Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-08 / 212. szám

A közokiaíás-poliiikai határosat

szellemében

Megye! ßlmbemutatfih

A cél kiválasztása

Antal Józseffel, a Szécsényi Járási Hivatal művelődési osztályának vezetőjével az új tanév megszervezéséről, az idei év fő feladatairól, célkitűzéseiről beszélgettünk.

— Alapvető célunk, hogy a közoktatás-politikai határozat szellemében tevékenykedünk. Járásunk területén az oktatás szervezésében több olyan intézkedést teszünk, amely a határozat végrehajtására irányul. Az elmúlt tanévben a hollókői összevont felső tagozatos csoportot Nagylócra kör- zetesítettük. Ezzel járásunkban a felső tagozatos tanulók szakrendszerű oktatásba való bevonása százszázalékos. Elképzeléseink között szerepel a kis települések alsó tagozatos osztályainak — a létszámtól függően — történő körzetesítése. Az elmúlt évben a zsunypusztai gyermekek már Hollókőre jártak iskolába- Szeptembertől a pilinyi pajtások Endrefalvára, a szalma- tercsiek pedig Karancsságra fognak járni. Községi tanácsaink az anyagi lehetőségektől függően évről évre javítják az oktatás feltételeit. Az idén a varsányi és az endre- falvi iskolánk bővül két-két tanteremmel. Az óvodai férőhelyek száma is jelentősen emelkedik. Varsányban, Ság- újfalun már működik az új óvoda, Ipolytarnócon a 25 férőhelyes óvoda elkészült, reméljük, hogy még ebben az oktatási évben felépül a ri- móci új óvoda.

— A férőhelyek növelésének ellenére még sok gyermek óvodai előkészítés nélkül kezdi meg az általános iskolai tanulmányait. A „pályahátrányt” hogyan csökkentik a járásban?

— Az elmúlt tanévben 12 helyen 36, illetve 72 órás iskolai előkészítőt szerveztünk. Rimócon ez a foglalkozás egész éves volt. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jövőben az iskolai előkészítésnek ezt a formáját kell követnünk.

— A tankötelezettségi törvény végrehajtására milyen konkrét intézkedéseket hozott a járás?

— Az elmúlt tanévben kiemelt feladatként kezeltük a törvény végrehajtását. Felhívtuk az intézmény vezetőjének figyelmét a felmentett tanulók sorsának figyelemmel kísérésére. A rendszeres iskolába járás alól felmentést csak a legindokoltabb esetben adhatnak ki az igazgatók. Nevelőink figyelemmel kísérik a felmentett tanulók életét és a vizsgákra felkészítik ezeket a tanulókat. Több tanácsunk testületi ülésen foglalkozott a törvény helyi végrehajtásával. A végrehajtás tapasztalataira az idén mind a tanácsok, mind az iskolák vissza fognak térni.

— Hogyan alakul a járás területén a szakos ellátottság?

— Három éve lassú emelkedést mutíjt a szakosan leadott órák aránya- Az elmúlt oktatási évben ez az arány 66,2 százalék volt. Sajnos, a szakos ellátottság szóródása járásunk területén igen nagy. Van olyan iskolánk, ahol a szakosan leadott órák aránya közel száz százalék, míg más helyen ez a szám 50 alatt van. Céljaink között szerepel a nagyfokú differenciáltság csökkentése. Egyébként, még az idén is kell képesítés nélküli nevelőket alkalmaznunk.

— Milyen a napközi ellátottság a szécsényi járásban?

— Ha lassan is, de évről évre emelkedik a napközit igénybe vevő tanulóink száma. Az elmúlt oktatási évben Nagylóc, Litke, Nógrádszakál és Szécsény iskoláiban lépett be egy-egy csoport. Ezzel a napközit igénybe vevő tanulók aránya 26,3 százalékot ért el. Az idén tovább bővítjük a napközis hálózatot, Ipolytarnócon, Szécsényben és Ságúj- falun indul egy-egy újabb csoport.

— Két határozat is érinti a közoktatási és. közművelődési intézmények kapcsolatát. Mi a tapasztalat a járásban, az idén mivel szeretnének elöbb- relépni?

