Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-12 / 190. szám
Válaszol S7 illetékes «W1WBI / ttöMe.en eWé..«l \r£ olVHSÖli fÓOTlIlia n láncaién ut fsa-frottírja n bon A NÖGRAD július 22-i számában megjelent „Mikor le«z utunk” eimú kérdésre al alábbiakat válaszoljuk : „Lzemünk 1976. áprilisában kezdte el a Táncsics út teljes felújítási munkáit, a szerződés szerinti 816 ezer forint értékben. Ez a terv es szerződés járda- és kapubejárók építését nem tartalmazza Emellett a csapadékvíz elvezetése nem volt teljes egészében megoldva, így a beruhá- lo és a lakosok kérésére szükség szerint pótmunkákat kellett •lvégezni. Szerződés szerinti határidőnk 197«. június 30., melyet június 23-ra teljesítettünk. Azonban az építés közben elrendelt jelentős pótmunkák miatt már 1976. június 30-ig egymillió 178 ezer forint értékű munka készült el, a munka befejezésével egymillió 650 ezer forint teljesítés várható. Ezen pótmunkák miatt még július hónapban is jelentős munkákat kellett elvégezni. Ütépítés közben a közlekedés folyamatosan biztosítva volt. hiszen a sze- •élykőépítés ebben nem akadá- Ivozott. Ezen munkafolyama-tot és az útépítéssel kapcsolatos egyéb munkafázisokat géppel nem lehet végezni, az utat pedig az alsó szakasz egyes részein kellett felbontani, mert nem volt szintben megfelelő, erre kerül az aszfaltréteg. A Táncsics út városunk egvfk legszebb és legkorszerűbb újta lesz rövidesen, üzemünk a munkákat rövidesen befejezi, ezt követően nedig az. Fzri Közúti Vállalat fogia az aszfaltozást elvégezni ” — írja július 27-én kelt levelében a városi tanács mélvéoítő tizemének vezetője: Győrffy Dezső. Levelezőink jelenük Kiállítón és vásár Himócon A szécsényi ÁFÉSZ rendezésében Himócon az általános iskola tantermeiben ezúttal első ízben bútorkiállítást tartottak. A bemutatón különböző típusú szoba- és konyhabútorok voltak láthatók és vásárolhatók. Különösen szembetűnt a nagy választék. a szebbnél szebb bútordarabok. A bemutató a lakosság tetszését megnyerte. Bizonyítja az is, hogy az ÁFÉSZ a kiállítás időtartama alatt 170 ezer forintot forgalmazott. Az erre a célra biztosított vendégkönyvbe sok látogató tett bejegyzést. A vásárláson túl hasznos volt a bemutató azért is, mert a lakáskultúra fejlesztéséhez hozzájárult. A helyes kezdeményezést a község - társadalmi szervei részéről üdvözölni lehet. Kérjük, hogy ilyen hasonló kiállításokra a jövőben is legyen lehetőség. Mert ez az általános kulturális munkát is nagyban elősegíti. Kirándulós ÍKISZ-alapszervezetünk — a múlt évihez hasonlóan — kirándulást szervezett a Velencei-tó partjára. A fiatalok hatvanfős csoportja vett részt a háromnapos kiránduláson. Az előre elkészített program szerint az első napon ismerkedési estet tartottak a bodajki KISZ-szervezettel. A második nap estéjén a bodajki fiatalok táncmulatságot rendeztek a rimóciak tiszteletére. Szüneteiben a rimóciak jelenetekkel és népi tánccal szórakoztatták a vendéglátókat. Az időjárás is kedvezett, a július végi napsütés jó sran- dolási lehetőséget biztosított. A fiatalok nagyon jól érezték magukat, s úgy határoztak, hogy a jövőben is szerveznek hasonló kirándulásokat hazánk szép tájainak megismerésére. — kiss — Mát r aver ebélyi úttörők h Duna kanyarban A Mátraverebélyi Általános Iskola úttörőcsapata ebben az évben a Duna-kanyarban táborozott. A Váci városi Tanács jóvoltából a Komócsin Zoltán kollégium volt a főhadiszállása. A jó elhelyezésért, ellátásért ezúttal is köszönet. A táborhely meg is határozta a pajtások mozgáskörzetét, amely elsősorban Vácra, Vi- segrádra terjedt ki. Vác 1975- ben ünnepelte alapításának 900. évfordulóját. A 900 éves város múltjának és jelenének ' tervszerű megismerése, feldolgozása megerősítette az István király által szervezett államunkról tanultakat, vagy éppen előkészítette azt. Vi- segrád nemcsak a szép természeti táj kitárulkozását nyújtotta, hanem történelmünk jelentős fejezetét is. Vác és hazánk történelme sok azonosságot mutat, összefonódik. A virágzás és hanyatlás, a fény és az árnyék grafikonja egybeesik. ErintetKérést továbbítunk Ci mseit a Hajtómű- és Meddig gyalogolunk — teszik fel a kérdést a salgótarjáni garzonház lakói, akik így írnak levelükben: „Joggal mondhatjuk a két garzonházra, hogy Salgótarján ékessége. Szívesen mutatjuk az idegeneknek. Sőt, mi több, egyszer-egyszer föl is visszük őket a tetőre, hogy gyönyörködjenek a fejlődő Salgótarjánban. A lakóknak viszont nap mint nap gyalog kell felmenniük. A 140 lakásos, főutcára néző házban két lift van, de az egyik már harmadik hónapja nem üzemel. A másik bármely pillanatban elromolhat. Talán azt is három hónapig javítanak? A lakók korra, nemre való tekintet nélkül kénytelenek lennének 18 emeletet naponta többször végiggyalogolni. Aki járt már itt, az bizonyára tudja, hogy milyen forgalom van, a liftek egész nap, szinte megállás nélkül közlekednek. Különösen 17 óra tájban igyekeznek sokan haza. s előfordul, hogy 15—20 ember is vár félórákat, hogy beszálljon a liftbe. Sajnos, ilyenkor az egyébként hat- személyes felvonóban 10, sőt 12-en is utaznak, nem törődve annak, balesetveszélyességével. Az IKV illetékesei anyaghiányra hivatkozva, nem javítják ki a hibás felvonót. A központi antennát már meg sem merjük emliteni, mert mióta a lakók beköltöztek (harmadik éve), egy órát sem üzemelt! Meglepő, hogy a legjobb vételi viszonyokkal rendelkező épületben, az adóval ellentétes oldalon lakók még az egyes programot sem tudják kielégítően venni. Holott a város más részein már a második műsor vételére alkalmas antennákat szereinek a központi antennákra”. — fejeződik be a garzonház lakóinak levele. X Mindkét panasz kapcsán az Illetékes ingatlankezelő vállalathoz fordultunk, ahol Kiss László üzemvezetőtől a következő információt kaptuk. — A 140 lakásos garzonház Felvonógyár egyik liftje valóban 3 hónapja nem üzemel. Hajtótárcsa- lekopás miatt állítottuk le, mert a baleset veszélye ilyep kopás mellett szinte állandóan fennállt. A javításhoz szükséges függesztőkötéllel, hajtótárcsával nem rendel- kezünk, de számítva a természetes elhasználódásra, még 1974. novemberében a Hajtómű- és Felvonógyárnál megrendeltük a szükséges alkatrészeket. Tudni kell, hogy ennél a gyárnál a megrendelés visszaigazolásának határideje két év! így tehát a visszaigazolás csak novemberre várható. Mivel azonban három hónapja arra a kényszermegoldásra jutottunk, hogy a liftet leállítottuk, már több ízben megkerestük a felvonógyárat az alkatrészek beszerzése ügyében. Ebben a dologban más szervek segítségét is kértük. A közeljövőben a gyár vezetőjét személyesen kívánjuk megkeresni, az ügy fontosságának megfelelően. A szerk. megjegyzése: Jó volna, ha a Hajtómű- és Felvonógyár e fontos közérdekben eltekintene a bosszantóan hosszú kétéves vissza iga- - zolási határidőtől, s a lakók, 1 az ingatlankezelő vállalat és a szerkesztőség kérése nyomán gyors segítséget nyújtana Salgótarjánnak! x A központi televízióanten- j na ügyében megtudtuk, hogy az antennaszerelő csatornában három vonalhiba van, amelyet az építkezés idején követtek el az építők. Ismér- j ve, hogy a garzonház csúsz- ! tatott zsaluzással, betonele- i mekből épült, ezekhez a ve- i zetékekhez hozzáférni szinfe; képtelenség! Az ingatlankeze- | lő vállalat műszaki osztálya a közelmúltban azt a meg- I bízást kapta, vizsgálja meg | annak lehetőségét, hogy a j műszaki átadás során felvetett problémák intézésére ki az illetékes. Ha sem az építő, sem a beruházó, akkor olyan megoldást kell találni, amely az antenna körüli panaszokat végérvényesen megszünteti. Ssemét a parton A közelmúltban Balassagyarmaton tanulmányoztam a város történetét. Köztudott, hogy a történelmi várost a nyár folyamán sok külföldi keresi fel.Sajnos, az Ipolyparton a környék lakosai valóságos dombodat létesítettek, az oda hordott szemétből. Ezzel a várost és Tpoly-partot. is nagy mértékben csúfítják. Azt hiszem, sokkal szebb lenne a parti szemétdomb helyén parti sétányt létesíteni — akár társada’mi munka segítségével is. Üdvözlettel: Krieger István 1174 Budapest. Szilágyi út 82. Jobbágyiban Közösség, közömbösség... tjgy tűnik, a lakótelepi emberek egyre közömbösökké válnak lakóhelyük, környezetük tisztán tartása terén. Mindenki másra hárítja a felelősséget, mondván — van, akit azért fizetnek, hogy takarítson, s miért nem helyeznek el elegendő szeméttárolót. Ez mind igaz. De az is segítene, ha a szülök gyakrabban figyelmeztetnék csemetéiket, vigyázzanak jobban a rendre, mert nekik lenne szebb, tisztább a játszóterük. Vagy, ha a sétáló felnőttek nem ejtenék el olyan természetességgel a csikkeket, papírzacskókat. , • Az is megoldás lenne, ha nem szégyellnék időnként kezükben szemétlapáttal és seprővel levonulni a ház elé, egy-másfél órát rendcsinálással tölteni. Sót, az* hiszem, a közös takarítás a közösségnek is csak hasznára válna. Ami előfordult, az nem megoldás. A minap történt. A szülő felháborodva szólt gyermekére, aki éppen lehajolt, hogy fölvegyen a főidről valamit. — Drága fiam, csak nem fogsz más után szemetet szedni?! — Holott a gyermek ejtette el papírzsebkendőjét. Kérem, ne kövessék a példájukat! Herbst Rudolfné Jobbágyi lenül megmaradtak az építészeti stílusok, a forradalmisá- got hirdető emlékművek. A felszabadulásunk óta épített, országosan is ismert nagyüzemei a dinamikus jelent és a jövőt is mutatják. Gazdag múzeuma, sok-sok fel nem sorolható alkotás, kulturális intézmény, kirándulóhely, strand várja a városba érkezőt, A pajtások mintha érezték volna, hogy e gazdag programot nyújtó táborhelyen nem lesz elég idő a nyitó, és záró tábortűz kultúrműsorának tanulására, ezért — ahogy kitudódott — már idehaza készülődtek erre. A Duna partján nagyon jól sikerült a fellépés. Különösen nagy izgalmat váltott ki az utolsó előtti este megrendezett szellemi vetélkedő, amely ízelítőt adott a vidék múltjáról és jelenéről. A vetélkedő egyéni és őrsi ’ jellegű volt, értékes jutalmakkal. A 84 úttörő felejthetetlen élményekkel tért haza. A kedves hangulatú várost a lakói nagyon szeretik. Megszerették tanulóink is. Már tudom, hogy ez a tábor a legjobban sikerültek között marad meg az emlékezetben. Verebélyl András ált. isk. igazgató Nagy mosás előtt. A közlekedési tábla tilalmat jelöl lovas kocsinak a behajtásra. Talán hiábavaló pocsékolás táblát készíteni a 21 e* útra, ha a Kisterenye előtti fogatosok úgysem tartják számon? Vagy szamár húzza a fogatot? Kinek jó ez? Két óra késedelem — élni u lasst ott csatlakosás Július 29-én a kál-kápolnai vasútállomásról 11 óra 09 perckor induló, Kisterenye állomásig közlekedő személyvonat húsz perc késéssel indult el Kál- Kápolna állomásról, várva a fővonalról érkező csatlakozó vonatot. Ez még érthető, de ami ezt követte, az már sehogy sem. Ugyanis a Recsk— Párád kőrakodó előtt levő jelzőnél a vonat nyolc percig állt, az ott szolgálatban levő forgalmi szolgálattevő mulasztása miatt. Amit igyekezett a vonat a húsz perc késésből behozni, arra itt újból ráhúzott. Ez éppen elég volt ahhoz, hogy a Kisterenyérői Salgótarján, vagy Hatvan felé utazók csatlakozó vonatai elmenjenek. Azok az utasok, akik 13 óra 31 perckor Salgótarján állomásra érhettek volna, így csak 15 óra 13 perckor érkeztek meg és a 14 órakor kezdődő műszakból mintegy két óra hosszát késtek. A Hatvan—Budapest és tovább utazók részére is nagyon kedvezőtlen helyzet alakult ki ezáltal. Igaz, hogy a munkába igyekvők kaptak Kisterenyén a csatlakozás mulasztásáról igazolást és a Bu-; Szurdok püspöki ben dapestre és tovább utazók is; mivel Kisterenye állomás már csak ennyiben tudott a segítségükre lenni. Mondanom sem kell, hogy a sok csalódott utas nem sok jót kívánt a vasútnak! S3 Augusztus 2-án a Salgótarján állomásról 11.40 órakor Induló személyvonat utasai Zagyvapálfalva—Kisterenye között átszállással, autóbusszal közlekedtek. Kisterenyére késve érkezve még újabb fél órát várni kellett. így mondta hat lemaradt utas Zagyvapálfal- ván, és emiatt egy busznak vissza kellett értük mennie, Nyolc autóbusz szállította az utasokat ettől a vonattól Kis- tereoyére. Sehogy sem hihető el, hogy a hat utas miért nem férhetett fel. ? A menetrendszerű személy- szállítással jobban kellene törődni, amelyet bizonyít az is, hogy Salgótarján—Kisterenye közötti út egy óra hosszába került ebben az esetben, a kényszerű várakozással együtt. Szűcs Ferenc Kommunista szombat as óvodáért A szurdokpüspöki termelő- szövetkezetben és az aratásban segítő szövetkezetekben befejezték az aratást- A termelőszövetkezet vezetősége és a szocialista brigádvezetők a tagsággal egyetértésben elhatározták, hogy augusztus 7-én kommunisa szombatot tartanak^ Az így végzett munka értékét a szurdokpüspöki óvodának átutalják és ebből a pénzből pótolják a hiányzó felszereléseket, játékokat. A kommunista szombat jól sikerült! Vezetők, bérelszámolók, könyvelők, brigád vezetők, a szocialista brigádokban dolgozó asszonyok nyolevan- heten kapálták a répát a termelőszövetkezet földjén. A gépcsoport tagjai szalmát húztak, szántottak egész nap. A műhelyben az aratásban részt vett kombájnokat készítették elő a téli javításhoz. Pótkocsikat, traktorokat javítottak a szerelők. Este a munka után a tagság és a vezetőség örömmel állapította meg, hogy ez a kommunista szombat a termelőszövetkezet történeiének egyik legjobban sikerült munkaakciója volt. Juhász Ferenc Szurdokpüspöki Salgóbányán Úttörők és kisdobosok dicsérete A napokban gyermekzsivajtól volt hangos a salgóbányai Jókai utca: az ott lakó és vakációzó gyermekek játékát néhány percre teherautó dudája zavarta meg. A nyolcvanéves Pavlanda néninek vitték a téli tüzelőjét. Látva ezt a gyermekek azonnal munkához láttak. Ki lapátot, ki vödröt, kosarat fogott, s hamarosan a tárolóba került a 25 mázsa szén és fa. Pavlenda néni ezúton is köszönetét fejezi ki a kék és piros nyakkendős pajtásoknak- akik valóban megfogadták a kisdobosok és úttörők hat- pontját ; Ahol tud, segít! Tóth Rudolfot, Tárcsán / Miklóst, Sípos Zoltánt, pék Zsuzsannát és Turcsán Györgyikét illeti a dicséret. — P — Összeállította: Tóth Jolán NOGRAD — 1976, augusztus 12., csütörtök ő
