Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-16 / 219. szám
Készülnek a lakatok a szécsényi ELZETT zár- és lakat gyár szercldéjében. Az apró alkatrészeket vidám lányok, asszonyok formálják egésszé, csaknem valamennyien szocialista brigádtagok. A közösségben, a kollektívában jobban. eredményesebben megy a munka. — Nemcsak magunkért, hanem egymásért is felelősek vagyunk — mondták a képen látható fiatalok: Krista Zsuzsa, Fábián Eászlóné és Cseri Andrásnc. Mindhárman a Lenin Szocialista Brigád tagjai. — kj — Ifjúsági parlament az Al l l-uál • • Ötletek, javaslatok sokasága került felszínre A délelőtti műszak váltásakor elcsendesült az üzem. Letették a villáskulcsokat és a berregő, javításra váró motorok is leálltak. Lazas készülődés, rendezes előzte meg az AFIT 6-os számú salgótarjáni üzemegységének ifjúsági parlamentjét. A fiatalok leplezetlenül, izgalommal várták a parlament kezdetét. Sokan már gondolataikat gyűjtöttek a hozzászólásokhoz. Elsőnek Rozgonyi Aladár, az üzem vezetője számolt be a két évvel ezelőtti ifjúsági parlament után készült intézkedési terv végrehajtásáról, megvalósításáról. Az ifjúsági törvény helyi érvényesüléséről és a két év fontosabb eseményeiről, változásairól szólt. A fejlett technika és technológia megköveteli a mind tökéletesebb és szélesebb szakmai tudást. Különösen nálunk, autószerelőknél fontos a fejlődéssel való lépéstartás. Az új gépek, konstrukciók nem jelenthetnek akadályt és megoidhatatlan feladatot fiataljainknak. Ezért fontosnak tartottuk az állandó képzést, ismeretgyarapítást. Két év alatt öten vettek részt külföldi tanfolyamokon. Főleg a hazánkban legelterjedtebb típusú gépkocsik gyáraiba, szervizeibe látogattak el fiatal autószerelőink. Ismeret- felújító és -bővítő szakmai továbbképzői, illetve vezetőképző tanfolyamon csaknem húsz dolgozó képviselte az üzemet. Többen középiskolában és marxista—leninista egyetemen gyarapítják altalános, illetve politikai tudásukat Az üzem dolgozóinak 85 százaléka harminc éven aluli. Számuk meghatározó jellegű a' termelésben. A kitűzött terveket teljesítették, a bővítési munkák okozta mostoha körülmények ellenére is. Ezekben az eredményekben a fiataloknak óriási szerepük van. Társadalmi munkában, vállalásokban és felajánlásokban sokat tettek az üzemben a szocialista brigádok és a KISZ-esek. Különböző gyűléseken, tanácskozásokon a fiatalok mindig képviseltetve vannak. Együtt döntenek a bérezésről, juttatásról, élnek a demokrácia adta lehetőségeikkel. A beszámoló következő része a pályakezdő fiatal szakmunkások beilleszkedéséről, azok tapasztalatairól szólt, — Nem mellékes, a szociális helyzet kétéves tapasztalatairól néhány szót ejteni. A régi üzemben mostoha körülmények voltak.’ Á tisztálkodási, zuhanyozási lehetőségekre gyakran jogos panaszok hangzottak el. Az új öltöző és mosdó elkészültével minden megváltozott. A fatalok örömmel vették birtokukba az új létesítményt, amely modern felszerelési tárgyakkal van ellátva. Természetesen a rekonstrució tovább javítja a munkakörülményeket is. Az ifjúsági munkaverseny és DH-rendszer itt különösen jelentős. Szép eredményekről, kezdeményezésekről, akciókról számolhatott be az üzem vezetője. Az új versenyformák indítása üzemi és vállalati szinten is számottevő volt. A fiatalok egyénileg és csoportosan aktívan bekapcsolódhattak a rendezvénysorozatokba. A tartalmas beszámolót Kása Tibor, a vállalati központ igazgatási osztályvezetője, fiatalos hangvételű hozzászólása tette teljesse. A vállalat egészének tevékenységét és a fiatalok munkájának jelentőségét ecsetelte az eltelt két év tükrében. Feledi Kálmán, a KISZ- alapszervezet titkára a jogok és kötelességek összhangjáról, a vállalásokról és teljesítésekről, az üzemi demokrácia adta lehetőségekről, és az ifjúsági törvény érvényesüléséről, megvalósulásáról szólt Ezt követően pergő ritmus-» ban hozzászólások, kérdések, kiegészítések következtek. Az ifjúsági parlamenten részt vevők közel fele élt a lehetőséggel, és szót kért. Legtöbben az üzem belső életével kapcsolatos témáiéról szóltak. Kérdéseket tettek fel, javaslatokat, ötleteket adtak. Őszintén, bátran bíráltak, dicsértek, vitáztak. A kérdések után a válasz következett. Az üzem vezetője egyetlen témát, felszólalást sem hagyott felelet nélkül. Véleményét, döntéseit tényekkel indokolta. Közvetlen hangú beszélgetés formájában a közeljövő feladatairól is tájékoztatta a fiatalokat. Az ifjúsági parlament, az üzemi demokrácia jelentős fóruma határozati javaslattal ért veget, melyet az üzem KISZ-titkára terjesztett elő. Ezt követően a fiatalok egyhangúlag megválasztották az öt küldöttet,- akik október 8~ án Miskolcon a vállalati parlamenten képivselik az üzemet. Vógafhajtó gépek Az elmúlt hónapban a Nógrádi Szénbányák üzemeiben mind az öt F 6-os vágathajló gép dolgozott. A gépek együttesen 55 üzemnapot működtek és 265 méter vágathajtást végeztek el. A legjobb teljesítmény Ménkesen született, ahol az egy napra jutó haladás 7,8 méter volt. Szorospatakon a három EHOR géppel 188 méter vágatot hajtottak. Az új szovjet 2—PNB —2 fúró-rakodó géppel Szorospatakon 19 üzemnap alatt 20 métert haladtak előre. A Ménkesen dolgozó gép egy nappal többet dolgozott, de 56,4 méter vágatot hajtott ki kemény meddőkőzetben, nagyszelvényű fővágaton. Igaz, hogy Szorospatakon a gép munkáját elektromos hiba és munkahelycsere zavarta, de még így sem indokolt a két gép közötti nagyarányú eltérés. MIKÉNT A MEGRENDELŐ KÍVÁNJA A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szalagacélja a külföldi nta- cokon egyre nagyobb elismerést vív ki magának. A gyár ez év második negyedében 320 tonna próbarendelést kapott, s miután ennek jó minőségben eleget tett, olyan rendelés érkezett Algériából, hogy újabb határidőre további 1200 tonna szalagacélt várnak. A hengermű dolgozói mindent megtettek azért, hogy az új rendelő igényét maradék nélkül és jó minőségben kielégítsék. Ügyeltek arra is, hogy a megrendelt szaiagacél határidőre elkészüljön cs meg is érkezzen Algériába. A határidő letelte előtt, már szállításra készen, az okmányokat várja a salgótarjáni termék. Mindé feltétel biztosított, hogy határidőre, jó minőségben és hiánytalanul kerüljön a megrendelőhöz. A tervek szerint a hátra- levő tételt Csepelen rakják szov*- békési jet uszályokra. Időszerű beszél eetcseli Balassagyarmatról a nagyvilágba NEM BÁRMILYEN témá- sok gond elé nem állítják a ról beszélgetünk iß, nem le- balassagyarmatiakat. mert hét elkerülni, hogy szót ne dolgozni csak egyféleképpen váltanánk az exportról. Ami lehet: jólegyébként érthető, hiszen a Magyar Kabel Művek balassagyarmati gyárának éves termeléséből a termékek közel hatvanöt százaléka jut ki a nagyvilágba. Igen, teljes lelki nyugalommal fogalmazhatunk emígyen, hiszen partnereik között ázsiai, af’ rikai, közel-keleti. é6zak- és’ nyugat-európai országok is vannak. Szinte a földgömb felét behálózzák azok a képzeletbeli nyilak, amelyek termékeik útját mutatják. Mert közöttük van a Kínai Nép- köztársaság, Kenya. Irak, Svédország, az NSZK, hogy És erről, a minőség javításáról váltjuk aztán a szót Géczi Imre igazgatóval, akinek alapelve: kifogástalan termék hagyhatja csas el a gyárat. Nem, nemcsak presztízsből, bár arra is adni kell, hanem a piacok megtartása, s bővítése céljából. Amin aztán a szép szó tényleg nem segít, csak a megfelelő ár. a kitűnő minőség és a pontos szállítási határidők betartása. Mindez utóbbiak érdekében számtalan intézkedés született már meg a gyárban, közöttük sok olyan is. ami serkenti, ösztönzi a dolgozókat a még több. még csa-k ennyit soroljunk fel a másfél tucatnyi partner kö- jobb termék előállítására. z“l. Ottjártunkkor is értekezletMondom, nem lenne teljes ről vártuk az igazgatót: az az összkép, ha erről nem újabb bérfejlesztést beszél- beszélgetnénk, már csak azért ték meg, aminek etedmé- sem, mert, miként Géczi lm- nyeként ebben az év-ben már re igazgató megfogalmazza: 6,5 százalékkal emelkedett. „Legfőbb célunk, ami egyéb- a dolgozók bére. s a légként a népgazdaság velünk újabb döntés értelmében szemben támasztott köve- még külön 2,5 százaléknyi telményének kielégítése is, pénzösszeget tartalékol moz- hogy valamennyi piacot mi- góbérként. főképp a minő- nőségileg kifogástalanul, ha- ségi munka ösztönzésére, a táridőre lássunk el tenné- termelékenység további nőkekkel”. Mondani sem kell, nagy feladat, hiszen az éves velése céljából. termelési értékük meghaladja a 800 millió forintot, s ebből az a 65 százalék, bizony meglehetősen sokat nyom a latban. Ami az idén 18 százalékkal nő, az elmúlt évihez viszonyítva. És e-z nagy sző! S hogy sikerül-e pusztán iiobb szervezéssel. a belső ...... .. tartalékok feltárásával. s S hogy elsőbbséget^ elvezre egyéb módosításokkal ezt elérni, immáron biztos. Ge- czi Imre elmondotta: e terv- szám már az első fé] ev végén 17,5 volt. az export? A fő hangsúly ezen van, de hasonlóképp fontos a belföldre termelés folyamatossaga, hiszen közöttük olyan termékek is szerepelnek, mint a Vinnyica— Albertirsa közötti 750 kilovoltos vezeték legyártása- Amire aztán tényleg oda kell figyelni, hiszen, ha már a távvezeték-építők nem vallanak szégyent, hát ne érje rossz gzó a kábelgyárat sem. Várhatóan, nem is éri. Mert — miként" az igazgató nem kis büszkeséggel említette —- az idén még egyetlen minőségi reklamációt sem kaptak. Bár esetenként még ez sem lett volna különlegesség, hiszen egyik legfőbb szállítópartnerüktől, a tatabányaiaktól, esetenként — pontosabban: eddig öt alkalommal — olyan rossz minőségű alapanyagot hogy vissza kellett ni. Rosszból pedig jót előállítani. hát, bizony... Úgyhogy Inotáról érkezik már hozzájuk az aluminium — eleddig megfelelő minőségben. Ami egyébként szinte létszükséglet. hiszen már ebben, a harmadik negyedévben is tovább bőivül a külföldi partnerek száma: „belép”, felvevőik közé Görögország és hosszabb-rövidebb kihagyás után újból szállítanak az NDK-nak. Sok ország. sok kívánság, amik, persze, túl Szervezettebbé — igen, ezt külön hangsúlyozni kell —, ég hatékonyabbá vált a munka. amire még egy ékes számot említett a kábelgyár igazgatója: 1975-höz viszonyítva 40 százalékkal csökkent a túlórák száma, úgy, hogy egyúttal az átlagos műszakszám is jelentősen emelkedett. Ügy tervezik, ez utóbbi év végére eléri a 2,5- öt. He egyéb intézkedések is napvilágot láttak közöttük az is. hogy megszigorították a selejtet gyártók felelősségre vonását AZ ELMÚLT FÉL ÉVBEN — ejtsünk erről is szót — belső személycserék révén, kaptak, megfiatalodott a gyár vezető szállttá- gárdája. Huszonnyolc, harminc, meg ennél alig több időt megért szakemberek töltik be immár a gvár termelése szempontjából létfontosságú pozíciókat. akiknek legfőbb törekvése a még jobb eredmények elérése. Ez már eddig is sikerült, s miként az igazgató mondotta. reméli. a továbbiakban is így lesz. Amiben kételkedni nem lehet okunk, hiszen bizonyításon rég túljutottak már... Termelési koncentráció A termelésnek nagyobb termelőegységekben va’ó összpontosítása, amelynek során nő az olt foglalkoztatott munkaerő és a gépek száma, és bővülnek' a termelés méretei is. A koncentráció színvonalát általában úgy jellemzik, hogy az összes foglalkoztatottak és üzemek számához viszonyítják a bizonyos nagyságrendű — pl. 2—5—10 ezernél több dolgozót foglalkoztató — üzemek, illetve azok dolgozóinak arányát. A létszám nagyságcsoportjai mellett a termelési érték, valamint az állóalapok értékének mértékét is a koncentráció jellemzésére használják. A termelési koncentráció vizsgálata általában arra szolgál, hogy segítségével megállapíthassák, mennyire jellemzőek a nagyüzemi méretek az adott gazdaságra, illetve gazdasági ágra. A magyar iparban a koncentráció foka. mértéke viszonylag magas. Az állami ipart csaknem 800 vállalat alkotja, s közülük 2,6 százaléka — a munkások csaknem egynegyedét foglalkoztatja. 1974-ben 50 iparvállalat termelése haladta meg a 2 milliárd forint értéket, ezek állították elő a magyar ipar termelésének 37 százalékát, A termelési koncentráció mértéke iparáganként eltérő. A legmagasabb a kohászatban, az építőanyag- es a vegyiparban. Karácsony György KriitmiiiiiiiiiiitYtiiiiiiiiiniiimiiiiiiiiutiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiMiitiiiiiiiiiiiiiniM iiiMiiiiiftiiiiiiitiiMiiiifMMif «••iiiiitiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiii»iiiiiliiiiitiiiiiiiiiiitn„iii,il, miniiiMiiiiiiiiiiiiniiunniiiiiMHii* Durnyik András szolgálata Megtörtént már a nagy baj a Papberkiben. A tolvajok rákaptak a szőlőre. Összetaposták a szépen rendbe tett közöket. Öi'dögfa.ttya lemart a tőkéről egy testes fürtöt, de nem szemezte, hanem mohón belaharapott. A nyomokból sökben. Kedvderitően szépek mezei munkában is jártas és ítélve gyorsan kiköphette, arra a házikertek. Délre né- legfőképpen az emberismeretmert hiába, a karancssági ha- ző domoldalon melegszenek ben. Mivel aztán jó erőben tárban még nem érett a szőlő, a tőkék. A kortesek pirosla- van, nem js ijedős. érti az Nem is korán érő fajta. In- nak és ha fentről, a hegyről kább nagyon kései, szóval lecsap oda meleget lopni a nem csemegézni való. A nyo- szél, megborzonganak a le- mok azt is bizonyítják, hogy velek. Azért van, hogy a a tolvaj a csalódástól méreg- növények mohón szívják a be gurulhatott, mert a leié- napfényt, és sietnek érlelni a pett fürtöt földhöz vágta. Szó- gyümölcsöt. Dehát hiába, katlan látvány a dűlőúton csak késnek a zamattal. A tol- egy szétzúzott szőlőfürt. Ez a vaj is azért vágta földhöz a felismerés riasztotta a tisztes letépett fürtöt, mert hiányhető így. Aztán indul a Ke- rekdeden át a Szőllősig, onnan Mocsolyásra, de nem hagyja ki Papberkit sem. Beszélni tud ő már az estével, amikor látását leszűkíti a sötétség. Ismeri a széltől rezgő falevelek zörgését. Azt is, amikor vad suhan át a gyümölcsösön. Megkülönbözteti minden mástól a tolvaj okozta zajt. őrködés módját, öt kérték És akkor nincs irgalom. Kefél megőrizni az idén is a mény a botja, hamis a kutyája, gyümölcsöt. Báli Janival. Azt mondta a múltkor a szolosztotta meg a szolgálatot, aki gálatba indulásakor: nappali őrnek, de csakis an- — Magához terítem én az nak vállalkozott. Így volt ez ördögöt is... hiég minden esztendőben, és Híre mehetett az öreg el- így van ez most is, mert éj- szántságának, mert azóta, szakánként a völgyekre ráte- hogy az eldobott fürtöt meg- lepszik a köd, napközben meg találták, és Durnyik András szolgálatba szőlősgazdákat, de nem csak a zptt a zamata és lett belőle szolgála jót tart a napfény, másodmagával papberkieket, hanem a kere- bűnjel. Mert mi. ha nem bűn, hogy érhessen a gyümölcs, kendieket, a mocsolyásiakat, tönkretenni a kertet, amiért Az érő gyümölcs pedig de még a szőllősieket is. ősz szesen mind a százötvenet, hogy jó lesz vigyázni. Nem az idén az , első eset, hanem esztendőnként, amikor a völgyet ellepi a hajnali köd, és lassan színt változtatnak a fák, a szél pedig mintha megvadulna, vágtázik a hegytetőn. Ilyenkor még min mások egész évben derekasan vonzza a tolvajt. Hanem azmegdolgoztajc. Durnyik And- óta, hogy Durnyik szolgálatiás is megmondta: ba lépett, nem tapasztaltak Amíg valaki nem áll idegent a kertekben. Sem ott őrségben éjjel-nappal, ad- nappal, de még éjjel sem. dig a szőlő nincs biztonság- Az öreg, este, hivatása kezdeban, csírája a bűnnek... tén — az vessen rá követ, aki gazdák megfogadták, es o Ha ezt Durnyik András így nem így tenné —, felmelegí- tisztességgel ellátja szolgálamondja, akkor az így is áll. ti magát az ivóban. Az éjjeli lát. Van őneki már tapasztalata, egyedüllét is jobban elvisel- Bobál Gyula lépett, nem észleltek lopást a szőlőben. De ne is próbálkozzék senki fia! Sohasem lehet kiszámítani, honnan fülel, a Kerekendről, a Mocsolyásról, a Papberkiből, vagy a Szollos- ből. Sosem lehet tudni. de biztosan ott fülel. Hiszen a den esztendőben résen kellett Számolni is sok esztendőt lá- lenni, hog^ ne tegyenek kárt tott. Volt ő bányász, onnan az érőbe forduló gyümöksö- kapja tisztes jutalékát. De a NÓGRÁD — 1976. szeptember 16a csütörtök 3
