Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

Képernyő előtt Múzeumi és műemléki hónap Nógrádban Közeleg október, amely is­mét a múzeumok és a műem­lékek hónapja Nógrádban is. Elkészült az 1976. évi múzeu­mi és műemléki hónap me­gyei programja. Ebből az .al­kalomból kerestük fel dr. Horváth Istvánt, a Nógrád me­gyei Múzeumok igazgatóját, akivel a múzeumi és műem­léki hónap céljáról, esemé­nyeiről beszélgettünk. — Legfontosabb célunk az, hogy a közművelődés-politi­kai határozat szellemében mind szélesebb körben hívjuk fel a figyelmet a múzeumok­ra, műemlékekre — mondotta dr. Horváth István. — Köz­vetlenül kapcsolódunk a ha­tározathoz azzal, hogy min­denekelőtt két réteg, az ipa­ri munkásság és az ifjúság körében kívánunk fokozottan eljutni rendezvényeinkkel. Ezen tú', kifejezetten az ér­telmiségi rétegeknek szóló programmal is jelentkezünk. Az az elképzelés vezetett bennünket, hogy a múzeumi szervezet valamennyi intéz­ménye komplex programmal vegye ki részét a múzeumi és műemléki hónap rendezvé­nyeiből. Hogyan ítéli ,meg a me­gyei múzeumi intézmény­rendszer jelenlegi helyzetét, tárgyi és személyi feltételeit? — A múzeumi szervezet in­tézményrendszere napjaink­ra, a korábbi elképzelések­nek megfelelően, kialakult. Most légiontosabb feladatunk­nak tartjuk, hogy az itt fo­lyó szakmai tevékenységet fej­lesszük. Három nagy intézmé­nyünk van, a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum, megyei gyűjtőkörrel, a balas­sagyarmati Palóc Múzeum és a Szécsényi Helytörténeti Mú­zeum. Ezekhez kiállítóhelyek kapcsolódnak. A munkásmoz­galmi múzeumhoz a karancs- berányi Nógrádi-partizáncso­port emlékmúzeurú, a csesztvei Madách Imre-emlékmúzeum, a horpáesi Mikszá'h Kólmán- emlékház; a Palóc Múzeum­hoz a hollókői falumúze­um, a banki szlovák nemze­tiségi állandó kiállítás: Szé- csényhez a pásztói helytörté­neti múzeum. A közművelődé­si határozat megjelenése óta a megyei múzeumi szerve­zet szakember-ellátottsága fej­lődött. Például minden in­tézményben működik a mú­zeumi népműveléssel foglal­kozó munkatárs, s e munka összefogására jött létre a mú­zeumi szervezeten belül a köz- művelődési osztály. Előrelé­pést jelentett az is, hogy meg­oldódott a Szécsényi Helytör­téneti Múzeum vezetése. Ugyanakkor a jövőben még van tennivalónk a szakember­ellátottság javításában. így elsősorban történész muzeo­lógus státuszok ’élesítésére volna szükség, összefüggésben a salgótarjáni új munkásmoz­galmi múzeum megépülésé­vel. Továbbá feladat, hogy a művészettörténész-státuszt betölteük. S 'különösen Indo­kolt, hogy az úgynevezett ki­segítő munkatársak (fotó- es adattáros stb.) . létszámában fejlődjünk. — Az idei múzeumi és mű­emléki hónap nógrádi esemé­nyei Szécsényben kezdődnek az ünnepélyes megyei meg­nyitóval október 2-án. Me­lyek a leghangsúlyosabb ren­dezvények? — A bányásznap alkalmá­ból nyílt meg a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban a bányászat történetét bemu­tató állandó kiállítás Válto­zatlanul hangsúlyt helyezünk arra, hogy ennek látogatott­sága, nundeneke’őtt a mun­kásság és az ifjúság körében mind nagyobb létszámban tör­ténjen. Nagy gondot fordí­tunk azon találkozás előkészí­tésére, amelyet október 27-én tartunk a munkásmozgalmi múzeumban, s amelyen a Fu­rák Teréz, Nógrádi Sándor és Kakuk József nevét viselő