— Az a megállapításunk, hogy az elmúlt tanévben erősödött a két intézménytípus viszonya. Különösen a könyvtárak és az iskolák alakítottak ki jó kapcsolatot. Élen járnak ebben a tevékenységben Szécsényben, de jó úton haladnak Ludányhalásziban, Ságújfalun és Litkén. A tervünk az, hogy a kialakult jó módszereket továbbadjuk a járás többi iskolájának. Ri- móc, Nógrádmegyer, Ságúj- falu, Ludányhalászi művelődési házainak, iskoláinak kapcsolata jó úton halad, amelyet az idén tovább fogunk erősítem.

— A pedagógusok egyik alapvető tevékenysége a pálya- választási munka. Az új tanévben a művelődési szervek hogyan segítik a pedagógusok ez irányú munkáját? Mik az elvárások a nevelőktől?

— A pályaválasztási felelősök járási munkaközössége, a megyei pályaválasztási szervekkel közösen az elmúlt tanévben eredményesen tevékenykedett- Járásunkban egyre kevesebb azon tanulók száma, akik nem tanulnak tovább, nem választanak valamilyen szakmát. Hat iskolában a 8. osztályosok részére középiskolai előkészítőt szerveztek. Elvárásunk az iskoláktól, hogy pályaválasztási tevékenységük tervszerű, sokoldalú legyen. Az iskolák vezetői a pályaválasztási felelősök, az osztályfőnökök egyre inkább felismerik, hogy a pályaválasztást nem lehet csupán a 7., 8. osztályra leredukálni.

— Az elmúlt tanévben a járás több iskolájában működött felnőttoktatás. Mi a helyzet az idén?

— A művelődési intézmények az iskolákkal közösen, bevonva az üzemek képviselőit, is. hozzáfogtak a szervező munkához. Az idén a tavalyihoz képest még több iskolában szeretnénk megszervezni a felnőttoktatást.

— Sz. F. —

A Magas-Tátia természetvédelme

1949-ben nem egészen 90 009 látogatója volt Csehszlovákiában a Magas-Tátrának. Naniainkoan

egyedül a nyári idényben több mint két és fél millió turistát szállít a villamosvasút ezen a területen. Nógrádból is sok turista járt errefelé ? avaron.

Igen nagy a forralom a határ túlsó oldalán, a lengyel Tátrában: 1945 és I960 között evenie átlag 200 000—300 000 látogatót regisztráltak. 1971-ben hárommillióra növekedett a számuk.

A szakemberek a határ mindkét oldalán riadót fújtak a természet valóságos élő múzeumát és laboratóriumát képező terület szennyezésének és pusztításának feltartóztatására. Lengyel tudósuk felhívták a figyelmet, hogy a Giewont-csúcs felé, vagy a *Lssk>*owyból Swinicába vezető turistautakon „jó időbe.. olyan forgrJoin var. mint ebédidőben a varsói városközpontban”. Csehszlovák kollégáik az állandóan AörekvC autókara^ánok kipufogó gázainak a bioszférára tett kedvezőtlen kihatásaitól óvnak.

A két ország megállapodást kötött e hegyvidéki határterület

közös kezeléséről és turisztikai feltárásáról. így például csehszlovák részről újabb háromezer négyzetméternyi, természeti szépségekben bővelkedő terület megnyitásával gondoskodnak a turistaáradat egyenletesebb megoszlásáról. A Tátra elővidékén hatalmas autóparkolók létesítését tervezik, «honná;» :» turisták tömegközlekedési eszközökön folytathatják útjukat. Az intézkedések között szerepel a másik ország területén eredő és a partner víz'razdasága szempontjából fontos folyók vzének kölcsönös tisztán tartása.

Az együttműködés legfőbb eélja a Kárpát-térség ezen területének — amelyhez három lengyel vajdaság és hat csehszlo^/ák járás tartozik — hathatós védelme és sokoldalú fejlesztése.

Ssebefényi Leheli

4 3.

A boszorkányokról kezdtek beszélgetni. Hogy még ma is vannak a faluban boszorkányok. Akikről azt mondják. Hanka néni például, akinek száz macska nyávog a kiszáradt diófáján. Az ablaka pedig be van spalettázva.

De több boszorkányt aztán nem mondtak, mert nem jó azokat se névről említeni, noha ez már csak illemként élt a fiúkban.

Illetve egyet emlegetett az öreg igazgató, akit azonban a fiatalabbak nem ismerhettek, mert a háború után áttelepült Csehszlovákiába.

— Ennek még több macskája volt, mint Hankának — mesélte. Körülvették az arra járót, és gyerekhangon nyávogtak. Egy sovány tehene

volt mindössze, reggelente mégis kannaszám vitte a tejet a városba. Éjszaka röhögve megfejte a mások tehenét, Tudta, hogy nem merik megfogni. Emlékszel? — S Buda tanítóhoz fordult.

Buda tanító is emlékezett.

— Reggel mindig mondták, ha keveset adott a tehén: itt járt a boszorkány.

A fiúk unták, s hancúrozni kezdtek a gyepen. Hornyák Marci a tűzcsapóval megbö- ködte Kosznovszki Ferót, s bírókra keltek. Mire a többi is betársult. Nagyokat löktek egymáson, s nagyokat nevetlek.

Az öregek nézték őket, mosolyogtak.

Aztán valaki azt mondta: elég már. S akkor egyet- egyet löktek még egymáson, s abbahagyták Felhevülten, lihegve heveredtek a helyükre, mint egy jó fürdő után.

Feró azt mondta:

— Éjfél.. . — S vetett a rőzséből a tűzre.

Zsabka kijött a házból.

Kijött, és azt mondták:

— Mi lett ezzel a Zsabká- vai?

Nem tudták megnevezni, de mindenki látta, hogy más lett, mint volt.

Aztán, ha szóba került, azt mondták:

— Megváltozott.

Vagy ezt:

— Megkomolyodott.

Sőt, jóindulattal:

— Megemberesedett. — Mintha katonaságot járt volna, s nem betegágyat.

Pedig továbbra is ott ült a kocsma előtt, az aranyifjúság körében, a kőpadkán, torz, zsíros bibircsekkel teli sárgaréz fejével, a börtönt még alig feledő rossz növésű hajzatával.

Ott ült, s ha kihoztak sört, megitta, de rumot nem kért bele. Megrázkódott.

— Nem kell.

A fiúk összenéztek: beteg. S a kérdés az alig rebbenő szemöldökökben: vagy csak a lelke? Az is lehet, hogy csak a le'ke.

Nem bánta a hajukat, egy szót se szólt Általában nagyon keveset beszélt. És nem akart semmit. És ez volt a legfeltűnőbb változás.

4 NÖGRAD - 1976. szeptember 8., szerda |

Szergej Bondarcsuk Kurcsatov akadémikus szerepében A cél kiválasztása című szovjet filmben.

Igor Talankin filmjének címe, A cél kiválasztása után kevesen gondolják, hogy egy ragyogó művészi érzékkel elkészített humanista gondolatokat hordozó, igen szép filmet láthatnak. A film története prózai megfogalmazásban a szovjet atomkutatásról, az atomenergia titkának megfejtéséről szól. Középpontjában Kurcsatov akadémikus, a kísérletek vezetője áll, aki fiatalon, 31 éves korában megszerezte a fizikai és matematikai tudományok doktora címet, s neve hamarosan hazája határain túl is ismertté vált.

második világháború időszaka volt az állandó kutatások kora, amikot a tudomány megkezdte a mikrovilág titkainak feltárását, új Prométeuszok léptek fel, akik az „atomtüzet” akarták elrabolni a természettől- Az atommagban ugyanis kifogyhatatlan energiaforrás rejtőzött, amely egyszerre lehet az élet éltetője és minden élő megsemmisítője. A _ háború végén, amikor már megvolt az atomfegyver és az első amerikai atombombákat ledobták Hirosimára és Naga- szakira, Igor Kurcsatov is dolgozott olyan fegyvereken, amelyek elengedhetetleníR szükségesek voltak a Szovjetunió védelmi erejének megerősítéséhez. 1949. augusztus 29-én sikeresen begyújtották az első szovjet

atombombát. Ezután Kurcsatov élete végéig az atomenergia békés felhasználásán dolgozott. Tudományos pá* lyafutá&a az emberiség szolgálatának a példaképe.

A film főszerepeiben a legkitűnőbb szovjet színészeket láthatjuk. Kurcsatov akadémikus alakját Szergej Bondarcsuk személyesíti

meg, feleségét Irina Szkobce- va. Oppenheimerét Szergej Jurszkij, Rooseveltét Inno- kentij Szmoktunovszkij.

Magyarországon első ízben 1959-ben mutatták be A nagy Caruso című amerikai filmet, amelynek felújítását ezekben a napokban tekinthetjük meg. A nagy olasz énekes küzdelmes életét, szerelmét bemutató filmben Mario Lanza tolmácsolásában felhangzanak a legnépszerűbb olasz opera részletek és dalok, többek között Verdi, Puccini, Leóncavalio. Mascagni, Rossini örökéletű zenéje. Richard Thorpe alkotásának egyik fontos szerepében a közönség a két világháború közötti magyar filmek kedvencével. Jávor Pállal is találkozhat.

A Filmbarátok köre hálózatban került felújításra Vittorio de Sica 1950-ben készült remeke, a Csoda Milánóban című filmszatíra- A ma is aktuális mondandó- jú filmről és alkotójáról írja az Új Filmlexikon: „Ez a sajátos szimbólumokkal átszőtt, gyermekien egyszerű, költői szárnyal ású modern legenda a kapitalizmus világának éles bírálata; kifejezési eszközeiben is rendezői művészetének csúcsa.”

Évadkezdés

a TIT balassagyarmati szervezetében

Mai tévéajániatunk

21.30:

Napfürdő

Görgey Gábor írta ezt a különös rövid játékot. Három munkás, három vízvezetékszerelő dolgozik együtt, keményen egy nagy munkán. A

legidősebb a legtapasztaltabb, a főnök \Mudi Szabó Gábor) irányítja két segítőjét. A Segédet, aki furkálásaival, gonoszkodásával igyekszik be- mószerolni a harmadikat, az Inast, aki pedig okos, talpraesett és valószínűleg jó munkás válik majd belőle. A Segéd Dózsa László, az Inas, Saíranek Károly fh. A rendező: Horváth Ádám.

Megszokták, hogy ő a vezér, és most nem akar semmit. Mintha csak elkalandozna magában, és nem is törődne a dolgokkal.

A virtus sem érdekelte.

Ellibbent egy szemrevaló hajadon a kocsma előtt? Máskor felállt, megrázta magán a gátyót, s csak úgy foghegyről, hetyke harci riadót fújt: „Spuri!” Azt, hogy „utána”, nem is mondta, csak ment, ökle a zsebét kinyomta. Vitézei pedig követték, némi távolságban, mint a vezért a serege.

— Most nem lesz „spuri”? — kérdezte Dombaj Gyurka, mikor a faros-begyes Bocsa Verőn tovalibbent, mintegy elvárva, hogy kövessék, mert ehhez volt szokva.

Zsabka utánanézett a lánynak, lusta fejmozdítással. Any- nyi volt, hogy fölnézett, meg visszaengedte a fejét.

— Felőlem — mondta. Ez sem érdekelte, pedig Bocsa Veront szerette űzni. S Bocsa Verőn is szerette, ha űzik. És Zsabka tenyerében ott zsi- bogott Bocsa Verőn rózsás bőrének bársonyneműsége. s illatának emléke csik'and^a orrát, mint a jó friss szénáé. Mégse mozdult.

(Folytatjuk)

Mielőtt a TIT balassagyarmati városi és járási szervezetének irodájába benyitottam, az ajtó mellett kis lá- dikóra lettem figyelmes, üres cédulákat láttam benne... Kérdésemre Nyitrai Péter, a TIT titkára ismertette a cédulák „szerepét” és megmutatta, hogy nem is mindegyik üres. Amikor feladatai elszólítják az irodából, ezeken a cédulákon jelentkeznek az ügyfelek. Például N. Zoltán francia nyelvtanfolyamra, V.' Gyula német haladó tanfolyamra és Sz. Ilona, T. Anna titkárnőképző tanfolyamra „iratkozott fel.” A titkár arról beszélt, hogy az idén fokozódott az idegen nyelvek iránti érdeklődés, és csappant a titkárnőj elöltek jelentkezése (talán a lét- számstopp miatt).

— A nyelvtanulás fokozódását mivel magyarázza?

— Talán, mert híre ment annak, hogy az eddigieknél kényelmesebb, korszerűbb körülmények között lehet már tanulni nálunk. Az irodánk mellett berendeztünk egy barátságos, huszonöt személyes nyelvi termet, hangos és képanyaggal, valamint TIT- tankönyvekkel jól felszerelten, kibővített oktatói-előadói gárdával indítjuk az új évadot.

— Milyen idegen nyelvek iránt érdeklődnek leginkább?

— Angol-német kezdő és haladó fokon egyaránt nagy az érdeklődés, ellentétben a többi idegen nyelvvel. Francia, spanyol, orosz, szlovák egy-kettő, na akad.

— Hogy állnak az eszperantóval?

— Két eszperantistát tartok számon, de úgy hallottam, a szomszédos művelődési központban szerveznek talán eszperantó klubot, ott ingyenesen lehet tanulni a nemzetközi nyelvet.

— Mi szerepel még a TIT idei programjában?

— Az idegen nyelvek tanfolyamai mellett az üzemek és a művelődési intézmények igényeiből kiindulva témakört is kidolgoztunk egyedi és sorozat-előadások formájában. Lesznek kiemelkedő rendezvényeink, például a csillagászati hónapban, amikor a megyei szakosztálytól kapunk előadót.

— Ügy tudom, minden témának megvan a maga specialistája a TIT-ben. Hány előadóval rendelkezik a balassagyarmati városi és járási TI T-szervezet?

— A járásban mintegy hatvan TIT-előadónk van. Balassagyarmaton hetvenötén segítik a tudományos ismeretterjesztést, de olykor még a megyei szervezet is „besegít”, ha szükséges.

— Miben segít még a TIT, és kiknek?

— Helyi programok összeállításában és lebonyolításában is például. A magyar- .nándori Művelődési Központtól nemrég kaptunk megbízást negyven előadásra — előadóra a legkülönbözőbb témakörből, sok mezőgazdasági jeliegűre is. De Bércéi és körzete is rendszeres partnerünk, az állami gazdaság

csakúgy, mint az ipari műszergyár is hozzánk fordul ismeretterjesztő és kiegészítő programokért, előadásokért.

— Közhasznú tanfolyam szervezésénél kérik-e az üzemek a TIT segítségét?

— Jó példa volt erre a

nógrádkövesdi bányaüzem esete, amikor hegesztőtanfolyamon helyi szakoktatók mellett az általános ismereteket, közhasznú tárgyakat

TIT-előadóktól hallgatták. Balassagyarmaton a kéményseprő vállalatnál is szerveztek úgynevezett szakmai

továbbképző tanfolyamot, ahol a kéményseprők, kályhások, olajkályha szervizelést sajátítottak el az Állami Energetikai Felügyelet kiküldött mérnökeitől, akik TIT-előadóként működtek közre.

— Kapnak-e visszajelzést arról, milyen eredményesek a TIT-nyelvtanfolyamok, -programok, -előadások?

— Örömmel fedezem fel jártamban-keltemben, hivataloknál, intézményeknél dolgozó titkárnőkben egykori tanítványainkat, akikkel meg vannak elégedve a munkáltatók, csakúgy mint ők maguk a TIT-tanfolyamon szerzett ismeretekkel. De a Német Demokratikus Köztársaságban dolgozó fiatalok is elismeréssel beszélnek nyelv- tanfolyamainkról — fejezte be a beszélgetést Nvitrai Péter.

Elekes Éva