Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

»

Letelt a próbaidő Dióeienon

Üj művelődési év

A szeptember nemcsak az iskolákban az új év kezdete, kezdet a művelődési otthonokban is. A nyár néhány hetes, átmenetileg csendes időszaka után újra élettel, zsongással telnek meg a kultúr- házak, klubkönyvtárak: a

szakkörök, egyéb művelődési kiscsoportok hozzálátnak

nemrégiben abbahagyott tevékenységükhöz.

Szeptember elejétől kezdve folyamatosan egy-két héten belül a diósjenői Szentgyör- gyi István Művelődési Házban is a régi kerékvágásába zökken az élet. Girasek Károly, az intézmény igazgatója a második esztendőt kezdi a házban — és a községben. Letelt a próbaidő, pontosabban az új munkahellyel, az új községgel való ismerkedés időszaka- Egy évvel ezelőtt, amikor Kiskunmajsáról Diós- jenőre került a végzett népművelő. még csak az elképzeléseiről. a terveiről tudott beszámolni, most már az azóta végzett munkáról is.

Kapuzárás késő este

A diósjenői művelődési ház tevékenységéről az utóbbi időben egyre többet lehetett hallani nemcsak

a közvetlen környéken, hanem távolabbi vidékeken is, például Salgótarjánban. Hogy így történt, nem volt véletlen. A házban olyan művelődési programot igyekeztek kialakítani, amely minél több ember kíváncsiságát kelti fel. Ezek az úgynevezett nagyrendezvények, a népszerű, országos hírű beat- együttesek koncertjei voltak. Emellett azonban szorgalmas es tudatos munka folyt a kiscsoportok körében, a különböző kiállítások szervezésében is. A résztvevők és a látogatók megkedvelték a művelődési ház által nyújtott kulturális szolgáltatásokat, újabb és újabb emberek kapcsolódtak be az intézmény közönségének egyre szélesedő táborába.

— Ügy érzem — mondja Girasek Károly —, hogy a község lakói, főként a fiatalok, megkedvelték a házat. De, a tapasztalat szerint

nemcsak a helybeliek, hanem a környékbeliek is. A nagy- rendezvényeinkre rendszeresen eljártak a szomszéd községekből— Az említetten kívül mit tart még lényeges eredménynek?

— Hogy sikerült a szakkörök működésének folyamatosságát megteremteni, rendszeres kiállítási lehetőséget biztosítani. A tél folyamán például nem volt egyetlen olyan napunk sem, amikor ne vártuk volna nyitott ajtókkal az érkezőket. A ház délután három órától este tíz óráig mindennap nyitva állt, és a csoportok szinte órarend szerint váltották egymást a rendelkezésre álló helyiségekben.

01 kiscsoportokkal

A művelődési házban jelenleg 17 kiscsoport, szakkör és amatőrművészeti együttes, klub működik. Az intézmény kiemelt ifjúsági tevékenységet folytat.

Az általános iskolával történt megállapodás szerint a művelődési házban működnek a művészeti és történelmi jellegű csoportok. Így például szeptembertől már az új helyen tevékenykedik az évek óta — Keresztes Károly tanár által vezetett — ifjúsági honismereti szakkör, valamint a gyermekszakkör. Megkezdi működését a felnőtt képzőművészeti szakkör is, több ember számára biztosítva ezzel az egyéni alkotás és szereplés lehetőségét. Az idegen nyelvek kedvelői pedig ősztől kezdve angol nyelvet tanulhatnak kezdő fokon.

Az angol nyelvkört és az irodalmi színpadot a művelődési ház augusztus 1-én munkába lépő munkatársa, az egri főiskola végzős hallgatója, Bárányné Patyi Éva vezeti. Az egyik váci gyártól ment Diósjenóre, ahol a férje erdész. Űj ember, a községgel ismerkedik.

— Májusban jártam itt először — emlékezik vissza —,

küszöbén

s már akkor megtetszett a község. Persze a faluban még

el kell fogadtatnom magam, de azt érzem, nem lesz nehéz, mert az első találkozáskor, ami miatt tulajdonképpen idejöttem, úgy sejtettem, hogy szívélyesen fogadtak.- Ez a második munkahelyem, de itt éreztem először otthonosan magam.

— A gyár egészen más környezet volt. Másféle emberekkel, másféle munkát kellett végeznie. Nem fél az újfajta feladatoktól?

— Mondtam, jól éreztem magam első ízben is a községben. És tudom, hogy nekem munkám van, az itteni emberek érdeklődése által behatárolt, de fejleszthető tevékenységem. Hivatalban, intézményben, ahol csak jártam, jószívvel fogadtak- Én itt nem sikkadhatok el. amint az egy városban könnyen megtörténhet. Itt az a teljes vereséggel egyenlő:

Tartalmasabb program

A művelődési ház vezetője az előző évben már jó munkakapcsolatot épített ki az iskolával, óvodával, a VILL- TESZ-szel, s ezt kívánja az idén új munkatársával tovább fejleszteni. A múlt év a tapogatózás ideje volt. Kísérletképpen lehívta Szabó Tünde színművésznőt egy előadóestre. A siker — igaz csak néhány tucat embert érint bátrabbá tette. Az új évben négy irodalmi estet rendeznek Diósjenőn, többek között Psota Irén, Oszter Sándor és Köllő Miklós pantomim együttesével. Az idén színházi előadásokra is sor kerül, s természetesen folytatódnak a beatkoncertek, de a tavalyinál kisebb számban.

Girasek Károly munkájának idei célját így fogalmazza meg: — Az előző év tapasztalataira támaszkodva, sokkal nagyobb választékot szeretnénk biztosítani a közönségünknek, és a korábbinál tartalmasabb programot.

S ezt várja Diósjenő értő, kultúrát szerető közönsége- Sulyok László

Mai tévéajánlatunk

*1.25: Ki volt Angyal Bandi?

Érdekes oknyomozó, összetett műsor elkészítésére vállalkozott Szemes Mariann rendező. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy ki is volt tulajdonképpen Angyal Bandi, a híres betyár? Angyal Bandi alakja köré sok legenda szövődött, éppúgy, mint a hasonló „foglalkozást” űzők köré általában. Ballada Is született róla. A műsorban az alakja által ihletett irodalmi alkotások is megszólalnak, megelevenednek, de megszólal a kor krónikája, hiteles dokumentumok által felidézett tényei is. Dobos János őrnagy pedig a mai kriminológia eszközeivel mérlegeli

majd Angyal Bandi tevékenységét.

Nemcsak irodalmi művek őrzik alakját. Őrzi a zene, a népdalok, őrzik képzőművészeti, I népművészeti alkotások is. E szakterületek kutatói ugyancsak megszólalnak a műsorban.

Angyal Bandi alakját Koncz Gábor* formálja meg.

Sseberényi Lehelt

38.

Tudtam, no, itt Jön most az a fa, amelyiknek szeo kerek odúja van, s az odú alatt olyan forradás, hogy valóságos kis tornác; és hogy az odúban egy búbosbanka- család fészke), szóval még ilyeneket is tudtam, meg hogy melyik fán lakik a mátyásszajkó, s melyik bokor aljában az őszapó. Tudtam, hol következnek nagyobb kövek, az úton, amelyeket ki kell kerülnöm, s hol van az a kidőlt fa, amelyiknek egy erős ága keresztben áll, épp a szemem magasságában. Olyan pontosan tudtam, hogy még éjjel is, így szóltam magamban: no, most. jön — és a következő pillanatban nekiütöttem a homlokom. Minden éjjel nekiütöttem. S ez az, éopen. Jól ismeri az ember, és mégis... Megy éjszaka az erdőn, és a fejében mindenféle hemzseg. Sehol egy lélek, csak a hallgatag fák, és közben körös-körül hangok és neszek. Meg-megropog a száraz ág, a disznó motoz, a madár fészkében mocorog, álmában pittyeg.. A harasztot a gyík, a bogárság mozgatja. S a fa pattog a szú foga alatt. És úgy tetszik, harsog minden, s az ember rettenetesen maga van, s azt mondja: jó, hogy mozognak, mert a csend még rosszabb... Például lámpával nem jó menni, az ember még vaksibb, még ügyefogyottabh tőle. Mégis lámpával szeretnek menni, mert, ha egy kis fény van velük, mindjárt barátságosabb, és úgy érzik, nincsenek annyira egyedül. A sötétet pedig megszokja a szem. és inkább eligazodik... A Hold a legrosszabb, nem tudja az ember, hol van a fa, és hol az árnyék... No. csak azért mondom el, mert sok mindent gondol ilyenkor az ember, és képzel mindenféléket. Akár maga van, akár társakkal — akkor még egymást is ijesztgetik. Ilyenkor mesélik a történeteket. No és persze nemcsak ilyenkor, a kocsmában is, a gyér világú villanykörte alatt. Mindenki tud valamit, hiszen ki nem járt éjjel az erdőn? Mindenki 1árt, akárhányszor. Magában is, társakkal is. Versengenek aztán, ki tud hátborzongatóbbat... S nem nehéz, mert jó fantáziájú nép. Az erdő a képzelőerejét kifejlesztette, túl is a mértéken, akár a föld mély a vakondok némely szerveit, míg másokat elsorvasztott, tán épp a megbízható látást, a reális ítéletet...

Elhallgatott kicsit az elnök, a nyomozók is elgondolkoztak. Azt mondták:

— Erre így nem gondoltunk.

— Ezt csak az tudja így, aki köztük él — mondta az öreg. — Pedig logikus.

Az elnök mosolygott a szelíd, kék szemével. Elkönyvelte az elismerést. Míg kínált, fejében járt a gondolat, mely úgy van:

i ha elindult, ki akarja magát járni.

— De meg aztán — fűzte a szót az Iméntiekhez — történik is mindenféle az erdőben. Másutt Is történik, de az erdő, az. megint más... Hát persze nem minden napra esnek véres történetek, húsz év is eltelik, meg több is. A mi környéKünkön legalábbis nemigen emlékszem mostanában.

4 NÖGRÄD - 1976. szeptember 2., csütörtök ]

Megyei filmbemutatók

Újra magyar filmek

Dzoko Rosic és Bordán Irén Szomjas György első játékfilmjének, a Talpuk alatt fütyül a szélnek főszereplői.

filmrendezői szakán. A Talpuk alatt fütyül a szél első önálló nagyjátékfilmje. Film- története híven követi Szűcs Sándor néprajzos kutatásait. A betyárság térhódításának társadalmi hátterére a film forgatókönyvének bevezetője utal: ..A pásztorok és földművelők társadalmának törvényei mindig erősen különböztek egymástól. De ahogy a szántóterület egyre többet hódított el a pásztorok birodalmából, úgy éleződtek ki a két különböző é’etformábol eredő nézeteltérések. A múlt század derekán ezek az ellentétek mindjobban kiéiesed- tek és ezzel áll összefüggésben a betyárvilág felvirágzása is, ami nem volt más, mint a pásztortársadalom egyfajta védekezése a terjeszkedő, modernizálódó. kapitalizálódó. földművelő mező- gazdasággal szemben.”

A nyáron alig láthattunk magyar filmalkotásokat; ha mégis, akkor valamennyi felújítás volt. Az ősz — pontosabban szeptember első hete — két magyar film bemutatójával is megörvendeztette a mozikedvelőket. Bemutatásra kerül Elek Judit és Szomjas György egy-egy alkotása.

Elek Judit rendező 1937- ben született, s 1961-ben kapott főiskolai diplomát. Ezt ■követően a MAFILM-hez került, s 1963-ban jelent meg Ébredés című kisregénye. Sajátságos filmkészítési módszere szinte egyedülál’ó a világ filmművészetében: művei konstruált cjpkumentu- mok, a valóságelemeknek olyan művészi ötvözése, amelynek eredménye a néző elé tárt szociográfiai tükör. A most vetítésre kerülő Egyszerű történet című munkája az 1973-ban készült Istenmezején 1972—1973-ban című filmje folytatása, az abban megismert — főként fiatal szereplők —, további életsorsát követi végig. Ragályi Elemér operatőr érzékeny kamerája finoman vezet végig a valóságos történelem, a kisfalu egyik munkásleányának küzdelmes, súlyos megpróbáltatástól sem mentes rövid életútján, az általános iskola befejezésétől a felnőtté válásig.

Szomjas György 1968-ban szerzett diplomát a Film- és Színházművészeti Főiskola

A film főszerepeit, kitűnő színészek, a több magyar fi’mben látott szerb származású Dzoko Rosic és a jugoszláv Via dán Holec valamint Bujtor István és Bordán Irén alakítja. A film zenéiét Sebő Ferenc szerezte, kénéit Ragályi Elemér készítette.

V

A nagy nevű olasz filmrendező. Mario Monicelli Olcsó regény című fiimiének főszerepét Ugo Tognazzi látssza, partnere a fiatal Ornella Mu- ti. A film megfigyelésekben gazdag, érzelemte’i. sok színű és szórakoztató képet nvúit egy olasz ipari város munkásközegéről. egy középkorú férfi és a fiatal feleség történetéről, egvfaita társadalmi vígjáték iróniájába ágyazva.

Kis Jankó Bori és tanítványai

Száz évvel ezelőtt született Kis Jankó Bori, az egyszerű „iróasszony”, a népművészet mestere. Emlékére, művészetének további ápolására a Borsod megyei Tanács 1962- ben róla elnevezett díjat alapított. Azóta az évente megrendezésre kerülő országos hímzőpályázaton összemérik felkészültségüket, tudásukat mindazok, akik a népi hímzés művészi fogásait a legmagasabb fokon gyakorolják.

Mezőkövesden szobrot állítottak Kis Jankó Borinak. Mivel érdemelte ki ez a törékeny parasztasszony, hogy a, történelem, a tudományok, a’ kultúra legkimagaslóbb személyiségeit megillető megtiszteltetésben . részesüljön? Egykori tanítványai — ma szinte valamennyien a népAz öreg bólogatott, beletekintett ő is az emlékeibe.

— Magam se tudok róla —

mondta. —

— Egyre emlékszem, egy nagyon csúnyára, annak Nis húsz éve, még a háború után volt... — Az elnök foga közt őrölte a szavakat, s egyformán potyogtak az asztal fölé. Mim a vízcseppek. A tűnődés meg- megnyújtott egyet-egyet. — Ma is megvan az a tanyaépület... Nem lakik benne senki, meg nem is használják semmire. Benn van az erdőben, még a Vaskapu-sziklától is odább. Van ott egy nagy rét Ügy hívják, hogy Kakukkrét Ott szántók is voltak, valamikor. Most már az kopáros. meg bozót. A tanyát benőtte a íű, meg a gaz, nincs annak már ablaka, ajtaja, a fedelét is elhordta a szél. Na, azt a tanyát ma is úgy hivják, hogy Lengyel-tanya, meg azt az erdőt, ami ott van, Lengyelerdőnek. Noha, korábban a Zichy grófoké volt, de ezek olcsón elvesztegették, s egy lengyel földbirtokos vette meg. Ez akkor jött, amikor a németek elől menekülniök kellett. Állítólag valami magas rangot viselt a háborúban, es ahogy beszélik, lóháton harcolt a tankok ellen. És hogy azért is keresett ilyen helyet magának, ahol elbújhat mert a németek pályáztak ra

(Folt/tatjuk)

művészet mesterei — egyértelműig vallják, hogy utolérhetetlen rajzolási, hímzési tudományával. Híres százrózsás rajzát (a rózsák mindegyike más-más színű, alakú, véletlenül sincs két egyforma közöttük) hazánkban és külföldi reprezentatív kiállításokon ezrek és tízezrek csodálják meg évről évre. Rózsáival kivívta az utódok maradandó megbecsülését, s nem véletlenül: a rózsa a matyó népművészet legfontosabb, legjellemzőbb eleme.

A mezőkövesdi matyóházban hosszú esztendők óta csúcsforgalom van. Több tucatnyi terméket — köztük hímzett garnitúrákat, térítőkét, párnákat, faliképeket, szatyrokat, függönyöket, dobozokat, kézimunkával díszített gyermekruhákat, női blúzokat — készítenek itt a népművészeti szövetkezeteknek, amely Mezőkövesden és környékén sok száz bedolgozót foglalkoztat. A Matyó Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet éppen egy negyed- százada, 1951-ben alakult meg, tizenhat fővel; most, mintegy két és fél ezer embernek ad biztos kenyeret. Csak Mezőkövesden csaknem másfél ezer asszony kötődik valamiképpen a szövetkezethez. De a környék (Mezőszemere, Tárd, Szentistván, Szijhalom, Mezőnyárád) asszonyai is hozzájárulnak a messze földön híres matyó kézimunkák sikeréhez, kelendőségéhez. A kövesdi térítők, párnák, kötények, lepedőszélek díszítésének gazdagsága valóban páratlan. A mezőkövesdi minta különben sűrű, élénk hímAz egyes mesetípusok eredeti formájának keresése mindig jelentős szerepet játszott az irodalomkutatásban. Vajon hogy hangzott az eredeti mese, mielőtt a Hamupipőke, Hófehérke, a Sárkónyöló stb. számtalan változata napvilágot látott? Mindennemű rekonstrukció valójában csak fél tételezés, okoskodás marad. Számos Grimm-mese azonban eredeti formában,

zésű, a szentistváni matyó hímzés pasztell színűbb, le- vegősebb (egyéni művészetük ápolásához külön tájházat kaptak); a tardiak pedig sötét tónusú, dekoratív mintákat készítenek.

De az író-hímző asszonyok páratlanul szorgos és eredményes hadának indulásához Kis Jankó Bori tevékenysége adta meg a lendületet! A hagyatékának ápolására meghirdetett pályázatra, amelynek patronálói között most már ott van a Népművelési Intézet, a Népi Iparművészeti Tanács és a Matyó Szövetkezet is, a legismertebb magyar népművészeti tájegységekről többszáz különféle hímzés érkezik be esztendőről esztendőre: kalocsai, sárközi, páióc, növeji, túrái, recski, vásárhelyi, stb. hímzőasszonyok és -lányok küldik el munkájukat a nemes vetélkedőre.

Most, a Kis Jankó Bori születésének centenáriumával és a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet negyedszázados alapításával is egybe eső kiállításon különösen gazdag pályázati anyagot csodálhatnak meg az érdeklődők. Páratlan színpompá- jukkal, gazdag változatosságukkal a hímzésektől nehezen tud a látogató szabadulni. A kalocsai és a matyó, tehát élő népművészetünk mellett, a már régebben feledésbe ment hímzések, mint a sárközi bíborvég, vagy a palóc kézimunkák is a magyar népművészet megújhodását, ma is folyó gazdagodását jelzik.

U. L.

a Grimm-testvérek saját ke- zeírásával maradt ránk. A sok nyelvre lefordított meséket világszerte ismerik. Természetes. hogy keletkezés- történetük nagy érdeklődésre tarthat szá.mot. Heinz Rölle- ke, a „Oelenbergi kéziratokból” mintegy 50 mesét ad most közre a hallatlan gondossággal és figyelemmel összeállított kritikai ~kiadásKan.

D E.

Grimm-mesék kritikai kiadása