Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-09 / 213. szám
/ Vizsgálják az ivóvizet A Nógrád megyei KÖJÁL vízmikrobiológiai laboratóriumában a megye ivóvizének minősége fölött őrködnek. Vizsgálják a biológiai egyensúlyra kiható kémiai szennyezettséget, a vízminták csíraszámát, szennyezettségét és kórokozó baktériumtartalmát. Langár Istvánná, az Ipolyból vett vízmintasorozat csíratenyészetét készíti elő, ami az ihatóság szempontjából az egyik legfontosabb vizsgálat. Húszmillióval a tervezett felett Látogatás a szörpüzemben Drégelypalánkon Az alapszer vezeti munka szolgálatában Sok minden megváltozott a falu szélén. Új, terjedelmes színt eme'tek, a hatalmas betontéren óriás kádakban érlelődik a nemes anyag, az éppen finomra darált csipke. A prések pihennek már, hiszen egész nyáron át zúzták péppé a szamócát, málnát, ribizli t. Sokan mondják, ebből él a drégelypalánki termelőszövetkezet. Ha nincs is teljesen igazuk, valami azért van benne. Mindenesetre a szöi'püzemben keletkező nyereség nagy segítséget jelent az alaptevékenység — növénytermesztés, „ állattenyésztés — fejlesztésében. A megye termelőszövetkezeteinek kétharmada kedvezőtlen termőhe’.yi adottságok között gazdálkodik. Ily körülmények mellett igazán szükség van jól menő melléküzemágra, ami egyébként magas aranykorona-érték mellett sem elhanyagolható tényező. Régen történt, amikor a palánkiak a szörpüzem mellett döntöttek. A bogyós- gyümölcs-termesztéshez kiválóan illeszkedik a szörpké- szítes, hiszen az alapanyag zömét a gazdaság állítja elő. — Az idei terv 320 vagon szörp — mondja ifjabb Kapás József, az üzem vezetője. — Ha minden rendben lesz, szeptemberben teljesítjük az előirányzatot. — A terv vplt ilyen ala- dsony ? — Dehogy! Kénytelenek voltunk második műszakot is bevezetni, mert kelendők a készítményeink, s a termelő- szövetkezet árbevételi tervéből is kiesett néhány tétel. Ezt szeretnénk pótolni, vagy legalábbis enyhíteni. Az „enyhítés” azt jelentií a szörpüzem árbevéte’ét csaknem húszmillió forinttal növeli s a nyereséget a korábban számított nyolcmillió forintról 9,5—10 millióra emeli. Mindezt a gazdaság egészéhez viszonyítva elhanyagolható területen, de annál rengést a föld alatti vizek: összetételük ugyanis észrevehető változásokon megy keresztül. Az üzbég tudósoknak ezt a felfedezését teljes mértékben igazolta a Kizil- kum-sivatagban nemrég észlelt földrengés. Az epicentrumtól 800 kilométer távolságban — Taskent környékén és a Fergana- völgyben — öt nappal a nyolcas erősségű földlökés előtt, kényesebb technikával. Az új présházat az elmúlt évben cserélték csaknem három- százezer forintos költséggel, másik kétszázezerbe került a palackozóhelyiség. Mo6t szándékoznak vásárolni egy komplett gépsort, aminek ára négymillió körül van. — Az AGROMASEXPÖN figyeltünk, de igazi, nekünk való berendezésre nem leltünk. Pedig lassan-lassan szükség lesz rá, mert épül az új telephelyünk is, alig fé’. kilométerre innen — magyarázza az üzemvezető. Kombináttervet forgatnak a fejükben a drégelypalánki- ak, ami körülbelül százmillió forintba kerülne. Ehhez a saját pénzük nem elegendő. Mert az elképzelés közeli megvalósulásának minimális a lehetősége,^ részmego'dást kerestek. Költöztetik az üzem egy részét, s bővítik a választékot is. — Palackozóhelyiség épült. Módunk lesz a kapacitást emelni, s emellett gyümölcsbort is kibocsátunk, sör bérpalackozását végezzük. A szomszédban pedig savanyitóüzem kap helyet. Saját termesztésű uborka, paprika kerül az üvegekbe. .. Alapos lesz a változás néhány esztendőn belül. Az ötödik ötéves terv utolsó évében már 800 vagon árut szeretnének piacra küldeni. Optimizmusuknak alapot szolgáltat, hogy az elmúlt másfél hónap alatt több mint félmillió pa'.ack szörpöt gyártottak. Még az új gépsor nélkül, amit úgy várnak, mint a megváltást. — Kénytelenek vagyunk a technikai színvonalon javítani, mert mi is érezzük a munkaerő-problémát — jegyzi meg ifjabb Kapás József. — Két éve még szinte kizárólag ’ a legfiatalabbak, többségében alkalmazott serénykedett a műszakonként megállás nélkül üzemelő szalag me’lett. Ügyeskedtek a emelkedni kezdett a föld alól feltörő vizek nemesgáz- és széndioxid-tartalma. Több volt a vízben a fluor, a higany és még néhány más ásvány is. A földrengés előtti napon hirtelen lecsökkent ezeknek az anyagoknak részaránya. Az üzbég tudósok vizsgálataikat két mérőállomáson végzik: Taskent mellett és a Fergana- völgyben. A mérési eredményeket számítógépek segítségével folyamatosan dolgozzák fel. címkékkel, kupakokkal. Ma meg a tsz-tagok közül már az idősebbek is ott állnak. Jól járnak, mert az átlagkeresetük a 2700—3000 forint között mozog. — Változatlanul jó a minőség — mondja az üzemvezető. Sokat jelent ez, mert Így biztoß a piacuk, így jutnak el termékeik a hazai és a külföldi fogyasztókhoz. Egy Csehszlovákiából érkezett levelet mutat. Dicsérik őket és hiányolják, hogy miért nem Tehet gyakrabban hozzájutni a drégelypalánki szörphöz. Bizony, ezt a megyeiek is szóvá tehetnék, mert az ország második helyre sorolt szörpüzeme itt van a „szomszédban”, s üvegeikkel csak ritkán találkozni a megye élelmiszerboltjaiban. Sz. Gy. K özhelyszerű megállapítás, hogy a munka- erőforrások elégtelenségének egyik — sokak szerint első számú — oka, a munkaerő gazdaságtalan fel- használása, az emberek meglehetősen ésszerűtlen foglalkoztatása. A foglalkoztatási szerkezet és gyakorlat persze olyan, amilyen, a sok éven át kialakult és sajnos, megcsontosodott szokásokon és gyakorlaton aligha lehet egyik napról a másikra változtatni. Valóban: a hatékony foglalkoztatás mindenki által jól ismert elvi kritériumainak gyakorlati megvalósítása — egy már meglehetősen összekuszált helyzetben — nagyon problematikus; végtére1 is: nem gépeket berendezéseket kell mozgatni, átcsoportosítani, hanem emberek tíz- és százezreihez kellene hozzányúlni. ; Ez nemcsak hosszantartó, de rendkívül kényes, úgy is mondhatnám: veszélyes művelet. Még akkor is, ha nem a már — esetleg évtizedek óta — munkaviszonyban levőkről, hanem az első ízben munkát vállaló, az iskolából éppencsak kikerülő fiatalokról van szó. Az ö elhelyezkedési, munkavállalási gyakorlatuk is szükségképpeni igazodik a kialakult rendhez és gyakorlathoz. E sorozat előző részében — a munkaerő-gazdálkodás általános jellemzőinek illusztráA szécsényi járás párt- alapszervezeteiben is befejeződtek azok a taggyűlések, amelyeken a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések tapasztalatait értékelték. A járás több mint ötven alapszervezetében joggal állapította meg a párttagság, hogy a beszélgetések őszinte, nyílt légkörben folytak, s jól szolgálták az alapszervezeti munka további javítását. Mindenekelőtt a beszélgetések, a taggyűlések előkészítése sugallja e kövef- keztetést. A tagkönyvcserét mindenütt a központi bizottság határozatának megfelelően készítették elő. Valamennyi alapszervezetben az volt a cél, hogy a párttagság jól értse e munka lényegét- Ugyanakkor a párttagsági könyvek cseréje, a személyes beszélgetések előkészítése — noha, jelentős eseménye a pártéletnek — mégsem jelentsen befelé fordulást. Ne vonja el az alapszervezetek figyelmét az egyéb tennivalóktól. Mert az elmúlt hónapokban ilyen is akadt bőven. A termelőszövetkezeti zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések, a népfrontválasztások, a KISZ- kongresszus előkészítése sém kevés munkát adott a pártalapszervezeteknek. A tagkönyvcsere, a párttagokkal folytatott beszélgetések helyi feladatait valamennyi alapszervezetben széles körben megvitatták. Nemcsak a párttitkárok, a pártvezetőségi tagok é6 pártaktívák, de a párttagok is felkészültek a beszélgetésre, a beszélgetéseket ösz- szegező taggyűlésre. Mégis a szécsényi járásban akadt néhány , aiapszervezet — még a taggyűlések