Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-22 / 224. szám

MEGYEI FILM BEMUTATOK V ROGVtftDI bányászdalok HALADÖ KULTURÁLIS hagyományaink ápolása szem­pontjából joggal nevezhet­jük hézagpótlónak azt a gyűj­teményt, amely a Nógrád me­gyei Múzeumok Igazgatósá­ga és a KÖTA megyei szer­vezete gondozásában látott napvilágot Salgótarjánban. A kötet Nagy Zoltán gyűjtemé­nyét tartalmazza a nógrádi bány ás ada ’.okbó 1. A gyűjtemény publikáló- ja 1971 óta foglalkozik a bá­nyászfolklór egyik sajátos ágának, a bányászdaloknak gyűjtésével, illetve feldolgo­zásával, a Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum megbízásából. Nagy Zoltán a kötet előszavában — töb­bi között — beszámol gyűj­tőmunkája néhány fontosabb tapasztalatáról, a nehézségek­ről is. Már ez irányú tevé­kenysége első időszakában a nógrádi bányászfalvakra tere­lődött a figyelme, a bányász- telepeken ugyanis több alka­lommal nehézségekbe ütkö­zött. Mint írja, például Iná- szón, Szorospatakon, Som­lyón, Rónabánya-telepen, Etes-bányatelepen nem ritkán azt a választ kapta, hogy: ..dolgoztak, nem volt idejük énekelni”. A régi dalárdások műdalai pedig többnyire ha­mis mesterkéltséget őriztek, sokszor németes hangzásúak voltak. Ezért fordult tehát a gyűjtő figyelme a falvak .fe­lé, amelyekben ez a munkás­réteg egy része élte minden­napjait. s a múlt század kö­zepe óta énekelt is, gondola­tai, érzései kifejezéseként. A forrás gazdagnak bizo­nyult Lássuk a gyűjteményben szereplő dalok lelőhelyeit. Három év alatt húsz község­ben végzett gyűjtést Nagy Zoltán, Cereden, Egyházas- gergén, Etesen, Homoktere- nyén, Jánosaknán, Karancs- kesziben, Karancslapujtőn, Karanesságon, Kazáron, Kis- terenyén, Magyargéeen. Mát- ranovákon, Mátraszelén, Nagy- bárkányban. Nagybátonyban, Némtiben, Ságújfalun, Szé- csényfelfalun, Szilaspogony- ban. Vizsláson. A dallam­közlők között nők és férfiak egyaránt szerepelnek: a 30 éves, karancssági Báli János­tól a 72 esztendős, ságújfa- lui Báli Istvánig és a nagy- bátonyí Sulyok K'. Lászlóné- ig (az életkor a gyűjtés idő­szakára vonatkozik). Termé­szetesen, főként az idősebb korosztály képviselői talál­hatók nagyobb számban a dal­lamközlők között. ÉRDEKESSÉGKÉNT je­gyezhetjük meg, hogy a gyűj­tés során a bányászfe’.eségek viszonylag könnyebben rááll­tak az éneklésre, a férfiak körében többször talált sza­bódó közlőket a gyűjtő. A gyűjteményben szerep­lő dalokról általában jegyez­hetjük meg, hogy mind dal­lam-, mind pedig szövegvi­lágukban közel állnak a ma­gyar paraszti kultúrához, mintegy abból nőnek ki. A dallamközlők rendszerint igen gazdag repertoárt mondhat­nak magukénak népdalokból, viszonylag kevesebb a mun­kás- és summásdal. Ugyan­csak a dalok általános jel­lemzői közé tartozik, hogy jó részük személyes élmény­ből született, a megnyíló szén­bányákba került férfiakat ért hatásból, s igen sok közülük nem is lépte túl az adott fa­lu határát. Természetesen, ez csupán általános jellem­ző, hiszen például az általá­nosabb érvényű dalok az egész bányavidéken elterjed­tek és ismertek. Izgalmas végigkísérni azt is, hogyan született bányász­dal a közismert népdalokra. Ez mindenekelőtt a szöveg- elemzést igényli. Egyébként