nagyobb helységnek egyaránt. A műveltség igényét fölkelteni is, kielégíteni is segít a televízió. Ahol nincs színház, vagy képtár, ott is lehet valaki résztvevője színházi előadásnak, szemlélője képzőművészeti alkotásoknak —, ha megfelelő időben kapcsolja be a tévét. Lehet, persze, beszélni arról, hogy a színházi közvetítés aligha vetekedhet a személyes élmény hatásával, s hogy a festményen elidőző kamera a színeket csak keveseknek tolmácsolja, de ez bizonyos értelemben másodrendű kérdés. Talán épp azért másodrendű, mert a „közvetítés” szomjassá teheti az embert a személyes élményre is. Nyilvánvaló, hogy a közművelődési torvény megvalósulásához személyi és tárgyi feltételek is szükségesek. A művelődés mindenképpen társas tevékenység, még akkor is, ha a könyvet olvasó ember valóban magában, magányosan művelődik. Kétségtelen, az igazi művelődés alapja ez a négyszemköztiség a mű és a művelődő ember között, mégis, az igazi művek még a magányos órán is bekapcsolnak az emberiség időben és térben egyaránt végtelen közösségébe, így serkent a művelődés arra is, hogy társakat keressünk: az élményt megosszuk. A művelődés családi tevékenység is, amely nem elégedhet meg azzal, hogy a család együtt ül a képernyő előtt: az élmény megosztása több ennél, tái’sakat ad, előadásokra, beszélgetésekre hív. Másrészt tárgyi feltételei is vannak a művelődésnek. Könyvtárak, művelődési házak, korszerű mozik, színházak kellenek hozzá. S ha van is sok minden, hiányzik is sok más. A művelődési házak nem csekély része elavult. A mozik között is sok a korszerűtlen. Színházakat kell tervezni, felújítani, mindezt a törvény szelleme,, a szellem törvénye — talán így is mondható —, a társadalom közös feladatává teszi.. Hiszen a művelődés nem mellékes dolog, nem a szabad idő, a magánélet elhanyagolható, kicsiny részlete. A művelődés elengedhetetlen, feltétele : annak, hogy az ember — teljes ember legyen.
