Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-04 / 209. szám
Korszerű körülmények között ke/űoöik nz új tanév A megye szakmunkásképzésének bázisa A diákok segítenek az étterem berendezési tárgyainak elhelyezésében. Az intézet saját konyhájában főzik a szakmunkástanulók részére az eb édet. A 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, új, korszerű körülmények között kezdi az 1976 77-es tanévet szeptember 6-án Salgótarjánban, a Csokonai út 21—29 szám alatt. Autóbusszal a 3-as és a 10-es járatokkal érhető el, a helyijáratú központból, telefonon a 11-30 és a 11-31 Számokon hívható. Horváth László igazgatóval körülményeikről, a tanév indításáról beszélgetünk. — Az új intézmény műszaki átadása augusztus 30-án megtörtént — mondja az igazgató. — Ezt megelőzően a Nógrád megyei Építőipari Vállalat, a Nógrád megyei Beruházási Vállalat és az %itéz- mény a hibajegyzéket felvette, a műszaki átadásra már e jegyzék birtokában került sor, illetve a hiányok pótlása az átadásra részben megtörtént, vagy ez folyamatban van. — Hogyan zajlott le a költözködés? — A költözködés augusztus 22-én indult. Mintegy húsz vagon berendezés került az intézetbe. Az iskola szeptember 6-án a tanulókat teljesen berendezve fogadja, a kollégiumot szintén berendeztük. Várhatóan szeptember 15-ig az Észak-magyarországi Üzemélelmezési Vállalat a konyhát is üzembe helyezi. A tanműhely-munkálatok szintén befejezés előtt állnak, szeptember második felében a tanműhelyi oktatás is zavartalanul megindul. — Az új intézmény a korszerű oktatás minden feltételét nyújtja, az oktatás kabinetrendszerű -lesz. Hogyan állnak a kabinetek felszerelésével ? — Rendkívül jól felszerelt kabinetekkel rendelkezünk. Az intézményben mintegy 1300 nappali tagozatos és csaknem 500 esti és levelező tagozatos szakközépiskolai tanuló kezdi meg idén tanulmányait. Az oktatás profilját illetően lényegesebb változás ez évben nem történik. Oj a híradás- technikai hálózatszerelői szakma, a Magyar Posta számára képezünk szakembereket. A híradástechnikai hálózat- szerelői tanműhely kialakításához a posta komoly segítséget nyújt. Az intézmény takarításában, a költözködésben igen nehéz és lelkiismeretes munkát végeztek az intézet tanulói és dolgozói. Különösen ki kell emelni azt a segítséget, amelyet a kohászati üzemek tanüzeme, a Volán tanműhelye, az ott dolgozó vezetők, szakoktatók és tanulók nyújtottak. De meg kell említenem a Nógrád megyei Építőipari Vá'lalat tanulóinak, szakoktatóinak segítségét is. — A tanévnyitó tantestületi értekezlet szeptember 3- án zajlott le. Miben látják az új tanév legfontosabb feladatait7 —Az intézet tantestülete részletesen megvitatta azokat a feladatokat, amelyek az új oktatási évben előttünk állanak. Ennek részletezésére itt nincsen mód. Mindenesetre, feladataink most sokkal bonyolultabbak, sokrétűbbek, mint bármikor korábban. A legfontosabb cé’unk, természetesen az, hogy az új intézetben zökkenőmentesen be tudjuk indítani az új tanévet. Korszerű feltételekkel rendelkezünk, de még valamennyiünknek kicsit meg is kell szoknunk az új intézményt. Célunk, hogy a tartalmi tevékenységet a korszerű tárgyi feltételeknek megfelelően végezzük. Mindenekelőtt szeretnénk megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a KB oktatáspolitikai határozata, s a párt XI. kongresszusa számunkra is megszabott. Bázisává kívánunk válni a megye szakmunkásképzésének. Többi között, különösen gondot fordítunk a világnézeti nevelésre, a munkásöntudat erősítésére. Továbbá az intézményi demokrácia továbbfejlesztésére. Beiskolázási körzetünk rendkívül nagy. Elsősorban a salgótarjáni iparmedencéből, de Nógrád megye egész területéről, sőt, a megye határain tűiről is vannak tanulóink. Nagyméretű tornacsarnokkal is rendelkezünk, sportolási lehetőségeinket a jövőben saját, erőből még tovább kívánjuk fejleszteni. Az intézmény építési költsége mintegy százmillió forint. 16 tanterem, négy előadóterem, 300 helyes kollégium, 120 munkahelyes tanműhely. 600 adagos konyha és étterem, 600 négyzetméteres alap- területű tornacsarnok, továbbá könyvtár, társalgók, tanulószobák stb. állanak rendelkezésre. Szeptember 6-án kedvező körülmények között indul a tanév a 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Az esti és a levelező tagozaton a tanév a szeptember 20-szal kezdődő héten indul. T. E. A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül e? alkalommal em'ítést érdemel a Közgazda- sági ismeretek sorozatban megjelent Világpiaci árváltozások — gazdálkodási feltételek című munka. szerző:e Nyílás András. Varga Jenő: A proletárdiktatúra gazdaságpolitikája című összeállítás a világhírű magyar közgazdász 1912. és 1922. között írt cikkeiből, kritikáiból ad hallatlanul gazdag, érdekes válogatást. Böröczfy Ferenc szerkesztésében, Göncöl György bevezetőjével. Eszmény, erkölcs, etika címmel érdekes összeállítás látott napvilágot; a kötet magyar szerzők munkáit is tartalmazza. Üj sorozat (A polgári ideológia és a revizionizmus bírálata) kötete a Keynestől a neoklasszikus szintézisig című mű, amelyben J. M. Osz- szadcsaja ad kritikai elemző áttekintést. Nyelv és filozófia a címe M. Kozlova érdekes könyvének. A minikönyvek gyűjtőinek szerez örömet egy ízléses kis kiadvány, amelyben Makszim Gorkij: Január 9 című elbeszélése, valamint Az Ember című esszéje található, Kass János illusztrációival. A Gondolat Könyvkiadó is több érdekes kiadványt jelentetett meg. Ezek közül első helyen említsük meg az Uránia Növényvilág új kötetét, amely gazdag képanyaggal. köztük sok színes illusztrációval a magasabb rendű 1977. augusztus 20-a és december 26-a között új nép- művészeti vetélkedőt rendez a Magyar Televízió. A verseny célja — mint Lengyelül Miklós, a televízió népzenei osztályának vezetője elmondta az MTI munkatársának —, a magyar és hazai nemzetiségi népművészet, a paraszti, a munkás- és a kézműveshagyományok bemutatása, A vetélkedőt a megyék (tájegységek, etnikai csoportok) 50— 50 főnyi csapatai között folyik majd. A Röpülj páva ’77 verseny résztvevőinek be kell mutatniuk tájegységük, etnikai területük népművészeti arculatát és azokat az újabb törekvéseket, amelyek a ma emberéhez, korunk igényeihez alkalmazzák a népművészetet. A csapatoknak mindezt egységes műsorként kell színre- vinniük, az előadó és a tárgyalkotó népművészet minél több ágának felhasználásával, legalább 20, legfeljebb 40 növények világával ismertet meg. Érdekes szociográfiai munka Pölöskei Ferenc és Takács Ferenc közös műve, a Dunántúli történetek. A Társadalomtudományi Könyvtár új kötete A világ őstörténete. A Statisztikai Kiadónál megjelent V. N. Szadovszkij: Az általános rendszerelmélet alapjai című kötet, logikaimódszertani elemzéssel. A számítástechnika legújabb eredményeit tartalmazó kiadvány mellett napvilágot látott egy érdekes összeállítás, Statisztikai adatok az ifjúságról címmel; ezt az Állami Ifjúsági Bizottsággal közösen jelentette meg a kiadó. A Móra Kiadó a Delfinkönyvek sorozatában adta ki Geréb László: Búvár Kund című regényét, a Képes Történelem sorozatban pedig Varga Domonkos: ös Napkelet című. sok érdekes dokumentummal, képpel illusztrált albumát, amely az írott történelem kezdeteivel ismertet meg, rendkívül érdekesen, színesen. Az