Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-14 / 217. szám

Í J. Iiasznoi ismeretek Gazdaságpolitikai tájékoz­tató. Ezt a címet viseli a Ba­lassi Bálint megyei Könyv­tár kiadványa, amelyet ezen­túl havonta kézhez kapnak mindazok, akik gazdaságpo­litikával foglalkoznak, s akik a mindennapok gondján túl, szabadidejükből is szívesen áldoznak néhány órát ilyen tárgyú ismereteik bővítésé­re. ✓ Mire is vállalkozik tulaj­donképpen a megyei könyv­tár? Ahogy a kiadvány beveze­tőjében áll, segíteni szeret­nének- Segíteni azoknak az érdeklődőknek, mindenek­előtt gazdaságvezetőknek, pártmunkásoknak, propagan­distáknak, akik kisebb-na- gyobb gazdasági egységet, munkahelyi kollektívát ve­zetnek, az V. ötéves terv si­keres megvalósításáért dol­goznak. Felhívják a figyel­met azokra a legfontosabb publikációkra — amelyeket egyéb, híján a megyei könyv­tárban megtalálhatnak —, s amelyeket hasznosítani tud­nak a tervezésben, a szerve­zésben, az irányításban. a gazdaságpolitikai agitáeió- ban, egyszóval a mindenna­pi munkában. A kezdeményezés még egészen friss. A tájékoztató­nak mindössze két számát kapták eddig kézhez az olva­sók. S hogy mit tudhatnak meg belőle? Azt többek kö­zött, hogy a fejlett szocialis­ta társadalom építése elkép­zelhetetlen a fejlett anyagi- műszaki bázis, a termelőerők gyors ütemű fejlődése, a szo­cialista termelési viszonyok erősödése nélkül. Arra is fel­hívja a figyelmet, hogy a szo­cialista társadalomban a gaz­dasági növekedés nemcsak a munka mennyiségét, minő­ségét is mérő tényező. S eb- hőt adódik aztán, hogy sem­miképpen sem sorolható a helyes törekvések közé a nö­vekedés ütemének hajszolá­sa minden áron. Szoros összhangban kell, hogy legyen Ingyenes fogszabályozás Kubában Egy fogszabályozó berende­zés egy kapitalista ország­ban nem kevesebb, mint 600 dollárba kerül; a kubai gye­rekek ingyen jutnak hozzá... Csak Havannában három spe­ciális iskola képez szájsebész­fogszabályozó szakembere­ket. a hatékonysággal, a minősé­gi követelményekkel. Utal a tájékoztató arra is — konk­rét nógrádi példa segítségé­vel —, milyen szerepük van a pártszerveknek a gazdasági feladatok megoldásában. Az V. ötéves tervben a terme­lés 33—34 százalékos növe­lését úgy kell elérni, hogy egyetlen új üzem sem épül. Csak emlékeztetőül: a IV- ötéves tervben 14 új gyár ..állt munkába” Nógrádban. Nem kétséges tehát, hogy a hatékonyság, a minőség a gazdálkodásban, a politikai munkában egyaránt követel­ményként jelentkezik. A párt­tagokat nemcsak a tenniva­lók következetes megvalósí­tásába, de előkészítésébe is jobban be kell vonni. Mint ahogy megnő a vezetők —el­sősorban a kommunista ve­zetők — felelőssége. A veze­tés fogyatékosságai ugyanis előbb-utÖbb anyagi és erköl­csi terhet is jelentenek. Ezért valamennyi vállalatnál arra kell törekedni, hogy olyan vezető gárda nevelődjön, amely jól integrálja a nép­gazdaság és a vállalat érde­keit, s vezetői módszereik között is ott vannak a leg­korszerűbbek, a leghatéko­nyabbak. Bizonyára lesznek olyanok, akikben a Gazdaságpolitikai tájékoztatóról olvasva felöt­lik: sok az, vagy kevés, ami­re a megyei könyvtár vállal­kozik? Arra mindenképpen kevés, hogy a gazdasági ve­zetőket, pártmunkásokat, pro­pagandistákat minden konk­rét kérdésben, szinte személy­re szólóan eligazítsa. Arra azonban elegendő, hogy in­formációkat „szállítson” a világgazdaságról, a népgaz­daságról, s a megye gazdasá­gi egységeinek tevékenysé­géről, a gazdálkodást szabá­lyozó jogi intézkedésekről. Ezek ma már feltétlenül szük­ségesek a döntések előkészí­téséhez. meghozatalához, s végrehajtásához is. Erre és nem többre törekedett a ki­advánnyal a megyei könyv­tár körül kialakult közgaz­dász szerkesztő csoport. Az újonnan induló kiad­ványok elé mindig bizonyos várakozással tekint az ér­deklődő közönség. Így van ez most is. Azt szeretnénk, ha az ablak, amelyet a világra, a népgazdaságra nyit sok­sok új, hasznos ismeret be­fogadását tenné lehetővé. S talán a megyei információk arányának helyes megválasz­tásával egyfajta tapasztalat- cserére is lehetőséget adhat a megye gazdasági vezetői­nek, pártmunkásainak­Vincze Istvánná Á Világosság nevelési száma Világnézet, rlevelés, iskola — ez lehetne a mottója a Világosság most megjelent, augusztus—szeptemberi ket­tős számának, mely teljes terjedelmében a nevelés, il­letve az oktatás elméleti és történeti problémáival foglal­kozik. A folyóirat Nevelés és világnézet összefoglaló cím alatt kiváló tudósok, szak­emberek elképzeléseit közli a korszerű műveltségről, az oktatás szakmai és világné­zeti hatékonyságáról. E ro­vatban olvasható Bence Lász­ló tanulmánya a. szocialista szakemberképzés és a világ­nézeti nevelés összefüggésé­ről, Berend T. Iváné a törté­nelem és társadalomismeret oktatásáról, Poszler György írása az esztétikai nevelés néhány fontos elvi kérdésé­ről, Császár Ákos A modem matematika és a gondolko­dás kultúrája, Szépe György. A nyelvileg művelt ember modellje, Fényes Imre* Ma­terializmusra nevel-e a fizi­ka? és Kozma Tamás A változó iskola című tanulmá­nya. A XX. század első felé­nek magyar pedagógusrefor­mereivel, munkásságuk elő­remutató mozzanataival és — gyakran tragikus — ellent­mondásaival ismertet meg a Magyar kísérletek rovat, mely Köte Sándor, Nagy László, Galicza Péter, Pro- hászka Lajos, Lendvai L. Ferenc, Karácsony Sándor. Bárdos Judit Németh László pedagógiájáról szóló tanulmá­nyát tartalmazza. A Világos­ság pegagógiai számának — melyet könyvismertetések, külföldi szemlék egészítenek ki — érdekességei közé tar­tozik végül Murányi Mihály és Dömők Zsuzsa tanulmá­nya, mely Vallásosság, hit­közöny, ateizmus? címmel egy, budapesti fiatalok kö­zött végzett, a világnézeti be­állítottság felmérését célzó szociálpszichológiai vizsgálat első tapasztalatairól számol be. rr Orhalmi lanáctthczás Munkában a népfrontbizotíság Feri bácsi jó példája „Tekintélye van a népfront­nak. . öröm végigmenni a nagy­idéi főutcán. Minden ház előtt végesteien végig a virágok sokasága. Pirosak, sárgák, fe­hérek, ahogy a háziasszony kedve és virágszeretete dik­tálta. Az eredmény nagysze­rű. .. Balázs Nándorné népfront­titkár helyesel: — Nekünk is tetszik. Ügy volt, hogy amikor befejező­dött a főutcán a járdaépítés, kívánkozott a virág. Fogal­maztunk egy felhívást, mond­ván: tegyük szebbé közsé­günket! Egy szó ellenvetés nem akadt. Mindenki hozzá­látott. Mondjam, hogy büsz­kék vagyunk rá ?... Kedves fiatalasszony Ba­lázsné. Az idén tavasszal vá­lasztották titkárnak. Dicséri a községi népfrontbizotteágot, mennyire lelkesek, tenniaka- rók. — Van is munka bőven. Nagylóc annyit változott az elmúlt tíz-tizenöt évben, hogy az csoda. A nagy dolgok lé­nyegében megvannak. Van iskolánk, óvodánk, szép üz­let, presszó. Most már inkább szépíteni, parkosítani kell. Megőrizni, gyarapítani, amink van, A főutca egyik oldalán vé­gighúzódik a nemrég meg­I épült járda. Sok-sok társa­dalmi munkával, közös össze­fogással készült. Lászlók András népfront­elnök az ÁFÉSZ területi egy­ségvezetője mondja. — Minden ház előtt az ott- lakók ásták ki a betonjárda alapját. Ez volt az első lépés. Másodszorra jött a betono­zás. Mindenki becsülettel el­végezte. Hozták a csákányt, a lapátot, mindenki szívest- örömest dolgozott. Harminchat tagú a nép- frontbizottság. „összedo'goz- nak” a tanáccsal. — Nem vitás, közösek a feladatok. Egymás nélkül nem boldogulunk. Persze, az egyet­értés nem jelenti a bótoga- tást. Néha igencsak parázs viták alakulnak. A faluszépí­tés közügy, nem mindegy, hogy mikor és hogyan csi­náljuk. Az sem mindegy, ho­gyan tudjuk megőrizni, amit már rendbe hoztunk. A népfronttitkár bizakodó. Erre elmondanak egy szo­morú példát. A Ságvári ut­cában az iskolás gyerekek végig facsemetéket ültettek. Közös munkával. Az egyik reggelre minden facsemete szinte tőből kitörve, a föl­dön hevert... Érthető volt az emberek felháborodása. Vé­gül kiderült, hogy egy bál után már igencsak jó „han­gulatba” került rimóci fia­talemberek tördelték ki. Csak­úgy, szórakozásból!. . Bizo­nyára kaptak büntetést- De senki nem tudja, hogy meny­nyit, vagy mit. Pedig, ha na­gyobb nyilvánosságot kap, el­rettentő példaként szerepel­ne! A következő kérdés ebből adódik. — Van-e tekintélye a nép­frontnak? A titkárasszony elgondol­kodik: — Mindenképpen Húzó­erő a faluban. Mi olyan dol­gokat tárgya’unk, vitatunk meg, ami sokakat érdekel. A bizottsági tagok is meg­tiszteltetésnek tekintik vá­lasztásukat. Van közöttük gyá­ri munkás. termelőszövetk.e.- zeti tag, nyugdíjas, pedagó­gus. kisiparos háziasszony. Meglepően sok a fiatal. Ez mindig jó, mert bernük sok­sok kezdeményezőkészség, energia van. Legutóbb a KISZ-titká' itt volt az ülé­sünkön Külön kérte, hogy a népfront adjon konkrét fel­adatokat a fiataloknak. Ök pedig jönnek bármikor. Szá­mítsunk rájuk. Ugye, ez jó dolog? A munkatervük sokrétű. Szó esik a közművelődési ten­nivalóktól kezdve egészen a cigányiakosságga! való fog­lalkozásig sok mindenről. — A cigánytelep egyre'in­kább eltűnik. Aliik bejönnek a faluba lakni, életformá­jukkal igyekeznek beillesz­kedni. Ugyanúgy csinálni min­dent, mint a körnvező csala­dok. Mive] a takarékszövetke­zet itteni vezetője vagyok, „hivatalból” is tudom meny­nyire törekvőek. Kölcsönnel televíziót, mosógépet, új bú­tort vesznek. A' legtöbb ba­junk a messzebbről ideván­dorolt cigánycsaládokkal van. Ezért is szeretnénk az ő ré­szükre külön előadásokat tar­tani. Hátha ragadós lesz a példa.., Jól dolgozik a nagylóei nép­frontbizottság. Tanúság erre Józsa Feri bácsi. Nyugdíjas létére — a termelőszövetkezet brigádvezetőjeként ment nyug­díjba — ma is ott van min­den bizottsági ülésen. Fel­szólal, véleményt mond, ja­vasol. Ha kell, haragszik. Fő­ként