Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
A szocialista gazdasági integráció eredményei (II.) Jászberényi Pál negyedszázada A magyar—csehszlovák megállapodás számos olyan előirányzatot tartalmaz az 1976—1980-as évekre, amelyek a két ország közti gazdasági együttműködés eddigi eredményeit is tükrözik. Ebben a viszonylatban is nagy részt képvisel a mezőgazda- sági gépek kölcsönös szakosításából és kooperációjából eredő export és import- Hasonlóképpen kiterjedt az autóipari együttműködés, melynek keretében a csehszlovák fél tehergépkocsikat, Skoda személyautót, szemétgyűjtő autókat, az ezekhez szükséges pótalkatrészeket, továbbá sebességváltókat és gyújtógyertyát szállít, míg a magyar exportban autóbuszokhoz szükséges mellső és hátsó tengelyek, csuklós autóbuszok és garázsberendezések szerepelnek. Kiterjedt együttműködés: gyártássaakosítás alakult ki a két ország gumi- és műanyagipara között, ennek keretében a kölcsönös szállítások értéke öt év alatt mintegy 66 millió rubelt ért el. A szocialista országok közti gazdasági kapcsolatokban növekvő jelentőségű a határmenti árucsere. Magyar— csehszlovák viszonylatban ennek — éppen a közös határ hosszúsága miatt — különleges szerepe van. Keretében nemcsak arra nyílik mód, hogy a határmenti területek fogyasztási cikkek cseréje révén javítsák az ellátást, hanem sor kerülhet nagy fuvarigényű építőanyagok szállítására, de bizonyos szolgáltatások (gépkölcsönzés aratási munkákhoz stb.) megvalósítására is. A Lengyelországgal megkötött hosszú lejáratú megállapodásban kb. 36 százalékra tehetők az olyan szállítások, amelyeket a megvalósulóban levő integráció eredményeinek lehet tekinteni. A már évek óta fennálló timföldalumínium egyezmény mellett — melynek keretében magyar timföld szállítása ellenében a lengyel fél kész alumíniumot ad vissza — sor került újabb együttműködési, gyártásmegosztási megállapodások létrehozására is- így többek között a műanyagok és műszálak termélésében megvalósuló együttműködés öt év alatt több mint 160 millió rubel kölcsönös áruszállítást tartalmaz. Ennek keretében Magyarország PVC-t, poliamid selymet és PAN- szálat exportál és esetébe poliészterszálat és selymet kap. Hasonlóan kiterjedt a gumiipari együttműködés is. A gépiparban a mezőgazda- sági gépek, a számítástechniA Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységének többszörös, vállalat kiváló címet elért brigádja a Kállai Éva Szocialista Brigád. Valószínű, hogy az idei versenymozga- lomban is elérik a mcgtiszU ló címet. Á közigazgatás üzemmérnökei lesznek Nógrádi hallgatók Az oktatási év kezdetén hagyományos, ünnepélyes tanévnyitót tartottak a tanácsakadémia veszprémi oktatási intézetében. Ebben az oktatási évben hét megyéből — Tolnából, Nógrádból, Hevesből. Borsodból, Bácsból és Szolnokról, valamint Veszprémből — 114 hallgató kezdi meg a tanulást. Többségük egyéves gyakornoki munka után került a tanácsakadémiára. Egyre több érettségizett fiatal választja élethivatásának a közigazgatási munkát. Az is érdekesség, hogy ma már a beiskolázottak 60 százaléka nő. A kétéves képzés alatt nemcsak a jogszabályokat, hanem azok gyakorlati alkalmazáa tanácsakadémián sát is felső fokon sajátítják el a hallgatók. A tanintézetben közéletiségre, a szakma sze- retetére, a vezetés, irányítás legfontosabb fogásaira tanítják meg a közigazgatás leendő „üzemmérnökeit”. Ugyanis a községektől a városokig, a csoportvezetőktől a végrehajtó bizottságok titkáráig képeznek ki az állampolgárok ügyeit nagy hozzáértéssel, hivatásszeretettel intéző tanácsi dolgozókat. A végző hallgatókat 4 ezer különféle tanácsi beosztás várja. A leendő „üzemmérnökök”, tanácsi szakemberek képzésével 11 függetlenített tanár és tíz nagy gyakorlattal rendelkező tanácsi vezető foglalkozik. ka, az erősáramú ipar a szerelvények és a műszergyártás területén megvalósuló együttműködés