Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMT» NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGVEI TANÁCS LAPJA XXXII. eVF- 206. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. SZEPTEMBER 1., SZERDA Még mindig vízkorlátozások Nehézségeket okozott az idei nyár Hét hónap alatt közel 4 millió köbméter víz Az idei, rendkívül csapadék- mentes időjárás főleg júniusban és júliusban meglehetősen nagy gondok elé állította a megye jelentős részére vizet biztosító Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozóit. Első-, másod-, sőt, harmadfokú vizkorlátozást is kénytelenek voltak életbe léptetni. Különösen Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó és Nőtincs érezte meg a vízhiányt; közülük Balassagyarmaton, Szécsér.yben és Nőtincsen még mindig érvényben van — előreláthatólag még tartós ideig — a fogyasztást szigorító rendelkezés. A legnagyobb gondot — a locsolási tilalom bevezetése után — az jelentette, hogy a nyolc-tíz méter mélységre lefúrt, felszínközeli kutak vízszintje sok helyen másfél-két méterrel is csökkent. Így a balassagyarmati üzemegység termelése a napi ötezer köbméteres termelésről négyezer—háromezerkilenc- száz köbméterre esett vissza, ami esetenként nemcsak a lakosság, hanem a termelő-, ipari üzemek szükségletét sem tudta fedezni. Igaz, az azóta eltelt időszak alatt némi javulás tapasztálható, de a vízkorlátozás feloldására várni kell. Mindezek ellenére a szakemberek jelentős eredményként könyvelték el, hogy a megyeszékhelyen és Pásztón, komolyabb gondok nem adódtak a vízellátás folyamatosságában. Salgótarjánnak nagy segítséget jelentett, az első fél év során, hogy a hálózatra rákapcsolták az Észak-magyarországi Regionális Vízmű vezetékeit, amelyeken a kezdeti négyezernyolcszáz— ötezer köbméteres napi meny- nyiség helyett napjainkban már öt-hatszáz köbméternyi mennyiséggel több jut el a megyeszékhely fogyasztóihoz. Mindez jelentős eredmény, hiszen a város napi vízigénye tízezer köbméter körül mozog. Ugyancsak Salgótarján gondjait enyhítette, hogy az előző éveket messze meghaladó mennyiséget vettek át a nagybátonyi üzemegységtől, valamint a jánosaknai kutakból. A vállalat dolgozói — a nehézségeket ismerve — még nagyobb gondot fordítottak a vízveszteségek csökkentésére, minek eredményeként, több ezer köbméternyi hasznosítható vízzel növelték a lakosság, s az ipari üzemek igényeinek kielégítését. A száraz időszak ellenére a vállalat kútjai, már a fél évben 6.4 százalékkal több vizet termeltek, mint az előző év hasonló időszakában, s ez is jelentősen hozzájárult a még nagyobb fennakadások elkerüléséhez. Hét hónap alatt közel négymillió köbméter vizet használt fel a lakosság a vállalat vezetékeiből. Most már megállapítható: a vidéki településeket kevésbé érintette a vízhiány; huzamosabb ideig egyetlen községben sem szünetelt a szolgáltatás. A szakemberek, az időjárás várható csapadékosabbra fordulásával a gondok további enyhülését várják, s remélik, Balassagyarmaton, Nőtincsen és Szécsényben is mihamarabb sor kerülhet a vízkorlátozási tilalom feloldására. Száztízmillió a rétsági telep fejlesztésére Előtérben a technikai korszerűsítés r A Globus Nyomda ebben az ötéves tervben 210. millió forintos beruházást kíván megvalósítani. Ennek az ösz- szegnek több mint a fele, 110 millió forint a rétsági telephely fejlődését szolgálja majd. A beruházási összeg három részre oszlik: 30 milliót szánnak az építkezésre, 30 milliót irányoztak elő forgóalap-fel- töltésre, melynek döntő többségét a rétsági