Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-21 / 223. szám

Hastnos

javaslatok

Száz kisdiák ebédre vár Karancskesziben

Mit tehet az iskola?

— Nagy gondban van az iskola — mondta Futó László, a Karancskeszi községi Tanács elnöke, amikor legutóbb nála jártunk.

— Legjobb lesz, ha erről az igazgatót kérdezi.

— Az iskolai napközivel támadt nehézségünk, mely negyedik éve működik a községben — kezdi a történetet Koczka István, az általános iskola igazgatója, aki egyben a község MSZMP alapszervezetének titkára.

— Kezdetben 25-fös volt. Társadalmi munkával és nem kis anyagi ráfordítással jött létre. Ügy gondoltuk, az ÁFÉSZ helyben működő 30 adag egytálételt készítő részlegével megoldjuk az étkeztetést. Ez azonban nem sikerült. így azután Karancslapujtö- ről kell ebédet szállítanunk. Ezzel nagy gondunk volt mindig. Az első évben a Karancs- völgyi Építőipari Szövetkezet szállította a gyerekeknek az ebédet, majd a helybeli termelőszövetkezet lovas kocsival. Mikor a tsz egyesült a karancslapujtőivel, felmondták az egyezséget. Nem vállalták a szállítást tovább’ Három hónapig saját kocsimon szállítottam, azután sikerűit a termelőszövetkezet egyik alkalmazottját rávenni, hogy térítés ellenében (ugyancsak saját kocsiján), szállítsa a gyermekek ebédjét.

— Ez természetesen, szabályellenes — veszi át a szót a tanácselnök. — A hatóságok már nehezményezték is. így azután az illető személy azt mondta, csak akkor vállalja

tovább a fuvart, ha kap egy hivatalos írást, hogy ebből baj nem lehet. Természetesen, ilyen írást nekem sincs jogom kiadni. Nem tudom, egyáltalán lehetséges-e az ilyesmi.

Az iskola igazgatója folytatja a gondolatot;

— Az évek során a lakosság igényeinek megfelelően bővitettük a napközit. így az Idén 100 kisdiák ebédjéről van már szó. Felkerestük a karancslapujíői termelőszüvet- keztet, a Karancsvölgyi Építőipari Szövetkezetei, az ÁFÉSZ-t, mindenütt kértük, hogy segítsenek, vállalják a szállítást. Nem Ingyen kértük! Mégis mindenütt azt felelték —írásban is —, hogy nem vállalják. A járási hivataltól kaptunk ígéretet, hogy megoldja a dolgot, azonban eddig csak ígéret maradi. Nem tudjuk, kihez forduljunk. Ahogy jelenleg szállítunk, az szintén nem szabályos. De mit tehet az iskola ebben a helyzetben?

Sok szó esik mostanában a közoktatás-politikáról. De beszélni kevés! Mint a fenti eset bizonyítja, a kérdés sokoldalú, és fontosságát nem mindenki látja be egyformán. Jó lenne, ha azok, akiknek lehetőségük van a segítésre, megpróbálnának szervezéssel vagy egyéb hatásos intézkedéssel lehetőséget biztosítani arra, hogy megoldódjék a karancskeszi napközis diákok gondja. A jövő nemzedékéről van sző!

— g. —

SZÖRNY-SZAFARI

önbírálatot kell gyakorolnom: ha a bankiban nem le. de lehetséges- hogy mégis él valamilyen szörnyeteg a Loeh Ness-i tóban. Néhány héttel ezelőtt még arról tréfálkoztam- hogy negyven esztendő óta minden nyári uborkaszezonban felbukkan a hír- hogy fölbukkant a% észak-skóciai tó vize alól a Nessienek

becézett szörny. A vidék

emiatt sok turistát vonz- de a rém létezését eddig mindenki rémmesének vélte- különösen a tudományos világ- Az újságok is állandó élcanyagot találtak e témában.

Megváltozott volna a helyzet? Négy hónapja két amerikai expedíció dolgozik a tavon. Fizikusok, zoológusok, óceánologusok- búvárak a ma technikájának legtökéletesebb eszközeivel felszerelten. A legfontosabb kísérletük a következőképpen

zajlott le: egy készüléket, amelyet általában cápacsalogatásra használnak, elhelyeztek a tóban, mire a radarernyőn néhány 10—13 méter hosszú- mozgó valamit észleltek, a 'éíz alatti fényképezőgép pedig óriás, rombusz alakú uszonyfor- mat rögzítettA tudósok óvatosak, csak annyit mondanak- hogy eddigi kutatásaik nagv mozgó objektumokat mutatnak ki- közelebbi - meghatározásuk azonban eddig lehetetlennek bizonyult- Előfordulhat- hogy még évekig kell dolgozniuk. amíg hiteltérdem- lően meghatározhatják- mi mozog a tóban. Óriás szalamandra? Óriás angolna? Itt ragadt óriás őshüllő? Vagy óriás tévedés?

De én már nem merek humorizálni. Hátha egyszer a fejemre olvassák a cinikus heherezást egy tudományosan bizonyított tényrőlNem is szólva arról, hogy talán egyszer elhozzák a szörnyet egy óriási medencében Magyarországra, bemutatják a Városligetben- ég én ott állok a pellengéren, a szörny szemrehányó tekintetének tüzében- Mától kezdve azt hirdetem, hogy van Loch Ness-i szörny. S mi több- azt ja- vallom- jelentsük ki- hogy létezik balatoni szörny is — de csak holtidényben látható. Igaz- a Tudományos Akadémia ég a Tihanyi Biológiai Intézet e bejelentés hallatára közölné- hogy ki akarja vizsgálni az ügyet- De mire a költségeket beiktatják valamelyik, jövendő, tervévbe, amíg legyártják a szükséges műszereket- tudják- mennyi külföldi fog ide tolongani szörny-szafarira a Balaton mellé?

(ti)

A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az MSZBT nagyüzemi elnöksége készül az októberi országos értekezletre. Ennek keretében ismertették az országos elnökség levelét, továbbá a tagcsoport ötéves tevékenységéről röpgyűlési anyagot készítettek. Az elhangzott ismertetések nyomán több hasznos javaslat került felszínre, mely tartalmában tovább gazdagítja a barátsági munka ápolását.

Fejlődött a gazdálkodás

Ez derül ki a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat első félévi tevékenységét rögzitű mérlegbeszámolójából. Ezek szerint árbevételi tervüket az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva több mint hétmillió forinttal túlszárnyalták. Az említett időszak alatt a vállalati eredmény a tavalyi 2 tnillió 387 ezer forintról 5 millió 345 ezer forintra növekedett. Nem alakult viszont kedvezően a szűkített önköltségAz előbbi szépséghibától eltekintve a vállalat gazdálkodása fejlődött, tevékenységéi az első fél évben alapvetően eredményesen ellátta.

Felajánlások, pótvállalások

Augusztusban az első félévi teljesítések figyelembevételével a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialista brigádjai felülvizsgálták az év elején tett vállalásaikat. Ennek során figyelembe vették az üzemek előtt álló legfontosabb teendőket, feladatokat. Első alkalommal került jó néhány pótvállalásban rögzítésre az ősszel induló oktatási év állami, politikai és szakmai továbbképzésein való részvétel. A vizsgálatok eredményeként összesen 51 brigád tett pótfelajánlást. A részlegek közül kiemelkedik az üzemfenntartás, ahol 18, a huzalmű, ahol 12, és a hengermű, ahol 8 brigád tett pótfelajánlást.

B

izonyításra sem szorul már, hogy a mezőgazdálkodás csupán annyiban emlékeztet még a régi mezei munkára, hogy akkor is a szántóföldben és most is abban terem a termés. Aki tud valamit az uradalmi földművelésről. az tudja, hogy a mezei munkás a cselédember volt, akinek legfőbb tudománya az igás állatok hajtása volt, mert ez szükségeltetett a földműveléshez. Nem ő tehetett arról, hogy csak ennyit tudott. Az egyéni gazda látóköre sem volt sokkal tágasabb. mint az, hogy családját és önmagát mindenáron fenn kell tartania. Dolgozott a földeken, nem különben mint a cseléd, csak annyiban, hogy a maga rabszolgája volt.

Ha nincsenek már meg a régi, sokat magrajzolt, megénekelt földművelő emberek, akkor kik azok, akik ma végzik ezt a munkát? Hiszen ott kell lenniük, mert terem a búza, többszörösebb mértékben mint termett valaha is ebben az országban. Gyümölcs is, kukorica, cukorrépa is. Az állatállomány is jó. Lényegesen több van most minden mezőgazdasági terményből, mint volt valaha. Búzából a valamikori magasnak számított holdankénti 15 mázsás átlagtermés helyett 40—50 mázsát termesztenek hektáronként. Az más kérdés, hogy mindenből lényegesen több, mégis jobb lenne, ha ennél is több volna.

Ma a gépeket ismerő emberek lettek a mezőgazdaság legfőbb katonái. A mezőgazdasági szakemberek irányíA munkások falusi képviselői

\\W.\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\VC.\\\\\\\\V«V\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\V.\\\\\\\\\\\\^VXVX

tásával jórészt ök azok. akik azt a magasabb termésátlagot megtermelik. A széesényi tsz-ben dolgozik Győri Sándor lakatos mes/terségű ember, a legkomplikáltabb traktoroknak és korfnbáj noknak a szerelője. A banyánál tanulta a szakmát, /most a mező- gazdasági üzeniben gyakorolja — általános, vélemény szerint is —, igen nagy hozzáértéssel. ö näondta a múltkor, hogy neSm egyedül van, aki az üzemből került a mezőgazdaságba;,. ök azok, akik azt a szellemet viszik magukkal a tsitz-be, amit az üzemekben maigukba szívtak. Ö fogalmazta meg: „Mint a gyárban, tsz-ben is időben kezdjük g* munkát, időben is végzünk, olyan fegyelemmel dolgozunk, mint a gyárban...” Ez >a szellem formálja a ma rne-zei munkását, amit minőségű eg javít a párttal, ma már a szakszervezettel való

kapcsolatuk is. A termelő- szövetkezetben látható, hogy az üzemi munkás milyen formáló hatással van a faluban felnövekvő fiatalokra, a munkához való viszony, a közös vagyon iránti felelősség, egymás megbecsülése tekintetében. Magyar Zoltán rirnóci születésű, ma is ott él. Igen jó szakmai tudással rendelkezik, fogékony az egyre újuló technika iránt. Nagy szántó- terület hasznosításáért felelős. Ez után kapja jövedelmét, az erkölcsi megbecsülését, emberi elismerését. Az üzemekből a tsz-be lépett munkásoktól tanult« meg az üzemszerű munkát. A szerelők. a gépek ápolói, tehát, akik közvetve résztvevői a mezőgazdasági term elésnek,

nagy jelentőséggel bírnak a mezőgazdaságban. Szakmai tudásuk egyre magasabb, politikai öntudatukat bizonyítja, hogy nem csupán a mindennapi feladat érdekli őket. Ocsovai Ferenc egy burgo- nyagép-rendszeren újított például, amivel elősegítette a széesényi tsz eredményesebb gazdálkodását.

Ezek az emberek lettek a volt cselédek, egyéni gazdálkodók utódai a mezőgazdaságban. Ha ezek a szakmunkások megfelelő szakirányítást kapnak a föld megműveléséhez, a vetéshez, a betakarításhoz, akkor abban a tsz-ben nem okoz gondot a gazdálkodás. A termelési eredmények is fokozatosan emelkednek. Pásztón is a bonyolult gépek legfőbb ismerői a szerelők és a gép kezelői. A magyarnándori elismerésre méltó eredmények is ahhoz kötődnek, hogy az agrártudomány jól párosul a szakmunkával.

N

agy utat tettünk meg tehát a mezőgazdaságban. Felnőtt a munkások mellett egy úi szakmunkásnemzedék. Folytatni kell ezt az utat, erősíteni a mun- kásszellemet. mert azoknak az embereknek, akik ma hivatottak az ott folyó munkákat elvégezni, újabb és úiabb ismereteket k- U szerezni. Nem szabad megállni sem a szakmai, sem a politikai ismeretek szélesítésével. Ami ma jó. az nem biztos, hogy holnap is az lesz. A mező- gazdaség dolgozói nem csupán a földek művelői, hanem a falunak is a formálói. Ez legalább olyan kötelességük, mint jól megművelni a földet. hiszen ez is kötődik a munkáshagyományokhoz.

B. Gy.

A gépek orvosai: Borik József és Kail József gépbeálliló,

Mi a titka,

Kovács Károlyné brigádvezető

hogy a széesényi ELZETT- gyárban, a kulcsüzem Kállai Éva Szocialista Brigádját a legjobbak között emlegetik? — kérdeztük a legilletékesebbektől, a gépek mellett szorgoskodó brigádtagoktól. Elmondták, hogy nagy titokról szó sincs, egyszerűen Szeretik a munkájukat, szorgalmasan dolgoznak. A Kállai Éva Szocialista Brigád négy évvel ezelőtt alakult, s tagjai — valamennyien betanított munkások, törzsgár- datagoknak számítanak. Egymás ismerete, az összeszokottság nagyban hozzájárult, hogy a kollektíva a gyáregységen beiül a legmagasabb, 110 százalékos szintet érte el. A munkában mindig lehet rájuk számítani, vállalnak túlmunkát is. Bár a báróm műszak korlátozza a közös rendezvények, összejövetelek lehetőségét, azért a tagság több közös kiránduláson, múzeum- s moziiátogatáson vett már részt. A sok-sok közös ■ élményt a brigádnapló őrzi. A munkahelyi légkör, a dolgozók közérzete olyan jó, hogy még az idősebbek sem akarnak nyugdíjba menni, sajnálnak rn°C",'1o: „ h1*'nőrl+ól.

— Néha fárasztó a munka, de nem akarok nyugdíjba

menni.

Kézügyesség és türelem kall e munkához.

— Naponta 7000—8000 kulcs is átmegy a kezemen.

r

NÓGRÁD - 1976. szeptember 21 ■, kedd 5