mellett kiemelendő a járműipari kooperáció és szakosítás. A meglehetősen széles körben ismert Fiat 126 p kooperáción túl — melynek keretében a magyar részről szállítandó alkatrészek fejében öt év alatt 22 ezer darab kisautót kapunk — az együttműködés kiterjed autóbuszokhoz és tehergépkocsikhoz szükséges részegységek és alkatrészek kölcsönös szállítására is. A közúti járműipari termékek exportja és importja öt év alatt több mint 300 millió rubelt fog kitenni ami a teljes magyar— lengyel árucserének mintegy 12 százalékát alkotja. A gazdasági integráció már eddig is számos eredményt hozott, de az integrácicó természetesen nem állapot, hanem folyamat amelynek kezdete van ugyan de befejezettnek sosem tekinthető. A KGST-országok erőfeszítései arra irányulnak, hogy ez az integrációs folyamat ne álljon meg, ne lassuljon le, sőt, az egyes országok és a közösség gazdasági fejlődése érdekében gyorsuló ütemben haladjon tovább. Németh Gyula. a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője Ma nyílik a lipcsei őszi vásár Lipcsében, vasárnap nyílik meg az őszi vásár. A szeptember 12-ig tartó rendezvényen ótven ország több mint hatezer kiállítója mutatja be termékeit. A vásár legjelentősebb kiállítója a Szovjetunió l^z, amelynek kollektív kiállítási részlegében hatezer gyártmány kerül bemutatásra. A KQST-országok kiállítási részlegei a tagországok dinamikus gazdasági fejlődését szemléltetik. A Német Szövetségi Köztársaság 671 kiállítóval képviselteti magát a vásáron. A téglagyárban dolgozott Jászberényi Pál. A .vörös agyagtól kimarjult a keze, műszak végén pirosán lihegett, alig várta, hogy hazaérjen. Aztán elindult, ki a földre kapával, kaszával vállán, mikor mi volt a sürgős munka. Egyik alkalommal, ahogy mentek a faluba, Babcsány Mihály- lyal és Valter Pállal, Varga Pál állította meg őket— Gyerekek! Kijártok a gyárba. Amit kerestek, az rámegy a földre. Nem kedvező ez! Szervezzük a téeszcsét, rátok is számítunk — mondta hármójuknak. Leültek. Hosszan hányták-vetették a javaslatot. Jászberényinek öt holdja volt a juttatottból, meg ezerkétszáz négyszögöl apai örökség. „Nyűgnek nyűg, de hát jobb lesz-e együtt?” — morfondírozott magában. Aznap este mindhárman aláírták a belépési nyilatkozatot. (Szécsényben a II. Rákóczi termelőszövetkezeti csoport 1951. február 17- én alakult. A csoportértekezlet 13 szavazattal Varga Pált választotta elnöknek. Bővíz Ferenc és Dancsek József intéző bizottsági tag lett. A csoport 377 kataszt- ralis holdon gazdálkodott.) X — Egy év múlva már negyvennégyen voltunk, s harmadik típusú csoporttá alakultunk. Régi cselédek jöttek össze, s indultak a szocialista nagyüzemmé válás útján. Vettünk húsz tehenet. Állattenyésztő, fo- gatos lettem- Csináltunk mi mindent, csakhogy meggyőzzük a többieket. Jó ügyet skolgált a szövetkezet — emlékszik vissza Jászberényi Pál. A kezdet apró-cseprő dolgai még álmatlan éjszakákat is okoztak. Viharos vezetőségi ülések, közgyűlések követték egymást, s tapsikoltak az első sikereknek, amikor az átlagtermés meghaladta a még egyénileg gazdálkodók által elért hozamot.. (A jegyzőkönyvek lapjai olyan sárgák, mint a fiatal csibék tolla. A fakó írások sok mindent elárulnak. „Kéri az intéző bizottság a csoportértekezletet, hogy a bognár-, kovács- és szíjgyártó- számlák kiegyenlítéséhez háromezer forint hitel felvételét fogadja el. Vetőmag vásárlására kétezer, állati gyógyszerre ezer forint hitel engedélyezését kérte az elnök.” Másik jegyzőkönyvi részlet: „Az intéző bizottság megbízza az elnököt, hogy az Esősi Béla tulajdonát képező kádat és szőlőprést 200 forintért vegye meg. A háztáji tehenek kihajtását a csoporttagok maguk végzik. Az elnök ismerteti, hogy a sertésférőhelyre tetőt kell csinálni, mert a kutricából ki kell hajtani a már leválasztott anyakocákat. Az intéző bizottság megbízza Percze János tagtársat, hogy ezen munkát csinálja meg”. Küzdelem volt a holnapért ... X Az 1960-as év fordulópontot hozott- Február 9-én a régi termelőszövetkezettel közösen alakult meg az új. A tagok a bevitt föld holdja után 12 kilogramm árpát, 7 kilogramm kukoricát és 30 kiló burgonyát adtak az induláshoz. Megkezdték a táblásítást, s lassacskán megindult az élet. — Nem volt könnyű. Sok minden hiányzott. A gépállomás segített a munka végzésében. Sohasem felejtem el az első saját gép érkezését. Körbeálltuk, úgy csodáltuk. Percze Jóska volt az első traktoros — mondja a még mindig serénykedő tsz- tag. (1960-ban 6,5 millió forint volt a termelési érték, 497 tag vett részt a közös munkában. A forgóalap értéke alig haladta meg a másfél milliót, az összes állóeszköz értéke 3.2 millió forint volt. Az állatállomáriyt 179 darab szarvasmarha — ebből 54 tehén —, 124 ló, 226 juh és 200 darab sertés jelentette. Akadt egy Zetoruk, egy kormos, fűkasza, eke, műtrágyaszóró.) X Ugrás a mába. Jászberényi Pál ott sürög-forog még mindig a burgonyava- logató gépsor környékén. Biztatja az asszonyokat, intézkedik, jegyzi a termést, zsákokat küld a földre. Fiatalosan mozog- Pedig a régiek közül ő az „utolsó fecske”. A többiek már a nyugdíjasnapok örömeit élvezik. — Nem gondoltam volna akkor, hogy idejutunk. Mi-1 csoda fejlődés! — szinte maga is álmélkodik. Ö, aki minden apró eseményt számon tartott. — Voltak nehéz esztendők. Erőn felül v építkeztünk. A szomorúbb 1 napokat könnyen felejtjük. Ez más. ez már szocialista nagyüzem... (A szécsényi termelőszövetkezet több mint 3700 hektáron gazdálkodik jelenleg. A tavalyi termelési érték meghaladta a 90 millió forintot. A forgóeszköz-állomány harmincszorosa a tizenöt évvel ezelőttinek. Tavaly egy tízórás munkanapra négyszer annyit kaptak a tagok, mint 1960-ban egy munkaegységre. Az állatállomány: 767 szarvasmarha — ebből 299 tehén —, 1807 darab juh, 187 ezer darab csirke. A gépek értéke 30 millió forint- Több mint annak idején az egész járásban volt.) X Nemrégiben, amikor a szécsényi termelőszövetkezet fennállását ünnepelték, s Jászberényi Pál átvette a miniszteri kitüntetést, el- érzékenyülve gondolt a negyedszázaddal ezelőtt, s az azóta történtekre. Néhányon úgy látták — nem esküsznek rá —, mintha öklével kövér könnycseppet törült volna szeme sarkából. amikor az emlékek kavarogtak lelke mélyén. — Nem ünnepeltünk tartósan. Sok még a munka — mondja fáradhatatlanul a szécsényi gazdaság legrégibb tagja. Szabó Gyula ................................................................................mumm.......Ultin..............Iliim......minim......mii..........immun,.......................iimimii iiiiiiii,................................ A esi tár! dombok közé beszorult a meleg, akár a kánikula idején. Köszönőben a nyár, az időjárás pedig az utóbbi hetek mú- lasztásán fáradozik. Törleszt, de olyan bőséggel, hogy szinte tüzel a község aszfaltos utcája. A faluban sehol egy fia lélek. De nem, mert az árokban egy pendelyes gyerek játszott a homokban. Néhány arasznyi volt még, de megmutatta az utat Csikány Ist- vánék háza felé, amerre végig az épületek akár az egy új sor. Csikányé is takaros porta az ablak alatti fenyőfával- De zárva volt a vas- kapu, jelezvén, hogy népte- len a ház. Dél lett, amit a harangszó is jelzett, de az utcán senki a gyereken kívül. Ügy tűnt, a falut ketté szelő patak is megállt. Amikor a harangszó véget ért, csend lett, végtelen nagy csend a csitári dombok között a napfényben melegedő kis faluban. Árnyékban talán az emberek? Herczeg István, a tszkönyvelő, aki ebédre, ballagott, mondta meg, hogy más a helyzet. — Nem olyanfélék erre az emberek. Kint vannak az uborkásban annak most van szüretje... Az Őrhegyről, lefelé a vízfolyása felé, messzire ellátni- Rét és szántó váltja egymást. Nemrégen még aratógépek zúgtak arra, most zöld és barna a (határ. A réten a gulya legelt. Hanem a Halom alatt emberek hajladoztak. Egy sötét színű kocsi már másodszor fordult, vitte a szedett termést, bugdácsolva a réten a főútig. A kőrisfa-* soron az árnyékban egy másik kocsi húsúit. A hatsó ülés A kőrisfasoron helyén színültig megtelt ubort kával. Ez volt Csikány István tulajdona a hétszáz négyszögölje szélén. Felesége, lánya szorgalmaskodtak tovább, ő pedig a kőrisfa tövébe invitált. Jó hely a beszélgetésre, mert gyep is és árnyék is alatta- Csikány jó egészségnek örvend. A ránc is csak látogatóban az arcán, amikor nevet. A haja változott, hogy halántékán megőszült. És talán a teste lett súlyosabb valamivel, mint volt még fiatal korában. Támasztéknak is jó a kőris, mert két öleléssel ha átérhető. Neki vetette hátát, és derűs lett a tekintete. — Nagyapa lettem és nyugdíjas. .. Megszökött az idő- Ügy tűnik, most volt, amikor Csi- táron egy tél végi délután, Csábi József a falu bírája a községházára hívta az embereket hogy megbeszéljék, ki kívánkozik a dolgozók pártjába lépni, miután eldőlt a hatalom és feloszlottak az össze-vissza pártok. Kemény akaratú ember volt az öreg Csábi, büszke a csitári voltára. Emlékszem, a felszabadulást követően talán az első színpompás nagygyűlést tartották a csitáriak, amikor népviseletes bírói palástban, embermagas faragott bottal kezében, köszöntötte a népet, a falu választott bírája. És ott, mellette állt egy tömzsi fiatalember Csikány István. A kőrisfa töve jó az emlékezésre is. — Engem is magával ragadott a politika, azóta sem tudok szabadulni tőle... Csendes a vidék. Az uborkaszedés kézzel történik és hangtalanul- Nem is illene most ide semmilyen zaj, hiszen a templom csendje sem különb ennél. A Halom bokrain már a fáradtság. Az Őrhegy még büszkélkedik, mert távolról nem látszik rajta a múlás. Hanem messze a kékesen fénylő Dobogó az már színesedik. Talán azért, mert a legmagasabb, és ott hűvösebbek a nyár végi éjszakák. A főútról egy magányos traktor fordult be a kőrissorra-, Kuris László ült rajta. Jött mint a veszedelem, hogy szétzúzza a csitári dombok közötti békés csendet. Ott, az ülőhelyünk előtt lelassított, aztán óvatosan, hogy port sem kavarjon, kifordult a földekre, hogy megkerüljön bennünket. Csikány utánanézett és halk volt a hangja— Jól nevelt emberek a csitáriak. .. ő joggal alkothat véleményt az emberekről, hiszen negyedszázadnál régebben szolgálja őket. Amikor azon a nevezetes partalakításon túlestek, Csikány István is tagja lett a pártnak, aztán elvitték a közigazgatásba. Iskola, szolgálat Ipolyvecén, távol a családtól, aztán a kis településű szomszédos IlinyNÓGRAD - 1976. ben. majd haza Csitárra, ahol néhány éVi tanácstitkári szolgálat után elnöknek választják. Éveken keresztül igazgatta a faluját. Azóta változott a sáros utca aszfaltossá. Egy új falurész épült, és az emberek, ki a mezőgazdaságban, ki az iparban, de megtalálták helyüket. Életük színvonalának tükre a község, amely megfiatalodott- A legtöbb ház udvarát garázs béleli. Forognak gondolataink, melyeket Csikány hangos szóval így zár le. — Megváltozott itt minden, úgy ahogyan álmodtuk... Gondolhatná az ember, aki megtette a magáét, mint Csikány István is mi gondja, mint a pihenés, amit az uborkaszürettel tarkít. Tisztességgel engedték nyugdíjas útjára, de a község párttagjai azonnal titkárrá választották. Azért, mert öt találták erre még most is legalkalmasabbnak. Alább hagyott a mozgalmi élet a községben, nem buzog a kedv mint régen. Mint párttitkár keresi az útját a megoldásnak- Neki- nyújtódzik a kőrisnek fent a tiszta kék bolton a tekintete, ahol egy madár köröz kitartóan. — Fiatalítani kell az alapszervezetben. .. E z most a fő gondja, és ha kijön családjával az uborkásba, pihenő ez neki, hogy rendezhesse gondolatait. Mert Csikány István, mint párttitkár, felelős ma azért, ami a csitári dombok között történik. Bobál Gyula szeptember 5„ vasárnap 3