telep kapja meg. 150 milliót fordítanak a korszerű hagy teljesítményű termelőgépek beszerzésére. Ennek során Rétságra 70 millió forint értékű, tőkés- és szocialista országból beszerzett új termelőgép kerül. A gépek beszerzése céljából 'árajánlatokat kértek francia, NSZK cégektől, valamint a Német Demokratikus Köztársaságból. Az árajánlatokat versenyeztetik majd, s a minden tekintetben legmegfelelőbbet választják ki. A tőkésországokból megvásárlásra kerülő gépekre 2 és fél millió dollárt, a szocialista országokéból pedig 600 ezer rubelt költenek majd. Nepn selejteznek ki minden régi gépet. A mostaniak közül a legjobb állapotban levőket alaposan megjavítják, de lesznek olyanok is, amelyeket speciális célok ellátására alakítanak át. Budapestről több ívnyomógépet és íves stancagépet szállítanak Rétságra. A . gépesítéssél kettős célt érnek el. Mérséklik a nehéz fizikai munkát, ugyanakkor jelentősen enyhítik a létszámgondokat. A beruházás éredménye- ként a jelenlegi termelőkapacitás csaknem duplájára emelkedik, eléri az évi 10 ezer tonnás termelést. A jelenlegi technológiai követelmény kiegészül az ívnyomásos technológiával. Ez utóbbi meghonosítása minőségileg jobb dobozgyártást tesz lehetővé. Egyébként a termelés arculata nem változik, továbbra is dobozokat gyártanak, csak az eddiginél jobb minőségben. A kimondottan művészi termékek előállítása ezután is Budapesten történik, mivel ott vannak meg ennek a feltételei. Tovább javul majd a dolgozók szociális és kulturális ellátottsága. Öltözők, zuhanyozók épülnek, konyhát, klubot és 250 főnek megfelelő új étkezőhelyiséget hoznak létre. Az anyagimozgatást is gépesítik. A korszerű gépek beállításával nem lesz szükség sok új munkaerőre. A kívánt létszámot helyből és a környékből tervezik előteremteni. Ennek érdekében az idén a helybeli gimnázium harmadik osztályos tanulóinak, az iskola igazgatójának egyetértésével nyomdai gyakorlati oktatást tartanak majd. A gimnázium tanulói, akik a nyomdaiparban kívánnak elhelyezkedni, heti három órában ismerkednek • a nyomdai alapismeretekkel. Ez azt jelenti, hogy a szokásos képzési idejük egyharmad- résszel mérséklődik majd. Azoknak, akik Pesten kívánnak a szakmában továbbtanulni, és Rétságra jönnek vissza, bentlakásos elhelyezést garantálnak. Az elképzelések szerint a jelenlegi létszám 200—250 főre növekedik. A munkaerő megszerzése és megtartása N érdekében a dolgozók munkába szállítására saját autóbuszt állítanak be. A megnövekedett termelést szolgálja az önerőből most épülő több mint 1000 négyzetméteres új raktár. A beruházás komplex tanulmánytervét, amely kivitelezésre is alkalmas lesz, két változatban rendelték meg az AGROBER-től. A rétsági telep fejlesztését ez év végén, illetve a jövő év elején kívánják megkezdeni. Befejezését, illetve a termelés teljes felfuttatását 1980-ra tervezik. Kivitelezőnek a 31-es számú Állami Építőipari Vállalatot, illetve a nézsai Tö- 'VÁL-t szeretnék megszerezni. KGSTtanácskozás A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának az évelő, pillangós virágú szálas takarmányokkal foglalkozó szakbizottsága Kompolton tartja ülését. A tanácskozáson részt vesz Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió delegátusa. A szakértők megvizsgálják a lucerna és a vöröshere nemesítése és vetőmagtermesztése terén eddig elért tapasztalatokat, összehangolják e két fontos takarmánynövény termesztésének feladatait, egyeztetik a legújabb genetikai, nemesítési és vetőmagtermesztési eljárásokat, módszereket, közös terveket dolgozr nak ki a kísérletek, valamint a nemesítés és a termesztés fejlesztésére. A KGST-tanácskozás kedden kezdődött Kompolton és szeptember 2-án a megállapodást rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával zárul. (MTI) I Szeptember 8 — 17 köpött Nagy László, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének vezér- igazgatója kedden a MÉM- ben tájékoztatta az újságírókat az őszi feldolgozási szezon teendőiről. Elmondotta, hogy a termést 128 400 hektáros területről takarítják be. A cukorrépát a korábbi szárazság megviselte, de a mezőgazdászok arra számítanak, hogy az esőzések javítanak a terméskilátásokon. Ebből kiindulva a cukoripar a korábban tervezettnél később kezdi a feldolgozási szezont. A gyárak szeptember 8—17. között indulnak, tehát mintegy 10 nappal később kezdik meg a cukor előállítását, mint az átlagos időjárású években. Ettől az intézkedéstől mintegy 5000 tonna cukortöbbletet várnak. A hazai cukorrépa-termesz-; TJj óvodát adtak át kedden Salgótarjánban a Kemerovo- lakótelepen. Az új intézmény kétmillió forintos beruházással készült, ebből 600 ezer forintba került a belső berendezés. A lakosság is jelentős társadalmi hozzájárulással vett részt az épület elkészülésében. A múlt - hét végén közel százan végeztek munkát az óvodában; azasz- szonyok a belső elrendezésben segítettek, a férfiak az udvar. tereprendezési munkáit végezték. Az eredetileg 50 férőhelyes óvodát a Nyírfácska lakásszövetkezet jóvoltából, amely egyik helyiségét bocsátotta az intézmény rendelkezésére, 25 hellyel bővítették. Az óvodával régi lakossági igényt elégített ki a Salgótarjáni városi meknek nem tud a Kemero- vö-telepen óvodai ellátást biztosítani. A városi szervek azonban továbbra is igyekeznek javítani a helyzeten. Már elkészült a Kiskörúton felépülő 75 férőhelyes óvoda tervrajza, s csak az anyagi lehetőségek felmérésén múlik az építkezés mielőbbi megkezdése. Az új óvoda építői, a Tervező és Építő Szövetkezet dolgozói kiváló minőségű munkát végeztek. Tamási István, a NÓGRÁDTERV építészmérnökének tervei alapján kifogástalan állapotban építették fel a létesítményt, amelyben hat óvónő és három dada felügyel a lakóterület gyermekeire. Az intézmény megnyitását jelentős mértékben segítették a Salgó- Üzemek dolgozói is, akik pontos időben szállították az intézmény számára szükséges tárolóbútorzatokat, valamint a salgótarjáni síküveggyár KISZ-bizottsága, amely üvegdekorációs anyaggal kedveskedett a gyermekeknek. A helyiségek világító búráit Galambosi Sándor, az öblösüveggyár szakmunkása készítette társadalmi munkában. A széles körű társadalmi összefogással létesült, a mai korszerű igényeknek minden tekintetben megfelelő óvodát Sándor Ferenc, a Salgótarjáni városi Tanacs Végrehajtó Bizottságának tagja, Kemero- vo-lakótelep tanácstagja adta át Lévárdi Gyuláné vezető óvónőnek. A megnyitó ünnepség műsorát a 4-es 6zámú Bartók Béla úti óvoda kiscsoportosai szolgáltatták, akik gyermekdalokat és versillusztrációt adtak elő. Tanács, amely ennek ellenére" tarjáni Kohászati még mindig köze! száz gyér- DEXION-részlegének Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága összehívták a megyei tanácsot Salgótarjáni székházában kedden ülést tartott a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napirendjén több fontos téma szerepelt. A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta a megyei költségalapból igényelt kölcsönök engedélyét, valamint azt a javaslatot, amely a fenntartási költségvetés és a fejlesztési alap pénzügyi tervének 1977. évi felsőbb szintű megyei előirányzatáról szól. Döntött a végrehajtó bizottság az 1970. évre tervezett területek természetvédelem alá történő helyezéséről. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy 1976. szeptember 23-ra összehívja a megyei tanácsot. Javasolja a tanácsnak, hogy vitassa meg és fogadja el a IV. ötéves terv feladatainak végrehajtása és az V. ötéves terv célkitűzései a megye mezőgazdaságáoan című előterjesztést. Ajánlja a végrehajtó bizottság a megyei tanácsnak, hogy ugyancsak vitassa meg azt a jelentést, amelyet a testnevelési és sporthivátal terjeszt a testület elé, a megye testnevelésének és tömegsportjának helyzetéről, valamint annak továbbfejlesztéséről. ~K végrehajtó bizottság javasolja a tanácsnak egyéb fontos napirendek megvitatását is. I PártküIdöMség utazott Líbiába Az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében Frank Ferencnek, a KB tagjának, az MSZMP Békés megyei pártbizottsága első titkárának vezetésével pártküldöttség utazott a Líbiai Arab Köztársaságba. A küldöttség, amelynek tagjai Szlávics Imié, a KB tagja, az ELZETT soproni gyáregységének esztergályosa és dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője részt vesz az 1969. szeptember elsejei líbiai forradalom 7. évfordulójának ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Varga István, az MSZMP KB 'külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. (MTI) Kezdődik a cukorgyártás Javul a termelési biztonság tés koncentrálódik, az elmúlt évi 1100-ról 800-ra csökkent a fontos ipari alapanyag termesztésével foglalkozó gazdaságok száma. A terpiőterü- letnek csaknem felén termelési rendszerek gazdálkodnak. Három ilyen rendszer működik az ox'szágban, és a répatermesztés teljes folyamatát sikerült gépesíteniök. A mezőgazdasági termelők tartózkodása a cukorrépától fokozatosan feloldódik. Ezt bizonyítja a több évre szóló szerződések nagy száma is. 1976—1977. és 1978-ra az iparnak 12b ezer hektárra van több éves szerződése partnereivel, de már 1979—80-ra is 110 ezer hektárra kötelezték el magukat a termelők — összesen 711 üzem —, ami azt bizonyítja, hogy a gazdaságok megtalálják anyagi számításukat a növénytermesztésnek ebben az ágazatában. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató ismertette a különféle anyagi kedvezményeket, amelyek a termelők számára nagyobb jövedelmet biztosítanak. Mint ismeretes, a cukorrépa felvásárlási árát mázsánként 60-ról 70 forintra emelték. Ezen túl, a legalább ötéves szerződéssel rendelkező üzemek mázsánként további 5 forintos felárat kapnak. (Ennek feltétele az is, hogy a termelők legalább olyan nagyságú területen foglalkozzanak répával, mint 1975-ben.) Az új szerződési feltételek lehetővé teszik az átadás időpontjától függő premizálást, az úgynevezett ütemezési térítést, amely mázsánként 3—10 forint közötti felarat biztosít a gazdaságoknak, s arra ösztönzi a termelőket, hogy alkalmazkodjanak a gyárak feldolgozó kapacitásához. A cukortartalom növelését is premizálják. Ily módon nagy összegű többletbevételhez jutnak a termelők: az elő- és utószedésre biztosított felár egymaga 160—170 millió forintot tesz ki. További 80—90 millió forinttal növelhetik bevételeiket a termelők a minőségi felár réven. A répa felszedését és rakodását tovább gépesítették és sikerült növelni a tárolóteret is. Lehetőség van arra, hogy 25—30 nap alatt végezzenek ezzel az őszi munkával, amely — amennyiben az időjárás jelentősen ✓ nem hátráltatja, a betakarító-gépeket — november 20-ig befejeződik. (MTI)