azokra, akik rongá'ják a közösség vagyonát. Tanács­tag és elnöke a számvizsgáló bizottságnak. A fogszabályozás 16 évvel ezelőtt ismeretlen fogalom volt Kuba egyszerű lakosai­nak. Az országban az 1959- es év tíz fogszabályozó spe­cialistájával szemben ma 81 szakember dolgozik. És nem­csak a fővárosban, mint az­előtt, hanem minden tarto­mányban is. Ami Havannát illeti, ott 1960 óta hat kerü­letben állítottak fel fogsza­bályozási rendelést. Az egyik gyermekkórházban külön or­vosi munkaközösség foglalko­zik farkastorokkal született gyex-mekek gyógyításával is. A csoport áll egy fogszabá­lyozó szájsebészből, egy or­vosból — aki beszédhibát gyógyít — egy pszichiáterből és egy pszichológusból. A kutatások ma még sze­rények és nagyon gyakorlati­asak: meghatározzák, mi a legsürgősebb tennivaló. Az elmúlt két évben például a ragályok terjedését tanulmá­nyozták és próbálták fölmér­ni azt Is, milyen arányban sújtja a gyermekeket a fo­gazat fejlődésének bármilyen rendellenessége. Általában ide­sorolják mindazon eseteket, amikor fogszabályozás szük­séges. A kezelés megkezdésének ideális időpontja, amikor a gyermek hatéves; a tejfogak már kihulltak és az állandó fogak növekedése elkezdő­dik — egészen a tizennegye­dik életévig eltarthat a ke­zelés, amelyhez ma már minden kubai gyermeknek joga van... ü Háztáji ällattenwesztesröl NAPJAINKBAN lényegesen többet foglalkoznak a ház­táji és kisegítő gazdaságok jelentőségével, tevékenysé­gük fontosságával, mint korábban. Hatóságok, társa­dalmi szervezetek, intézmé­nyek és ma már egyre több helyen a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői — ke­resik az utat a kisgazdaságok társadalmilag hasznos tevé­kenységének fejlesztéséhez és magasabb szinten történő stabilizálásához. Ki útkeresésnek veit egy állomása a napokban örha- lom, ahol a helyi termelő- szövetkezet adott otthont a háztáji állattenyésztés fej­lesztésével kapcsolatos ta­nácskozásnak és bemutató­nak. A Nógrád megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya kezde­ményezte az ankétot, de részt vállaltak az állatok és álla­ti termékek felvásárlásában érdekelt vállalatok: a Pest— Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a KARANCSHŰS Ipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat és a Közép-magvarországi Tej­ipari Vállalat. A tanácskozás első elő­adója Hlavacska Ferenc, a megyei állattenyésztési felü­gyelőség igazgatóhelyettese volt, aki a háztáji állatte­nyésztésben rejlő lehetősé­geket és az ebbből adódó fela­datokat ismertette, majd a helyi tapasztalatokról, mód­szerekről, és eredményekről Bállá István tsz-elnök tartott tájékoztatót. Az előadásokat élénk vi­ta követte, majd a szépszá- ; iú hallgatóság több kis­gazdaságban tartott bemu­tatón személyesen győződhe­tett meg arról, hogy eredmé­nyesen végzik Örhalomban a kisgazdasági termelés szer­vezését, s hogy a népgazdaság számára bőségesen térül meg a háztáji és kisegítő gaz­daságoknak nyújtott támo­gatás. Az egymás mellett álló istáló és garázs ékesen bizonyította, hogy megfele­lő segítés esetén az urbani­zációs folyamat káros ha­tása is mérsékelhető. A tanácskozáson a részt­vevők megfogalmazták, hogy a kistermelői tevékenység­ben a IV. ötéves terv során ellentétes tendenciák mu­tatkoztak. Az árutermelés fokozódott: sertésből kétszer, hízómarhából és tejből több mint másfélszer annyit ad­tak át a tervidőszak végén az állami felvásárló vállalatok­nak, mint az elején. Az érté­kesítési biztonság fokozatos kialakítása is hozzájárult ah- hoz; hogy 1975-ben a taná­csi szektorban felvásárolt hí­zómarhák 13 százaléka, a sertés 55 százaléka, a tej 21 százaléka a kisgazdaságokból származzon. Ugyanakkor kedvezőtlenül alakult és jelentősebb csök­kenés következett be a szarvasmarha- és tehénlét­számban, a sertésmagánvá- gások számában. Tehát az élő állatok és állati termé­kek alapanyagának egyre nagyobb részét előállító kis­gazdaságokban a termelők önfo­gyasztása tetemesen csök­kent, s ma már azok egy ré­sze is vágóhídi és tej üzemi termékeket vásárol, akik né­hány éve még maguk is fel­vásárolható árut állítottak eló. A kedvezőtlen tenden­ciák mérséklése, az ellent­mondások feloldása a tervidő­szak egyik fontos feladata. Ennek érdekében a helyi vi­szonyoknak megfelelően ki­alakított állandó, szoros kap­csolat szükséges a mezőgaz­dasági nagyüzemek és a kisgazdaságok között, ki kell használni a központi intézke­désekben rejlő lehetőségeket (tehénállomány tartása és növelése után járó anyagi juttatást, az állattenyésztés kisgépeinek ártámogatását, a munkanap-jóváírást, a banki hitelt stb.), a felvá­sárló vállalatoknak meg kell teremteni az értékesítés tel­jes biztonságát, a hosszú tá­vú szerződések rendszerét, a gabonaiparnak az igény sze­rinti takarmányellátást. De nem a mezőgazdasági nagy­üzemek feladata sem, ame­lyek a legelők kijelölésében, a pásztor alkalmazásában, abrak és szálas takrmány valamint az igényelt fuvaresz­köz biztosításában, a te­nyészállatok terv sze­rinti selejtezésében, kedvez­ményes feltételek közötti kihelyezésében, az értékesí­tésben való közreműködésben, a mennyiségi és az exportfel­ár átadásában olyan lehető­ségeket alakíthatnak ki, amellyel nemcsak a szinten- tartás, hanem a termelés mennyiségi és minőségi fej­lesztése is elérhető. A ter­melőszövetkezeti vezetőknek és a háztáji ágazat szakem­bereinek nem a nagyüzem anyagi érdekeltségét kell el­sődlegesen keresni a háztáji és kisegítő gadzaságok tá­mogatásában, hanem a nép- gazdasági igényeket, a tagok és alkalmazottak érdekeit. Az ezen keresztül jelentke­ző közvetett haszon is sokat jelent a tagok kötődésében, munkakedvük fokozódásá­ban. AZ ÖRHALMI tanácskozá­son a résztvevők i§ megerő­sítették, hogy a kisgazdaságok számára szükséges, sok eset­ben nélkülözhetetlen anyagi és műszaki eszközellátott­sággal, kedvező közgazdaság: háttér biztosításával, az ér­tékesítési biztonság megte­remtésével, termelőüzemek és felvásárló vállalatok kö­zös erőfeszítésével valósít­hatók meg az ágazat előtt álló feladatok: a mezőgazda- sági kistermelés fenntartása indokolt mértékű és Irí-n-u fejlesztése. Kurucz Miklós NÓGRÁD - 1976. Feri bácsi mindig vidám. Fodor Tamás felvételei — Régi népfrontos va­gyok, de .még ma is úgy ve­szem. hogy minden feladat új. Megvan a kellő megbe­csülés. Ha meg beválasztot­tak, szeretem rendesen elvé­gezni a dolgomat... Csataj Erzsébet szeptember 14., kedd 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom