Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-11 / 189. szám
A TIT tevékenysége falun Hatékonyabb ismeretterjesztést Ugye emlékeznek még a korábbi évtizedek falusi ismeretterjesztésére? Hogyne emlékeznének, hiszen hallgatóként, vagy előadóként részese lehetett minden, mai harminc-negyven év körüli állampolgár. Vegyünk egy példát: amikor az egészségügyi nevelés került előtérbe, mit csináltak a községi népművelők? Lehívták Buga doktort, a rádió népszerű „házi” orvosát, aki a művelődési házban százak előtt adott felvilágosítást a legkülönbözőbb betegségek elleni védekezésre. Ott volt ezen az előadáson válogatás nélkül mindenki, a falu apra- ja-nagyja, a néhány évesektől a legidősebbekig. Nem kell magyaráznunk, hogy ma már ez aligha lenne jó, hatékony ismeretterjesztési módszer. A körülmények megváltoztak. A falu egy-két évtized alatt olyan nagymérvű gazdasági, társadalmi, politikai és műveltségbeli változáson ment keresztül, amelyet más társadalmi viszonyok évszázadok alatt produkáltak. A -megváltozott körülmények átalakították a faluval szemben támasztott társadalmi követelményeket is, újfajta feladatokat állítottak a falusi ismeretterjesztés elé. X Az ismeretterjesztéssel nemcsak a főhivatású szerv, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat foglalkozik. Jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a különböző állami, társadalmi, politikai szervek. A főszerep azonban mindig és mindenkor a TIT területi szervezeteit illeti meg. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete mit végzett a községekben az elmúlt fél évtized alatt? A számok szerint 1970-ben 2682, 1975-ben 4030 előadást tartottak megyénkben. Közülük falun 1637-et, illetve 1623-at. Miközben tehát megduplázódott a megyei szervezet előadásainak száma, csökkent — ha minimálisan is — a községekben szervezetteké. Növekedett viszont a részvételi arány: a falusi lakosság 21 százalékáról 45 százalékra De e jelentős bővülés ellenére is még mindig alatta ma- ráa az ipari fizikai dolgozók látogatottsági arányának. A falusi lakosság belső társadalmi tagozódását tekintve viszont kedvező a fejlődés: sokkal több előadás szólt a mezőgazdasági fizikai dolgozók számára 1975-ben, mint öt évvel ezelőtt (605, illetve 391)^ és sokkal többen is vettek részt rajta. Két ellentétes tendencia érvényesülésének is tanúi lehettünk az elmúlt ötéves tervben. Egyrészt növekedett azoknak a községeknek a száma, ahol tíznél több ismeretterjesztő előadást bonyolítottak le, másrészt nőtt azoknak a helységeknek a száma, ahol egyetlen előadást sem tartottak. Tavaly a megye községeinek egyötödében nem rendeztek TIT-előadást! Milyen következtetéseket vonhatunk le a fentiekből az ismeretterjesztő tevékenység helyzetére, színvonalára vonatkozóan? Milyen feladatok jelentkeznek részint a szervezet, részint a községek szervei számára? Mindenekelőtt megállapíthatjuk: a TIT megyei szervezete tevékenységének fő súlyát az elmúlt időszakban a munkások, ezen belül az ipari, nagyüzemi munkások körében végzett ismeretterjesztésre fordította, összhangban a központi, megyei párt- és állami határozatokkal. Az előadások számának stagnálása mögött tulajdonképpen ez a törekvés húzódik meg. De ezt találjuk a mezőgazdasági fizikai dolgozók számára rendezett előadások és látogatói számának emelkedésében is. Ebben a vonatkozásban a fejlődés töretlen, sőt határozottan felfelé ívelő, igazolja a törekvés helyességét. Az előadások tartalma, színvonala szempontjából különösen kedvező a kép. Az ismeretterjesztés egészét tekintve közelebb került az élethez, aktivan vett részt a közösségi szemlélet alakításában, a szakmai műveltség, a termelési kultúra fokozásában, a világnézet erősítésében. Együtt fejlődött a közművelődés más területeivel. Általános tapasztalat, hogy azokban a községekben, melyekben a személyi és tárgyi feltételek nem teszik lehetővé a szélesebb körű, rétegű közművelődési tevékenységet, ott az ismeretterjesztés is súlyos gondokkal küszködik. Ahol viszont sikerült TIT- csoportokat, -klubokat létrehozni — mint például Mát- ramindszenten, Pásztón, Nóg- rádkövesden —, rendkívül kedvezőek a tapasztalatok. Néhány termelőszövetkezet — például az ecsegi — szintén jó példát mutat. Rendszeresen. anyagilag támogatja, szervezi a községi előadásokat. A salgótarjáni járásban különösen jól dolgoznak. Eredményesebb munkát kell viszont kifejteni a szécsényi, a pásztói és a balassagyarmati járásban. X Mi tehát a jelen és a jövő legfontosabb törekvése? A TIT megyei szervezete tevékenységét továbbra is a határozatok szellemében végzi. Figyelmét a fizikai dolgozók körében végzett ismeret- terjesztésére, a rétegszemlélet érvényesítésére, a tartalmi, szervezeti kérdések megoldására összpontosítja. A hatékonyabb munkának ezek a feltételei. Nem a tevékenység mennyiségi fokozása tehát a TIT elsődleges célja — hiszen ebben a vonatkozásban már a „{flafont” ostromolja —, hanem a vonzóbb, hatékonyabb ismeretterjesztési formák széles körű elterjesztése, a minőségi változás, amely eredményesebben szolgálhatja a falusi lakosság kulturális szintjének emelkedését. (sulyok) I Mai tévéajánlatunk 20 00: HOLT VIDÉK. Magyar film. Gaói István rendező nemn- zetközidíj-nyertes filmje sajátosan mai problémát tárgyal: a falvak elnéptelenedésének okait, következményeit, kutatja. A kis dunántúli faluból sorra költöznek el az emberek. Városokba, nagyobb községekbe települnek, kényelmesebb körülmények közé, ipari munkahelyekre. A történet drámai fordulatát a faluban maradó két család küzdelme adja. Kántorék és Erzsi néni marad csak az elnéptelenedett házak között, a kihalt faluban, a „holt vidéken.” Főszereplők: Törőcsik Mari, Patkós Irma, Ferenczy Istvánegyes szavakat is ki lehetett venni. — Mit akartok? — kérdezte Anyicska, s hangja megcsuklott. Kérdeznie kellett, nem tehetett mást. Tudta, hiába is kiáltana, nem hallja meg senki amott a zsivajban. Vagy emitt a házak kihunyt ablakai szetét? Azt a zárlatot az s betett kapui mögött; s ez agyban, a szívben, az idegek- legkevésbé sem volt az érben, az izmokban, a keringő telem szava, inkább az ijedtvérben? Egy pillanatig. Hogy ségé, mely csak hddig lát, a következő pillanat a gon- ameddig érzékel: a sötétlő, dolattöredékek zsúfoltságá- néma falakig, val rontson a bénult érzékek- Menekülést se látott a karé, midőn a kilátástalanság púk felé, melyekbe belelátta a sötétjén már a lehetőségek és reteszt is, s visszafelé is apró remények is átcikáznak, annyit kellene futni, hogy az . ,. , , ,, is reménytelennek tűnt. A lányok fogtak egymás kezét; a rémület izzásában ősz- Valami kis remeny mégis szeforrott ujjuk szétfejthetet- °^_ hunyorgott tudata legme- lenségével. Az emlékek hálója : a közeli hangok idenyu- még rezgett Göndör Lidi le- szaltnaszála megcsillantot- gendájától, rémlátomásukat *-a a menedéket, minden bizonnyal felnövesz- Gyere táncolni lépett tette. Mert talán az a lámpa Anyicskához a vigyorgó Zsab- se volt olyan nagyon mész- *ía> megragadta karját, sze, amelyik fénytócsáját ide Lonci behunyta szemét, csorgatta, alig tíz-húsz lépés Szeszgőzös lehelet csapott ar- És az a muzsika is közelebb cába. A ragyaverte pimasz ábvolt sokkal, mert már emberi rázat oly’ közel jött hozhangok is vegyültek közé. A zá, mint egy kinagyított krá- mulatság általános zsivajából teres holdtáj, amely elfoglalja , az egész látómezőt. |6s a lef hunyt pillák mögött nem tu- 4 NÓGRÁD - 1976. augusztus 11., szerda [ dott csak egyre gondolni, 20. Lonci csaknem elhitte. Ebben a leselkedő sötétben. Ebben az alattomos csendben. Az élet tán szekrényekbe bújt és ágyak alá. Tán nincs is élet. Mint az üveghegyek közt, melyek visszazengik hát- borzongatón a holt pusztaság csendjét... Zengett az utca. Szaporán kopogott a négy cipősarok. A nagybőgőt a hirtelen támadt szél közelebb fújta. Vagy ők kerültek közelebb. A kanyarnál eléjük ömlött a muzsika. És négy árnyék, mint a kőre öntött olaj, egy távoli lámpa idáig vergődött fénytóosájába mosódva. Zsabkáék vigyorogtak a szemük közé. El állták az utat. Ki ismeri a rémület terméW Smeberényi Lehel: S Megyei filmbemutatók i4 kalandúseáglegyében Charles Bronson a Mr. Majestyk címszerepében. A hét mozilátogatói ne számítsanak különleges szellemi izgalmakban bővelkedő, nemes művészi kvalitásokat megcsillogtató alkotásokra. Ez a hét szűkölködik az ilyenekben, viszont bőségesen kínálja az izgalmakat, a legkülönbözőbb helyeken, de többségében azonos időben, a mában játszódó krimiket. Ilyen film a Mr. Mejestyk című amerikai produkció is, az Oscar-díjas Richard Fleischer rendezésében. Néhány munkáját már korábban megismerhettük, például a Nemo kapitányt, A bostoni fojtoga- tót, más alkotásainak (Tora!... Tora!. ■. Tora!) viszont csak a híre jutott el hozzánk. A Mr. Majestyk vérbeli vadnyugati kalandfiim, vérforraló üldözésekkel, állandó lövöldözéssel, változatos szerencséjű meneküléssel. Az alkotók a műfai minden olyan kellékét felhasz ,ái- ták. ami érdekessé teszi alkotásukat. A főszerepet árra a Charles Bronson r j bízták. akit a Chato földiében kedvelt mee a magyar közön ség. és aki számos hasonló jellegű filmben vált rendkívül népszerűvé, többek között a Valaki az ajtó nió- gött-ben és a Volt egyszer egy vadnyugat ha mon kas szerepében. A japán Homokvár a Filmbarátok Köre hálózat legújabb bemutatója- A fiira szándéka többrétegű részben izgalmas bűnügyet dent fel aprólékos, a dokumei- turr-filmek pontosságú Követő oknyomozással, részben egy pszicho.ógiai dran á: tar elénk valakiről, akuiek cselekedeteit, az előítéletek okozta szenvedések irányítják. Yoshitaro Nomura filmjének főszerepeit Go Kató. Tetsuro Tamba és Yok0 Shimada alakítják. Utolsó alkalommal láthatja a közönség az öt évvel ezelőtt nagy sikerrel bemutatott ... És hamarosan a sötétség című angol filmet, Robert Fuest munkáját. A film az utóbbi idők legizgalmasabb, legvérfagyasztóbb krimijeinek egyike, csinos női főszereplőkkel. Pamela Franklinnal és Michele Dotrice-szal. Premierfilmszínházaink további kínálata az utónjátszás- ban látható: Piedone, a zsaru című olasz—francia, A fej nélküli lovas szovjet és Pisztolypárbaj című amerikai film. Könyvtárak a munkásművelődésért A munkásművelődés könyvtári lehetőségeinek megteremtésében a fenntartók és könyvtárosok az utóbbi években jelentős lépéseket tettek. Az országos szintű könyvtári pályázatok ehhez a pezs- dítő érőt, az energiák felszabadulásának lehetőségeit adták. Sok település éppen a pezsdítés hatására épített új könyvtárhelyiséget, vagy bővítette — az eddig szűkös, éppen csak a kölcsönzést kielégítő — könyvtárépületeit. Jól kiegészítette a vállalásokat az a központi támogatás, amely során berendezést, könyvállományt kaptak a könyvtárak ajándékként a pályázatot meghirdető szervektől. Az alapfeltételeken kívül a pályázatok lehetőséget adtak és adnak a szolgáltatások magasabb szintjének megteremtésére. Ez napjaink könyvtárügyében a munkásművelődéssel együtt jelentkező törekvés. Ebben az évben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kulturális Minisztérium — 1976. május 1- től 1977. december 31-ig terjedő időszakra — másodízben görcsösen és szüntelen. A katonára. — Tetszel nekem — röhögött Zsabka. Magához-rántotta a lányt, és esett neki a szájának. Anyicska megfeszítette magát, s ahogy a legény elengedte karját, hogy derekát kapja el, a pillanatnak e töredékében kicsúszott az undok ölelésből. Minthogy hajlékony volt és nándszálvé- kony. S most látszott, hogy erős is. Valamint gyors és ügyes. Zsabka képén pofon csattant. — Nesze! Loncinak annyi ideje sem volt, hogy felocsúdjon. Éppen csak kinyitotta szemét a csat- tanásra, s erre a sziszegő „nesze” hangra. Anyicska már húzta is magával. Át/az eleven torlaszon. Ez az eleven torlasz most különös képet mutatott. Zsabka a szemét törölgette, mert ott csípte meg az erélyes pofon. Hitetlenül törölgette. Míg társai szájukat nyitva felejtették. A meglepetéstől felejtették nyitva, de a lányok megláthatták a benne feledkezett kárörömet is vezérük póruljarása felett. (Folytatjuk.) hirdet pályázatot OLVASÓ MUNKÁSÉRT címmel. Nógrád megyében mind a tanácsi közművelődési, mind a szakszervezeti könyvtárak kapcsolódtak a felhíváshoz. A Balassi Bálint megyei könyvtár két kollektívája, valamint a megye területéről 25 könyvtár — a körzeti könyvtárak tagkönyvtáraival együtt 44 — küldte el nevezését. A vállalások közül érdemes néhány olyat kiemelni, amely jelzi a könyvtárak sokszínű lehetőségét, s nem utolsósorban az anyagi keretek nagyságát is. A megyei könyvtár olvasószolgálati csoportjának vállalásaiban a következők szerepelnek: a csoport kapcsolatot létesít a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat, a posta, az írószer-szövetkezet szocialista brigádjaival; a brigádokat meghívja könyvtárlátogatásra, könyvtári rendezvényekre; szerződést köt az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat szocialista címet ötödször megszerezni szándékozó brigádjával, a 221. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-szervezetével. A könyvtár eszközeivel segíti a Mindenki iskolája célkitűzéseinek megvalósítását. A módszertani és feldolgozócsopoi t a megye területén működő könyvtárak munkáját központi szolgáltatással támogatja. Olvasásra ajánló jegyzéket készít, a jegyzék műveiből irodalmi TOTÓ-t és vetélkedők rendezéséhez kérdéssorozatokat dolgoz "ki. Szorgalmazza a megyében a szocialista brigádok kulturális vállalásainak könyvtári eszközökkel történő segítését. A megyei könyvtár a szolgáltatások bővítéseként a pályázat záróidejéíe vállalta, hogy létrehozza a könyvtár zenei részlegét. A megye területéről jelentkezett 25 könyvtár, járáson- kénti megoszlása a következő: Pásztói járás 10 könyvtár (19 szolgáltatóhely), Salgótarjáni járás 6 könyvtár (10 szolgáltatóhely), Szécsényi járás 5 könyvtár (7 szolgáltatóhely), Rétsági járás 2 könyvtár, (6 szolgáltatóhely), Balassagyarmati járás 2 könyvtár (2 szolgáltatóhely). A könyvtárak lehetőségeiknek megfelelően tervezték vállalásaikat, s összességében a fenntartók is jelentős anyagi támogatást adtak a megvalósításhoz. Az anyagi vállalások közül említsünk meg néhányat. A pályázat ideje alatt művelődési autó vásárlását tervezik Pásztón. A könyvbeszerzési kereteket emelik Magyarnán- dorban, Drégelypalánkon, Kallón, Ecsegen, Pásztón, Taron, Palotáson, Mátraszőllősön, Jobbágyiban, Bujákon és Szurdokpüspökiben. Vállalták a periodikák számbeli gyarapítását, a színvonalasabb szolgáltatások érdekében a térbővítést Palotáson, Szirák, Tar, Kalló, Szurdok- püspöki, Cered, Kishartyán községekben. A vállalások kiterjednek a közös fenntartás kezdeményezésére, a nyitvatartási idők növelésére, a berendezések, felszerelések biztosítására. A pályázatot kiírók a személyi jutalmakon kívül erkölcsi es anyagi elismerésben részesíthetik a díjazott könyvtárosok munkahelyéül szolgáló egyes könyvtárakat is. Mindenekelőtt azokat az intézményeket, amelyek fenn-, tartói a pályázat tartama alatt javították könyvtáruk működési feltételeit. Az országos zsűri a pályázat díjait az 1978. április 4- én rendezendő ünnepségen adja át. Dr. Bardócz Antalné, a megyei könyvtár munkatársa Négyezer éves szótár Egy olasz régészeti expedíció Szíriában négyezer éves, körülbelül 15 ezer teljes és töredékes szövegre bukkant. A felfedezés helye Elba városa, amelyet ma Teli Mardikhnak hívnak — közölte Sabatino Moscati olasz régész. A dokumentumokat részben sumér nyelven, az akkori idők kultúrájának és diplomáciájának nyelvén, részben pedig egy számunkra új sémita nyelven írták, amelyet bizonyára ebben, a Szíriái városban beszéltek. Az 1975. nvarán és őszén végzett és nemrégiben befejezett ásatásokban az olasz archeológusok feltárták azt a helvet, ahol a helyi uralkodók a magas tisztségek, viselőit és alattvalóikat fogadták. Hatalmas méretű, nyitott terem volt ez. amelynek két oldalán két, iából készült könyvespolcokkal felszerelt terem helyezkedett el olyan berendezéssel. mint a mi mai könyvtáraink. Az itt őrzött anyag ékírásos agyagtáblákból állt. Az időpontot időszámításunk előtti 2300-ra teszik. A szövegek vizsgálatából kiderült, hogy az archívumban nagyrészt a kor hatalmasaival, elsősorban mezopotámiakkkai kötött nemzetközi szerződéseket és oo- titikai és jogi kérdésekkel kan- cső Latos királyi útmutatások találhatók. Méri szótárat is találtak. a legrégebbieket, amelyeket a történelem ismer, am elvek segítségével sumér nyelvről sémita nvelvre való fordítások találhatók. i