is, hallatlanul gazdag a bá­nyászdalok szövegvilága. Többségben vannak a pana­szos dalok,/ amelyek kifejezik a föld mélyébe induló föld­művelő érzéseit, időnként dal­ba kerültek a bányásztragé­diák is. A magyar népdalhoz hasonlóan megjelenik a sze­relem, a vigadozó bányász­legény öröme, az önirónia, s a bányászat dicsérete. ÜGY VÉLJÜK, Nagy Zol­tán Nógrádi bányászdalok című gyűjteménye jelentős szerepet tölthet be á mai kul­turális életben, zenei neve­lésben. ' Felhasználásuk sok­rétű lehet. Egyik példaként említjük, hogy a Nógrád me­gyei Munkásmozgalmi Mú­zeumban rendezett bányásza­ti kiállítás tárlatvezetésében is felhangzik egy-egy bá­nyászdal. De énekkari fel­dolgozásuk is kívánatos, hi­szen e dalok haladó hagyo­mányaink szerves részét képe­zik. A lektor Hajdú Mihály volt. T. E. Mai tévéajánlatunk 20 35: Nemcsak kenyérrel A Nyitott könyv című so­rozat mindig új könyv bemu­tatására vállalkozik. Ezen az estén Urbán Ernő a nemrég elhunyt kiváló érzékenységű és mai valóságunkat mindig híven ábrázoló riporter és író, új, immár posztumusz kö­tetét mutatja be, amelynek címe: Nemcsak kenyérrel. Ugyancsak a sorozat sajá­tossága, hogy a műsorban megszólal az író, megszólal a kritikus vagy a pályatárs és részletet látnak a műből is- Az író mostani nyilatkozatát a celluloid szalag őrizte meg, nem a könyvről beszél, utolsó hitvallását halljuk. A pálya­társak közül Bárány Tamás emlékezik a műsorban Urbán Ernőre. A kötet címadó kisregényé­ben- egy igazságért harcoló termelőszövetkezeti tagról esik szó, aki mindig megfogadja ugyan, hogy többet soha nem szól bele a közügyekbe, még­is mindig újra és újra bele­keveredik. A nagy hangú biz­tatók azután ilyenkor odébb- állnak, és magára hagyják. Könyvtári helyzetkép Nógrádkövesden s a köz­igazgatásilag hozzá tartozó Galgagután, Becskén és Szé- csénkében működik könyvtár. Ám a tárgyi és személyi fel­tételek nem a legjobbak. Ezért is tűzi napirendre októberben a könyvtárak helyzetét a terü­leti pártvezetőség. Hajzser Fe­renc, a szakigazgatási szerv vezetője végez számvetést. Je­lenleg a nógrádkövesdi könyv­tár az iskola egyik helyiségé­ben „albérletben’található. Ha­marosan átköltözik a mozgal­mi székházba. Eddig azért nem került rá sor, mert a polcokat gyártó faipari szö­vetkezet késik a szállítással. 55. A madársóska között kis csermely csobogott. A forrás vize. Az út már szakadékos partoldalban vitt. Nagy kö­vek gurultak rá, ezeket át- lépdesték. Közben forgatták a fejüket, fürkészték az er­dőt, de az oly sűrű volt, hogy alig engedett belátást. — Kár a strapáért —szólt megint valamelyik —, holt­biztos, hogy visszamentek. Erre kórusban tettek pró­bát: — Zsabkááá! Anyicskááá! A szakadékos partoldalban elzúgott a kiáltás. Elzúgott hosszan, elhalón, aztán csend iett. — Menjünk azért a forrá­sig — mondta Buda tanító; jobbjával a Laco gyereket ölelte magához oltalmazólag, s most érezte tenyere alatt a gyerek remegését. Laco már kezdettől vonakodott jönni, de ellenkezni se mert, meg marádni se egyedül. — Ne félj, míg minket látsz — mondta Buda taní­tó, s reszelt a hangja Már csak a léptük recse- gett-ropogott. Ok maguk nem szóltaK. A torkuk beszorult. A keréknyomok megsza­kadtak, végképp elvesztek. Csapás vezetett a forráshoz, s a kövek természet adta lép­csői. Odalenn dús fű nőtt. te­nyérnyi élénkzöld fű, s ke­rek kis fény hullott rá a ma­gasból a szálfák nyílásán át. Az erdő mintha kürtőt nyi­tott volna a forrás felett. Megálltak a gyepnél. Lát­szott- hogy leheverték, de a nyom Lacóé is lehetett. Álltak. hallgatóztak. für­késztek­S nem hallottak mást- csak a víz csobogását; nem láttak mást. csak a szálfák szürke egyhangúságát, s az évezredes sziklák mozdulatlan üldögé- lését a víz felett. A kannát keresték a szemükkel. Králik Jozso felfedezni vélte a gu- rulás nyomát; némi bevágó- dás látszott a vékony humu- szón. mely Jozso szerint a kanna peremétől származott- Egyebet nem találtak­— Mennyi idő alatt értünk fei ? — kérdezte Hornyák Mai ­éi. NÓGRÁD — 1976. szeptember 22., szerda Buda tanító az órájára né­zett­— Olyan húsz perc lehe­tett. — Órának is tűnt. Teleitták magukat a forrás­ból, s indultak vissza- Bizto­sak voltak benne- hogy a két elveszett a bányában várako­zik már rájuk; és még majd nekik áll följebb, mintha bi­zony mi sem történt volna. De Dombai Gyurka és Kis Pista nem képzeltek ilyesmit- És nem is akartak semmire se gondolni. mert féltek a gondolatuktól. Most is ők vol­tak elől- s lefele már csaknem futottak, vitte a lendületük. Tíz perc alatt leértek­A bánya üres volt és ki­halt. Az árnyék már a rakodót is bekebelezte, s a bányabejáró két agyagfala közé kúszott. Most mi legyen? Hová. mer­re? Nem tudták, mitévők le­gyenek­Buda tanító idegességében a félig szítt cigarettát eldobta s másikra gyújtott­— Ha ezt tudom. •. — rá­gódott. — Dehogyis engedem! Csak ezt mondogatta- S a fiúk a bakancsuk orrát néz­ték. agyuk dermedt volt. Králik Jozso így szólt: — Én azt mondom- haza­mentek­— Lehet. Minden lehet. — Hogy nem voltunk itt- azt hitték, hogy mi is haza­mentünk- ' — Könnyen — bólintott Hornyák Marci. — Ez a való­színű. Két komoly, két vidám Tükörképek. Irta és rendezte: Szörény Rezső. Az elmúlt hét vígjátékai után az eheti filmbemutatók között azok is találnak meg- néznivalót, akik a komoly, esztétikai élményeket, a tár­sadalom teremtette különle­ges helyzeteket szeretnék lát­ni a vásznon. Számukra bi­zonyosan élményt jielent mafld a Tükörképek című színes, magyar film, melynek írója és rendezője Szörény Rezső, akiinek Idegen arcok című 1973-ban készült alkotása itt­hon és külföldön egyaránt szép sikert aratott. A film főszereplője J. 534, egy ideggyógyintézet ' ápoltja, akinek élete, megalkuvást nem ismerő természete miatt került holtvágányra. Az őt ért megrázkódtatások hatásá­ra teljesen magába fordul. A másik hős-nő az orvosa, akinek meg kéül küzdenie pácienséért, azért, hogy élete visszazökkenjen a normális kerékvágásba, s ugyanakkor meg kell küzdenie a saját környezetével is. A film so­rán találkozhatunk azokkal a figurákkal, akik J. 534.-et akairva, akaratlanul az ideg­gyógyintézetbe juttatták és meglepetten vesszük tudomá­sul, hogy ezek az emberek köztünk élnek, mindennap találkozhatunk velük, illetve, az általuk képviselt és gya­korolt basáskodással, lélekte- lenséggel, önzéssel, meg nem értéssel. A két női főszerepet a ma­gyar közönség előtt már is­mert csehszlovák filmszínész­nő Jama PUchtova, illetve Bodnár Erika, a Nemzeti Színház tagja játssza. Nehéz feladatuk nagy alakításra nyújt módot. A további sze­replők között feltűnik. Te- messy Hédi, Öze Lajos, Bá­lint András, Kohut Magda, Cserhalmi György, Dégi Ist­ván. A Filmbarátok körének sal­gótarjáni előadása igazi cse­megét kínál. A Macskajáték című alkotást mutatják be, melyet Örkény István azo­nos című kisregénye alapján Makk Károly rendező és Tóth János operatőr írt for- gatókönyre és készített el. Makk Károly már jelentős tapasztalatokkal rendelkezik irodalmi művek megfilmesí­tésében, s Tóth Jánossal a Szerelem című filmben egé­szen új, filmszerű forma­nyelvet alakítottak ki. A Macskajáték folytatja ezeket a hagyományokat, rendkívül igényes, finom eszközökkel készült alkotás, amelyben külön figyelmet érdemel a bravúros fényképezés. Az al­kotói gárdát ugyancsak neves színészek egészítik ki, mint a főszerepeket játszó Diayka Margit, Bulla Élma, Balázs Samu, Makay Margit, Törő- csik Mari, valamint az epi­zód szereplők közül Tyll Atilla, Bürös Gyöngyi, Piros Ildikó és Szirtes Adám. A vígjátékok kedvelői sem maradnak néznivaló nélkül a héten, ök a Bankrablás című színes, amerika filmet izgulhatják és kacaghatják végig, a salgótarjáni N o. vem - bér 7. filmszínházban pedig megtekinthetik a nagy sikerű zenés magyar filmet a Ken- guru-t. Kosznovszki Feró szerette volna szembeköpni magát- De csak annyit mondott, sötéten, befelé morogva: — Miattunk van az egész. •. Szégyen és gyalázat. Dombaj Gyurka és Kis Pis­ta hallgattak. Rettenetesen féltek rossz sejtelmük bizo-. nyosságától­Buda tanító az újabb ci­garettát is elfjobta. Döntött: — Nézzük meg még egy­szer­A fiúknak nem nagy ked­vük volt hozzá, de beleegyez­tek; nem vehetik a lelkűkre. Most láncot alkottak, hogy az út két oldalán némi mély­ségben is áttekinthessék az erdőt. A forrásnál találkoztak, aho] a természetadta határok összeszorították a láncot: a völgyárok szakadékká szű­kült, sőt. e szakadék kőfalban végződött­Eredmény: semmi. Várták, mi legyen. Buda tanító feltekintett a sziklatömbökből rakott falra- melybe beleverték a szálfák a gyökerüket- felfelé kapasz­kodván­— Menjünk tovább —. mondta. Feleletet nem kapott rá. Mintha a szava üres kútba hullott volna- A szemek se mondtak semmit- a szájak se. Egyikük se járt még a for­ráson túl. És nem is ismertek olyat- aki járt- Itt az üt ' vége — ez volt a köztudat. Otthon a faluban­(Folytatjuk) J yv; A Kossuth Könyvkiadó meg­jelentette a Marx—Engels Művei sorozat 34. kötetét, amely Kari Marx és Friedrich Engels 1875—1880 között írt leveleit tartalmazza. A mai antikommunizmus című ta­nulmánykötet gazdag tény­anyaggal leplezi le a külön­böző- antikommunista „teóri­ák” hátterét, indító okait, tu­dománytalan tákolmányjelle­güket- A tőkés integráció alapvető problémái a címe M. M. Makszimova tanulmánykö­tetének. Az Univerzum Könyvtár legújabb kötete dr. Gánti Tibor könyve, A kvar- koktól a galaktikus társadal­makig. A rendkívül érdekes tudományos népszerűsítő mun­kát sok kép illusztrálja. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó újdonságai között szerepel a Kisdobosok -1976- os Évkönyve. Sok kép illuszt­rálja s teszi még használha­tóbbá a D. Major Klára szer­kesztette Képes gyermeken­ciklopédiát, a 8—12 éves gye­rekek ismereteit -gazdagító kö­tet címe: A világ és az em­ber. Varga Katalin kalandos gyermekkönyve a Micsoda esz­tendő! Megjelent A nagy ven­dégség is, a dán Karin Mi­chaelis bájos, humoros gyer­meklegénye. Ez alkalommal már második kiadásban ke­rült a könyvesboltokba Az állatok nagy képeskönyve, szerzője Koroknay István. Az Iskolai Színpad sorozat új kö­tete az Osztálybuli: az V— VIII. osztályos általános is­kolásoknak készült. A népszerű Kozmosz szer­kesztőség gondozásában lá­tott napvilágot Kavabata Ja- szunari Nobel-díjas japán író regénye, a Kiotoi szerelmesek. Olajbányász témájú regény a Mocsár Gáboré, Ég alatt, föld felett címmel- Thiery Árpád regénye a Szerelmes korallok, A Kozmosz fantasztikus könyvek sorozat új kötete A városgép, Louis Trimble tol­lából. A Gondolat Könyvkiadó is sok érdekes új könyvet jelen­tetett meg. A Társadalomtu­dományi Könyvtár legfrissebb kötete A világ őstörténete, szerzője Grafíame Clark. A Föld és fejlődéstörténete cí­mű kézikönyv használhatósá­gát növeli a részletes Földtani ABC. Az ember árnyékában a címe Jane van Lawick- Goodall sok szép képpel il­lusztrált könyvének, amely a csimpánzok életével ismerteti meg az érdeklődőt. Napvilá­god látott a Világtörténet Ké­pekben című nagy összefoglaló mű második kötete; ez az új­kort és a legújabb kort mu­tatja be, vagyis a történelem 1640 és 1970 közötti szaka­szát reprezentálja hallatlanul gazdag — részben színes — képanyaggal, négy kiváló tör­ténész (Márkus László, Ha­nak Péter, Ormos Mária és Ránki György) szövegével. A tanulás szerepe az emberi észlelésben tanulmányait Már­ton L. Magda válogatta és szerkesztette. Most jelent meg Alekszandr R. Lurija váloga­tott tanulmányainak kötete is. A Színházi műhely három ér­dekes rendezőpéldányt mutat be Kazimir Károlytól. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg és az 1967-es det- roit-i diákzavargásokról szól foyce Caról Oates Ök című izgalmas könyve, Jerzy Put- rament elbeszéléseit tartal­mazza A szent golyó, hov-művek új kötete halin. A a Cse­Sza­Agoíha Chrisüe világa A néhány hónappal ezelőtt elhunyt Agatha Christiet, a krimik koronázatlan királynő­jét egész életében úgy tartot­ták számon, mint „könnyű műfajú” írót, akinek munkái kikapcsolódást jelentenek, el­feledtetik problémáinkat, ál­matlan éjszakákon kiváló or­írót ismerünk, akiket csak ha­láluk után vettek komolyan. Agatha Christie is közéjük tartozik. A francia televízió a Fran- ce-Culture sorozatban igyek­szik bemutatni Agatha Chris­tie világát. S ebben a világban vosságnak bizonyulnak. Leg- nem csupán a hullák garma- híresebb müveit (Tíz kicsi né- dájának és a minden bonyo- ger, A halálnak nincs vége dalmat kibogozó Hercule Poi- stb.) óriási példányszámban rot-nak van helye, hanem bi- jelentették meg. Könyveiből zonyos erkölcsi világszemlé- az egész világon minthogy 350 leinek is, amely leginkább la- millió példányt adtak el. A Ián a Tíz kicsi néger című világirodalomban számos olyan könyvében jut kifejezésre­/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom