Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-17 / 220. szám

Általában kétévenként átépítik az öblösüveggyár kemencéit, melyekben fortyog a kelyhek, üvegtárgyak alapanyaga. Az építőbrigád most újabb felújításba fogott, Győri Sándor, Gyürki Tivadar és kőművestársaik most formálják a samott- koveket, melyekből a kemence falai készülnek majd. Nagy szakértelem kell az ilyesmihez, hisz' az összeállítás milyenségétől a tartósság, használhatóság ideje, valamint a kemencében készülő üveg minősége is függ. Győri Sándor már 19. esztendeje építi a gyár üveghutáit, évente általában 4—5 elkészültével dicsekedhetnek. Munkájuk a pontos tervek szerint halad, hisz’ amennyivel hamarább készülnek el, annyival több üvegtárgy kerülhet ki a gyárból. — kj —

Jól fizet a maglucerna

Ez a riport nyáron „kezdődött.” Tombolt a júliusi kánikula, a határ csendjét, akkor Ecseg környékén is a kombájnok moraja törte meg. Vasárnap délelőtt volt. A Hosz- szakban, az Erzsébet-táblán és a Templom-földön tartott aratási szemléről igyekeztünk a Béke Termelőszövetkezet központi majorjába. Könczöl András főagronómus egyszer csak megállította a GAZ-t, s a mellettünk levő lucernára mutatott:

— Ide vissza kell majd jönni. Sokat ígérő tábla ez.

X

Az ígéret teljesült. Most még ugyan járják a kombájnok a 164 hektáros maglucer- natábla maradékát, a számvetést azonban már el lehet készíteni. Az eredményről pedig a számoknál is többet elárulnak az arcok, a jó termésnek joggal örülő gazdák kifejezése.

— Magot ugyan mindig fogtunk, de különösebb hagyománya nincsen szövetkezetünkben az aprómag termesztésének, — így kezdte beszélgetésünket Könczöl András. Tavaly és tavalyelőtt telepítettük ezt a táblát, s a Ve- tomagtermeltető és Értékesítő Vállalattal ötéves szerződésünk van.

Ahogy mondani szokás: bejött a lucernamag. Már az is igen figyelemre méltó, hogy az első kaszálásból hektáronként 20 mázsa jó minőségű szénát takarítottak be. Ez pedig busás „ráadás”. A számok birodalmában Tóth József főkönyvelő mozog otthonosan. Most nem kell összeadnia, szoroznia, kiszámolta már régen. mit is nyom latba a 164 hektáros terület eredménye.

— Háromszáznegyven kilogrammot is behoztunk egy" egy területről, de a két és fél mázsás átlag biztosan meglesz. Mindent egybevetve: a bruttó árbevétel eléri egy hektárról a húszezer forintot.

Tovább számolunk és ösz- szevetünk, eszerint a lucernamag természetes éppen kétszeresen fizet, mint a búza. (Pedig annak az átlagtermésével is a második helyet szerezték meg az ecsegiek a pásztói járásban.)

Ahhoz, hogy ezt a számolást elvégezhessük, sokat és jól kellett dolgozni. Erről beszél a főagronómus:

— Elit magot vetettünk, s mi I. fokú szaporítóanyagot termesztünk. Ezt Tápiósze- le I. néven hozzák majd forgalomba. Erre a növényre jó volt az időjárás, de a szemünk is ott volt mindig. Sok és veszedelmes kártevője van a lucernának, meg kellett óvni. A lomb- és magkártevők ellen kétszer poroztunk, egyszer permeteztünk, így sikerült a jó minőséget elérni.

A „második aratás” gépei szorgosan róják a köröket az Ecseg és Csécse közötti táblán. Htjukat már messziről látható, hatalmas, sötét színű „Íü3t” kíséri. Mondják is a szerelők, traktorosok: masabb, kellemetlenebb ez, mint a gabonaaratás pora. Zagyvaszántóról kaptak kölcsön egy E\ 5—12..es kombájnt, ez lábról vágja le és csépeli el egy menetben a lucernát, míg az SZK—5-ös és SZK—4-es, a rendvágógép után dolgozik.

— Kényes növény a lucerna. Vigyázunk is a csigára —, le ne peregjen —, mint a szemünk fényére. Kora reggel, este vágjuk. Rendben szárad egy-két napig, utána csépeljük. Mindenki érzi, mit is jelent nekünk ez a második aratás, majd megbolondultunk az elmúlt heti esők miatt. Tizenöt hektáron érte víz a rendre vágott lucernát. Amint lehetett, mindernd villára 'kapott. Reggel fordítottuk, délután már harapták is a kombájnok.

Találó, kifejező színnel áldotta meg a természet a lucerna magját. A kombájnból alázuhogó parányi, sárga szemek láttán aranyfolyam képzete támad a szemlélőnek. Ügy tűnik: szinte babusgatják, dajkálják ezt a kincset A traktorosok, szállítók, tisztítók, mindenki, aki ezzel foglalkozik.. ,

— Kétszer tisztítjuk —„ mondja Könczöl András —, s a magtermeltető vállalat zsák- jáiba rakjuk. Elszállítás után természetesen további kezelést kap a kényes portéka, s csak utána fémzárolják.

— További tervek?

Több termelőszövetkezet és egy állami gazdaság alakította meg az aprómagter- mesztési társulatot, de nem valami fényesen működött eddig. Reméljük, hogy mostani eredményünk fellendíti. Mi magunk pedig? Elhatározott szándékunk, hogy a további években is termesztünk 150—170 hektáron maglucernát.

X

A mezőgazdaságban most is „csúcs” van, a betakarítás és más egyéb munkák kívánnak helytállást. Végezetül arról érdeklődtünk: a részletesen bemutatott aratás mellett mivel foglalkoznak most az ecsegi Béke Termelőszövetkezetben?

— Mindenekelőtt szállítjuk a cukorrépát. Hetven hektáron termesztettük, számításunk szerint 320 mázsa körül lesz az átlagtermés. A 131 hektáron vetett kukoricából 42 mázsás átlagterméssel számolunk, ebből a növényből azonban jobb lesz a termés.

A betakarítás gépeivel egy- időben dolgoznak a talajművelő- és vetőgépek is; földbe kerül a jövő esztendei kenyérgabona. Ecsegen összesen 800 hektáron végeznek őszi vetést, ebből 700 hektár lesz a búza. A talaielőkészítés most tart, s ezen a héten munkába állnak a vetőgépek is.

Kelemen Gábor

Miért nem tiszta

Na«ybárkány?

Nagy örömmel olvastam a NÖGRÁD szeptember 5-i számában, hogy a tanácsok társadalmi munkahónappá nyilvánították járásunkban szeptember hónapot* Ebben a munkában járdásítás, térrendezés, lefolyók tisztítása szerepel. Én ebből úgy akarom a részem kivenni, hogy a saját házam előtt betonjárdát építek éspedig egy méter széleset és 16 méter hosszút a saját költségemen, s az árok oldalát is ki akarom betonozni a házam előtt. Ettől függetlenül a közterületek tisztításából is ki akarom venni a részemet.

Ugyanebben az újságban olvastam a Vöröskereszt felhívását a virágos falvak és tiszta udvar, rendes ház, kitüntetés elnyeréséről és több községet felsoroltak, amelyek ezt már elnyerték. Az én házam szép, udvarom tiszta, rendes és virágos, de nálunk ilyen címet még senki nem kapott. Egy házon sincs kitéve a megtisztelő tábla!

Községünk 60 százaléka rendes, tiszta, de 40 százaléka a lakosságnak szabadon engedi a háziállatokat, s az állatok az egész községben kóborolnak, Diszkóinak, betapossák a vízlevezető árkokat, zavarják és veszélyeztetik a közlekedést, lelegelik az árokpartra ültetett virágokat. A tulajdonosok pedig a vízesárok- ba vezetik ki udvaraikból a trágyalevet. Csak azt nem értjük, hogy ez hogyan engedhető meg, ha a tanácsnak joga van, miért nem bírságolja meg az ilyen embereket. Nekem is van háziállatom, de a portámon tartom őket. s nem az utcán. Sok balesetet idéztek már elő községünkben és környékünkön is az ilyen szabadon hagyott állatok.

Községünkben a tanácselnöki tisztségben most történt személyi változás, s reméljük, hogy a felsorolt hibák hamarosan megszűnnek. További a tanácsház környéke is rendbe lesz hozva, az állattartók rendre lesznek utasítva, ha másként nem. a szigor alkalmazásával és akkor községünk is részt vehet a tisztasági mozgalomban. Tisztelettel:

Szpisák Gyula gkv.

Nagybárkány

uhu•riiniiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiMiiiiiMiiniHiiiiiiiMmiiiiiiiimiiiimiiimii;«iiiiMMimminiiiiiHinmiiimiiiiiiiimiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinuimiui.»iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimmiiti itmiii'4iiiiiiiiiiiMii!iiiiiitiiiiii]i»»

— A páratlan számnál egy 18-36 c'rhsz hosszút, a párosnál mindig két. hosszút csengetnek. Jó az, ha megszólal a csengő, mert akkor van egy k'is mozgalmasság. Visszajelezni, sorompót lezárni. - szóval az ember nem érzi magát egyedül. Forgalom? Errefelé nem túl nagy. Eddig leszaladt négy személyvonat, meg öt teher.

Ahol a vonatok nem állnak meg

Az asztalon felcsörren a készülék. Teplánszki János sorompóőr belejegyez a szolgálati naplóba, aztán lezárja a sorompót.

— Külön tudománya van ennek. Tudom, hogy a vonat mikor indul ki az állomásról, mennyi az őrhelyig a menetideje, összeadok, kivonok, és a sorompó négy perccel a vonat áthaladása előtt lecsukódik. Olyan foglalkozás ez kérem, amely állandó tanulást igényel. Nem elegendő. hogy az ember elvégzi a tanfolyamot, betanulja a rendeleteket, utasításokat.. Minden hónapban szakmai továbbképzésen kell részt venni, ahol ismertetik a módosításokat, az uj rendelkezéseket. Mert nagy ám itt a felelősség...

Az őrház homlokzatán a 18-as szám. A 18-as őrház egy láncszem csupán a bonyolult rendszerben Becske és Ma- gyarnándor között. A számozás Budapest Keleti pályaudvarról indul.

A 18-as őrháznál nincsenek utasok, t mert itt a vonatok soha nem állnak meg.

Hacsak el nem akadnak! Előfordult már, hogy túl hosz- szú volt a szerelvény és a nagy emelkedőn nem tudott kiszaladni. Akkor visszatolatott és újra nekiindult. A mozdonyvezetőket látásból jól ismerem, ők is engem. Tisztelgünk egymásnak. Ök mennek, én maradok.

Zsebrádió, néhány újság, megfakult jelzőtárcsa: a sorompóőr társai.

— A szolgálati idő 12 órás.

Utána pihenőnap következik. Most páldául reggel hattól este hatig vagyok szolgálatban. A rádió állandóan szól, azt hallgatom, vagy olvasom az utasításokat. A sorompó karbantartása is az én munkám. Az éjszakai műszak a legveszedelmesebb. Akkor könnyen elalhat az ember és annak gyászos vége lehet. Ha bejön az éjjel, próbálom fenntartani az éberségemet. Nézelődök, nagy figyelemmel hallgatom a rádiót. Meg sokszor eszek, csak úgy unaloműzőnek, az is időtöltés.

Kettős felelősség. Vigyázni a vonatokat, meg a ' közúti forgalmat is. Udvariasság; nem visszakiabálni a türelmetlen autósoknak, nem begerjedni a szemtelenkedők- től. A kettős felelősség egyéni felelősség. Ha baj adódna elő, nincsenek „még” hibázok,

csak egy hibás van; aki figyelmetlen volt, aki nem teljesítette szolgálati kötelességét.

Felcsörren a készülék. Tehervonat közeledik. Átrobog az őrhelyen és eltűnik. Teplánszki János tiszteleg, aztán zöld utat enged a járműveknek és visszaballag. Rezsóra rakja az eoédet, melegedjen.

— Mindennap hozok magammal ennivalót. Hol meleget, hol, csak hideg élelmet. Becskéről járok dolgozni. Itt áll a motorom az őrház előtt. Ha bejön a tél, buszozgatok. Három családom van, a legkisebbik gyerek egyéves, ezért a feleségem gyermek- gondozási szabadságon otthon tartózkodik. Előfordul, hogy egymás után három napom is szabad. Olyankor aztán törődhetek a lurkókkal, besegítek a ház körüli kert gondozásába.

Csendes a vidék. így déltájban ritka a forgalom az úton. A telefon hallgat az asztalon. Pedig jó az, ha megszólal a csengő. Akkor van egy kis mozgalmasság.

—vlun—

fi népírontmozgalom a tanácsok legszélesebb tömegpolitikai bázisa

Dr, Papp La/os államtitkár nyilatkozata

A

lnnnrcnl/cs népfrontbizottságok közötti együtt- TQnOCSŐK működés egyik fontos tényezője a településfejlesztésnek, a helyi tanácsi feladatok megoldásának, a szocialista demokrácia kibontakozásának. E feladatok megoldásában a Hazafias Népfront és a tanácsi szervek között eredményes együttműködés alakult ki. A cél eléréséhez vezető utat a Hazafias Népfront Országos Titkárságának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 1971-ben közösen kibocsátott irányelvei fogalmazták meg.

— Mi valósult meg az elhatározott feladatokból, néhány

év távlatában miben látja a tanácsi—népfront együttműködés előnyeit?

— A tanácsok és a népfrontszervek együttműködése nem újkeletű, viszont közös tennivalóink meghatározásával rendszeresebbé, tervszerűbbé vált az utóbbi években, s ezt az eddigi eredmények is alátámasztják — mondotta bevezetőben dr. Papp Lajos. — Szocialista államrendünk minden

' más társadalmi rendszertől eltérő sajátossága nemcsak abban van, hogy a dolgozó nép érdekeit szolgálja, hanem, hogy az elhatározott nagy célokat a társadalom cselekvő támogatásával, az alkotó milliók bevonásával valósítja meg. Ez a kiindulópontja a központi célok, a helyi feladatok összehangolt megvalósításán különböző eszközökkel munkálkodó tanácsok és a népfront együttműködésének- Aktív közélet, a lakosság közvetlen részvétele a helyi feladatok megvalósításában úgy teremthető meg, ha azok, akik érdekében a végrehajtás történik, értik, helyeslik a célkitűzéseket, s lehetőséget kapnak a bekapcsolódásra. A munka elsődleges segítői ma már a népfrontbizottságok. Állíthatjuk, hogy mindaz, ami a városokban, községekben a lakosság érdekében, életkörülményeinek jobbítására történik, nagy részben az együttes cselekvés, a tanácsi és népfrontszervek közös munkálkodásából valósul meg.

Külön-külön, de együttesen is sokat tettek az utóbbi esztendőkben a tanácsok dolgozói és a népfront aktivistái azért, hogy az állampolgárok minél nagyobb számban legyenek részesei lakóhelyük gyarapításának, szépítésének, véleményt nyilváníthassanak az életkörülményeik javítását szolgáló kérdésekben. Együttműködésük tartalmi és formai gazdagítására irányelvek kidolgozásával segítettük olyan fontos területeken is a munkát, mint a tanácstagok tájékoztatása, a lakó- és utcabizottságok újjáválasztása és működése, a településfejlesztési munka szervezése és lebonyolítása. Ez utóbbinál érdemes településenként is vizsgálni, értékelni, hogy mi mindent rejt magában az a több milliárd forintos érték, amelyet a IV. ötéves terv időszakában az önkéntes társadalmi munka teremtett elő. Emellett szólni kell az idős emberekről való gondoskodásról, a fiatalokkal való sokoldalú törődésről és sok más felbecsülhetetlen értékű társadalmi áldozatvállalásról. A kedvező tapasztalatok között kell megemlíteni, hogy ma már á felajánlások többsége kapcsolódik a tanácsi költségvetéshez és fejlesztési célokhoz, s mintegy „beépül” a megyei, helyi tanácsi tervekbe. Több megyében és településen — például Szolnok és Győr-Sopron megyében is — a testületek által elfogadott éves és középtávú tervek ismeretében társadalmi munkaprogramok is készültek. Az önkéntes vállalások legszebb eredményei a gyermek- és szociális intézmények gyarapításában, karbantartásában születtek.

Virágos falu; egy brigád — egy osztály; egy üzemrész

— egy játszótér; ifjúság a városért — város az ifjúságért;

— és még hosszan sorolhatnánk a sikeres településfejlesztési versenyékel.

— A közvetlenül érvényesülő demokrácia keretei a városokban a lakóbizottságok, s a lakosság öntevékeny, nem kevésbé jelentős fóruma a falugyűlések intézménye: ezek megszervezése a tanácsok és a népfrontbizottságok együttes feladata.

Az új mozgalmi és szervező típusú munkastílus kialakítására hosszabb időre van szükség, bár ennek biztató jeleivel máimmá is találkozhatunk. Itt szeretném megemlíteni, hogy míg a lakóbizottságok kapcsolata gyümölcsözően alakult a tanácstagokkal, korántsem zökkenőmentes mindenütt az együttműködésük a tanácsi szakigazgatási szervekkel, intézményekkel, az ingatlankezelő vállalatokkal. Gyakori panasz, hogy az érintett szervek még a házon belüli kérdésekben sem kérik ki a lakóbizottságok véleményét, olykor javaslataikat is figyelmen kívül hagyják- A jövőben fel kell lépni az ilyen visszahúzó jelenségek ellen, annál is inkább, mert a bizottságok, mint a lakók véleményének kifejezői, jelentős társadalmi erőt képviselnek. Munkájuk most van kibontakozóban, most igénylik tehát a legtöbb segítséget, iránymutatást is. A tartalmi „átállás” gondjainak áthidalása nem kis mértékben múlik k tanácsi és népfrontbizottságok cselekvő támogatásán, azon, hogy fokozottabb figyelemmel kísérjék tevékenységüket, biztosítsák annak mozgalmi és szakmai feltételeit.

— Ma már évente mintegy 350—400 ezer állampolgár vesz részt a falugyűléseken és hozzávetőlegesen 30 ezer hozzászólás, javaslat hangzik el. A véleményt nyilvánítók a lakosságot közvetlenül érintő helyi kérdésekkel foglalkoznak, de napirenden tartják az országos jelentőségű gazdasági, politikai és kulturális kérdéseket is.

A helyi tanácsok is felismerték, hogy a szocialista demokrácia további szélesítésének, a lakossággal való kapcsolatok szorosabbá tételének, a közvélemény formálásának egyik jelentős fóruma a falugyűlés, amely jól szolgálja a politikai célok ismertetését, a tervek kialakítását és megvalósítását. A községi és nagyközségi tanácsok többsége helyesen használta fel a lakosság" tájékoztatására, véleményének megismerésére és formálására.

— A népfrontmozgalom, mint a szocialista közélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének tényezője napjainkban a tanácsok legszélesebb tömegpolitikai bázisa. Az elkövetkező időben minden erőnkkel az V. ötéves terv céljainak valóra váltásán, a gazdasági szervező és kulturális nevelő munka javításán kell munkálkodnunk. A gazdasági tevékenységet segítő munka középpontjába az anyagi és szellemi értékekkel való takarékosságot, az ésszerű megoldások alkalmazásának gyakorlatát kell állítani, gyümölcsöztetve együttműködésünket az állami feladatok megoldásában.-munkánk tartalmi, formai gazdagodása, s nem utolsósorban eddigi eredményeink is arra ösztönöznek bennünket, hogy megőrizve együttműködésünk jó hagyományait, a népfront VI. kongresszusát követően, az ott elfogadott dokumentumok alapján továbbfejlesszük kapcsolatainkat. Üjabb feladatokkal egészítsük ki annak érdekében, hogy cselekvő egységben valósuljon meg a XI. kongresszuson elhatározott központi célkitűzésünk, a fejlett szocialista társadalom építése — mondotta végezetül dr. Papp Lajos| NÖGRAD

1976. szeptember 17., péntek 5