Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-10 / 214. szám
Budapesti napok Moszkvában Király Anürásnénak, a budapesti pártbizottság titkárának nyilatkozata KiiMötf a kongresszuson Nem métereliben s kilókban mérjük Ismeretes, hogy az 1975. évi „Moszkvai napok Budapesten” viszonzásaként a jövő héten — szeptember 13. és 19. között — „Budapesti napok Moszkvában” rendezvénysorozat zajlik a szovjet fővárosban. Megkértük Király Andrásnét, a buda- pesti pártbizottság titkárát: tájékoztassa olvasóinkat a várható eseményekről. — Mi a jellege, ’politikai- kulturális tartalma ezeknek a rendezvénysorozatoknak? — Budapest és Moszkva több évtizedre visszanyúló baráti kapcsolatokat ápol, s ezek sajátos kifejezési módja az immár hagyományossá vált kulturális napok megrendezése. A kapcsolatok folyamatossága teszi lehetővé, hogy mindig a legfrissebb bemutatókból, kiállítási anyagokból, filmekből válogassuk össze a tervezett programot. — Ez alkalommal arról adunk számot, mivé lesz, hogyan alakul nap nap utón a város, miként élnek a fővárosunk lakói. A Budapesti napok Moszkvában programjához szorosan illeszkedik a két főváros pártbizottságának együttműködése. Katona Imrének, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével ez alkalommal is politikai delegáció vesz részt a kulturális napok programján, s egyben ismerkedik a moszkvai pártszervezetek munkájával. — A magyar—szovjet barátság ápolásának kitűnő, Talán még tíz esztendő sem múlt el azóta, hogy ismertté vált e fogalom: jóléti erdő- gazdálkodás. Akként határozták meg, hogy az erdőgazdálkodás anyagi célja, a lehető legnagyobb mennyiségű és értékű fa termesztése — tehát az erdő közvetlen anyagi értékei mellett — az erdő eszmei értékeinek, különösen az erdő közjóléti hatásainak megőrzését, ápolását, lehetőség szerinti fokozását is biztosítsa. Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság e célkitűzés megvalósításában jelentős részt vállalt. Három év alatt a Börzsöny tízmillió forintot kapott, amelyből 15 ezer hektár területen kezdték megvalósítani a fejlesztési programot. A Börzsönyben főleg jóléti célú útépítések folynak (új turista—autóút Törökmező környékén, felújítás Diósjenő és Kemence között). Salgótarján és Balassagyarmat jóléti fejlesztési terve 1973-ban készült el. A fejlesztési program kiemelten vette figyelembe Salgótarján körzetében az 196'4-ben . elkészült zöldövezet kialakítását célzó terv alapján a fásítást, az erdőtelepítést, amely a hozzá csatlakozó idősebb erdővel komplex biológiai védekezési célt is szolgál. A lég- szennyező anyagok egy részét felfogja, az éghajlati tényezőket befolyásolja, valamint a zaj szintjét csökkenti. Ezzel a napi és hétvégi pihenés — üdülés bázisának kialakítása tulajdonképpen már akkor megkezdődött. A három évvel ezelőtt kijelölt parkerdő meghaladja a nyolcezer hektárt. Ezen a hatalmas területen a kirándulók, turisták igényeinek figyelembevételével gócokat, körzeteket és időrendi sorrendeket jelöl ki, állapít meg a fejlesztési program. Az első lépésben Ereszt- vény környékének feltárása, különböző jóléti létesítményekkel való felszerelése kezdődött meg, 1974-ben hárommondhatnánk, hagyományos formái a testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatok. Hogyan illeszkedik be ebbe az állandóan erősödő láncba a mostani rendezvény? — A sajtó, a rádió és a televízió jóvoltából az ország közvéleménye ismételten értesülhet a testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatok friss fejleményeiről. — Az előkészítés során azt tapasztaltuk, hogy kitűnő feltételeket teremtettek vendéglátóink mind a színházi és filmbemutatók, mind pedig kiállításaink számára. A rendezvények színtere is biztosíték arra, hogy több tízezer moszkvai ismerkedhet meg az eddiginél alaposabban hazánk fővárosával, a magyar kultúrával. — Mondana végül valamit a várható programról? — Címszavakba sűrítve, színház, film, kiállítás, zenei életünk bemutatása és sport szerepel a műsorban. A Budapesti napok Moszkvában programját a koncertek kitűnő színhelyén a Csajkovszkij Teremben kezdjük el, szeptember 14-én. Reméljük, legalább olyan örömet jelent Moszkva lakóinak a magyar—szovjet barátság szobrának felavatása a Druzsba-parkban, mint az ajándékozóknak, Budapest dolgozóinak. A szobor Búza Barna szobrász és Zilahy István építész művészi alkotása, amelynek eredetije Budapesten tekinthető meg a százezer, 1975-ben hatszázezer forintot meghaladó költséggel. Ebben, az esztendőben a korlátozott lehetőségek miatt kétszázezer forint felhasználásával folytatódik a parkerdő felszerelése. Néhány a létesítményekből : elkészült egy minden igényt kielégítő tér-, jedelmes autóparkoló a Sal- gó Hotel mellett. Megépült háromezer méter sétaút, egy tanösvény ülőpadokkal felszerelve. Asztalokból legalább harminc garnitúra és még ennél is több különálló pad, ülőalkalmatossággal ellátva. A kiépített tűzrakóhe- lyek száma huszonegy. Két esőház nyújt védelmet az időjárás viszontagságaival szemben. Megépült továbbá Ka- rancsberényben egy tábor is az ország különböző részeiből idesereglő úttörők részére. Eresztvény után Pécskő, Szilváskő, a Karancs következik. A megvalósulás üteme a szükséges anyagi fedezet biztosításától függ. Amikor az erre a célra fordítható kilencmillió forintot felhasználják, az említett nyolcezer hektár a gazdasági funkciója mellett kielégíti mindazokat az igényeket, amelyek a korszerű jóléti erdőgazdálkodásban Salgótarján környékén jelentkeznek. Balassagyarmat körzetében a parkerdő területe nem egészen 300 hektár. A város közelében kevés a zöldövezet, nagyrészt a Nyírjes környékére korlátozódik. A fejlesztési program is ezt a területet vette figyelembe. Az ide tervezett egymillió forintból eddig a negyedét használta fel az erdőgazdaság, amelyből először a feltárást, az úthálózat kiépítését, rendbehozatalát oldotta meg. ötezer méter út és másfél kilométer sétaút készült el. Öt esőház áll a természetkedvelők szolgálatán. Három épített tűz- rakóhely mellett (és azoktól távolabb) húsz. padokkal ellátott asztal várja a kirándulókat. Ebben az évben ugyanott a gyermekek játszórétet kapnak. Ami még megvalóX. kerületi Magyar—Szovjet Barátság Parkban. — A . szovjet népgazdasági kiállítás egyik -modern paT vilonja ad helyet a Budapest 1945—1976.. bemutatónak. A kétezer négyzetméternyi területen átfogó képet igyekszünk adni fővárosunk több évtizedes fejlődéséről; mód lesz arra is, hogy a kiállítás nyújtotta élményt a fővárosról szóló filmvetítésekkel egészítsük ki. — Budapest két színháza is bemutatkozik Moszkvában. A Thália Színház László —Bencsik Sándor; Történelem alulnézetben és Mihail Solohov: Emberi sors című színművével lép a közönség elé. A Madách Színház esz- trádműsorával — Budapest köszönti Moszkvát — nemcsak a moszkvai Esztrádszín- házban, hanem a szovjet főváros két jelentős nagyüzemében, a Lihacsov Autógyárban és a Csapágygyár kultúrpalotájában is fellép. — A jövő heti moszkvai kulturális programban magyar