indulásakor —, ahol a tapasztalatokat összegező tanácskozások nem tudták felszítani a beszélgetések politikai légkörét, hangulatát. Mindenekelőtt azért, mert az alapszervezet vezetősége nem fordított kellő gondot a beszámoló elkészítésére. Nem sikerült felszínre hozmok az észrevételek jelentős részét- A javaslatok közül sok elsikkadt, és nem tudták egyértelműen meghatározni a helyi feladatodé jaként — közelebbről is megvizsgáltuk az 1970 és 1974 közötti időszak 53 ezres ipari létszámnövekményének elhelyezkedését. Ugyanebben az időszakban majanem 95 ezer fiatal lépett mumcavi- szonyba. Valamennyien szakképzettek, közép- vagy felsőfokú végzettséggel. Legnagyobb részük — . majdnem ötven százalékuk — a gépiparban helyezkedett el, s ez az arány majdnem húsz százalékkal magasabb, mint a gépiparnak az egész iparon belüli létszámaránya. Vegyük ehhez még hozzá, hogy a gépipar termelékenysége az átlagosnál alacsonyabb, s mindebből az következik, hogy a gépipar —, ha az általános létszámarányokat és a hatékonysági, a gazdaságossági követelményeket nézzük — a többi iparághoz képest aránytalanul magas létszámot „szipkázott el” az iskolákból kikerülő fiatalok közül. A megoldás persze nem az, hogy valami módón esetleg korlátozzák a gépiparban elhelyezkedni kívánó fiatalok számát, hanem az, hogy emeljék a gépipari munka termelékenységét, gazdaságosságát. Ami azt is jelentené. hogy a gépipari munka termelékenységének emelése a racionális munkaerő-gazdálkodás egyik alapvető feltétele. A példa talán arra is rávilágít, hogy mennyire b»; kát sem. A párttagok nagy része azért nem érezte — nem érezhette —-, hogy szavának foganatja vap és a taggyűlésen csendben maradt. A járási pártbizottság, a pártalapszervezetek az első taggyűléseket amolyan tapasztalatszerző tanácskozásoknak tekintették és levonták belőlük a szükséges tanulságokat. A további taggyűléseket már körültekintőbben, nagyobb gonddal készítették elő. Különösen a területfelelősök segítettek sokat az alapszervezeti vezetőségeknek. A személyes beszélgetéseken, így a párttaggyűléseken is a legtöbb szó az alapszervezeti munkáról esett. Az ELZETT szécsényi gyáregységében a kommunisták elsősorban azt vizsgálták: az új vezetés hogyan teheti még szervezettebbé a munkát, s hogyan segíthetik e törekvést a párttagok. Endrefalván —, ahol a pilinyi, a szécsény- felfalusi és az endrefalvi közös gazdaság egyesülésével, nagy létszámú termelőszövetkezeti alapszervezet tevékenykedik — az agrárpolitikai feladatok következetesebb. helyi végrehajtását szorgalmazták. Szalmatercsen, a községi alapszervezetben a pártmunka azon módszereit kutatták, amelyekkel legjobban segíthetik a helyi községpolitikai tennivalók megvalósításátAzokban az alapszervezetekben, ahol a párttagság életkora meglehetősen magas —, s ilyen nem kevés akad a szécsényi járásban —, a pártmunka egyik fontos emelőjének tartják, hogy a tapasztalt, idősebb kommunisták számát fiatalokkal egészítsék ki. A folyamatos tagnevelő tevékenység mellett — amely az alapszervezet erősítéssét eredményezheti fiatal, arra alkalmas párttagokkal —. a tervszerűbb és arányosabb teherviselést tették szóvá. Több párttag kért konkrét pártmegbízatást és arra buzdította az alapszervezeti vezetőséget, a párt- esoportvezetőket, hogy rendszeresebben értékeljék és kérjék számon a vállalt kötelezettségek teljesítését. Néhány alapszervezetben — nyoiult és összetett feladat a racionális és hatékony munkaerő-gazdálkodás. Igenám — hangoztatják sokan és elsősorban a gyakorló „munkaerő-gazdálkodók”, a vállalatoknál dolgozó munkaügyisek, akik a legközvetlenebbül érzik a munkaerőhiányból adódó gondokat —, hogyan lehet okosan és ésszerűen gazdálkodni azzal, ami voltaképpen nincs?... Ök azok, akik évek óta és egyre hangosabban ismételgetik, hogy a munkaerőforrások elégtelenségének egész ésszerűen az is oka, hogy évről évre egyre kevesebben lépnek munkába, lévén, hogy a családpolitikai intézkedések kacskaringói meglehetősen változatos demográfiai hullámzást teremtenek. A magyar népességfejlődés nem kívánatos és csák nehezen korrigálható sajátossága az egymást felváltó nemzedékek létszámának lényegesen eltérő volta. Az 1962-ben született generáció például még hatvan százaléka sem volt az 1954-ben született nemzedéknek. A hetvenes évekre, különösen pedig az elmúlt három évre az jellemző, hogy az élve születési arány — nemzetközi összehasonlításban is — magasnak mondható. Az évjáratok mennyiségi különbsége, különböző nagy— így a nógrádmeg’yeri tér melőszövetkezetben é6 az ipari szövetkezetben, a mi- hálygergei vízműnél — az összegező taggyűlést arra is felhasználták, hogy rendezzék a pártmegbízatásokat. A feladatokat személyre szólóan határozták meg. Sok észrevétel hangzott el a párttagság szakmai és politikai műveltségének folyamatos gyarapításával kapcsolatban is. Az összegyűjtött észrevételeket, javaslatokat már most. az oktatási év indulásánál igyekeztek hasznosítani. Az alapszervezetek igyekeztek kihasználni minden olyan lehetőséget — tömegpoliti- k^Li tanfolyamok, marxista— leninista középiskola. esti egyetem, szakosító —, amely e tekintetben rendelkezésükre áll. Jól jelzi ezt, hogy a szécsényi járásban, tovább nőtt az érdeklődés a marxista—leninista ismeretek irántA politikai képzést ugyanis a legtöbb helyen nem azért tették szóvá a párttagok, hogy kedvezően alakítsák a statisztikát. Többen is kritikusan, önkritikusan szóltak arról, hogy a vallásos világnézet. még mindig sok zavart okoz egy- egy párttag családja körében, de néhány pártalap- szervezetben is. A járásban kiszabott pártfegyelmi büntetések túlnyomó többsége tavaly, de az idén is ezért született. S a párttagok jól látják, hogy a fegyelmi felelősségre vonás esetenként szükséges, de nem egyedüli módja az eszmei-ideológiai egység megteremtésének- Ennél erőteljesebben esik latba a tervszerű, folyamatos eszmei-politikai nevelő munka. Az a tevékenység, amely a tagnevelő munkával kezdődik, s folytatódik a pártalapszervezeten belül. Azért, hogy egy-két év után egyetlen új párttagot se kelljen kizárni, mért nem felelt meg a veie szemben támasztott követelménynek. A párttagokkal folytatott beszélgetések a szécsényi járásban is sok olyan tapasztalatot hoztak, amelyeket hasznosítani lehet az alapszervezeti munka további javításában. sága aztán tartósan érezteti hatását, először az oktatás- politikában és gyakorlatban, később pedig a munkaerő- gazdálkodásban. S, ha már szóba került az oktatás: aligha vitatható, hogy a mai munkaerőgondok a közoktatási rendszer struktúrájára is visszavezethetők. Nem abban az értelemben, hogy számszerűen kevés az új munkavállaló, hanem, hogy az iskolából kikerülők sokszor nem ott vállalnak munkát, ahol szükség lenne rájuk. Dr. Szabady Egon, a demográfiai tudományok doktora — és mellékesen a közoktatás-politika ismert szakértője — legutóbbi nyilatkozatában, ezzel kapcsolatban a következőket jelentette ki: „...a merev közoktatási rendszer az előidézője a munkaerő-szükségleti . struktúra és az évente munkába lépők képzettségi szerkezete közötti ellentmondásnak. Az iskolák ugyanis jórészt az iskolakapacitáshoz igazodó, szakképzettséggel rendelkező fiatalokat bocsátanak ki, a jelenlegi iskolarendszer pedig kevés lehetőséget ad a tizenhat esztendős, szakképzetlen fiafalok munkába állításához. E gy rugalmasabb közoktatási rendszer jobban alkalmazkodhatna a munkaerő-szükséglethez, egyszersmind szélesítve az első munkába lépés után is megszerezhető iskolai végzettség lehetőségeit..” Vértes Csaba Következik: Munkaerő-tartalékok — útközben. NÓGRÁD — 1976. szeptember 9., csütörtök3 Új földrengésjelző műszer Előre jelzik a közelgő földVinczc Istvánná A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KULCSPROBLÉMÁJA (3.) Gazdálkodjunk okosan azzal, ami nincs?
