Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-05 / 210. szám

II' Sml 1 MIL 'Hi f fi tó i’Jr 1, Farkas András: Krumpliszedők Kél honfoglalás Pusztaszeren A múlt tanúja — a ma jelképe Minden esztendő szeptembe­rének első vasárnapján ün­nepi díszt ölt a Csongrád me­gyei Öpusztaszeren az Árpád- liget. A több tízezres ünneplő tömeg két eseményre emléke­zik; a honalapításra és a földosztásra. „Aki a múltba néz, a jövőbe lát” — mondot­ta Petőfi, e sorát gyakran idézik az Árpád-emlékünnep- ségeken. Az első esemény, a honala­pítást jelentő országgyűlés ténye körül vita folyik, e minősítést a jogtörténészek elvetik. De hogy történnie kellett Az Árpád-liget mellett cso­dálatos monostor helyreállí­tott alapjait tekinthetik meg a érdeklődők. Az építménnyel kapcsolatos első feljegyzés 1233-ból származik. Ekkor említik a szeri bencés apát­ság monostorát, amelyet Ka- lán , püspök idején emeltek Ond. vezér leszármazottai. A krónika szerint 1318-ban Ká­roly Róbert király is Szer monostorában tartózkodott, a környéket éppen birtokló Pó- sa család meghívására. A monostor elpusztult, majd új­valaminek jáépítették. A mohácsi vész Szeren, azt után ismét kikezdte az enyé­sokatmondóan bizonyítja szét. 1823-ban egyes részeit Anonymus, III. Béla király Katona József még épségben jegyzője. A magyarok cseleke- látta, „tornyának lerántását” deteiről írott könyvének ne- meg is örökítette: „A zeéri gyedik fejezetében ez olvas- puszta templom, melly most ható: „A vezér és nemesei is eléggé árulja hajdani nagy- elrendezték az országnak ságát, jó ideig állott izmos minden szokás törvényét, tornyával, de mivel abban ci­meg valamennyi jogát is... gányok és útonállók fészkel­őmképpen tegyenek igazságot ték magukat és ez a temér- b árminő elkövetett kékért... Azt a helyet, mindezt elrendezték, húsából való. Pusztaszeri fia­talok gyűrűjében ültem az emlékmű lépcsőjén, velem volt Alexander Dopp müns- teri (NSZK) egyetemista, is, aki azért jött vakációjában hazánkba, hogy kétkezi mun­kával segédkezzék az ásatá- soknál. Előbb „történelemórát tartottunk” Alex kérésére, majd a helybéli fiatalok val­lottak Pusztaszerről. Szavaik­ból kiderült: a gyerekek az­zal a tudattal nőnek fel, hogy ehhez a helyhez, a szeri pusz­tához fűződik a honfoglalás ténye. A földrajzi nevek kö­rül kialakult zűrzavar Követ­keztében akkor még Sövény- háza-Pusztaszer helység tel­jesen azonosul a legendával, az öregek átadják az ifjab- baknak. A munkában szerzett bará­tokat még hosszabban lehet­ne sorolni. A Mineapolisból jött Steven W. Popper, a kop­penhágai Süren Lunda, vét- dek síkságon messze látó Hegy finn ^arjut Huuskonen és sok ahol a ma­gyarok \a maguk nyelvén Szerinek nevezték el, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.” A tör­ténelmi esemény igazolására a névtelen jegyző sorain kí­vül más bizonyíték nem áll rendelkezésünkre. Csupán annyi bizonyított, hogy a fe­jedelem ezt a területet Ond vezérnek ajándékozta. A le­genda szerint egyébként a hét vezér a környéken hét halmot emelt földből —, ezek a halmok ma is láthatók. A magyar nemzet törté­nelme jeles eseményének szép sorokkal állít emleket Vörös­marty . Mihály, aki, ezt írja: „Pusztaszer a