szo­cialista brigádok és KISZ- alapszervezetek képviselőivel beszélgetünk. Elsősorban az ifjúság számára hívtuk meg megyénkbe a Kaláka együt­test, aimely & Szécsényi Hely- történeti Múzeumban ad mű­sort október 19-én Mondok, mondok éneket címmel. ^Tu­dományos szempontból ki­emelkedő esemény lesz a hó­nap során az a konferencia, amelyen a palóckutatás je­lenlegi állásáról cserélünk véleményt az e tevékenység­ben részt vevő megyék, He­ves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szolnok, Pest és Nógrád mú­zeumi szervezeteinek képvi­selőivel. A Heves megyei Múzeumok Igazgatósága gon­dozásában 1980-ig elkészül a palóc monográfia, amelynek előkészítéséről is szó esik majd tanácskozásunkon. Itt 'esznek a résztanulmányok szerzői is A megyei József Attila Művelődési Központ­ban. azzal közösen rendezzük Lóránt János, Munkacsy-dr- jas festőművész kiállítását, amelyet a képzőművészeti vi­lághét programjaként szep­tember 26-án nyitnak meg. A Szécsényi Helytörétneti Mú­zeumban pedig október 2- án nyílik Iványi Ödön festő­művész tárlata. Ezen túl, ter­mészetesen, még számos ren­dezvényre kerül sor. Idő­szaki kiállítás nyílik Szécsény­ben október 2-án a középko­ri nógrádi várakról és a mű­tárgyvédelemről, a Palóc Mú­zeumban október 1-én a ba­ranyai szőttesekről; s október 21-én a baranyai kereszt- szemes hímzésekről. Vándor- kiállítást nyitunk Radnóti Miklós, a magyar irodalom­ban címmel a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban, valamint a kisterenyei gim­náziumban. Várják az érdek­lődőket valamennyi múzeu­munkban és kiállítóhelyünkön az állandó kiállítások. Egyéb­ként, a múzeumi és műem­léki hónap szécsényi megnyi­tójának napján a csesztvei Madách Imre-em’ékmúzeurn- nál koszorúzás lesz, Balassa­gyarmat város, a balassagyar­mati könyvtár, a múzeumi szervezet és a salgótarjáni Ma­dách Imre Gimnázium és Szakközépiskola helyez el ko­szorút. Múzeumi hétfőket, számos előadást szervezünk, filmvetítéseket tartunk. — Milyen kiadványok je­lennek meg ebből az alka­lomból? — Már megjelentettük a Nógrádi bányászda'.ok című kottásfüzetet, Nagy Zoltán gyűjtését. Az 1976. évi év­könyvünk, sorrendben a 22. is napvilágot lát, Domonkos Alajos szerkesztésében. En­nek gerincét a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történet- tudományi Intézete-által 1975. novembex-ében Szécsényben tartott országos Rákóczi-em- lékülés anyaga jelenti. Ezt megyei kutatók adatközlései egészítik ki. — Hogyan alakulnak a me­gyei múzeumi szervezet kap­csolatai más megyékkel, il­letve intézményekkel? — A palóckutatásról már esett szó. Más,. tájje’legű ki­állítások szervezésével, s a múzeumi népművelés egyéb területén is fokozni kíván­juk kapcsolatainkat. Idén Ba­ranyával. Felvettük a kapcso­latot a Magyar Nemzeti Ga­lériával, az Iparművészeti Mú­zeummal, a megyék közül még a palóc kutatásom túl is a Heves megyei múzeumi szervezettel, a debreceni Dé- ry Múzeummal és a Bács-Kis- kun megyei múzeumokkal. T. E. S%eberényi Leheli 60. Buda tanító megrögzött le­gényember volt- s ezt lakása Is tükrözte. A szüleitől .ma­radt öreg bútorok közt la" kott. Csupa kopottság vette körül- sehol agy textil- egy váza- s a csupasz padlón csak­nem gyűrűbe göndörödött a por. És por a könyespolcon- mely háta mögött mag as lőtt, és roskadozott a sok könyv alatt- Ámbár ez csak a fiúk szemében tűnt, minthogy ez volt az egyetlen házi könyv­tár. amit láttak. S öreg bú­torokat Se igen lehetett már látni benn a lakásban- csak a padláson. Buda tanítót azonban meg­szokták különcnek­Most se volt az asztalnál gém mi. egy árva terítő se. Üres pohár állott csak előtte, abba meredt. S a szék lábánál de- mizBon. A fiúk- ahogy meglátták há­ta mögött a sok összevissza könyvet- előtte meg a poha­rat- magukban ezt gondolták: ..Hátat fordított a könyveknek s a pohárhoz pártolt.” A fiúk megálltak az asztal előtt, s Buda tanító felemelte üveges tekintetét a pohárból- Akárcsak valami súlyt. S tar­totta, tartotta rajtuk. Nehe­zen, csaknem elejtve. Feró szava zörgött, mint a papír: — Még nem jött n»eg... Voltunk Zsabkánál is, nem tud1 semmit. Buda tanító nem szólt ró, lenyúlt a demiasonért. A csendben csak a csobogás hal­latszott. Zóldesbarna, zavaros-sűrű nedűvel telt meg a pohár. Árnyak gomolyogtak Buda tanító fejében, az ősök ár­nyai. Félt, és nem tudta, mit higgyen. A mindenféle be­szédeknek, öreg hiteknek, úgy tűnt, alapja van. A polc a könyvek alatt megieccsent, és Buda tanító öszerezzent. s mindjárt ijed­ten a pohárhoz nyúlt. Ma­gától ijedten: az ember, hogy el tudja veszíteni magát gyen­geségében. — Jelenteni kellene — nyögte nehéz, zsibbadt nyelv­vel. S tudta, hogy nincs ere­je jelenteni. Két tenyerébe fogta arcát. A torka összeszá­mít, Rettenetes.,. Érezte, hogy felelősségre vonnák. Aztán megint, magával bir­kózva: — Értesíteni kellene.. 1 a rendőrséget. Hallgattak. Senki se tudott ebben okos lenni. — Várjuk meg a reggelt — vélte Hernyók Marci —, s ha akkor se kerülne elő... A többi is helyeslőn bólo­gatott. S nem tudtak volna felelni rá, miért vonakod­nak beavatni a rendőrséget. Talán a szégyen miatt (hi­szen amire a felejtés fáty­lát szerették volna borítani: hitványságukra a dologban, egy nyomozás az első perc­ben premier plánba hozná.) De az is lehet, egy félelem évszázados beidegződése tar­totta őKet vissza. (A rendőr­ség csak nagyobb bajt hoz: jön és megy —- s ők itt ma­radnak védtelen a felingerelt bosszúval szemben.) Buda tanító letette a poha­rat. Szája kék volt. Hideg rázta. És szemében az imén­ti bárgyúság helyén gyer­mekded kétségbeesés pislo­gott. Szánni való. volt nézni ezt a lélekben összeroppant em­bert. Kit annyi csodálat és tisztelet övezett a faluban. Ki­re gyermekségükből felnéztek, az egyedülire, aki e porból valaha is kiemelkedett, a fa­lu fölé, ég magasabbra jutott (műveltségben), mint minden­ki más, aki itt született, s a homlokán tiszta és szép tá­gasságát hordja a messzi tá­jakat belátó értelemnek. / Ez az ember romjaiban ült előttük, és azt mondta: 4 NÓGRÁD - 1976. szeptember 26., kedd AGÓNIA Rutinos színházlátogató a szereplők számából is követ­keztetni tud arra, hogy a da­rab cselekményes lesz-e, vagy inkább pszichologizáló, filo­zofáló, , intellektuális érdek­lődést kielégítő. Egy", két-, három-. négyszereplős drá­mától általában gondolati és érzelmi feszültségei várhat­nak, több szereplőtől viszont látványt és fordulatot. Mint minden, ez is csak általában igaz,' ha konkrétan nem is vo­natkozik minden színpadi műre egyformán. Az ember tragédiájának rengeteg sze­replője van, s tudjuk, hogy ebben a drámai költemény­ben mégsem a cselekmény, sokkal inkább a gondolatiság érvényekül. Azonkívül a kevés szereplős drámában is lehet lenyűgöző a feszültség. Gondoljunk csak Gogol az Egy őrült naplója című mono­lógjára. amely Darvas Iván előadásában évek óta aratja a sikert a Pesti Színházban és az érdeklődésnek nem akar, nem tud vége szakadni, s alighanem ilyen ' sikersorozat előtt áll Szemes Mari is az állítólag számára írt mono­drámában. A televízió a múlt héten mutatta be Miroslav Krleza, Agónia című drámájának té­véváltozatát, bizonyára egy­öntetű sikerrel, pedig a né­hány „néma” varrólányt és a koldust nem számítva ez is négyszereplős darab, abból is egy (Madelaine Petrovna), csak egyetlen kurta jelenet­re lép a néző elé. A dráma mégis közérdeklődésre tart­hat számot, társadalmi, kü­lönbségek ellenére leköti a figyelmet, mert a családi élet örökké érvényes problémái­val foglalkozik, a rosszul sikerült házassággal, a szerel­mi háromszöggel. Tiszta sze­relem és könnyelmű számítás kerül szembe egymással és az őszinte, a becsületes ember, aki szerelméért lelkiismere­tét is hajlandó feláldozni, vé­gül tökéletesen vesztes ma­rad. Az ármány, a kispolgá­ri közhely, a társadalmi tisz-' tázatlanság és logikátlanság a darab női hősét (Laura Lem­bach) is halálba kergeti. Nyílt színen összecsapó ellentmon­dások és indulatok teszik iz­— Ti sohase találkoztatok vele? — Kivel tanító úr? — A Rémmel-. • A fiúk nagyot nyeltek. — Nem, nem találkoztunk. S megrendültén, szánakoz­va nézték őt. Különösen Kosznovszki Feró. Kinek mór nem voltak olyan bibliás is­meretei, mint az idősebbek­nek. De most felderengett fe­lületes emlékezetében Mózes. Mózes, ki az ígéret Földjéig vezette zsidó népét, de ő már nem léphetett oda be. Mózes — nézte elgondol­kodva, ajka szomorkás, hang­talan rámozdulásával Kosz- novszki Feró Buda tanítót, az öreg Boda valakivé lett fiát. S a valakivé lett fiú po­hár után tapogatózó tétova keze mintha tégláról téglára oly szívósan rakott, és most egyetlen rófújással leomlott kultúrájának törmelékei kö­zött matatna. — Ne igyon, tanító úr — "kérte csendesen, szomorúan Kosznövszki Feró. Magas hom­lokán átmentett csillagfény derengett, abból az asztrál- építményből való, amit neve­lője elveszteni látszott. Buda tanító kezében meg­állt a pohár a zavaros ne­dűvel, mely konkordia és nova tőkéjén termett. Feró bólintott: helyes. — Reggel újra nekivá­gunk. A szurdoknak is — mondta, s nem jelentőség nél­kül. És hunyorított biztatá­sul. (Folytat jak) galmassá ezt a társadalmivá bővülő családi drámát. A darab írója, a nyolcvan­hároméves Krleza. egyébként is közel kell álljon a magyar nézőkhöz. Nemcsak azért, mert a szomszédos jugoszláv irodalom nagy alakja ez a borvát költő és próza író. még csak azért sem, mert ő a jugoszláv tudományos es művészeti akadémia alelnöke, hanem elsősorban írói műkö­désének ihagvar vonatkozásai rrtiatt. A zágrábi születésű Krleza, aki a gimnázium el­végzése után a pécsi honvéd hadapródiskolába, onnan pe­dig a Ludovikára került, Magyarországon kötelezte el magat a/, irodalomnak, még­pedig Petőfi Farkasok dala című versének hatása alatt. Első irodalmi ténykedéseinek egyike volt, hogy lefordítot­ta horvát nyelvre Petőfi Apos­tolát. Akárcsak nyelvi és stiláris példaképe. A. Matos, ő is megszökött a hadsereg­ből, ezért Krlezát lefokozták és közlegényként gyűjtötte magaba azokat az élményeket, amelyek későbbi versei, el­beszélései, regényei és drá­mái tárgyát adták. Számos regénye nálunk is megjelent. A felszabadulás óta került ki­adásra A horvát hadisten, A Glembav-család, Filip Lati- novics hazatérése, Bankett Blitvában, Éjtszakának vir­rasztója és több más írása. A kritikai realizmus elismert képviselője. Nagy drámai trilógiája is megjelent magyarul (az Agó­nia, a Glimbav Ltd és a Lé­da), a korbábban olvasó elé került kötet tulajdonképpen a drámai trilógia főszerep­lőiről szól, oly precízen, hogy még a főhős családfáját is nyomon követhetjük. A triló­gia első darabja, az Agónia, 1928-ban született. Azóta is állandóan időszerű kincse a világ színpadjainak. A dub- róvniki fesztivál nem igazi ünnep Krleza-dráma nélkül. Pár esztendeje, amikor ifjú­sági csoportok utaztak me­gyénkből is Dubrovnikba. töb­ben is mesélték, hogy az Agó­nia előadására száz dinárért lehetett jegyet venni, de még azért az árért is szétkapkod­ták a világ minden tájáról ér­kezett turisták. A cselekmény látszólag sovány: Laura Lem­bach (Szemes Mari) meg sze­retne szabadulni fékétől, a léha Lembach bárótól (Darvas Iván), hogy törvényesíteni tud­ja titkos kapcsolatát szerető­jével, dr. Ivan Krizovec (Sin*, kő László) ügyvéddel, de egv emigráns orosz asszonytól Madelaine Petrovna) megtud­ja. hogy szeretője is hűtlen hozzá. Ez a látszólag sovány és egyszerű szól alkalmat ad Krlezónak arra, hogy megszó­laltássa az asszonyi lélek szé­les skáláját és lerántsa a lep­let, egy halálra ítélt osztálv halódó figuráiról. Még arra is jut ideje, hogy a Bartókra való utalással és egy-egy megjegyzéssel magyar rokon- szenvét is kimutassa. Dömölky János, a rendez.ő, nagy hozzáértéssel és szeren­csével választotta ki az Agó­nia szűk szereplőgárdáját, akik közül különösen Sze­mes Mari és Darvas Iván csil­log. ök már nem is szere-' pet alakítanak, hanem élik a drámát, úgy hat, hogy szé­pen kiformált mondataik a viták hőfoka alatt születnek, Madelaine Petrovna rövid, szó­szátyár szerepét nagyon hí he- tően formálta meg Temessy Hédy, s a hideg számító dok­tor szerepében Sinkó László, maga volt a dermesztő fagy. Az egész drámán végigvonul a szívszorító keserű árnyék olyasféleképpen, mint Schil­ler Ármány és szerelem cí­mű művén. A sikert ügyes díszletek (Mátai Lívia), ta­láló jelmezek (Schaffer Judit) és kitűnő operatőri munka (Mestyán Tibor) segítették, bizonyítván, hogy nemcsak egy sokszereplős dráma lehet lenyűgözően érdekes. (b. t.) Mai tévéajánlatunk 20.00: Holtvágány Tévéfilm. „Voltam | vadászrepülő és motorszerelő. Jelenleg is a szakmában dolgozom” — mu­tatkozik ;be A rácsapások napja című novelláskötetének bevezetőjében Zsombok Tí­már György, akinek Holtvá­gány című forgatókönyvéből televíziós játékfilm készült. — A felelősség kérdése a témám — niondja az író —, az, hogy minden cselekedetünk hatással van környezetünkre, s hogy a felelősség elől nem lehet kitérni. A Holtvágány alapjában véve kétszemélyes dráma, szálai harminc esztendő táv­latába vezetnek vissza, egy vasúti balesethez. Az egyko­ri állomásfőnök és a vasúti berendezés kezelője napja­inkban találkoznak ismét, már mint nyugdíjasok. Vélet­len beszélgetésük során fel- idéződik a múlt. Képünkön: Jelenet a ..Holtvágány” cí­mű tévéfilmből. (Szeptember 28. — kedd — 20.00 h.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom