Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-25 / 227. szám

SZERETNI A GYERMEKEKET Üjtanév a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatán A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagoza­tán 1972-ben indult meg az oktatás a vállalatgazdálkodási szak ipari ágazatán, ideiglene­sen az új zeneiskola épületé­ben. Azóta a nappali tagoza­ton két évfolyam végzett, s ta­valy befejezte tanulmányait az első levelező évfolyam. A nappalisok mintegy 28 szá­zaléka nógrádi, de például a tavaly végzettek csaknem fele Nógrád megyében vállalt munkát, ez mindenképpen az ilyen irányú szakemberszük­séglet jobb kielégítését je­lenti, s jelzi az ide települt tagozat kedvező hatását a megyei szakemberellátottság javításában. Lonsták László tagozatveze­tővel az 1976/77-es tanév fontosabb teendőiről beszél­getünk, illetve az elmúlt évek néhány lényegesebb tapaszta­latáról. — Hogyan ítéli meg az ok­tatómunka fejlődését, a ta­pasztalatok birtokában? — A Pénzügyi és Számvite­li Főiskola főigazgatói tanácsa a múlt év májusában Salgó­tarjánban ülésezett, vizsgálta a tagozat munkáját. A főigaz­gatói tanács megítélése szerint, mindenekelőtt az oktatómun­kát az anyaintézettel azonos, megfelelő szinten tudtuk vé­gezni, megfeleltünk a szakem­berek iránt támasztott társa­dalmi igényeknek. Természe­tesen, ezt említve nem feled­kezünk meg arról a segítség­ről, amelyet egyrészt az anya­intézettől, másrészt pedig a helyi szervektől, s különösen a salgótarjáni vállalatoktól, intézményektől kaptunk. Meg­nyilvánult ez a segítség töb­bek között külső óraadók biz­tosításában a szaktárgyakban, s a szakmai gyakorlatok tá­mogatásában. Hallgatóink a hároméves képzési idő alatt három és fél hónapot tölte­nek szakmai gyakorlaton. Eb­ben a vállalatok sokat segítet­tek, megfelelő felkészültségű instruktorokkal támogatták a hallgatók szakmai gyakorlatát. Különösen ott voltak jók a szakmai gyakorlatok, ahol in­tézményünk intenzív kapcsola­tot tart fenn, együttműködési keretmegállapodások által sza­bályozva. — A szakmai ismeretek nyújtásán túl, a főiskola ne­velőtevékenysége is lényeges. Hogyan valósulnak meg a ne­velési tervben megfogalmazott célok? — Ügy ítéljük meg, hogy bár vannak feladataink, kü­lönösen az utóbbi két évben javult tagozatunkon az ideoló­giai, politikai nevelés. A ne­velőtanári rendszer létrejött, nevelőtevékenységünket a nevelési módszertani bizottság irányítja. Hallgatóink köré­ben a marxizmustól idegen né­zetek nem merültek fel, a közgazdasági, gazdaságpoliti­kai kérdések iránt fokozottan érdeklődnek. A diákotthoni nevelés lehetőségei eddig meg­lehetősen korlátozottak vol­tak, hallgatóink „társbérlet­ben” laktak. Az új diákotthon elkészülésével ez irányú neve­lőmunkánkat is erősíteni kí­vánjuk. S még tovább kíván­juk növelni a hallgatók köz­életi aktivitását. — Miben foglt Iná össze az 1976/1977-es tanév legfonto­sabb feladatait? — A részletezés igénye nél­kül, csupán néhány legfonto­sabb teendőre hívnám fel a figyelmet. Így például foko­zott gondot kívánunk fordí­tani intézményünkben az ok­tatók elméleti felkészültségé­nek növelésére, ebben minde­nekelőtt a kommunisták tá­mogatására számítunk. Cé­lunk az oktató-nevelő munka színvonalának további javítá­sán túl az, hogy az oktató tu­dományos kutatómunkája fo­kozódjon- Ebben még sok erő­feszítésre van szükség. Kívá­natosnak tartjuk, hogy okta­tóink mindinkább kapcsolód­janak be a főiskolai tanszékek tudományos kutatótevékeny­ségébe- Szeretnénk, ha a jö­vőben egyre inkább a közgaz­dasági kutatás helyi műhelyé­vé válna az intézmény, s sza­porodnának az oktatóink gub- likációi, többi között, a helyi publikációs lehetőségek ki­használásával (NÓGRÁD, Nóg­rádi Szemle stb.). Idén elő­ször felvettünk szakmunkás­előkészítőn végzett hallgató­kat is, feladatunknak tartjuk, hogy tanulmányi munkájuk segítésére gondot fordítsunk. Jelenleg 400 hallgatónk közül 246 levelező tagozatos. Közü­lük két pénzügyszakos csopor­tunk az első és második év­folyamon intenzív képzési for­mában vesz részt. Ez évben számukra olyan sajátos te­matikát, tantervet, esetleg tan­anyagot dolgozunk ki, amely nagymértékben figyelembe veszi a felnőttoktatás köve­telményeit. Megemlítem még, hogy intézményünkben szá­mítógép telepítése folyik. Ok­tóber végén üzembe állítjuk a megye első nagy teljesítmé­nyű számítógépét, amely az oktatáson túl részt vállal a he­lyi igények kielégítéséből is. Ennek előkészítése szintén fon­tos feladatunk. S természe­tesen, már készülünk az új főiskolai épületbe való köl­tözésre, azaz az új lehetősé­gekből következő tárgyi és személyi feltételek fokozatos megteremtésére. T. E. Mai tévéajánlatunk 21.30: Agónai. Az agónia — haldoklást jelent, mégse gondoljon sen­ki Miroslav Krleza Agónia című drámája kapcsán vala­miféle emberi halódásra. A szerb-horvát irodalom XX. századi klasszikusa — “ikl drámát, regényt, verset, tovellát egyaránt írt — az sztrák—magyar monarchia ■ukésát, a vezető társadalmi «ztály halódását írta meg la-gy erejű drámájában. A dráma hősei képtelenek arra, hogy a megváltozott körül­ményekhez alkalmazkodjanak, élni csak saját emlékeikben, vágyaikban tudnak, ezért — jelképesen — egyénileg is halálra vannak ítélve. A dráma hősnője Laura Lenbach, akit Szemes Mari formál meg. Férjét Lenbach bárót, Darvas Iván, szerelmét, dr. Ivan Krizovecet Sinkó László kelti é!eíre. A tévé­játék rendezője: Dömölky János. Képünkön: jelenet a drámából. 58 rór* a konyhából. Ahogy meg­látta őket, eltakarta arcát­—- Néznétek meg- Ég Zsab- — Ugye, baj van? — Sírás kát is-.. — Az ajkak meg- reszketett szavában, remegtek. Mintha a szó oot- g hogy nem kapott feleletet, látótól. — Aztán majd meg- ^ a sirafi kitört belőle- mondjátok. — Tudtam, tudtam- hogy Elfordult, hogy ne lássák az bekövetkezik. • • Ügy féltem arcát, Ée ő se lássa másakét- tőle. • • mindig féltem.. . Is- S lassan elindult* botladozva- tenkém, édes istenkém. •. meginogva- A fiúk szemmel Nem hallgatott a szóra. • • követték, és sajnálták őt- At- • Matej is kijött a házból- Bo- ellenben volt. kissé odébb a rostaárnyékba burkolózott háza. sötét arccal. Pénzt dobtak fel: ki legyen _ Mi történt? — Az asz- az a kettő, aki felmegy? Dom- szonyra nézett. Aztán a fiúk­kal Gyurkára és Kralik Jo- ra. Azok a poros bakancsuk zsóra esett a választás- orrát nézték. Králik Jozso leült a villany- Matej borostái közt árnya- oszlop tövén, a sarkon\ lattal aötétebb lett- Fészkét — Menjen- aki akar. vert benne a gyHnú­Kosznovszki Feró köpött. — Kislányom hol van? és ment Dornbaj Gyurkával. Kosznovszki Feró a lép­A többi pedig leült ott a gyér csőnek beszélt, egyformán po- fűbe> mely a magas agyag- tyogtatott szavakkal, parton nőtt- S néha arra néz- — Nem jött vissza a for­ték, amerre azok elmentek; rástól. -. Gondoltuk, itthon hol világít Dombaj Gyurka van­hirtelenszőke feje? — Nincs — mondta Matej­Teréza jött ki a bet-onkiug. S a fiúk hátán végigfutott a 4 NÖGRAD - .1976. $xeptemb«r 25., szombat ] hideg: fel se tudja fogni* mi. ről van szó? Meglátták Matej zavaros tekintetében azt a félelmetes békességet. Az eszelősökét. / Teréza pedig zokogva ros- kadt a lépcsőre. — Mért is elengedtem?.., mért is elengedtem?-•. S a menekülő fiúk vitték magukban Teréza jajgatását. Mint a lehunyt szemhéjak mögött sokáig ott ugrál a fe­kete mezőben pirosán és sár­gán az ingerhatás, ami a nyi­tott szemet érte­Együtt mentek el mindany- nyian Zsabkához. A hír pillananatok alatt benyargalta a falut. ■■Odasúj* totta harmadikat is. Borzasztó nagyot-’’ — Mondtam nekik, mond­tam. ■ • — hajtott a Holub Ciprián. S e szavakat minde­nütt maga mögött hagyta. Mint az a sugárhajtású repü­lő — naponta áthúz az erdők fölött — a fehér bodros ba­rázdáját otthagyja az égen. A falu reszketett és imád­kozott- Ég nem mert semmit se tenni- A kocsma is hamar kiürült, mert nincs okosabb, mint a házakba elbújni* és kivárni, míg csillapul az ő nagy haragja- Csendben len­ni és várni. Mert nevének szájravételével is negbánthat- jak őt. Míg így reményked­hetnek a kiengesztelődásében. Hátha megelégszik most már. A vén Hermin e nagy sze­Pályakezdő pedagóg Még nem tanított* még nem krístolt bele az oktatás-neve­lés iskolai légkörébe, mikor az első igazi pedagógiai sikerél­mény érle. Elhatározta, hogy megismeri a falu környékét. Amikor felfedező útjára in­dult. tíz—tizenkét mezítlábas cigánygyermek csatlakozott hozzá és a kis nebulók remek idegenvezetőnek bizonyultak. A tanító néni és közöttük iga­zi oarátság jött létre, úgy­hogy azon a bizonyos augusz­tusi napon a férj részére még a vacsorakészítés is elma­radt- A gyermekek a szep­temberi csengőszó után nem a tanító néni „gyermekei” lettek, még csak nem is egy iskolába jártak. Bátori Istvánná, a fiatal pá­lyakezdő tanítónő a Békés megyei Kétegyházán született, Debrecenben végezte a felső­fokú tanítóképzőt. Nagylócon lakik és Szécsény-ben keresi a kenyerét. — Egy kicsit furcsának tűnik — kezdte a beszélgetést —, de a férjem a két község közös termelőszövetkezeté­ben dolgozik és Nagylócon kaptunk szolgálati lakást- így mindennap bejárok Szécsény- be. A fiatal tanítónő a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskolában kezdte el pályafutá­sát. Amikor munkájáról, a hi­vatásáról faggatom, szemé fel­csillan: — Miért lettem pedagógus? — ismétli a kérdést- aztán máris folytatja. — Nem tu­dom m:kor döntöUem el- hogy ez leszek- Egy biztos- Mióta az eszemet tudom, min­dig erre a pályára készültem- A gimnáziumban a ..fordított világnap”, mikor mi diákok tanítottunk, csak megerősítette bennem az elhatározást. — Hogyan fogadták az is­kolában ? — A férjemmel márciusban itt iártunk. A nevelők- az igaz­gató nagyon kedves volt hoz­zám. Ez a pályakezdőben fel­gyülemlő feszültséget egy ki­csit feloldotta. Most nagyon sok segítséget kapok a kartár­saktól. különösen társamtól. Jancsó Istvánnétól. Ugyanis az egész napos második osz­tályt ketten visszük. Valukc tanító néni. ahogy a gyermekek nevezik- belopta magát a gyermekek szívébe­— A mi pályánk mottója: szeretni a gyermeket. Ha en­nek szellemében dolgozunk; és ennek szeremében szeret­nénk dolgozni, nem tévedhe­tünk olyan nagyot, amit ne le­hetne helyrehozni­US . Rövid feljegyzések- észrevé­telek kerülnek elő. A tanító néni máris megmagyarázta — a gyermek személyiségét csak úgy tudom fejleszteni- ha is­me.em adottságait, érdeklődé­sét­— Az ország más részéből került Nográdba- Hogyan vé* leked k a nógrádi emberei­ről. az Itt alakult nevelési formáikról? — Nagyon kedvesek az em­berek- Örülök, amikor az utcán megállítanak és érdek­lődnek a gyermekeik iránt. Ne­velési formák? Egv dolog, aminek nagyon örülök: a tan- tes’.ület* ahová kerültem, egy­séges. Televannak segítő­szándékkal. A szülők sokat foglalkoznak a gyermekekkel­— Tervei? Elképzelései? — Mit mondhat egy pálya­kezdő tanítónő? — tanítani, tanítani és tanítani. Szeretnék lépést tartani a korral. Ezért elhatároztam, hogy a tanítás mellett a tanulásról sem fe­ledkezem meg- Viszony'ag jó! beszélem a román nyelvet, szeretnék belőle felsőfokú- nyelvvizsgát tenni. Ha lehet a magánéltemről nyilatkozni, arról annyit, hogy szeretném saját gyermekemet is nevelni. Sz F. Október l én Zenei világnap Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa 1975-ben ze­nei világnappá avatta októ­ber 1-et. E napon idén is az értékes, művészi, az embert, s érzelmi életét gazdagabbá tevő muasikára irányul a figyelem szerte a világon. Ha­zánkban megemlékeznek is­kolákban és énekkarokban, hangversenyeken és opera­előadásokon azokról a huma­nista értékekről, amelyeket az emberiség a zenének kö­szönhet. Tavaly bővelkedett a zenei világnap hazai esemé­nyekben. idén az események sora még gazdagabbá válik. 1975-ben országszerte több mint száz hangversenyt ren­deztek október 1-én. rencsétlenségben mégiscsak felkereste Terézat. hogy mel­lette legyen, megnyugvásra és türelemre intse- meggon­dolatlanságoktól távol tartsa- és vigasz szavakat mondjon neki. — Mért is elengedtem... mért is elengedtem?. ■ • nyo- szörgött Teréza- Míg Matej az ágyon feküdt, s a piafont néz­te­Babicska a sötét sarokban morzsolgalta olvasóját* szün­telen zümmögéssel. A vén Hermin. a minden­féle dolgok tudósasszonya Te­réza mellől pillanatra se tá­gítván. mindegyre csak du­ruzsolt a fülébe, zsongj tó bai- zsamszavakat. Mindenekelőtt Krisztus urunk édes szenve­déséről, ki érettünk a keresz­tet hordozta, békességgel, zokszó nélkül- És boldog az- aki az ő keresztjét magára veheti. Es ami meg van ír­va- az ellen úgyis hiába zú­golódunk, £, lilába lett volna, ha Teréza .-házból ki sem Is engedi” kislányát. Tudott er­re Hermin egv szent történe­tet. amikor egy apának meg­jövendölték. hogy leányát ti­zenhárom éves korában vil­lámcsapás által elragadja az Ur, hogy magához vegye az ég­be. s az apa az Űr szent aka­ratában meg nem nyugodott- hanem házat épített a lány. nak vastag kőfalakból, nyí­lást se hagyott rajta- hogy a villám be ne hatolhasson. ___ . {Folytatjuk) A Kossuth Könyvkiadó megjelentette D. M. Ugrino- vics munkáját. . Az elméleti valláskritika rendszere cím­mel. Érdekes szociográfiai vállalkozás Juhász Júlia: Hír­adás a Dzsumbujról círnű ri­portkönyve. A miniatűr könyvek gyűjtőinek szerez örömet a Madrid határán... című kis