nevem, itt szer­zett törvényeket Árpád / Hő­seivel, s a Hont biztos alapra tévé...” Pusztaszer sokáig a hala­dást gátló földesúri marad­ványok jelképe volt, ahol az elnyomók szónokoltak, s puffogtatták az ünnepségeken megszokott és tökéletesen begyakorolt frázisaikat. A méltó ünneplésre csak a „második honfoglalás” után kerülhetett sor. A történelmi igazságszolgáltatás nagysze­rű pillanatára 1945. március 29-én került sor. „Megfogad­juk, hogy felszántjuk és be­vetjük a magyar ugart!’” — Ezt a feliratot helyezték a nemzeti színű és vörös zászlókkal díszített emlékmű­re, amikor — Csongor Győ­ző történész szerint —■, három­ezer paraszt gyalogosan, sze­kéren Mindszentről. Sándor- falváról. Csánytelekről. Pusz­taszerről az emlékműhöz in­dult, hogy az ünnepség után felosszák Pallavicini őrgróf, több mint negyvenezer hol­das birtokát. A volt grófi ura­dalom földjére négyezernél több paraszt, jobbára volt ura­dalmi cseléd jelentette / be igé­nyét. A földreform végrehaj­tása nyitányaként levert cos vekek mindegyike egy-egy koporsószeg volt az egykori nagybirtok ravatalán. gyanánt szolgált, az emberi bátorságra való ügyelés a tornyot lerántana.” „.A romokat először ^“käl Gondocs Bertalan pusztaszeri címzetes apát fogta vallató- ra. Römer Flóris segítségével. Mostanáig féltucat ásatással próbáltak végére járni, a fel­tárásnak. A legalaposabb munkát dr. Trogmayer Ottó igazgató vezetésével a Csong­rád megyei múzeumok mun­katársai és a segédkező diá­kok végezték. A feltárás be­bizonyította, hogy Magyaror­szágon ez az első olyan épít­mény, amelynél pontosan kö­vetni lehet a szerkezeti for­mák, az építesniód változását. A szeri romoknál összesen több hetet is eltöltöctem már, a legszebb emlékem 1973. jú­más társuk a szélrózsa min­den irányából azért érkezett hozzánk, hogy a magyar fia­közösen megvessék leendő nemzeti emlékparkunk alapjait. A Hazafias Népfront és más szervezetek összefo­gásával alakítják ki az Ár­pád-emlékmű körül, amely történelmünk méltó emlékhe­lye lesz. Az elnevezések körüli zűr­zavart immár tisztázták. A hely Öpusztaszerként kerül az újabb térképekre. Ez a táj volt tanúja Árpád cselekede­teinek és a földreform kezde­tének, mára pedig a gazdago­dó, szocialista társadalom jel­képévé vált. Kelemen Gábor A tanév fíüszöttén Iskolai munkánk sikeréért Beszélgetés Gulyás Jánosné megyei művelődésügyi osztályvezetővel A tanév küszöbén felke­restük Gulyás Jánosnét, a Nógrád megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetőjét, akivel az új tanév legfontosabb feladatairól be­szélgettünk. — Miben látja az új tan­év legfontosabb tennivalóit? — Az 1976/77-es tanév fő feladatainak ismertetése előtt hangoztatni szeretném, hogy most sem kerül sor új — kü­lönleges feladatok végrehajtá­sát igénylő — intézkedések bevezetésére. Szeretnénk, hogy az eddigi intézkedések még inkább tudatosodjanak, ma­gasabb szinten valósuljanak meg, hogy nevelő-oktató mun­kánk zavartalanul folyjék. Sokrétű, bonyolult felada­taink közül szeretném ki­emelni azokat, amelyekre különös jelentőséggel ügye­lünk, amelyekben feltétle­nül nagyobb eredményt sze­retnének elérni, mint a ta­valyi tanévben. Minden ok­tatási szinten elsősorban a nevelési feladatokra helyez­zük továbbra is a hangsúlyt. Nevelőmunkánk középpont­jába — az MSZMP XI. kong­resszusa, valamint a KISZ- kongresszus határozatait fi­gyelembe véve — ismét a po- litikai-világnézeti-erköicsi ne­velést helyezzük, ez a tanórai és tanórán kívül folyó ne­velés fő feladata. A tanulói személyiség sokoldalú fejlesz­tésében akkor tudunk ered­ményt elérni, ha e feladatot az általános megközelítésen túl a mindennapi konkrét tevékenységben érvényesít­jük, ha a tantárgyak nyújtot­ta lehetőségeket tudatosab­ban fölhasználjuk, s a neve­lés mozzanataiban eredmé­nyesebben alkalmazzuk. Célunk, hogy tanulóifjúsá­gunk cselekvő módon szeres­se hazáját. Ezért nagy jelen­tőséget tulajdonítunk e mun­kánkban a felnőtt-társadalom példamutatásának, nevelő erejének, mert csak ez segít­het annak elfogadtatásában, hogy a becsülettel végzett hasznos munka egyetlen for­rása az egyének és az egész társadalom továbbhaladásá­nak. Ifjúságunk jövőjéért érzett felelősségünk kötelez bennünket arra, hogy többet foglalkozzunk egészségük­kel, testkultúrájukkal. Ezért határoztuk el, hogy a tanév másik kiemelt feladata a testi nevelés legyen. Ezzel az elmúlt időszakban kevesebbet foglalkoztunk, aminek ked­vezőtlen hatásait az eddigi in­tézkedések még nem kompen­zálták. Kérjük nevelőinktől, hogy valamennyien érezzék alapvető feladatuknak a testi nevelés színvonalának eme­lését- Tudatosítani kell a szü­lők körében is, hogy az ér­telmi, érzelmi, akarati tulaj­donságok fejlesztésének el­engedhetetlen feltétele a testi nevelés. Sokkal több lehető­séget kell biztosítani a sza­bad levegőn történő sporto­lásra, játékra. A szokáskultú­ra szerves elemévé . kell ten­ni a mindennapi sportolást, a testi nevelés gyakorlati kér­déseit. — A tanév feladatairól be­szélgetve, úgy véljük, vala­mennyiünk számára kötele­ző, hogy még nagyobb fele­lősséggel, gonddal hajtsuk végre a tankötelezettségi tör­vényt. Mit mondhatunk er­ről? — Úgy gondolom, ez szo­ros összefüggésben van az­zal a politikai célkitűzéssel, amely népünk közműveltsé­gének állandó fejlesztését igényik Az a gyermek, aki nem végzi el az általános is­kola nyolc osztályát, olyan hátránnyal kerül ki az élet­be, amelyet később nem, vagy alig tud pótolni. Nem tud szakmát tanulni, munka­iehetőségei korlátozottak, egyéni életét, boldogulását veszélyezteti, de tömeges méretben társadalmi gazda­godásunkat is akadályozhat­ja. Ezért arra kell törekedni, hogy lehetőleg minden kis­gyermek idejében, a tankö­telezettségi korhatáron belül végezze el a nyolc osztályt. A sikeres elvégzést segíteni kell, és különösen ott kell megfelelő pedagógiai- szociá­lis támogatást adni, 'ahol ke­vésbé vannak meg a tanulás nyugodt feltételei. Nem sza­bad indokolatlanul felmerAe- ni a gyermekeket a minden­napi iskolába járás alól. Az indokolt felmentéskor nem szabad lemondani a tanulók­ról. Gsztályozóvizsgára kell őket felkészíteni. Fontos a szülők ilyen irányú felvilá­gosítása és meggyőzése. Na­gyobb figyelmet kell fordí­tani azokra a fiatalokra, akik valamilyen ok miatt nem vé­gezték el a nyolc osztályt. Ahol arra igény van, meg kell teremteni a dolgozók is­kolájának feltételeit, biztosí­tani, hogy a hiányos iskolai végzettséget ezen formán egé­szítsék ki­— Véleménye szerint, az el­mondottakon túl. mire for­dítsanak még figyelmet vala­mennyi oktatási intézmény­ben, a tanévi feladatok jobb megvalósítása érdekében? — Az iskolák vezetői bizto­sítsanak e nehéz, felelősség- teljes munka végzéséhez nyu­godt, alkotó légkört. Egysé­ges elvek alapján szervezzék a tantestületet, a diákságot a közös- cselekvésre. Az értéke­lések, minősítések alapvető szempontja a feladatok meg­valósítását célzó becsületes pedagógiai munka legyen es növekedjék a munkahelyi de­mokratizmus. Nevelőkollé- gáink a pedagógushivatás­hoz méltó elkötelezettséggel, személyes példaadással vé­gezzék munkájukat, tanítsák diákjaikat, s állandó önkép­zéssel, továbbképzéssel készül­jenek mindennapi feladataik még jobb ellátására. A kis- és nagyiskolások munkája,a tanu­lás. Várjuk, hogy képességeik­nek megfelelően végezzék ta­nulmányaikat, tegyenek ele­get mozgalmi feladataiknak. Fegyelmezett magatartással készüljenek a felnőtt munkás­életre. őrizzék egészségüket, sportoljanak, mozogjanak többet. Szabad idejükben igé­nyes kulturális tevékenység­gel gazdagítsák, tegyék szeb­bé. teljesebbé életüket. Okos észrevételekkel vegyenek részt az őszi úttörő- és diák­parlamenteken, s bátor meg­nyilatkozásaikkal segítsék az iskolai oktatást, nevelést. Kér­jük, hogy gondosabban őriz­zék isKoíájukat, iskolai fel­szerelésüket, könyveiket, fü­zeteiket. Végezetül a tanév küszöbén — a művelődésügy megyei' irányítói nevében —■ jó munkát, s tanulást kívánok a megye minden pedagógu­sának, diákjának — külön azoknak a kisiskolásoknak, akik hétfőn kezdik meg ta­nulmányaikat —■' szülőknek, az iskolai munkában részt ve­vőknek, irányítóknak. — Köszönöm a beszélgetést. Tóth Elemér Pudnni Gábor: UTAZÁS Oly néma lettél, mint a sín, amelyre nem gördül vonat. Az élet vakvágányain egyhelyben állsz és távolodsz, akár a fény, az állomás, elfut, feltűnik, újra más és mégis mindig ugyanaz. Lázár Tibor: HAJNAL FELÉ Pulykatojas-éj, csillag pettyes, ezüst-stégen horgászbot nélkül a Hold nézi, amint a kedves menyasszonya a Göncölre készül, s a szerelmesek e járművével a hajnal elé megy, amely végül elhinti fényes tolláit. <W5W///ÁV///////////////////////////////////////^^^ r­Evadkesdésrc késsül Budapest Ezt a biztos sikerműsort méltó tárnak követik. mint például Igor Ojsztrah hege- dűestje, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zene­karának hangversenye Lam- berto Gardellá vezényletével, Dvorak Ruszalka-ját, vala­mint Janacek operáját a Ka­tya Kabanova-t, a pozsonyi­ak Shakespeare Lear király­át Zahrodnik művét a Pava Szonatina-t adják elő- A Gli Associati társulat. Bartók Béla halálának ti­zedik évfordulóján, a halha­tatlan zeneköltő emlékére, zenei hetek kezdődtek Buda­pesten. Nemcsak a főváros, hanem a vidék közönsége is fölfi­gyelt az eseményre, amely nyitánya lett az azóta hagyo­mányossá vált budapesti mű­vészeti hetek rendezvényso­rozatának. Idén nem keve­sebb, mint nyolcvan produk­ciót fog kiemelni a már köz­ismertté vált pávaembléma, a művészeti hetek műsorainak „fémjelzése”. Mindaz, ami a budapesti művészeti hetek folyamán le­zajlik, -nem fesztivál, nem idegenforgalmi látványosság. A szervezők — élükön Kato­na Ferenccel, a budapesti mű­vészeti hetek és szabadtéri színpadok igazgatójával — az évad színrekerülő művészi eseményeinek kivannak nyo­matékot, hangsúlyos indítást Ránki Dezső, Bacher Mihály Olaszországból, érkezik fővá­adni- Az új idény megkezdé­sére hívják föl a budapestiek figyelmét a legjobb vidéki színházak, a külföldi együt­tesek illetőleg neves szólisták meghívásával. A kiválasztott kamaraze- zei, operai és színházi pro­dukciókon kívül a múzeumok, kiállítások, a rádió és a te­levízió, valamint a Mozgókép­es Marian Lapsanszky zongo­raestjei, valamint Esztényi Szabolcs és Jerzy Witkowski kétzongorás hangversenye. A vázlatos tervben Baróti Ist­ván orgonaművész," Perényi Miklós gordonkaművész és Kadosa Pál zeneszerző nevé­vel találkozhatunk. A Tátrai­vonósnégyes kamaraestet ad, egy vasárnap délelőtt pedig üzemi Vállalat is részt vesz elektronikus hangverseny sze­repel a művészeti hetek prog­ramján. Október elején rendezik meg Budapesten a Csehszlo­vák kultúra napja című ren­dezvénysorozatot, amellyel északi szomszédaink jól beil­leszkednek fővárosunk mű­sortervébe. Ebből az alkalom­ból a Prágai Nemzeti Színház operatársulata és a Pozsonyi Nemzeti Színház művészei lépnek fel: a prágaiak Sme­tana Eladott menyasszony-át, a budapesti művészeti hetek programjának kialakításá­ban. De a budapesti művé­szeti hetek műsoranyagában — a hagyományokban e té­ren legidősebb műfaj — a ze­nei rész talán a legrango­sabb. A nyitány szeptember 27-én Bartók Béla muzsikája lesz, a Concerto és Cantata Profa­na — előadja a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar, ve­zényel: Ferencsik János. ro6unkba. A nemzetközi hír­nevű előadók ez esetben So­phokles Oedipus király című tragédiáját és A kurtizán cí­mű komédiát játszák el, amelynek szerzője Pietro Alettino. A színjátszás területén a pávával jelzett műsorok kö­zött szerepel a Petőfi Színház társulata Veszprémből, akik Tamási Áron Vitéz lélek cí­mű drámáját és a szegedi Nemzeti Színház operatársu­lata, akik pedig Vántus Ist­ván Aranykoporsó című ope­ráját hozzák el a budapesti műkedvelőknek. A díjnyertes amatőr kórusok a Magyar Tudományos Akadémia buda­vári dísztermében adják elő műsorukat. A csepeli kultúr­otthon pedig amatőr népi- és kamaratánc-együttesek fellé­pésére nyújt lehetőséget a budapesti művészeti hetek keretében. „Budapest főváros mindig szeretettel várja és fogadja a művészet iránt érdeklődő vi­déket. Sajnos, bármennyire is hasznosak ezek a sok irányú összefogások, a budapesti mű­vészeti heteket nem jellemez­hetik. Egyébként is szűk színházaink befogadóképes­ségei végesek. A három-négy napra érkező külföldi társu­latok minden este új műsort, más-más darabot mutatnak be, tehát ezek bár széles körű érdeklődésre tartanak számot, kielégíteni azt nem tudják. A minden újra éhes, úgy­nevezett szakmán kívül csak kevesen láthatják a prágai operistákat, az olasz színésze­ket- A rádió és a televízió természetesen felvételeket ké­szít e produkciókról, amelye­ket későob fog bemutatni” — mondotta Katona Ferenc. V. S. NÓGRAD = 1976. szeptember 5., vasárnap 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom