Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-30 / 231. szám

/ Szülők és gyermekek kapcsolatáról Felnőtt korunkban is szíve­sen gondolunk vissza azokra a szép és meghitt beszélgeté­sekre, amikor szüléinkhez bújtunk és a „világ nagy dol­gait” vitattuk meg velük. Az­ért szólunk ezekről a meghitt szülő—gyermek kapcsolatok­ról, mert az iskolákban, tan­intézetekben folytatott szoci­ológiai vizsgálatok során a gyermekek elég nagy százalé­ka arról számol be, hogy szü­leik elfoglaltak, sok esetben csak az ellenőrzőt nézik meg, nem érdeklődnek problémáik, gondjaik iránt. Szerelik gyermekeiket Az üzemekben, hivatalokban az édesapák, édesanyák gyak­ran vállalnak túlmunkát, az­ért, hogy gyermeküknek meg­vegyék a kedvenc holmit. Ezt természetesnek tartják, mert nem akarják, hogy gyermeke­ik bármiben is „lemaradja­nak”' hasonló korú társaiktól. A pedagógusok — óvónők, ta­nítók és tanárok — gyakor­lati példákon bizonyítják, hogy a szülők jelentős része erejét, szellemi és fizikai ener­giáját nem kímélve dolgozik gyermekéért. Ez minden eset­ben azt fejezi ki, hogy a szü­lő szereti gyermekét, mégis a vele való érintkezésből hiány­zik a gyermekkel való köz­vetlen kapcsolat. Ez pedig minden életkorban szükséges a gyermek fejlődése és a har­monikus szülő—gyermek kap­csolat kialakulása és fejlesz­tése szempontjából. A mély, életre szóló szülő— gyermek kapcsolatot kisgyer­mekkorban kell megalapozni- Nem elég a gyermek testi ápolása, öltöztetése, a helyes viselkedési formák kialakítá­sa. Ezenfelül keresni kell az alkalmat a gyermekkel való játékos beszélgetésekre is. Igaz, rohanó világunkban sok szülőnek kevés az otthon töl­tött ideje, de mindenkor ta­láljon alkalmat arra — akár rövid fél órára —, hogy gyer­mekével beszélgetni tudjon. A kisgyermek kérdései özö­nével árasztja el a felnőttet, minden érdekli, ami körülötte történik, hiszen minden új számára. Alig várja, hogy ha­zamenjen óvodából, vagy az iskolából, hogy az egész nap tartogatott kérdésre választ kapjon szüleitől. Ha ezekre nem figyel a szülő, vagy ki­neveti, kigúnyolia gyermeké­nek naivságát, súlyos sérelem érheti a gyermek személyise­gét. Hely teleti magatartás Ha a gyermek — főleg ki­sebb korban — nem kap a szülőtől választ kérdéseire, előbb-utóbb elfordul tőle, s helyette olyant keres, aki na­gyobb figyelemre méltatja, mint az apja, vagy anyja. Ha ilyen pótmegoldáshoz sem jut, akkor az érdeklődése köny- nyen eltompul, beszűkül. Nagyobb gyermekek is számtalanszor fordulnak ma­gyarázatért, felvilágosításért szüleikhez. E kérdések válasz nélkül hagyása vagy a felelet elodázása pedig már egyene­sen eltávolítja szüleitől a gyermeket. Ha a szülő ér­deklődéssel, megértéssel hall­gatja végig a kérdéseket és természetes őszinteséggel vá­laszol azokra, a gyermek bi­zalma elmélyül és a közlés szükségletévé válik. Természetesen következik a beszélgetés lényegéből, hogy a szülő is kérdez. Érdeklőd­jék gyermeke óvodai, iskolai élményei iránt, de kérdezze meg azt is, hogy kikkel barát­kozik, társaival, tanáraival milyen a kapcsolata. Az okosan gondolkodó szü­lő gyermekével beszélget a saját öröméről, munkájáról, — de bevonja a családi költ­ségvetés elkészítésébe is. Biztonságot nyújtó légkör Hogy a szülő és gyermeke között természetessé váljék a kapcsolat, ahhoz az egymás iránt