Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-29 / 230. szám
Köszöntjük fegyveres erőinket M a 128 esztendeje’ hogy az 1848-as honvédsereg a pakozd—sukorói csatamezén győzelmet aratóit a magyar nép szabadságára törő ellenséges erők felett. Kormányunk a győztes csatának állított emléket, amikor e napot avatta a néphadsereg s később a fegyveres erők napjává . E nacon Szeretettel emlékezünk m?g népünk fel- íegvverzett fiataljairól: a katonákról' a rendőrökről, határőrökről. munkásőrökről’ azokról' akik védik hazánk szabadságát és függetlenségét a fejlett szocializmust építő milliók békés életét. Ez az ünnep idézi a magyar nép történetének nagy korszakait- a dolgozó nép fegyveres ereje, valamennyi szabadságharcos elődjének hősi küzdelmét, amelyet az elnyomottak szabadságáért folytatott. Szeptember 29-én ugyanakkor összegezzük a fegyveres erők erősítésében elért eredményeinket, s rámutatunk a jövő feladataira. így szeptember 29. nem csupán az emlékezés ünnepe, nem csak a hagyományok felelevenítésének napja. hanem egyben számvetés is. Összegezés, hogy a példás honvédő hagyományok miként élnek mai tetteinkben, honvédelmi politikánkban. a fegyveres erők soraiban. A pákozdi csata során is bebizonyosodott, hogy a szabadságukért. az igaz ügyért, a hazáért, harcolók, ereje túltesz a fegyvereken. íúltesz a létszámon. Az 1848-as szabadságharc forradalmi lángját ugyan elfojtották, de a nép haragja, még erőteljesebben izzóit. Katonáink később sokan harcoltak olasz földön, és ott voltak Párizsban is az első kommün barrikádjain. flózsg György utódai közül kétszázezren álltak be abba a csatasorba. amelyet Lenin és a kommunista párt vezette proletárok 1917. októberében robbantottak ki Oroszországban. Azután 1919. március 21-én. hazánkban ismét megmozdult a nép. A dicső Tanácsköztársaság védelmében tízezrek ragadtak fegyvert. A legbátrabbak a fehérterror idején sem adták ki kezükből a harci eszközöket. Magyar önkéntesek harcoltak spanyol földön a fasizmus ellen. Hazánk fiai a második világháború időszakában is ott voltak csaknem valamennyi ország ellenállási mozgatóban. Magyar ejtőernyősök, kipróbált partizánok harcoltak Nógrád hegyvidékein ég nyugtalanították a nyilasokat, németeket a fővárosban is. A szabadság hajnalán. 1945. első napjaiban népünk legjobb fiat jelentkeztek a hadseregbe. hogy a szovjetek oldalán törie6zthessenek a 25 éves fasiszta elnyomásért. A nagyszerű tetteiről ismert budai önkéntes ezred, az első vasútépítő egységek mindmind segítették a Vörös Hadsereg előrenyomulását. A munkások. a dolgozó nép legjobbjai 1958-ban fegyvert kértek és kaptak a párttól, hogy harcolhassanak az ellen- forradalom ellen. Ebben a Ijgrcban született meg hazánk , u j fegyveres testületé, a munkásőrség. A fegyveres testületek sorában a munkásőrség fontos helyet foglal el. A testület által a dolgozó nép közvetlenül is részt vesz a hatalom gyakorlásában, a szocializmus védelmében. A munkásőrség e fontos funkcióját önként vállalt társadalmi munkában hajtja végre. Ez a testület is igazolja a nép és a párt közötti kölcsönös bizalmat. Amikor a fegyveres erők napját köszöntjük, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg. hogy néphadseregünk. a határőrség. a rendőrség, a munkásőrség. a polgári védelem, a Magyar Honvédelmi Szövetség tagjait, szervezeteit megany- nyi szál fűzi az igaz ügyért, nemes célokért, nagyszerű jövőjéért küzdő népünkhöz. A közös cél és a XI. kongresz- szus által megfogalmazott nagyszerű program mindjobban összekovácsolja a szocialista nemzetis egységet. Azt az egységet, amelyet hazánkban az MSZMP vezet. Hazáikban az utóbbi időben jelentős fejlődés tanúi lehettünk. így vap ez a honvédelem területén is. Az utóbbi másfél évtizedben bekövetkezett változások szükségessé tették, hogy az 1960"ban elfogadott első szocialista honvédelmi törvényünket megváltoztassa az országgyűlés. Nagyszerű ’ eredményeink alapján egész társadalmunkban erősödött a honvédelem eszméje. Pozitívan fejlődött fiatalságunknak a haza fegyveres szolgálatához való viszonya. Emellett az .utóbbi években kialakult a haza védelmére történő fokozott felkészülés. Ezen belül a Magyar Szocialista Munkáspárt, és a kormány meghatározta többek között az állami és társadalmi szervek honvédelmi feladatait, a gazdálkodó Szervek. ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. Az országgyűlés, ez év tavaszi ülésszakán az új honvédelmi törvény megalkotása — figyelembe véve a fejlődést — nem csupán lehetséges- hanem szükségszerű is volt. az új törvény legfőbb jellemzője, hogy a honvédelmi feladatokat kiterjeszti az egész társadalomra- az állampolgárokra, valamennyi szervre és a népgazdaságra. Amikor a fegyveres erők napját .ünnepeljük, utalnunk kell a helsinki biztonsági értekezletre is- aho] a konferencia résztvevői jelentős dokumentumot írtaik alá. így került 1975. augusztus elseje reményteljes dátumként az emberiség történelmébe. A fegyveres erők napját ünnepeljük, s a régmúlt idők szabadságharcosait. E napon köszöntjük azokat, akik éberen állnak a rakéták. mellett, és az ország határain, ünnepeljük a köz- biztonság őreit. Ezen a napon köszöntjük szövetségünk fáradhatatlan aktíváit , akik közreműködése nélkül nem érhettünk volna el sikereket. Ezen . a napon köszöntjük, mindazokat, akik a fáradságos munka után nehéz kiképzésre, szolgálatba, harcászati gyakorlatra indulnak, és őrködnek. nyugalmunk, biztonságunk. bekérne fölött, Szederjesi Barnabás, az MHSZ Nógrád megyei titkára Szó/ iában ( Konzultatív találkozó Szófiában sokoldalú konzultatív találkozón vettek részt a szocialista országokban tevékenykedő testvérpártok központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó osztályainak felelős munkatársai. A találkozón részt vettek a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának képviselői. A találkozón megvitatták a testvérpártok ideológiai együttműködésének kérdéseit. Megallapodtak abban, hogy 1978. december első felében Szófiában megrendezik a pártmunkások és tudományos dolgozók együttes konferenciáját a testvérpártok kongresszusai által felvetett elméleti és gyakorlati problémákról. A találkozó tárgyszerű, elvtársi légkörben végezte munkáját. (MTI) Kadar János látogatása a magyar néphadseregníd AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXXII. ÉVF. 230. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. SZEPTEMBER 29., SZERDA Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a fegyveres erők napjának előestéjén látogatást tett a magyar néphadsereg egyik dunántúli egységénél. A látogatáson részt veti Losonezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának és a kormánynak több tagja. A vendégeket — akiknek tiszteletére diszzászlóalj sorakozott fel — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter fogadta. Kádár János és a kíséretében levő párt- és állami vezetők a délelőtt folyamán megismerkedtek a személyi állomány szolgálati és munkakörülményeivel. Délután került sor a néphadsereg mintegy 350 tisztjének aktívaülésére, amelyen a társ fegyveres erők és testületek képviselőjeként részt vett Benkei András belügyminiszter, Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának képviselője F. F. Krivda vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó déli hadseregcsoport parancsnoka. Czinege Lajos beszámolót tartott a hadsereg elmúlt évi munkájáról. lyozta, hogy belpolitikai helyzetünk szilárd, pártunk társadalmunk egységes, a tettek, a fejlett szocializmus építésében elért eredmények is kifejezik a párt fő politikai irányvonalával való egyetértést. Beszélt a IV. ötéves terv sikeres befejezéséről,' az V. ötéves terv első fél évének biztató eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az V. ötéves terv indítása jó volt, a magyar nép az építőmunka nehéz szakaszában eredményesen dolgozott. Kiemelte, hogy erős, harcedzett, a néppel szorosan összeforrt párt vezeti a szocialista építő- munkát, országunk politikai és gazdasági alapjai szilárdak, Kádár János felszólalása célokban, s a Magyar " Népköztársaság egy öntudatos nép Az aktívaülésen felszólalt jékoztatta a résztvevőket a szabad hazája. Kádár János. Ismertetést párt XI. kongresszusán elfő- A szocialista építés kérdé- adott időszerű belpolitikai és gadott határozatok végrehaj- seiről szólva részletesen be- nemzetközi kérdésekről. Ta- tásának menetéről. Hangsú- szélt az élért eredményekről, Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Salgótarjánban, a megyei pártbizottság nagytermében kibővített ülést tartott kedden a megyei pártbizottság- A megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a járási-városi pártbizottságok titkárai, az országgyűlési képviselők, a.társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a megyei tanács elnökhelyettesei, osztályvezetői, valamint a legfontosabb nagyüzemek igazgatói. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztályának vezetője és Buda István munkaügyi minisztériumi államtitkár. Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd az alábbi napirendeket ajánlotta megtárgyalásra. Az első: Az MSZMP Központi Bizottsága 1975. november 26—27-i határozata végrehajtásának 1976. első háromnegyedévi tapasztalatai és a további tennivalók. A második: a munkaerő-gazdálkodás helyzete és a további tennivalók. A napirendek- elfogadása után az első témához Huszák Artúr, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, a másodikhoz Hoffer István, a megyei párt-végre- hajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, az írásban kiküldött anyaghoz. A beszámolót követő vitában részt vett: Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára. Szilagyi Dezső, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizottságának titkára, Bakos Albert, a megyei párl- végrehajtóbizott-ság tagja, a ménkesi aknaüzem szocialista brigádvezetője, Szálkái József, a megyei pártbizottság tagja, a síküveggyár nagyüzemi pártbizottságának titkára, Szob Béla, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Volán 2. sz. Vállalat igazgatója, Herczeg István, a ZIM salgótarjáni gyára nagyüzemi pártbizottságának titkára, Haj- czinger György, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Füssy József, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ megyei bizottság első titkára, Horváth László, a megyei pártbizottság tagja, a Mü.M 211. sz. Ipari Szakmunkásképző IntézetigazgatójaA vita lezárása után á megyei pártbizottság elfogadta az írásos és szóbeli beszámolókat, az összefoglalót, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A- megyei pártbizottsági ülésen elhangzott napirendek részletes ismertetésére lapunk későbbi számaiban visszatérünk. felhívta azonban a figyelmet, hogy az egész 1 népgazdaságban, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban további tartós erőfeszítésre van 'szükség, többek között az aszály okozta károk felszámolására. Beszélt a közművelődés nagy eredményeiről is. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus határozatainak megfelelően a jelen és a következő időszakban a gazdasági feladatok mellett a közművelődés. a kultúra, a közgondolkodás kérdéseire még nagyobb figyelmet kell fordítani. Beszélt a szocializmus építésének nemzetközi feltételeiről, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz. a Varsói Szerződés szervezetéhez, valamint a KGST-hez fűződő kapcsolataink jelentőségét méltatta. Hangsúlyozta, hogy szilárdan képviseljük azt a külpolitikát, amely megfelel kommunista elveinknek és becsületes magyar hazafiságunknak. Kiemelte, hogy a világon az erőviszonyok a haladás javára változnak. s az enyhülés a jelenlegi l'ő irányzat. Rámutatott, hogy bizonyos reakciós körök igyekeznek ugyan megakadályozni az államközi kapcsolatok normalizálódását, az enyhülés térhódítását, a nemzetközi politikában azonban az alapvető erőviszonyok döntenek. Korunkat a haladó és a reakciós erők harca- jellemzi, s a világ sorsának alakulását mindinkább a három forradalmi erő, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzeti függetlenségükért harcoló népek ereje befolyásolja. A világháború megakadályozása reális lehetőség. Hangsúlyozta, hogy mi továbbra is következetesen harcolunk az enyhülésért. Idehaza legfontosabb feladatunk, hogy továbbhaladjunk a fejlett szocializmus építésének útján, szilárdítsuk társadalmunkat, gazdasági rendünket, 'nemzetközileg a világ népeivel a béke, a haladás, a szocializmus erőivel együtt küzdünk (Folytatás a 2. oldalon) A fegyveres erők képviselői kedden megkoszorúzták Balassagyarmaton a felszabadulási emlékművet. (Fegyveres erők napi összefoglalónk a 2. oldalon).
