Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
te* Régmúltról regélő rögök, avagy fölássák Magyarországot IGEN, EGY KIS TÚLZÁSSAL azt is mondhatjuk, hogy a régészek fölássák — föl- ásatják — szinte egész Magyarországot. Fölássák és ki vallatják a múltról meg a régmúltról, mentik, gondozzák, hozzáférhetővé teszik egy-egy történelmi időszak tárgyi emlékeit. Az elmúlt évben különösen megszaporodott az ásatások száma hazánkban; tudatos, tervszerű feltárás folyt minden megyében. Ha minden ásatásról szólni akarnánk, egész könyvsorozatot írhatnánk. Elégedjünk meg ezúttal néhány kiragadott példával, ezek is jól mutatják, milyen emlékekkel üzennek a letűnt századok. Jánoshida és Alattyán határában például több tucat bronzkori sírt tártak fel a szolnoki múzeum szakértői. A sírok egy részében csontvázak, néhányban urnák, a többiben szétszórt hamvak. Háromféle temetkezési mód nyomai egy helyen. Szabadszálláson több mint hatvan avar kori sírt találtak a kecskeméti múzeum munkatársai. A hozzávetőlegesen 1200 éves sírokban öntött bronztárgyak és szürke korongolt kerámiák is feküdtek. Tiszaalpáron bronzkori földvár feltárását kezdték meg tavaly, ebben az évben sánckutatók bevonásával folytatják a munkát.' Természetesen szép számmal akadnak a honfoglaló, majd települt magyarok történetét idéző leletek is. Szűcs Károly, a helyi termelőszövetkezet tagja például szokása szerint munkálkodott fi Tarpai-hegyen levő szőlőjében, amikor a földben furcsa „építményre” bukkant. Kijiívta a nyíregyházi múzeum szakembereit, akik aránylag ritka leletet, lovas temetkezésű női sírt tártak fel. Előkerült egy ugyancsak ritkaságnak számító nagyméretű ezüst díszgomb meg a formáját tekintve a kazár területen ismert kerámiákhoz hasonló agyagedény is. A nemzetiségfői és Ispán- sági székhelyek feltárása •órán miskolci régész dolgozik Abaújváron, a Hemád partján levő földvár maradványainak kibontásán. Az oklevelek egy százötven méter hosszú és száz méter széles földvárról beszélnek, azt mondják, hogy az államalapítás után szervezett ispánsági székhelyek egyike volt. Más feltevések szerint viszont itt keresendő az Aba nemzetség törzsszállása. A kutatók több mint fele mélységben átvágták már a tíz méter magas sáncot, benne megtalálták azt a tölgyfából készített rekeszes faszerkezetet, amelynek közeit földdel töltötték ki. A sánc átvágása után a megerősített helyen belüli települést kutatják majd. HA MÁR AZ ISPANSÄGI székhelyeknél tartunk „ugorjunk” át Somogyba. „Pannóniában az Űr megtestesülésének 1091-ik évében, annak VIII. indioatiojában dicsőén uralkodó László nevű királya idejében az egyház egy királyi apátsággal gyarapodott. Azt a helyet pedig, melyet Isten szeplőtelen egyháza részére kiválasztott Sirriichnek nevezik, mely egyike az ország legelőkelőbb városainak (nobilissima um bium terrae)” — olvashatjuk — latinul — abban az 1091- ben kelt alapítólevélben, amely a mai Somogyvár község területén létesített apátságról szól. Somogyvár akkori birtokosa, Széchenyi Imre gróf már 1895-ben megjelentetett a Vasárnapi Üjságban bizonyos képieket a birtokán talált három faragott kőről, amelyeket beszállíttatott a kastélyába. Még abban az évben helyszínre utazott Gerencze Péter, s a falak mellett leásogatva próbálta megállapítani azok nyomvonalát. Ezt a feladatot az adott lehetőségekhez képest szépen meg is oldotta. 1897- ben az Archeológiái Közlönyben megjelentette az alaprajzot- (Hatalmas, 1100 négyzetméter belső alapterületű bazilikáról van szó.) Aztán több mint hetven éven át más n^m történt. Legalábbis a régészek részéről. Mert a környékbeliek „dolgoztak”. A XIX. század elején még tizennégy láb magas falak álltak a Kupavár hegyen, ahol a lelet található, ezt 1950-ig elhordták a környező falvakba építőanyagnak. Sokszor kocsiszámra vitték. A somogyvári ásatás ma a Magyar Tudományos Akadémia kiemelt feltárásai között — ott is előkelő helyen — szerepel. 1972-ben Somogy megyébe költözött dr. Ba- kay Kornél, aki korábban egy évtizedet töltött a Régészeti Kutatóintézetben, hogy ezt a feltárást vezesse. Vonzotta a feladat. S röviden összefoglalva: az érkezésekor bozótos, cserjés, törmelékkel borított területen azóta kiásta a bazilika A salgótarjáni nemzetközi művésztelep kiállításáról A harmadik salgótarjáni nemzetközi művésztelep kiállítása szeptember közepéig várja a látogatókat. Közben elkezdődik az új, az 1976—77-es oktatási év. Benépesülnek az iskolák, így a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium is, amelynek falmaradványait. A történél- aulájában rendezték a tárilllyés Gyula Mákgubók mi Magyarország legnagyobb XI. századi bazilikái között szerepel. Vele együtt feltárta a bazilikához tartozott benedekrendi szerzeteskolostort. Somogyvár a törökök „érkezéséig” megyeszékhely volt —, tehát világi székhely is — ispánsági palotával. Várható, hogy ez is jól szemlélhetően elénk tárul az ásatások befejezéséig. Végül még egy nagy vargabetű, át a Tiszán túlra. Dr. Németh Péter hét végi munkával tárta fel — és 1975- ben fejezte be. — a Szente- Mágócs nemzetség ispáni központját Szabolcs községben. Az utóbbi évek leggazdagabb honfoglalás kori emlékei kerültek elő. • Feltárult a X. században emelt földvár sáncszerkezete, előbukkant a két kapu maradványa. 1975. áprilisában, tereprendezés közben pedig sírokat bolygatott meg az eke, s egyikből aramyveretű szablya meg ezüst tarsolylemez került napvilágra. Alighogy a szabolcsi ásatás befejeződött, a nyíregyházi múzeum egy másik régésze, dr. Magyar Kálmán, „kiköltözött’ az Ecsedi-láp- hoz, Nagyecsed határába. A környéken volt a XI. században Szabolcs-Szatmárba települt Gut-Keled nemzetség ősi fészke. (A Gut-Kele- dek Orseoló Péter király testőr-parancsnokai voltak, s ez jelentős tisztségnél^ számított akkoriban.) Amikor ott jártunk — nyár végén —, Magyar Kálmán körbemutatott egy dombtetőről: „A környéken csaknem minden dombbon kisebb falu, templom, vagy egyéb építmény maradványai rejtőznek”. A dombon kisebb falu, temp- félig már „megvallatta” XX. századi kegyúri monostor körvonalai bontakoztak ki az ásó-lapátoló emberek szorgos munkája nyomán SOKFELE HASIT A FÖLDBE az ásó, koppan a csákány, a lapát, fürgén mozgó ecsetek nyomán homokszemek peregnek, kövek, sírok, tárgyak bukkannak elő, mélyül az árok, a gödör, a kihányt földből új dombok nőnek: régmúltról regélnek a rögök. E munkák nyomán a társtudományok se Szemelte, érlelte a mák fekete sok gondolatát. Most zörgeti, már zörgeti. A szél segít neki. Rázza — mily ős csönd ellen ö? — mint csörgőjét a csecsemő; füleli, újra csörgeti. A szél segít neki. Jogar, mellyel király legyez; kézigránát, még fanyeles; szenteltvíz-szóró, hinteni — A szél segít neki. De volt gyümölcsünk is a mák, i tiltották pedig az anyák. Vágtuk a kontyos koponyát fakardos katonák. Épp mert csak lopva lehetett, nyitogattuk a fejeket; faltuk a fekete velőt, ifjú emberevők. Itt van a nyár, érlel a nyár, zörgeti főnket a halál; füleli, mivel van teli — A szél segít neki. hozzánk a múltunk, részleteiben is jobban kirajzolódik latot Egy hónapon keresztül — augusztus közepéig — a nemzetközi művésztelep négy külföldi és négy hazai résztvevője dolgozott az épületben, a hegyen, a csöndes tantermekben. Itt készült alkotásaikat láthatják most a kiállításon az érdeklődők. Szabó Erzsébet Csehszlovákiából, Vulekovic Branislav Jugoszláviából, Nistor Coita Romániából, Jerzy Przybyl Lengyelországból érkezett egy hónapra Salgótarjánba, A művésztelep hazai résztvevői voltak: Fábián Gyöngyvér, Seres János, Szentgyörgyi József és Hibó Tamás. A kiállítás alapján úgy tűnik, az idei művésztelepen tartalmas munka folyt. Kevesebb volt az úgynevezett kötött program, több idő jutott munkára. A tárlat anyaga bizonyítja. Nemcsak mennyiségileg, minőségileg is megfelel a várakozásnak az anyag. Természetesen, nem kerülhető el itt sem bizonyos félig-meddig „kötelezőnek” vélt témaválasztás. A kötetlen tematikában kicsit a kelleténél is gyakrabban szerepel a nógrádi táj. Megbocsátható a téma, hiszen az ideérkezett vendégeket vizuálisan is megragadta a nógrádi táj finom domborzati rajza, a természeti környezet hullámzása. Ezek a vonulatok — egyik résztvevő találó megjegyzése szerint — már nem dombok, de még nem hegyek. Éppen ez adja a nógrádi táj szelíd varázsát, amely a lapokon, vásznakon újra fel-feltűnik. Megkapóan fogalmazta meg ezt például Szabó Erzsébet Vasárnap és Palóc táj I., II. című lapjain. De ide sorolnám a másik két művet, a Földeket és az Estét is. Mindegyiken a táj lágy, nőies bája, a vidék öröme for galmazódik meg. A Vasárnap című lap némi — ugyan nem új, de kedvesen „írt” — „mitológiát” is tartalmaz, amely kicsit meseszerű, lepkével, kossal, madárral, növényi rajzzal, s emberrel. Merőben más a romániai Nistor Coita grafikája. A Kézirat jelek című sorozata kompozicionális problémákat feszeget, s old meg sikerrel. Ugyancsak a kom. •; iNistor Coita: Tendencia. gítségével — közelebb jön\ pozíció foglalkoztatja a mű•. rí .../II _'______i _ _ .„z_. j in v észt a Tendencia című lapon, amelyet szemlélve néhazánk és népünk története, mi intellektuális izgalomban M. I. is részünk lehet, amennyiHibó Tamás: Teraszon. ben kíváncsiságunk kellő képzelőerővel párosul. ■'•Nistor Coita kompozíció« kísérletei mindazonáltal »figyelmet érdemelhetnek, sajátos színt jelentenek az egyébként inkább hagyományosabban fogalmazott anyagban. Jerzy Przybyl Giccs és Koleda című lapjai közül az előbbi érdekesebb, ameny- nyiben a nyilvánvalóan „giccses” téma korszerű feldolgozására vállalkozik. Azt hisszük, a célt elérte, mint eddig, ezután is tudjuk, hogy egyik téma sepr giccses önmagában, sem a naplemente, sem a forrásból iszogató szarvas. A giccset is az ember „fedezte fel”, illetve kéWeöres Sándor: VÍZÖNTŐ Erdei forrás, remegő tükör, Hová haladsz a sűrűből? — Távoli, sík vidékre, Nagy folyamok medrébe. — Sziklai zuhogó, égi álom, Merre szökeilsz a kopárságon? — Völgyek, dombok közébe, Tág tenger közepébe. — Alföldi kút, tanya árnyán, Nem unod egyhelyt szolgálván? — Felhővé tornyosulok, villámok, a mélybe lehullok. Pabio Picasso öröksége A nagy művész, Pablo Picasso örökségében 1885 festmény és 7089 rajz szerepel, összesen 1,2 milliárd frank értékben — jelentette be Grasse örökösödési ügyekkel foglalkozó bírósága. A festő hagyatékának leltárát közel három évi munkával készítette el Maurice Rheims és számos munkatársa. A festmények értékét 760, a rajzokét 100 millió frankra becsülik. A katalógusban az említetteken túl szerepel még 3222 kerámia (13,5 millió frank). 1723 rézmetszet és 17 411 vázlat (90 millió frank), 1228 szobor (101 millió frank), 453 litográfia és 6121 vázlat (36 millió frank-) 181 linóleummetszet és 3176 vázlat (9 millió frank), továbbá 8 szőnyeg ég 11 falikárpit. Tamás István: Mustot" mérő őszben kibuggyant áfonya szerelmet simára vasalt féltett kis kendőddel mit sohasem adtál mit sohasem kértem felitattam S mind a négy. sarkából kifejtettem nevem S látod • ^ a csipkék vájta ■ tüzes barázdákat késő virágok1 lepik énekemben szítl, nem a természet. Tanulságnak ugyan nem túl sok ez, dehát maradhatunk ennyiben ennél a lapnál. A Koleda népi hangvételét a magyar grifikából időnként túlságosan ismerjük. Vulekovic Branislav nógrádi tájakat festett, kellemes koloritja, népszerű fogalmazása, képeinek áttekinthető szerkezete meglepetést ugyan nem olfoz, de a szemnek csöndes örömet nyújt. A hazai résztvevők közül drámai, feszültséget hoz Szentgyörgyi József. Menekülés, - Fúj a szél. Tengernél című képei, d'’ grafika] lapjai is arról "anak, hogy a fiatal mű elevenen foglalkoztaja a körülményeivel meg nem alkuvó ember, illetve a küzdő ember lelkiállapotának váltakozása a szikár, vagy komor, nehéz természet környezetben is. Távolról sem derűs képeket festett Salgótarjánban Szentgyörgyi József, de úgy tűnik, értékes hónapot töltött itt. Ugyancsak komorabb, de mindenképpen Salgótarján mélyebb megragadásának igényével készült a grafikus Hibó Tamás két festménye, a Vihar Salgótarján felett és a Teraszon. Ügy véljük e képeken végre nem az unalomig ismételt felszínes városképet kapjuk, hanem valamit a feszültségtől sem mentes város „leikéből”. Amelynek, persze, ennél több rétege lehet. Fábián Gyöngyvér képein a mitológia, a tenger és sziklák finom újrafogalmazása ragad meg. Érthető ez, hiszen Fábián Gyöngyvér gö- rögonszági útjának megfogalmazásával foglalkozik, kelllemes, biztos kézzel alkalmazott festői modorban. Seres János nógrádi tájai, ablakkivágásai színeikben találóak, kompozíciójukban biztosan építettek. Tóth Elemér t