érzett kölcsönös bizal­mon kívül az szükséges, hogy a szülők egymás között is rendszeresen beszélgessenek. Ha ismerik, figyelemmel kísérik és segítik egymás életét, az egész család számára együtt­érző, biztonságos légkör ala­kul ki. A jó családi légkör minden boldog és helytálló ember­ségre nevelés .alapfeltétele. Ezt a légkört kell megterem­teni minden szülőnek odaha­za, mert enélkül nem képzel­hető el az egészséges testi és szellemi fejlődés egyetlen gyermeknek sem. —s. —ó. A szakmunkás­képző iskola meg­üresedett épületébe költözött a salgó­tarjáni Madách Im­re Gimnázium és Szakközépiskola. A szakmunkás- tanulók képzése ugyanis a nemrégen átadott korszerű zagyvapálfalvai ok­tatási épületekben folvik. A megnöve­kedett létszámot a szűk iskola már nem tudta kiszolgál­ni. A gimnazisták így a réginél lénye­gesen korszerűbb épülethez iutottak. az oktatás feltételei kedvezőbbekké vál­tak. A „madácho- sok’* régi székhe­lyét építő szakem­berek vették birto­kukba. Felú:ítás kezdődik az öreg épületben. hogy megfiatalodva. át­adja helvét más szolgálatokra. Ké­pünk: a Madách Gimnázium űi énű- lete és a tanítás után hazafelé igyek­vő diákok. —kj— Klub épül Kcsegen A község lakói szívesen vállalnak részt a közélet ten­nivalóiból Ecsegen. Erre a népfront bőven nyújt lehető­séget. Ecseg lakosságának közel húsz százaléka cigány szár­mazású. A falu kulturális és kommunális fejlődéséhez szükségesnek látszott a cigá­nyok segítése, meggyőzése, a jobb, teljesebb élethez való segítése. Ezért nemrégiben létrehozták a népfront mellett összekötő ^Kapocsként dolgozó öttagú cigánybizottságot. A bizottság segítséget ad a még meglevő írástudatlanság fel­számolásához, szervezi a tár­sadalmi munkát, közreműkö­dik a kultúrcsoport létreho­zásában. A közélet serkentése érdekében pedig közös össze­fogással, társadalmi munká­ban új klubot építenek a népfrontnak. Saeberényi Lehel: 62. Ondrej volt a megmondója, a csősz. Szokásban volt ugyan­is, hogy bement a tanácsba- .»ára, mielőtt szolgálatát meg­kezdhette, Csak átlépett a kocsmából. Az elnök még ott volt a sok határidős papír közt. Ondrej megállt előtte, s a fülét vakarta. — Most már aztat a fegy­ver muszáj lesz kiváltani. Rendelet jött a ruhára, meg a fegyverre, ördög tudja, miért halasztódott eddig- Ondrejnak már minden együtt volt hozzá, az erkölcsi bizo­nyítvány is megjött. Az elnök föl se nézett a te­lerakott asztalról. — Sürgős? . . . — No, hallja! Maga nem • tud, mi van? A Matejék lá- v nyával... Az elnök felkapta a fejét. — Mi?! S ekkor értesült arról, amit a falu már egy napja1 tudott, de különös -titokba burkolt. Már a - konda is megjött, s vele elcsigázottan Buda taní­tóék az erdőről. Elcsigázot­tan és eredménytelenül. S mikor eloszlottak, Hornyák Marciék az utcán mesélték. • mit láttak. Lementek egé­szen a szurdok mélyébe, ahol egy kis patak csörgedez, s a víz szikláról sziklára ugrál, zuhatagokat alkot. És a mo­rajtól alig lehet egymás hang­ját hallani- És olyan sötét van lent, mintha mindig szür­kület volna. És a sziklák a fejük fölött csüngtek, való­sággal a levegőben lógnak. Rengeteg üreget, hasadéko! láttak a sziklák közt, be is ba, de az ördöggel nem ta­lálkoztak, s ha találkoztak volna, náluk is volt vasvilla. Kígyót azonban láttak. — No, hiszen a sátán kí­gyó képében is jár! — figyel­meztetett Martin, a borbély, igaz, csak félig komolyan, mert ő volt a hálás hallga­tóság meg a kis ember, a tra­fik előtt álltak ugyanis, s a kíváncsiság majd megette őket. Különösen Sandinak vágott a dolog az érdeklődési körébe, s olyannyira fellelke­sült, hogy az árnyékról meg is feledkezett, melyet Mate­jék gyásza terített nyomasz­tóan a falu fölé, és amely ráadásul mint végső okon, az ő lelkén szárad. Szeme csillogott, ajka neve­tett izgalmában. És közben így sóhajtozott: — Hogy mért nem szólta­tok nekem is?! — Otthon majd elverik raj­tatok a port — mondta Mar­tin. — Tudjátok, hogy soha senki se járt odalenn? Marci vállat vont. — Hát akkor mi most jár­tunk. Martin azzal lépett be a kocsmába: — A fiúk a szurdokban voltak. kukkantottak egyikbe-másik­4 NÓGRÁD — 1976. szeptember 30., csütörtök Tanács-vb előtt a gyári közművelődés Nyolc osztály és szakma A Pásztói nagyközségi kö­zös Tanács Végrehajtó Bizott­sága megvitatta Széplaki László igazgató előterjesztését arról, hogyan hajtják végre a közművelődés-politikai hatá­rozatot a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében. Új és hasznos kezdeményezés á vb részéről, hogy a helyszínen, a gyárban tartotta ülését. A gyár igazgatója előter­jesztésében utalt az 1974. szeptember 25-én elfogadott felaűattervre, amelyet a köz­művelődés-politikai határozat végrehajtására készítettek. Megállapította, hogy a hely­zet javult, de még mindig ala­csony az iskolázottsági szint, annak ellenére, hogy a to­vábbtanulókat a legkülön­bözőbb kedvezményekkel ösz­tönzik, támogatják. A dolgozók zöme betaní­tott munkás, számukra a kő­só, 55: CSALÁDI KÖR A szülök. nevelök maeazinia ezúttal az iskolaév kezdetének gondjait állítja az adás közép­pontjába. Szó esik a most isko­lába került gyerekek viselkedés- normáiról, az iskolai közösség kialakulásáról, a esa’ád és a pe­dagógusok kapcsolatáról, az ott­honi és az iskolai feladatok egyeztetéséről, a tanulás szülői V vetelmény a szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzése. Ed­dig 11 dolgozó tett sikeres szakmunkásvizsgát. A gyáregység vezetője ki­emelte, hogy külön gondot jelent a bejáró dolgozók ér­dektelensége. Ezek a dolgozók (az összlétszám 70 százaléka) a munkaidő után kevésbé tudnak bekapcsolódni a gyár­egység politikai, társadalmi életébe, a művelődési lehető­ségekkel is ritkán élnek. Az általános iskolai végzettsé­get illetően különösen ala­csony színvonalon állnak az üzem cigány dolgozói. A ve­lük való foglalkozást kiemelt művelődéspolitikai feladat­nak tekintik. A gyárban 847 kötetes könyvtár működik, amelynek 78 olvasója van. A követke­ző időszakban 1500—2000 kö­tetre kívánják fejleszteni a ellenőrzéséről. A kis- és naffyis- kolásoknak és szüleiknek Nádor Vera és Uresch Zsuzsa divatter­vezők adnak öltözködési tanácso­kat. ötleteket. A tanév kezdete a tornái a a Hantra Mária miniszterhelyettes­sel folytatott interjúnak is. Lát­hatunk részletet etr" készülő magyar gyermekfilmből. s hall­hatunk zenét új lemezekről. könyvállományt. Az olvasó- vj nevelést író-olvasó talál­kozók segítségével és szerve- zésével oldják meg. A dolgozók esztétikai ér­zékének kialakításához nagy­mértékben hozzájárul a kép­zőművészeti alkotások kiál­lításának látogatása. Ez évben a gyáregység 12 brigádja közül hét nyerte el a- szocialista brigád címet. Vállalásaik termelési részét kifogástalanul teljesítették, de kulturális vállalásaik kevés­bé érik el a társadalmilag kitűzött célokat Könnyen tel­jesíthető feladatokat vállal­tak (mozilátogatás. kirándu­lás. múzeumlátogatással egy­bekötve stb.) Kevesebb gon­dot fordítanak a 8 általános elvégzésére, a szakmunkás- végzettség megszervezésére, a szakmai műveltség tovább­fejlesztésére, pedig a sokré­tű feladatok megvalósításá­hoz ezek nagyon fontosak. Az előterjesztés végén az igazgató az új feladatok meg­oldására hívta fel a figyel­met: a 30 éven aluliak isko­lázottsági szintjének emelé­se a brigádok vállalásában kapjon nagyobb hangsúlyt, kétszerezzék meg az üzemi könyvtár olvasóinak számát, biztosítsák a politikai oktatá­sok rendszerességét. Az előterjesztést hasznos és eredményes vita követte. Soós Imre Mai tévéajánlatunk KPVDSZ KULTURÁLIS NAPOK A MEGYÉBEN A KPVDSZ Nógrád megyei bizottsága tizenhatodik alka­lommal rendezi meg az októ­beri kulturális napok rendez­vénysorozatát, amely ünnepé­lyes kezdetét jelenti a szak­mai szakszervezet egész éves kulturális nevelő munkájának. Októberben az alapszerveze­tek tagjai fokozott intenzitás­sal vesznek részt a közműve­lődésben. nemcsak lakóhelyük művelődési programjait láto­gatják, hanem önállóan is szerveznek rendezvényeket, különböző szintű szakmai, ál­talános és politikai művelt­ségi vetélkedőket, író-olvasó találkozókat, vitafórumokat, kirándulásokat. Az október 1- től 31-ig tartó kulturális na­pok eseménysorozatába vál­tozatos programmal kapcso­lódtak be a KPVDSZ alap­szervezetei, többek között a Nógrád megyei kiskereske­delmi vállalatok, a MEK, az OTP* az Állami Biztosító, a Magyar Nemzeti Bank megyei egységei, az ÁFÉSZ-ek és ta­karékszövetkezetek. Nézte a hatást, a halálsá­padt arcokat. Holub Ciprián tért magá­hoz elsőnek, szétnyitott aj­kát összezárva, majd újra megnyitva. — És visszajöttek? — Vissza — mondta Mar­tin, mint képtelen és hihetet­len tettet. Ezt meg kellett emészteni az asztaloknál- Ez feje tete­jére állított mindent. Végül Ondrej kivette a pi­pát a szájából, és csettintett. — A mindenit! Martin pedig olyasvala­mit mondott komoly pofával, hogy már a pokol kapuja sem olyan patent, mint ré­gen, nem zár jól. És Ondrej ekkor ballagott át a tanácshoz, és ekkor em­lítette fel az elnöknek, ami már egy ideje rendeletben is megjött: a mezőőrnek esedé­kes szolgálati ruházatot, meg sörétes puskát. Ugyanazon éjjel a mozgósí­tott boszorkányok megszállták Matejék házát, és nagy tivor­nyát rendeztek. Elfogyasztot­tak egy egész kenyeret, meg­dézsmálták a szalonnát és kolbászt, sőt ruhadarabokat is eltüntettek. De máshova nem mentek el. (Folvtattuh) Filmlevél T *« 1 • • ukor Szörény Rezső alkotásának törékeny, fiatal teremtés a főszereplője. A Normafa tá­ján bukkantak rá az embe­rek, akik ideggyógyintézetbe vitték a különösen viselkedő nőt. Minden feltétel adott a be­tegség leküzdéséhez: a kór­házban megfelelőek a körül­mények, az orvosnő pedig, aki a titokzatos idegent keze­li, hivatásszerető, türelmes, okos doktor. A gyógyításhoz azonban — különösen súlyos lelki sérülés esetén —, még valami szükséges. Az, hogy a beteg maga is segítsen pat- rónusainak és akarjon talpra állni. A Tükörképek „J. 534”- es számú esete —, még a ne­vét sem tudják —, nem tá­rulkozik fel. Megtagad minden információt. Némaságot szín­lel. Szinte teljesen kikapcsol­ja önmagából a világot. Miért válik szótlanná vala­ki? Sok oka lehet rá. Páldául az, hogy már nincs közlendő­je mások számára. Vagy mert korábbi „üzeneteit” pusztába kiáltotta. Esetleg az is elkép­zelhető, hogy a- hallgatás — védekezés, 4 fuldokló utolsó szalmaszála. A rendező különböző mo­zaikokból rakja össze a kér­ését legfőbb jellemzőit. Foko­zatosan rajzolódik ki előttünk az igazság —, s a végén ter­mészetesen megered Novák Erzsi nyelve. Története — melyet vele együtt mi, nézők is átélünk —. nem valami szívderítő. Az élete úgy ala­kult. hogy csupa-csupa kese­rűségben volt része. Szerel­meiben csalódott, házasságon kívül született kislányáért eleve kudarcra ítélt harcot kellett folytatnia. Munkájá­ban sem talált vigaszt, foly­ton a közöny és a lélektelen- ség falaiba ütközik. Erzsi egy ideig hordozta a terheket, az­tán összeroppant. A mese alaph érzeteinek felidézése talán önmagában is sejteti, hogy a Tükörképek nem szolgál eredeti felfede­zésekkel. A krimiszerű indí­tás több titkot és váratlan meglepetést ígér. A filmben voltaképpen nincs titok és meglepetés. Egyszerű a szto­ri, világos a megfejtés, köz­napiak a szituációk. A Tükcr- képek-nek nincsenek búvó­patakjai. Jó ez, vagy rossz? képek Is — is.. Szörény bizonyára tudatosan tartózkodik a me­sefordulatok csűrés-csavará- saitól, az öncélú pszichologi- zálástól. Ez kétségkívül érde­me. Másfelől, viszont olykor .megelégszik a jelzésekkel, s nem motiválja eléggé Novák Erzsi talajvesztésének egyes állomásait. Egy-két példát idézzünk bizonyítékképpen. Túlságosan egyoldalú — te­gyük hozzá: egyoldalúan igaz­ságtalan —, a válságba került nő környezetének rajza. Sen­ki sem fógja a kezét: ez el­képzelhető. Az már kevésbé, hogy mindenki rosszat akar neki. A névtelen levelek irkái, lása gyerekes ötlet és nem vezet eredményre. A mód­szertől Szörény elhatárolhatta volna magát, vagy valamiféle ironikus felhanggal jelezhet­né kritikáját, (mint ahogy a mellébeszélő KISZ-titkár mo­nológjában — Bálint András kabinetalakítása — a maga­tartás langyos bírálata erőtel­jesen megfogalmazódik). Az orvosnő és betege között ki­alakult kapcsolat ábrázolása is sápadt kissé. A türelem és a tapintat már-már idealizált: a Bodnár Erika által megfor­mált figura viselkedése, fra­zeológiája könyvízű. És mégis: a sok kritikai megjegyzés ellenére a Tükör­képek kvalitásos film. Élő problémát bont ki, atmosz­férája —, noha az idegkli­nika mint helyszín csábít a sablonos megoldásokra —, hi­teles, néhány részlet (betét) kitűnő. Ilyen a már említett Bálint-különszám, Sarlay Imre emlékezetes epizódalakí­tása, a furcsa hangulatú klub­est. Sok a találó figura. Az arcok a kórházban egyáltalán nem elmosódottak. Monda­taikat csüggeteg szomorúság és végzetes kiszolgáltatottság színezi. Temessy Hédi eszelős hölgye, öze Lajos cinikus ren­dezője különösképpen érde­kes sorsot villant elénk. Jana Plichatova (magyar hangja: Kútvölgyi Erzsébet) ugyan­csak illúziót keltő a főszerep­ben. A Tükörképek — újfajta hang, újfajta stílus a magyar filmművészetben. Szörény Re­zsőnek tovább kell faggatnia, s, ha lehet, igényesebben és alaposabban megjeleníteni — a lélek mély rétegeit. s. f. • /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom