Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-13 / 191. szám

■ Bemutatjuk ...az Országos Műemléki Felügyelőséget Honismereti nyári egyetem N y íregyházán MÁSODÍZBEN rendezte meg a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Szabolcs- Szatmár megyei szervezete a Szabolcs-Szalmár megyei Ta­nács művelődési osztálya, a Hazafias Népfront Országos Honismereti Bizottsága köz­reműködésével a honismereti nyári egyetemet Nyiregyhá- zán, a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskolán. Az or­szág minden részéből összese- reglett 42 résztvevő két héten keresztül ismerkedhetett Sza- bolcs Szatmár megye irodal­mi-történelmi nevezetessegei- vel, a rnegvében található Rákóczi-emlékhelyekkel. Szín­vonalas előadásokat halinat- tak a résztvevők a Rákóczi" szabadságharc történetével, politikai, gazdasági kérdései­vel, valamint Szaboles-Szat- már még ve történetével kap­csolatban. Az 1976- július 26-tól au­gusztus 7-ig tartó nyári egye­tem dr. Margócsy Józsefnek, a tanárképző főiskola főigaz­gatójának megnyitó beszedő­vel kezdődött. Autóbuszos városnézéssel folytatódott a program, mely dr. Németh Péternek, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatójá­nak ' értő kalauzolása mellett zajlott. Tájékozódtak a nyá­ri egyetem hallgatói Nyíregy­háza fejlődéséről, gazdasági, kulturális eredményeiről. Megismerkedtek Nyíregyháza és Nyíregyháza-Sóstó jelen­tős objektumaival. A Nyírség, Szabolcs-Szatmár megye nevezetességeinek megismerését szolgálták a jól szervezett, tartalmas kirándu­lások. Július 29-én. Kisvárda. Vásárosnamény, Esze Tamás és Bajcsy-Zsilinsaky Endre’ szűkebb hazája, Tarpa, Csaro- d’a, Tákos volt az Útvonal- Maradandó élményt jelen­tett mindnyájunknak a kis* várdai vár, a csodálatos csa­rodai, tákosi templom, meg­tekintése. Sétáltunk a Tisza. Csaroda-patak partján, gyö­nyörködtünk a „szőke Tisza” habjaiban. A július 30-i kirándulás ke­retében a máriapócsi terme­lőszövetkezettel, a máriapó­csi templommal, a nyírbátori múzeummal, és a csodálatos nyírbátori csarnoktemp lom­mal ismerkedtünk. AUGUSZTUS 1-ÉN fakulta­tív kirándulás keretében is­merkedtek a nyári egyetem résztvevői a csehszlovákiai Borsi és Kassa II. Rákczi Fe­renccel kapcsolatos neveze­tességeivel. A kegyelet koszo­rúját helyeztük el a fejedelem késő reneszánsz stílusban, épült szülőházának falán, majd Kassán a résziben autó­buszos, részben gyalogos vá­rosnéző séta során láthattuk a város nevezetességeit- A k ssai dómban Rákóczinak és bujdosótársainak mauzóleu­mában elhelyeztük koszorún­kat, és emlékeztünk a nagy fejedelemre, a Rákóczi-sza- badságharcra. A nyári egyetem követke­ző kirándulásának színhelye Vaja volt, ahol megnéztük az Esze Tamás és Vay Ádám hagyatékából berendezett ki­állítást, a templomot, Vay Adóm síremlékét a családra emlékeztető templom kertjé­ben. Meghallgattuk Észté Ta­más főigazgatónak, a vaiai Rákóczi'kori kutatóközpont­ról. ég Molnár Mátyás múze­umigazgatónak a Szabolcs- Szatmár megyei Rákóezi-ha- gyományról szóló előadását. Utunkat folytatva Tunyog- matolcson Zalka Mátéra és Petőfi Falu végén kurta kocs­ma című versének keletkezé­si helyére emlékeztünk. Fe­hérgyarmaton át Túristván- diba érkezve megnéztük a mű­ködő vízimalmot, és az itt két évig iskolába járó Móricz Zsigmondra, majd Szatmár- csekén Kölcseyre emlékez­tünk. Megtekintettük a Köl- csey-emlékszobát, szobrát, síremlékét, a védetté nyilvá­nított szatmárcsekei temetőt, majd Petőfi Tisza című versé­nek keletkezési helyét. (Kisar közelében) Kirándulási programunk augusztus 4-én Szerencs (vár) Sárospatak (vár, templom, nagykönyvtár), Tokaj (vár), megtekintésével fejeződött be. Ezek a kirándulások jól szolgálták a vendéglátó me­gye alapos megismerését amellett, hogy a történelmi, irodalmi nevezetéssegek, Rá- kóczi-emlékhelyek megtekin­tésével szakmai ismeretünk is bővült. Az előadások — amelye­ket a téma. a megye alapos ismerői: R. Várkonvi Ágnes, Köpeczi Bála, Benda Kálmán. Hopp Lajos, Galavics Géza, Bán Imre, Margócsy József, Katona Béla. Hársfalvi Pé­ter, Balogh -stván tartottak, — eredményezték, hogy szak­mai ismeretekben is gazda­godva térhettünk haza. A Há­la ócz t -sza badsá gh arc na k, a megyeszékhely történetének újabb területeit ismertük meg, és emlékeztünk a 150 éve szü­letett Vasvári Pálra. MINDEN kezdeményezést, amely hazánk, a hon alapo­sabb megismerését szolgálja, örömmel lehet üdvözölni. Mindnyájunk feladata, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy lehetősége­inkhez képest megismertes­sük szűkebb hazánkat az ér­deklődőkkel. Nyíregyháza ezen a téren élenjár, hiszen a II. honismereti nyári 'egye­tem mellett a IV. országos honismereti akadémiának is otthont adott 1976. júliusá­ban. Leblanczné Kelemen Mária Több könyvet vesznek Mai tévéajánSalunk A Nógrádi Szénbányák egy­re 'fokozottabb gondot fordit a dolgozók kulturális igényei­nek kielégítésére, műveltségi szintjének emelésére. Ennek egyik bizonyítéka a Kossuth Könyvkiadó megyei kiren­deltségével kialakult kapcso­latok szorosabbra fűzése, amelynek eredményeként az NSZV szocialista brigádjai vállalták, hogy az idén a ta­valyinál nagyobb értékben vá­sárolnak könyveket. Felaján­lásuk 40 ezer forint értékű politikai, elméleti, ismeretter­jesztő és szépirodalmi könyv ♦ megvásárlására szól. 81.20: SZOBORTEMETÖ. Dokumentumfilm — L rész. A három részből álló film nem sorolható a hagyományos képzőművészeti ismeretter­jesztő filmek közé. A doku­mentumfilm elemei mellett a riportfilm és a klasszikus kis- film néhány jellemzője is megtalálható a háromrészes filmben. Zolnay László 1974. februárjában találta meg azokat a szobrokat a Budai Várban, melyek feldolgozásá­nak nemcsak művészettörté­neti, hanem kultúrhistóriai következményei is vannak. Az első rész a rá találásról, az első hetek izgalmas esemé­nyeiről szól. A másodikban a restaurálás és a művészet- történeti összehasonlító mun­ka nehéz és fáradságos folya­matát kíséri figyelemmel a film. A harmadik rész a munkák összefoglalása 1975. nyarán. De itt csak a film ért véget, a kutatómunka még számos érdekes megle­petést tartogat Egy ország nemzeti kultú­rájának megőrzése gyakran bizonyos áldozatokat követel. A műemlékvédelem pedig ál­dozat, amennyiben a befekte­tett összeg nem térül meg úgy, mint, egy üzleti vállal­kozásban. A magyar műemlékvédelem első intézménye 1872-ben ala­kult. A kis létszámú szervezet, no meg a nem elég hathatós törvények következménye volt, hogy az akkori egész történeti Magyarországon mindössze öt­ven műemléket tartottak szá­mon. Akkor érzékelhető iga­zán, mennyire kicsi ez a szám, ha szemügyre vesszük a mai védett állományt: tizen­hat város és három falu egy- egy része (általában a tele­pülés magja), csaknem két­ezer műemlék, kishíján hat- zer műemlék jellegű és mint­egy ezer városképi jelentősé­gű épület áll védelem alatt. A földrengés áldozatává lett zsámbéki templom 1879-es konzerválása volt az első va­lóban műemlékvédő — és nem átépítő rekonstrukció, ez a tö­rekvés, azaz az épületeket megőrző és nem átformáló munka voltaképpen csak a harmincas években folytató­dott az esztergomi királyi pa­lota feltárásával. Az igazán hathatós műem­lékvédelmet a felszabadulás után az Elnöki Tanács egyik első törvényerejű rendelete biz­tosította. A fejlődés akkor gyor­sult meg igazán, amikor a műemlékek védelme az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium feladatává lett. Ki­alakult egy olyan korszerű szervezet — az Országos Mű­emléki Felügyelőség —, amely egyedülálló Európában. Az OMF részint hatóság, ilyen­formán tehát a védett épüle­tekkel kapcsolatos intézkedé­seit be kell tartani, részint pedig egy tervező- és kivitele- zögárdával rendelkező tu­dományos Intézet. Az OMF szakemberei régészeti feltárá­sokat és művészettörténeti ku­tatásokat végeznek, saját épí­tészgárdája tervezi, és mint­egy ezer főből álló részleg ki­vitelezi a helyreállitásokat. A magyarországi műemléki anyag nagy részét letarolták a történelem háborúi, múl­tunk legkiválóbb emlékeit — a középkor, sőt a reneszánsz idejéből — a föld alól kell feltárni, későbbi építkezések mögül kihántani; igen fon­tos tehát, hogy a feltárt em­lékanyag tudományos hiteles­séggel nyerje vissza eredeti megjelenési formáját.­......... ' 1 1— ■ ­■ ' ' ■ ' ' ............................................ ■ ■ ­A .városméretű műemlékvé­delem lakóházak százait hoz­ta napvilágra, Buda műemlé­ki területéinek csaknem teljes helyreállítása megtörtént, Sop­ron belvárosa 1977-ben lesz látható teljes pompájában. Eger, Pécs, Székesfehérvár és Vác követi ezeket. Igen lényeges feladata az Országos Műemléki Felügye­lőségnek, hogy ezekből a te­lepülésmagvakból ne halott múzeumvárosokat, hanem életteli városrészeket formál­jon. A középkori házakban modern lakások, üzletek, iro­dák épülnek, a foghíjakat pe­dig olyan új épületekkel töl­tik ki, amelyek — szintén az OMF útmutatásai alapján — harmonikusan illeszkednek a történeti környezetbe. Ennek egyik legszebb példája éppen Sopronban látható; s hogy az ottani munka milyen töké­letes, azt illusztrálja a mű­emlékvédelmi Európa-díj aranyérme, amit 1975-ben Sopron kapott. Építészeti anyagunk legin­kább veszélyeztetett emlékei a falusi házak. Éppen ezért az OMF igen fontos feladatá­nak tekinti, hogy az egész te­lepülést, vagy annak egy ré­szét átfogó műemléki helyre- állításokat falvakban is vé­gezzen ; ilyen helyreállítások folynak pillanatnyilag Holló­kőn, Tihanyban és Szigligeten. A mezőgazdaság fejlődésének eredményeként a falvakban olyan nagyméretű lakásépít­kezés indult meg, amely — bármilyen örvendetes is a komfort szempontjából — az­zal a veszéllyel fenyeget, hogy kisöpri a faluból ,a népi épí­tészet legszebb emlékeit. Az Országos Műemléki Felü­gyelőség egy 1958-ban, szer­vezetten elkezdett falukutatás eredményeit összegezte, és ki­dolgozott egy olyan „védelmi” rendszert, ami egyedülálló a világon. A népi épületek tulajdono­sai (a több mint ezer népi műemlék közül mintegy nyolc­száz van magánkézben) anya­gi támogatást kaphatnak az OMF-től — házaik fenntartá­si költségeihez. Az egyetlen, amit ezért a tulajdonosoknak tenniök kell, hogy valóban „fenntartsák” a saját házai­kat, azaz az OMF útmutatásai szerint rendben elvégezzék azokat a munkákat, amiket egy régi épület igényel: me­szelést, tapasztást és hasonló­kat. • Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség által nyújtott anya­gi támogatás kétféle: az egyi­ket „éves fenntartási átalány­nak” nevezik, összege attól függően változik, hogy az épü­let igazi műemlék-e, vagy műemlék jellegű. Ezt a pénzt évente folyósítja az OMF, se­gítségül a jelzett munkák elvégzéséhez. Van aztán az úgynevezett „eseti támogatás”, leronílott házak rendbehozatalára. Aki ennek az összegnek a segítsé­gével állította helyre a házát, azon túl évente igénybeveheti az „éves fenntartási áta­lányt”. .. Az elmúlt évek átlagát te­kintve a védett népi épületek tulajdonosainak mintegy har­mada vette igénybe ezt a tá­mogatást. Volt, aki büszke­ségből utasította el, mondván: eddig is gondoskodott a házá­ról, ezután is megteszi. Tisz­telet, becsület — bár olykor jól jöhet egy kis segítség. Mások feltehetően gyana­kodtak, azért nem kértek a támogatásból: ilyen önzetlen­ség nincs. Van. Igaz, hogy e kerékvi­lágon csak nálunk, Magyaror­szágon, de van. Az OMF a pénze ellenében valóban nem tart igényt egyébre, mint a munka elvégzésére. Sem most, sem később. B. B. Szécsényiek tapasztalatcserén Az ELZETT Művek zár- és lakatgyára szécsényi gyáregy­ségének dolgozói ma kétnapos tapasztalatcsere-látogatásra utaznak autóbusszal Sátoral­jaújhelyre, az ELZETT Mű­vek gyáregységébe. Az utazá­son a legjobb munkát vég­zett szocialista brigádtagok és a kimagasló termelési ered­ményt elért brigádok vezetői vesznek részt. A számviteli csoport Költői Anna Szocialis­ta Brigádja teljes létszámmal képviselteti magát, mivel eb­ből az alkalomból szorosabb kapcsolatot szeretnének kiépí­teni a hasonló munkaterüle­ten dolgozó s^>cialista brigád tagjaival. A szécsényi kül­döttek a testvérüzem életén kívül megismerkednek a vá­ros és Észak-Magyarország természeti, történelmi neveze­tességeivel is. Egyébként eb­ben az évben ez lesz a máso­dik tapasztalatcsere-látogatá­suk; tavasszal az ELZETT Művek budapesti írószergyá­rát tekintették fneg. 22. A sarokasztalon két krigli dupla féldecivel paprikázott sör állt, fölöttük a trafikos farkasszemet nézett Zsabká- val, s csak néha engedett magának egy-egy oldalpillan­tást, mely mindössze Ján ke­rek fejének befogadására volt elegendő. — Hm ... — mondta Zsab­ka, és sötét tekintetét bele­eresztette a sörbe. — Mulat­ságos. Már azt hittem, megin a Vaskaput firtatja. A trafikos legyintett. — Azt már el is felejtet­tem. — Jobb is — mondta Zsab- ka, s elhallgatott. Emezt a dolgot emésztgette. A kis ember türelmesen várakozott rá. Megvárta, míg befejezi a hallgatást, és le­húzza sörét. — No? — kérdezte ekkor, és intett, hogy hozzanak új sört De csak az egyik ujját emelte fel hozzá, ami azt je­lentette, hogy szimpla fél- decá elegendő lesz bele. Már látta, hogy Zsabka hajlik a dologra, bár még visszakérdezett: — És mi a fenének? — Az az én dolgom. —1 No jó — mondta Zsab- ka, hátradőlt a széken, ura­sán, fölényesen. — Négy pi­ros. A trafikost elöntötte a bí­bor. — Egy rabló vagy. — Az kell magának. Zsabka vigyorgott, a trafi­kos fejét csóválta tehetet­len. — Mást úgyse találna er­re — mondta Zsabka még pi­maszul. — Na jó. Kezet adtak egymásnak. Teli korsóikat megemelték és felhajtották. A trafikos már felállt vol­na, de Zsabka még mindig hátradőlve ült a széken. — Várjunk még — mond­4 NÓGRÁD - 1976. augusztus 13., péntek ta és kinyújtotta markát. — Kettőt most, előre. — Akkora zsivány vagy — morgott a trafikos, míg zse­bében kotorászott a két ban­kó után, amit aztán Zsabka megpökdösött és eltett. — Nálam találkozunk. Zsabka indult elsőnek. Majd kisvártatva Sandi is. De ő még megállt Matejék asztalánál. Mert úgy érezte, magyaráz­kodnia kell. — Ez is megkomolyodik, mint a többi — mondta Ma- tejéknak. — Felássa a ker­tem. — Nyáron? — gondolta Matej, de tompa, alig forgó agya mindjárt el is vesztette, amit talált. Ellenben Ján, az asztalos, hamisan hunyorí­tott Sandira, meg is fenye­gette az ujjával; jól tudta, miféle üzlete van a trafikos- nak a Zsabka gyerekkel: mennek az erdőbe, már pity- mallatkor, bizonnyal. Egyiket se találta el. Mert a báli muzsika züm­mögve terült még el a ' falu fölött, mint könnyű báli köd, s az óra még csak a tízet ütötte, mikor Zsabka zörge­tett a trafik ablakán, való­ban ásóval, lapáttal. És va­lóban kertbe mentek, nem pedig erdőre Igaz, a kert nem Sandi kertje volt, hanem a templom mögötti temetőkért, ahol a trafikos a csillagfényes éj­szakában, midőn a hold ép­pen kapaszkodóban volt, egy bizonyos sírhoz vezette Zsab- kát. A sírban Ján apósa nyu­godott. Zsabka letette a szerszámo­kat, s ingujjra vetkezett. Sandi pedig megállt, kocogott a foga a hidegtől, s az izga­lomtól, és mindvégig csak az­ért rettegett, hogy a szerszá­mok össze ne koccanjanak. Ezt tragikusnak találta vol­na, sőt végzetesnek, mert a csend dióhéja menthetetle­nül összeroppanna. Ezt a diót papírhéjúnak képzelte, s még törékenyebbnek, mikor már a fű sem surrogott a talpuk alatt, csak a közeli erdő nyögött fel olykor hűvö6 lé­legzéssel, és a friss ezüstben derengő-dermedező cifra mű­vű kereszt felett, a vadkörte ágai közt a madarak nyöszö­röglek, pittyegtek álmukban, s az éji bogarak motoztak körös-körül. Sandi anyagelvűnek val­lotta magát, de ez most sű­rűbben eszébe jutott a kelle­ténél. — Igyekezz — súgta —, be is kell temetnünk. — Iz­galmában hangja elrekedt. Zsabka megfogta az ásót. — Nyugi — mondta. — Hol kezdjem, elöl vagy há­tul? — Közepin — morgott bosszúsan a kis ember —, ahol akarod. Csak láss hpz- zá. Minden perc drága. (Folytatjuk.) Munkavédelmi vetélkedő Az ELZETT Művek zér- és lakatgyára szécsényi gyáregy­ségében a minap hirdették meg a gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottság közös munkavédelmi vetélkedőjét. A rendezvény célja, hogy fej­lessze a dolgozók balesetvéde­lemmel, a balesetek megelő­zésével és elhárításával kap­csolatos ismereteit, a szocia­lista brigádokat minél széle­sebb körben és hatékonyab­ban kapcsolja Tje a munkavé­delembe. A nagy érdeklődés­sel várt vetélkedőt szeptember első felében tartják a szocia­lista brigádok 4—4 tagú csa­patainak részvételével. Kedvezményes A salgótarjáni Kohász Mű­velődési Központ kedvezmé­nyes bérletakciót hirdet az 1976/77-es színházi évadra. Az ötvenszázalékos kedvez­ményt a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek szakszervezeti bizottsága nyújtja azok szá­mára, akik a gyár dolgozói. A színházi szezon szeptem­ber 14-én kezdődik, a bol­gár Dimitar Dimov Elkárho­Oktatási terv Kallón A káliói Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet gazdasági és politikai szervei jóváhagyták az új ötéves terv oktatási programját. Eszerint politikai képzésben — marxista—leni­nista középiskolában és esti egyetemen — 19, középiskola# oktatásban 7 dolgozó vesz részt az elkövetkező években. Nem feledkeztek meg a szak­mai képzettség fokozásáról sem. 1978-ig 10 vezető beosz­tású dolgozót — köztük több brigádvezetőt — iskoláznak be mezőgazdasági szakközépis­kolába, közgazdasági és szak­mérnöki egyetemre. színházi bérlet zottak című drámájának be­mutatójával. Az Állami Dé­ryné Színház művészei ezen­kívül még négy előadást tar­tanak. Bemutatják Duna- jevszkij Aranyvölgy című operettjét, Oscar Strauss Va- rázskeringőjét, Kodály Zoltán Székelyfonóját és Lakatos Menyhért Akik élni akarnak című mai, cigánykörnyezet- ben játszódó szinjátékát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom