Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-03 / 182. szám
Elszállítják a sebesülteket Teli Zaatarból Hasson El-Kholt, az Arab Liga libanoni különmegbi- zottja hétfőn bejelentette, hogy a Teli Zaatar menekülttábor sebesül tjeinek elszállítása kedden megkezdődik. Az Arab Liga szóvivője szerint El-Kholi a bejelentést megelőzően a jobboldali erők kezén levő keleti városrészben járt- ahol kapcsolatba lépett a sebesültek elszállítását eddig minden alkalommal megakadályozó jobboldali erők vezetőivel. A nyugati hírügynökségek beszámoltak a libanoni pénzügyminisztérium egyik magas rangú vezetőjének haláláról. Khalil Szalemet pénteken rabolták el ismeretlen tettesek. Meggyilkolásának körülményei mindeddig tisztázatlanokA UPI közölte, hogy hétfőn a déli országrészben folytatódott a palesztinai fegyveresek és szövetségeseik heves összecsapássorozata a szíriai csapatokkal. A legsúlyosabb harcok Szidón déli kikötőváros közelében folytak- Ugyancsak fellángoltak a harcok Bejruttól északkeletre a keresztény erők és a szíriai csapatok által ellenőrzött területeken. Kisebb méretű ösz* szecsapásokról érkezett hír Tripoliból is. Gyakorlatilag Bejrút az egyetlen hely. ahol viszonylagos nyugalom vanCeausescu a Szovjetunióban Az SZKP Központi Bizottságának meghívására .üdülésre a Szovjetunióba érkezett Ni- colae Ceausescu. a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnökeCeausescu felesége kíséretében látogatást tett a Moldavai Szovjet Szocialista KöztársaságbanHétfőn Kisinyovban. a Mol- davai Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában Ceausescu és a szovjet köztársaság vezetői megbeszélést folytattak- A beszélgetés során Ivan Bogyul. az ÖZKP Központi Bizottságának tagja, a Moldavai KP Központi Bizottságának első tikára tájékoztatta a vendégeket arról, hogy a moldáviai nép milyen eredményeket ért el a kommunista építésben és mit ként szervezi az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak végrehajtásával kapcsolatos munkájátLázár György Varsóban (Folytaiig l. oldalról) A tanácskozáson Lázár György miniszterelnök részletesen tájékoztatta vendéglátóit a Magyar Népköztársaság belső helyzetéről, sokoldalúan. részletesen vázolta a hazánkban folyó szocialista építés körülményeit. majd értékelte a kétoldalú kapcsolatok alakulását, különös tekintettel a gazdasági együttműködés kérdéseire. Piotr Ja- roszewicz. a -lengyel minisztertanács elnöke ugyancsak ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. és a vendégek tájékoztatására elemezte a lengyel gazdasági helyzetet- A megbeszélés során szóba kerültek mindazok a kérdések, amelyek a miniszterelnökök 1974- évi budapesti találkozója óta jelentkeztekA kétoldalú együttműködés kérdéseinek megvitatása során elsősorban a politikai kapcsolatokról esett 6zó. A felek megállapították. hogy kaposolataikat a kölcsönös barátságon és a célok azonosságán alapuló bizalom és szoros együttműködés jellemzi. A két küldöttség között elvi és politikai kérdésekben teljes1 volt a nézetazonosság- A gazdasági kapcsolatok helyzetét a tárgyaló felek kedvezőnek ítélték. Szó esett az 1976—1980- évi gazdasági együttműködési és árucsere-forgalmi előirányzatok teljesítésével kapcsolatos kölcsönös feladatokról és több- a kapcsolatok bővítését szolgáló javaslat hangzott el- A tárgyaló felek úgy ítélték meg. hogy időszerű az 1980 utáni gazdasági együttműködés irányainak és lehetőségeinek kijelölése is. A tárgyalások folyamán megállapították, hogy a kulturális. tudományos és oktatási együttműködésünk tervszerűen és eredményesen fejlődik- Állást foglaltak a felek amellett, hogy kölcsönösen további erőfeszítéseket kell tenni, hogy népeink még jobban megismerjék egymás kulturális értékeit. A magas szintű találkozók gyakorlatának megfelelően megvizsgálták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint azokat a körülményeket. amelyek közepette a két testvérország a fejlett szocialista társadalom építését folytatjaA plenáris tárgyalások kedden folytatódnak, ugyancsak kedden miniszterelnökünk kíséretének tagjai partnereikkel folytatnak megbeszéléseket. A tárgyalásokat az őszinte- baráti, légkör- az együttműködés i fejlesztésére irányuló készség jellemzi- Mindkét fél annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdasági együttműködésre még számos, mindkét ország javára kihasználható lehetőségire j- lik- A területek vizsgálatával folytatódnak a tárgyalások. Lengyelonzáfíi levél Neptun kedvence Egyáltalán nem csodálkozom, hogy a soproniak vagy a debreceniek, a kaposváriak vagy a kecskemétiek nyári úticélul a Balti-tenger helyett az Adriai-, a Fekete-tengert, vagy éppen a Balatont választják. Bár a Balti-tengerpartot bársonyos fövenyű strandok, kilométereken át húzódó pompás fenyőerdők szépítik, viszont a hideg tengervíz igen sok turistát arra késztet, hogy más helyet válasszon nyári üdülésre. Ismétlem: nem csodálkozom, hogy a magyarok alig jönnek ide hozzánk északra, én viszont minden alkalmat kihasználok, hogy elsősorban a Gdanski-öböl környékére eljuthassak. Tudom, elsősorban azért, mert lengyel vagyok. De nem' csupán ez az oka; inkább az, hogy ezen a tájékon igen nagy változások mennek végbe, amelyeket leginkább csak közelről értékelhet az ember. Gdynia Lengyelország világra nyíló első kapuja, amelyet a százéves német rabság után éppen fél évszázaddal ezelőtt építettek ki a 72 kilométer hosszú tengerparton. Köztünk vannak még, akik emlékeznek arra az időre, amikor a több mint 200 ezer lelket számláló város helyén halászfalucska állt, a modem kikötő helyén pedig mocsár tocsogott. A Balti-tengerparti Gdynia kikötője — az átra- kodási forgalmat tekintve — már 1933-ban egyike volt a legnagyobbaknak. Egykoron ezt a várost 60— 80 ezer lakosúra tervezték. Napjainkban a 230 ezerhez közelít. És ennek az oka nem a teryzők szegényes fantáziájában keresendő, hanem abban, hogy Gdynia alapításakor nem számoltak, mert nem számolhattak a tengergazdaság hatalmas népgazdasági szerepével a szocialista Gdynia Lengyelország világra nyíló kapuja, élénk forgalmú tengeri kikötő. viszonyok között. A fél évszázados Gdynia történetének 30 esztendeje viszont már a szocializmusban íródott. És a városnak, kikötőjének a háborús pusztításokból való újjáépítése szintén a szocializmus műve. Gdynia kikötőiének földtani viszonyai lehetővé teszik, hogy az öbölben hatalmas konténerkikötőt is építsenek. Nincs messze az idő, amikor a rakodópartok már messze benyúlnak a tengerbe. Mindez nem elég! Döntés született arra, hogy új nagy kikötőt építsenek; ez az északi kikötő a legnagyobb balti-tengeri hajókat fogadhatja majd, elsősorban azokat, amelyeknek szállítmánya szén, ércek, kőolaj. Az északi kikötő az egész lengyel társadalom szorgalmával épül, teljes kapacitása évi 70—80 millió tonna áru! — De ez már egy másik téma, amely- lyel egy újabb levelemben szeretnék majd foglalkozni. Visszatérvén Gdyniához: ezt a tenger melléki, fehér kövű, elegáns szépségű várost aligha fenyegeti „trónfosztás”. Lakosai nem engedik elsősorban, 'gyáraiból nagy befogadóképességű, korszerű hajók egész sorát bocsátják vízre, igen gazdag tapasztalataik vannak az áruk ki-, be- és átrakásában, amellyel nemegy nemzetközi hírű szállíttató tetszését nyerték meg. Az a tény, hogy Gdynia ragaszkodik sok évtizedes jelzőjéhez; Lengyelország tengeri fővárosa,' csak erősíti a város és kikötőjének pozícióját, ugyanis éppen itt, és nem a másik két nagy kikötőben, Gdanskban és Szczecinben van az INSA, a szocialista országók Hajófelszerelési Vállalkozók Nemzetközi Társaságának a vezetősége. Az INSA-nak Magyarországon és Lengyelországon kívül tagja a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, az NDK, Kuba és Jugoszlávia. Lengyelország 500 kilométer hosszú tengerpartján tehát a tenger jóságos istenének, Neptunnak kedvence továbbra is Gdynia. Ez az oka annak, hogy bármikor alkalmam nyílik rá, ha csak rövid időre is, ellátogatok Gdyniába. * Varsó, 1976. július 31. Marék Burczyk Kína újabb földrengésekre Lázár György a kormány el nőké hivatalos látogatásra Varsóba érkezett. A képen: a magyar kormányfő Piotr Jaroszewlcz lengyel miniszterelnök társaságában elvonul a dísszázad előtt. A kínai külügyminisztérium hétfőn reggel újból figyelmeztette a Pekingben működő külképviseleteket arra, hogy a múlt szerdaihoz hasonló nagyságrendű földrengésekre lehet számítani. A külügyminisztérium megismételte, hogy a kínai hatóságok segítségére lesznek a fővárost, illetve az országot elhagyni szándékozó külföldieknek. A hét végén összesen százszamit tíz utórengést regisztráltak Tangsam körzetében; a rengések erőssége minden esetben meghaladta a Richterskála szerinti négyes. 5 alkalommal pedig az ötös fokozatot. Az utórengések epicentruma mind közelebb esik a fővároshoz. Az Űj Kína beszámolója szerint a katonai egységek igen veszélyes körülmények között, éjjel-nappal dolgoznak a sebesültek körházba szállításán, az utak, vasúti vágányok, hidak és a távközlési hálózat helyreállításán. A mentőosztagok számos tagja a munkálatok során életét vesztette. A hírügynökség beszámolt arról is, hogy a másfél milliós Tangsan legnagyobb szénbányájában az éjszakai műszakban a föld alatt dolgozók többsége megmenekült és sértetlenül feljutott a felszínre. Most, amikor Helsinki első évfordulójának megünneplésére készülünk, nem felesleges emlékeztetni rá: a legnagyobb szervezett erő, amely e tanácskozásért küzdött, az európai kommunista mozgalom volt. A kezdeményezés a szocialista közösség országainak kommunista és munkáspártjaitól indult ki és óriási munkát végeztek a közvélemény mozgósításában az európai tőkésországok testvérpártjai is. Ezek az egybehangolt erőfeszítések tették lehetővé az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának megtartását a legmagasabb szinten. Napjainkban az európai kommunista és munkáspártok a helsinki eredmények elmélyítésén, az ott elért sikerek továbbfejlesztésén munkálkodnak. És aligha lehet túlbecsülni annak a jelentőségét, hogy a testvérpártok a továbbfejlesztés dolgában egyhangúan elfogadott berlini dokumentumukban azonos következtetésekre jutottak. Melyek a következtetések sorában különösen fontosak? Mindenekelőtt egyetértettek abban, hogy Helsinki is példázza; a legbonyolultabb európai és nemzetközi problémákat meg lehet oldani valamennyi érdekelt részvételével, a teljes egyenjogúság alapján- Igen lényeges a megállapítás, s az azóta eltelt időszak is bizonyítja, hogy a záróokmány ajánlásai nem valósulnak meg maguktól és tékony intézkedéseket tartalmaz az enyhülési folyamat elmélyítéséért. Az intézkedések első köre a fegyverkezési hajsza megszüntetésére vonatkozik. Egyebek közt felszólítja az államokat — elsősorban az atomfegyverekkel rendelkező, nagy körbe tartoznak azok a javaslatok, amelyek az atomháború megakadályozására irányulnak. Alig több, mint két héttel a tanácskozás után újabb előrelépés tör. tént azon a téren: a Moszkvában - aláírt szovjet—francia dokumentum igazolta, / Berlin és a párbeszéd NÓGRAD - 1976. augusztus 3., kedd automatikusan. A Helsinkiben kötött megállapodások hatékonysága annál nagyobb lesz, minél sikeresebben tudják mozgósítani a kommunista és munkáspártok a kontinens valamennyi békeszerető és demokratikus erejét, a néptömegeket. A dokumentum mélyrehatóan elemzi az enyhülésért és a társadalmi haladásért vívott harc dialektikus egységét. Megállapítja, hogy a békés egymás mellett élés kedvezőbbé teszi a harci körülményeket azok számára, akik az igazságosabb társadalomért, akik a szocializmusért küzdenek. A kommunista és munkáspártok olyan munkaprogramot dolgoztak ki dokumentumokban, amely reális és hakatonai potenciájú országokat — a katonai költségvetések rendszeres csökkentésére. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a Szovjetunió már hónapokkal korábban ennek a felhívásnak szellemében járt el, s rendkívül nagy önmérsékletet tanúsított katonai költségvetésének elkészítésénél. A folyó költségvetési évre érvényes szovjet katonai költségvetés százalékosan még valamelyest kisebb is az előző esztendeinél, ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok rekord ugrással 112 milliárd dollár fölé emelte katonai kiadásait! Nyilvánvaló azonban, hogy ilyen helyzet hosszabb időszakon át nem tartható fenn, s a mérsékletre a másik félnek is hasonló módon kell válaszolni. Ugyancsak ebbe a£ első hogy ilyen intézkedések lehetségesek és kölcsönös jószándék esetén elérhetők. A javasolt intézkedések egy második köre a fasizmus gyökeres kiirtására, a demokrácia és a nemzeti függetlenség kivívására és megvédésére vonatkozik. Harminc évvel azután, hogy a kommunisták és demokraták hősi harcra kényszerültek a fasiszta ellenforradalommal szemben Spanyolországban, minden jel az utolsó európai fasiszta rezsim közeli végére mutat. A kommunisták azonban az antifasisztademokratikus küzdelem kérdését nem szűkítik le Spanyolországra. Valódi demokratikus fejlődésre hívnak fel olyan államokban, mint Portugália, Görögország, amelyekben megdöntötték a fasiszta, ultrareakciós diktatúráit. Ott is és más európai tőkésországokban is a demokratikus jogok védelméért és kiterjesztéséért szállnak síkra, hogy a burzsoázia ne tudjon az egyetemes békét is veszélyeztető diktatúrához folyamodni. A javasolt intézkedések harmadik köre egyebek közt a népek közötti kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére, a kulturális, tudó. rnányos együttműködésre vonatkozik. Igen lényeges annak hangsúlyozása, hogy véget kell vetni a gazdasági kapcsolatokban a diszkriminációnak, s minden állam számára biztosítani kell a legnagyobb kedvezményt. A kommunista és munkáspártok dokumentumának jelentősége elválaszthatatlan a történelmi perspektíváktól, lehetőségektől és felelősség- érzettől. Attól, hogy a kontinens minden lakóját érintik a javaslatok említett és további „körei”. Éppen ezért hatékony összefogásra hív fel a berlini okmány, mozgósítani kívánja a tömegeket a párbeszédre és az akcióegységre. Vajda Péter !