így élt... sorozatban jelent meg Marék Antalnak Albert Schweitzerről írt életrajzi regénye Szombathy Viktor történelmi regénye, a Két kard, két oroszlán. Kedves gyermekverseket tartalmaz a Tintapaca, Gyurko- vics Tibor tollából. Megjelent a lengyel Joanna Kul- mova bűbájos verseit tartalmazó Elalvókák című könyv is, természetesen, sok képpel. perc időtartamban. Míg a televízió korábbi hasonló műsorai, a Röpülj páva!, a Pávakörök, az Aranypáva elsősorban az előadóművészet megszólaltatásának kedveztek, most helyet kap a versenyben a népművészet ösz- szes többi ága a díszítő művészettől, a mesemondásig. Az elkészült műsorokat 1977. tavaszán zsűri tekinti meg, és választja ki közülük azokat, amelyeket alkalmasnak ítél a képernyőn történő bemutatásra. E műsorok sugárzását a jövő év augusztus 20- tól kezdi meg a televízió. Valamennyi élő adásban kerül a nézők elé, nem kizárva a film bejátszás lehetőségét sem. A verseny győzteseit a zsűri nagydíjjal, két első díjjal jutalmazza és kiadják a közönség díját i6. A csapatok jelentkezését ez év november elejéig várja a Magyar Televízió zenei osztálya. Helyükre kerülnek a szemléltetőeszközök. tablók. térképek és más tanításhoz szükséges tárgyak. Az épületbe való beköltözésből a tanulók is kivették részüket. — kép: kulcsár — Felhívás jelentkezésre Új népművészeti vetélkedő indul a televízióban „Röpülj páva '77" címmel 40. Kinn égnek a tüzek a határban. S virraszt a férfilakosság a tüzek mellett, melyek a vadak ellen lobognak. Tűzőrségben vannak — így mondják. Ezért is, meg azért is. Nehogy az a kis egybehordott Élet, e száraz időben a tűz martaléka légyen. Miközben a maguk rakta tüzek mellett bóbiskolnak, hogy a vadaké se legyen. Az a kis csapat — jobban fiatalok —, amelyik oltóbrigádnak nevezte magát, mert oda kellett futnia, ahol a bajt jelzik, a Pap-dűlőben ütött tanyát, a templomdombtól sóhajtásnyira, egy kis gyepes helyen. Afféle mezei csomópont volt ez. Szekérnyomok ágaztak ki innen, kanyargós ösvények vágtak fel a dombnak galagonya- és kökénybozótok közt. Kiöregedett gyümölcsfák fogták gyér lombhálójukba a holdat. Volt ott egy örag tuskó, azt szabdalták fel: csendesen, vörösen parázslott. A hold is vörösen parázslóit az ágak közt. S e két tűz keresztezésében aranylott a vaskád, mint a vörös sztaniol. Vagy akár a kalapált rézlemez. Két hektó víz feketéllett benne, mint a szurok. Vödrök álltak a bokor alján egymásba rakva, s a kádnak támasztva csáklya. meg hosszú rúdon vizes szalmacsutak, a tűzcsapó. Mindeme harci kellékek a tüzérséghez tartoztak. A tűzőrség maga elkeveredett a gyepen, a parázs körül. Szalonnát tartottak föléje, s hallgatták, hogy serceg a csöpögő zsír. Négyen, vagy öten voltak fiatalok, akik e gyepen hevertek. Buda tani- tó a tüskön ült, s mellette ült szorosan, nagyobb hely híján a nyugalmazott igazgató. A fiúk azt gondolták: „Megférnek kis helyen.” Az erdőről beszélgettek. 4 NÓGRÁD — 1976. szeptember 4., szombat [ Mindenféléket. Az erdő Itt suttogott fölöttük, a Pap-dűlő végében, tán százlépésnyire. Magas, fekete fala jól elvált az égbolttól, mely mint ónszín lepel, függött fölötte, a hold miként azt megfestette a maga gombjáról. Az erdő alattomosan lesben állt, mint egy hatalmas madár, mely óvatosan meg-meg- lebbenti hűvös, fekete szárnyait. Az erdő hát ott volt. jelen volt. A fejük fölött függött súlyosan. Mint az a ferde sziklafal a képeken, mely rá- jukdűléssel fenyegeti a mélység lakóit. De a fiatalok nem gondoltak erre, mert szívüket nem tudta betölteni a szorongás. Az erdő történetei inkább csak érdekesek voltak számukra, fantáziájukat csiklandozta némileg; noha nem veszett ki belőlük egynémely dolog babonás tisztelete, melyeknek nagyon mélyen voltak a gyökerei. De ebben is nagyobb része volt a szokásnak, mint a hitnek. A szokás pedig a falu íratlan parancsa. Hogy van ez az ifjú, ki itt hever a gyepen, a parázs körül? Nem szoktak a szurdokba járni, ő se megy. Nincs is oda út. Sose volt. S eszébe se jut, hogy szabályt bontson. S nem azért, mert különösebben félné az ördögöt. Egyes vakmerőek persze mindig kerülnek. És ők sem azért vakmerőek, amiért mennek, hanem, hogy ujjat húznak a faluval. De régen rossz nekik, kiveti őket a közösség. Mert a törvény itt még törvény, nagy a szorító ereje. Lám, a modern idők a hosz- szú haj divatjával se tudtak rést ütni rajta. Retirálni kellett, Martin borbély sorra levágta a loboncokat. Addig csúfolódott, botránkozott rajtuk a falu, hogy a szülők már nem viselhették a szégyent, s elzavarták Martinhoz a fiaikat. Cak az első kettő ment nehezen. Mert ketten kezdték egyszerre, hogy könnyebb legyen. A többi már követte őket. Igaz, volt, akinek a szíjat is le kellett akasztani a szegről, csak úgy ment a dolog. De ment. És Zsabka? Mit szól ehhez Zsabka, a vezér? Mi történt, hogy népe így széthullott? Nem volt a porondon. És nincs itt most se. — Csakugyan, mi van Zsab- kával? — kérdezte Buda tanító. — Azóta se láttam. Így jött fel, hogy, mint mondtuk, az erdő dolgait beszélték. De nem is az erdőét, hanem a szegény nép leleményét, aki most is meglopta az erdőt, hogy élni tudjon itt mostoha ölén. Szelíden, meg kevésbé szelíden megcsapolta. Mert nemcsak gombaszott, meg a mohát gyűjtötte össze, hogy még abból is pénzt csináljon, meg a makkból, meg a gesztenyéből, s a bogyókból. Az öreg igazgató régi dolgokat is tudott, érdekeseket. Amikor még úrbéresvilág volt, benn foglaltatott az úrbáriumban, hogy a kiázáradt fát a jobbágy hazaviheti az erdőről. Ügy hívták ezt, hogy „faizási jog”. Hát a jobbágy aztán segített magán. Egyszerre száradni kezdtek a fák az erdő szélén, ahol közelebb estek a portákhoz. Azt csinálták, hogy „meggyűrűzték” a fákat. — Ez afféle dróthurok volt a törzs körül — mesélte az öreg igazgató. — Ügy elszáradt tőle a fa, mint a parancsolat. S ekkor mondta Feró, hogy van ám ma is hurok az erdőn, minap is beleakadt egybe. Mindenki tudta, hogy Zsabka vadászik hurokkal. Még Buda tanító is tudta, innen jutott eszébe, hogy nincs itt. — Csakugyan, mi van vele? — Beteg — mondták a fiúk. Buda tanító csodálkozott, s az öreg igazgató is. — Azt hinné az ember, hogy bottal se lehet agyonverni — szólott az öreg igazgató. Feró merőn nézte a szalonnáját. A tűz visszatükrözött a szemében, bevilágította a homlokát. — Nem jár sehova, esak otthon fekszik — mondta. A fiúk is mondták, hogy voltak nála, és fél arcát sose mutatja, azon fekszik. Befordulva a falnak. És senkire rá se néz, csak úgy mond egy- egy szót — Nagyon megcsendesedett — mondta a hirtelenszőke Dombaj Gyurka kis hallgatás után, mialatt bebevonták szalonnájukat a parázsról, kenyerükhöz dörzsölvén ! — Énekeljünk — javasolta Hornyák Marci, mert kezdett a dolog unalmas lenni. Mindjárt rá is gyújtott: János bácsi pipája füstölög a világba...' ...János bácsi csak egy van, az se baj, ha fogatlan... De igencsak magában énekelte, noha a fiúk itt is, ott is felkapták. beledúdoltak. Pontosan egyikük se tudta,. Hornyák Marci sem, pedig eleget hallják útón-útfélen a táskarádiókban. — No, várjatok —, szólt az öreg igazgató —, majd én mondok egyet. Köhintett kettőt, reszelt az öreg húrokon. Bizony reszke- tegen, nyekeregve szóltak már. Hogyha nékem, hogyha nékem száz forintom volna... (Folytatjuk)