filmbemutatók és legszebb könyveink kiállítása is helyet kaptak. A sport sem marad ki. — Joggal mondhatjuk tehát — fejezte be tájékoztatóját Király Andrásné —, hogy találkozók egész sora várja Budapest küldötteit. Bizonyos, hogy valamennyien sok hasznos élménnyel, a két főváros tovább mélyülő barátságának jóleső érzésével térhetnek haza. U. L. sül: tanösvény, tomapálya, szánkópálya, továbbá pihenők, esőházak és a tavak rendezése után a tópart fejtárásának folytatására is sor kerül. Bánkon elkészült és jóváhagyás alatt van a tó fölött három és fél hektár erdő pihenőerdővé való alakítása. A megvalósulás a területrendezési problémák megoldásától és a pénz biztosításától függ. Az erdészek ezekkel a létesítményekkel és a táj gondozására irányuló munkájukkal szeretnék elérni, hogy mindenki nyugodtan élvezhesse mindazt a szépet és jót, amit az erdő az embereknek nyújthat. Hiába azonban a házigazda igyekezete, ha az erdőt látogató közönség kisebb része úgy gondolja, hogy az erdő csendjének, rendjének, szépségének élvezetére csak nekik van joguk, a többiek „gyönyörködjenek” az általuk otthagyott papír-, és egyéb hulladék társaságában, hallgassák a szertedobált szeméten zümmögő legyeket és séta, túra . helyett a padokba vésett nevek és „jelmondatok” olvasásával töltsék az időt. Hogy úti céljukat más ne tűzhesse célul, az irányjelző táblákat js leszakítják. Az erdő legyen továbbra is mindenkié, de ne a rongá- lóké! Azért mondtam el ezeket, mert a jóléti létesítmények fenntartása, a károk helyre- állítása milliókba kerül. Társadalmi összefogás szükséges tehát, hogy az erdő jóléti hivatását valóban teljesíthesse. Duruzsoló, az udvarról fölhangzó gyerekzsivaj kísérője a beszélgetésünknek. Amolyan szeptemberi a hangulat. A gyerekzaj nem rendkívüli. Beszélgető partnerem Czégény Sándorné. Salgótarjánban, a Rákóczi úti Általános Iskola igazgatója. Fülnek kellemes a messziről hangzó kiabálás. Az ember tudja, hogy megint beköszöntött az iskolaév. Megkezdődött a tanítás. Itt van az ősz... X — Talán nem vagyok jó riportalany. Ügy érzem, gyakran ismételgetek. Ha másként akarnék fogalmazni, úgy mondanám, vannak „kedvenc” témáim. — Az egész még gyermekkoromban kezdődött. Négy bátyám után én voltam az ötödik gyermek a családban. Méghozzá lány! Ügy adódott, hogy pici gyermekkorom óta „harcoltam” az önállóságomért. Mondhatnám úgy is, az egyenjogúságomért. A bátyáim nagyon szerettek, de mindig az volt az érzésem. hogy nem tartottak magukkal egyenrangúnak. Régen volt. Ne gondolja, hogy rossz a kapcsolatom a testvéreimmel. Nagyon is jó! Az egyik bátyám országgyűlési képviselő. Már megbeszéltük, hogy a népfrontkongresszuson, Budapesten találkozunk. — Pedagógus vagyok. Ez meghatározza az életemet, a gondolkodásmódomat, az érdeklődésemet. Mindig közösségi embernek vallottam magam. Talán könnyebb helyzetben voltam és vagyok, mint más asszonytársaim. Férjem kezdettől megértette, hogy vannak elképzeléseim, vágyaim, terveim. Természetesnek tartottuk, hogy a munkám mellett részt vegyek a közéletben. — Pedig sokszor nehéznek mutatkozott. Főként, amíg kicsik a voltak a gyerekeink. Előfordult, hogy a férjem többet vállalt a házimunkából, mint én. Együtt csináltunk mindent. Nehéz volt? Gépjavítók A KPM Közúti Igazgatóság salgótarjáni üzemmérnökségének központi gépjavító telepén az útépítő és karbantartó gépek kettes szemléjét, nagyobb javítási munkáit, téli felkészítését végzik. Jól felszerelt műhely és szakképzett szerelőgárda biztosítja a gépek üzemeltetését. Shamek József és Nagykiske István a legfiatalabbak közé tartoznak, de precíz munkájukkal a rutinos szerelők elismerésére is számíthatnak. Kakuk János és Végh Mihály már összeszokott szerelő- páros, évek óta együtt orvo- i soiják a nehézgépek kisebb- nagyobb hibáit. Képünkön: egy Skoda típusú ú.henger kuplungját javítják. Prókay Gyula Öregek napja Kisterenyén Kisterenyén immár hagyománynak számít az évenként megrendezett öregek napja. Vasárnapra, szeptember 12-ére hívták meg idén a község idős embereit a művelődési házba. Délután két órakor kezdődik az ünnepség, amelyet a Vöröskereszt és a helyi társadalmi bizottságok együttesen szerveznek. Több mint kétszáz vendéget várnak az idei öregek napjára. Az uzsonna ésa virág mellett hangulatos, színvonalas műsorral is köszöntik az idős embereket az úttörők és> a művelődési ház színjátszói, szavaiéi. Tízmillió a Nógrád megyei közjóléti erdőkre Salgótarján és Balassagyarmat a legjelentősebb centrum Egyik ismerősöm mondta: ..ti népfrontosok mindenbe beleütitek az orrotokat. Ugráltok, de lényegében nem csináltok semmit...” Nagyon megsértődtem. A munkánk valóban sokoldalú. Foglalkozunk a GYES-en levő kismamák gondjaitól kezdve egészen a szolgáltatásokig, az öregek gondozásáig, a gyermeknevelésig mindennel. Vannak-e ereümnéyeink? Persze! Csak nem lehet kilókban, méterekben, grafikonokkal mérni. Nálunk mások a „mértékegységek”. Nagyszerű eredmény, ha az emberek eljönnek, részt vesznek a közös .munkában, ott vannak a gyűléseken, összejöveteleken. Aki betéved, vagy behívjuk, megszereti a népfrontrnunkát, ott Is marad. Legközelebb már hívás nélkül jön. — Küldöttnek választottak a népfrontkongresszusra. Megtiszteltetésnek érzem. A bizalom jelének. Tudom, hogy sokan kérnek szót. s mondják el véleményüket. A percek pedig kiszámítottak. Ha netán szót kapnék? Beszélnék az asszonyok, lányok mindennapjairól. Arról, hogy a közvélemény megváltoztatása rajtuk is múlik. Ne várják kívülről sült- galambként a nőhatározattól, hogy egyszeriben egyenrangúak lesznek. — Szívesen beszélnék a fiatalokról. A. mi ifjúságunk nem rosszabb, mint bármely kor fiatalsága. Olyanokká válnak, olyan emberek lesznek, amilyenekké formáljuk őket. Tudom, — több mint húsz éve vagyok pedagógus —, hogy lelkesek, aktívak. Szívesen vállalnak részt mindenféle munkából. Ha hívjuk, kérjük, lelkesítjük őket. X A jóízű gyerekzsivaj megszűnik az udvaron. Csöngetnek, új óra kezdődik. Az igazgatónő pedig hozzálát a szeptemberi sok-sok feladat megoldásához. Amelyet a mindennapok diktálnak... Csataj Erzsébet Ha visszagondolok, úgy érzem, igen. Egész nap jöt- tem-mentem egyik helyről a másikra, egyik gyűlésről a másikra. Divatos szóval, mint egy beprogramozott gép... — Ezen is túljutottunk. A gyermekek nőttek. Egyre könnyebb lett a dolgunk. Kezdettől fogva önállóságra neveltük őket. Hajmeresztő dolgokat soha nem csináltak. Nyugodtan hagyhattuk mindegyiket. A társadalmi munka nem gátolta a meghitt, családi együttlétet. Gyakran hagzotatom, hogy minden az időbeosztáson, a jó szervezésen sok múlik. — Tagja vagyok a megyei népfrontbizottságnak, elnöke a nőbizottságnak, alelnö- ke a népfrontnak. Ez csak így felsorolva sok. Egyébként a munka ugyanaz. Bárhol kapok szót, készítek jelentést, mindig szívesen beszélek a családi nevelésről, a nőpolitikái határozatról. — A népfrontmunka sokrétű. Mindennel foglalkozunk, ami az emereket foglalkoztatja, netán bosszúságot okoz. NÓGRÁD - 1976. szeptember 10., péntek 5