kötet, Gyáros Lász­ló szerkesztésében, Kass Já­nos illusztrációival. A Köz- gazdasági ismeretek sorozat­ban látott napvilágot. A tőkés integráció című tanulmány- kötet, V. Sz. Sevcov tollából. A háziasszonyoknak jelent­het jó segítséget Horváth Ilo­na sokadik kiadásban megje­lentetett, népszerű szakács- könyve, amelyet a Kossuth, a Magyar Nők Országos Ta­nácsával közösen adott ki. Az Európa Kiadó gondozá­sában látott napvilágot Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év. A klasszikus szépségű lirai rekviem 120 szonettet tartal­maz. Megjelent Szergej Zali- gin: Dél-amerikai változat és R. K. Narayan indiai író A pénzügyi szakértő című re­génye is. A Modem Könyv­tár sorozatban kerül az ol­vasó kezébe Hrant Matevosz- jan: Másnap reggel című kis­regénye, valamint Zbigniew Herbert: Barbár a kertben című esszékötete. A régi ma­gyar műfordításokat közreadó sorozatban Sterne: Érzékeny utazások Francia- és Olaszor­szágban címmel Kazinczy Fe­renc úttörőmunká.iát ielen- tették meg. A Európa Zseb­könyvek sorozatában látott napvilágot — az alkalommal már harmadik kiadásban '.— Truman Capote: Hidegvérrel című könyve, amely hiteles beszámoló egy többszörös amerikai gyilkosságról és an­nak következményeiről. A Világirodalom remekei hato­dik sorozatának új kötete egy Moravia-kötet: ebben A megalkuvó című regény és a Agostino című kisregény ta­lálható. Szabó György utó­szavával. George Eliot híres regénye, a kétkötetes Midd- lemarch is most látott nap­világot. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata Az én múze­umom sorozatában jelentette rneg a Jan van Eyck, Mem- ling és Bo6ch művészetét, legjellegzetesebb alkotásait bemutató összeállítást. A kép­zőművészeti kiadványok közt említsünk meg egy-két Cor­vina-könyvet is. Póczy Klára munkája a Pannónia! váro­sok című album. A művészet kiskönyvtára című sorozatban — harmadik, bővített kiadás­ban — látott napvilágot a Michelangelo-kötet, Lyka Ká­roly szövegével. Zichy Mihály életregényét dolgozta fel ér­dekes, szép könyvben Zoltán Pétéi-, regényének címe: Ég és Föld között. Az Akadémiiai Kiadó új­donságai közt találjuk Ko­vács Endre történettudományi tanulmánykötetét, címe Sza­badságharcunk és a francia közvélemény. Horváth Zol­tán munkája A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Megjelent a Régi Magyar Költők Tára legfrissebb kö­tete is, a nyolcadik, amely a XVII. századba, Bethlen Gábor korának költészetébe kalauzol vissza bennünket. A gazdag anyagot Komlovszki Tibor és Stoll Béla rendezte sajtó alá. Két fontos műsza­ki-tudományos könyv is nap­világot látott. Az egyik a Mágneses magrezonancia­spektroszkópia, Sohár Pál tollából; a kétkötetes, nem­zetközi érdeklődésre is szá­mot tartó komoly tudomá­nyos munka Spektum-gyűj- teményt is tartalmaz a szer­kezetmeghatározási feladatok­hoz. Az anyagszerkezet elmé­leti kérdései az elektroniká­ban a címe a másik tudomá­nyos munkának: ennek szer­zője Urbanek János. A Szépirodaim! Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Féja Géza: Visegrádi es­ték című történelmi regé­nyét, Fenyő István tanul­mánykötetét (Figyelő szem­mel), Baráth Laios Örökség című regényét. Gábor Miklós rendkívül érdekes naplóját, amely Kicsi — világhábuu* címmel jelent meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom