Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-08 / 187. szám

A dél-afrikai Johannesburg elővárosában, Sowetóban folytatódtak a színes bőrű lakosság tüntetései. Az Országos Béketanács el­nöksége állásfoglalást tett köz­zé a dél-afrikai helyzetről. ,,A Dél-afrikai Köztársaság kormánya — hangzik az ál­lásfoglalás —, semmibe véve a nemzetközi jogi normákat, továbbra is fajüldöző, nép­irtó politikát folytat. ítélet nélkül, politikai meggyőző­désért félmillió embert tart börtönben, koncentrációs tá­borban. A közelmúltban vég­rehajtott tömegvérengzéshez hasonlóan rendőrei néhány napja Sowetóban ismét a fel­vonuló tömegbe lőttek, gyil­koltak. A fajüldöző rezsim Namíbiát gyarmatként keze­li. Fegyveres erői agressziót követtek el Angola ellen, nyíl­tan és durván beavatkoznak bélügyeibe, támogatják a né­pi kormány ellen szervezke­dő ellenforradalmi erőket. Vorster és kormánya fő tá­masza a zimbabwei népet el­nyomó rhodéziai telepesrend­szernek. A Dél-afrikai Köz­társaság kormánya azért me­részel szembefordulni Afri­ka népeivel, az ENSZ hatá­rozataival. mert támogatást kap az Egyesült Államok kor­mányától és más imperialis­ta erőktől, így akarják meg­akadályozni, hogy az afrikai kontinens e részén is győze­delmeskedjék a függetlenség és a társadalmi haladás. Az imperializmus erői most azon mesterkednek, hogy a dél-af­rikai fasiszta rendszert ké­pessé tegyék nukleáris fegy­verek előállítására. Népünk, a magyar béke­mozgalom szolidáris a Dél­afrikai Köztársaság, Zim­babwe és Namíbia népével. Követeljük, hogy a fajüldöző kormány azonnal bocsájtsa szabadon a politikai foglyo­kat, biztosítsa a dél-afrikai nép alapvető emberi jogait, hajtsák végre a Namíbiára vo­natkozó ENSZ-határo.zatokat. Szüntessék meg a beavatko­zást az Angolai Népi Köztár­saság belügyeibe. Meggyő­ződésünk, hogy Dél-Afriká- ban, Zimbabwében és Namí­biában is győzni fog a sza­badság, a függetlenség igaz ügye.” Bizalom flndreolti kormányának Elhalasztott tárgyalások Libanonban A bejrúti rádió — csakúgy, mint az 54. tűzszünet „életbe­lépése” előtt —, ismét kato­nai' helyzetjelentéseket közöl. A Frangié elnökhöz hű erők rádióadója ^erint szombaton reggel Bejrut régi városne­gyedének központjában egyre romlik a helyzet. Változatlan hevességgel folynak a harcok a várost kettéosztó demarká­ciós vonal mentén, valamint a Bejrúttól délkeletre fekvő hegyvidéki körzetekben is- A rádió szerint Bejrút déli részén a paleszti­nok megkíséreltek behatol­ni a keresztény erők ellenőr­zése alatt álló területekre, de a támadást súlyos harcokban visszaverték. A jobboldali rá­dióadó azt állította, hogy a halottak és sebesültek között többen az iraki reguláris had­sereg katonái. A rádió egyéb­ként idézte Gonaim vezérőr­nagy kijelentését, amely sze­rint az irányítása alatt álló Az olasz szenátus pénte­ken a késő éti órákban 136 szavazattal 17 ellenében és 69 tartózkodással bizalmat szavazott Andreotti minisz­terelnök kereszténydemokra­ta kisebbségi kormányának. A bizalmi szavazáson 91 sze­nátor ftem volt jelen. Az egyiptomi nemzetgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy az (pktóber 15-től kezdődő hatéves időszakra ismét An­var Szadatot jelöli az elnö­ki posztra. — jelentette szom­baton az A1 Ahram. A lap szerint a 360 képviselő „tör­ténelmi dokumentumot” ha­gyott jóvá, amely leszögezi, hogy Szadat államfői meg­bízatásának meghosszabbítá­sa „a legjobb garancia Egyip­tom és az egész arab nemzet A kommunista, szocialista, szociáldemokrata, köztánsasá- gi és liberális szenátorok tartózkodtak a szavazástól. Az új kormány ellen a szená­tus neofasiszta és szélsőbal- oldali tagjai foglaltak állást. A képviselőház bizalmi sza­vazására előreláthatólag a jö­vő hét közepén kerül sor. elképzeléseinek megvalósí­tására”. A dokumentumot a nemzetgyűlés augusztus 25-i rendkívüli ülésén teszik köz­zé. Az egyiptomi alkotmány értelmében a nemzetgyűlés je­lölését népszavazáson hagy­ja jóvá a nemzet. A népsza­vazást október 2-án tartják meg. Politikai körök véle­ménye szerint a lakosság nagy többsége támogatni fog­ja Szadatot. Szadat — újabb bat év arabközi békehadtest nem képes kikényszeríteni a tűz­szünet tiszteletben tartását. Az AFP ismertette a liba­noni haladó erők rádióadó­jának jelentését is. A hala­dó erők a helyzetet úgy ér­tékelik. hogy a keresztény konzervatívok folytatják sza­botázspolitikájukat, amellyel mindeddig sikerült megaka­dályozniuk a béke, helyreállí- ’tását. Ennek következménye a Teli Zaatar menekülttá­bor körüli harcok kiújulá- sa, valamint a Nemzetközi Vö­röskereszt egyik gyógyszer- szállító gépe elleni támadás a bejrúti repülőtéren, ami a Vöröskereszt mentési akció­jának elhalasztását vonta maga után — hangoztatta a rádió. Szíria kérésére egy későbbi időpontra halasztották a szom­batra tervezett háromoldalú, szíriai—libanoni—palesztinai tárgyalásokat. A megbeszélés elhalasztását a felek azzal magyarázták, hogy „az Arab Liga égisze alatt tovább kell tanulmányozniuk a tűzszünet alkalmazásának módozatait”. Szombaton ugyanakkor ta­lálkozót tartott Szaeb Szalam volt libanoni miniszterelnök, és Pierre Gemajel, a falan- gisták vezetője -77 jelentette a libanoni rádió. V éget ért Kekkonen finn államfő ameri­kai látogatása. A hír- szolgálati irodák változatos, színes és politikai anyagokat egyaránt adtak a tárgyalások­ról. Megírták, hogy Ford el­nök felesége világossárga ru­hában vett részt a fehér házi fogadáson. Ott volt a protokollfőnök, Shirley Temp­le, az egykori níres gyermek­színésznő (fekete kisestélyi- ben), s a Fehér Ház teraszán jelen voltak Fordék legjobb barátai. Ezek csupán a külsőségek, Kekkonen látogatása termé­szetesen elsősorban fontos politikai esemény. Idézzük bevezetőként ma­gának a finn elnöknek a megállapítását: „Találkoztam olyan amerikai politikusok­kal, akik kritizálták békés együttműködésünket a Szov­jetunióval. Ügy tűnik, hogy ezek a személyek nem értik meg a mi politikánkat.” A 76 éves elnök, "Kekkonen washingtoni útjának fontos 2 NÓGRAD - 1976. augusztus 8., vasárnap] HELSINKI VENDÉG WASHINGTONBAN tényezője volt, hogy körvo­nalazni kívánta a skandináv államok politikai törekvé­seit. Ezt így mondta él Ford- nak: „Szerintem fontos té­nyező, hogy az észak-euró­pai államok maradjan'ak a nemzetközi feszültség zóná­ján kívül. Finnország számá­ra ez döntő kérdés. Finnor­szág támogatja a leszerelési akciókat, amelyeket megfelelő nemzetközi ellenőrzés alatt kell tartani.” Kekkonen szükségesnek tar­totta, hogy mindezt Washing­tonban hangsúlyozza. A finn elnök hosszú politikai pálya­futásán sokat tett a nemzet­közi feszültség enyhítéséért. Itt kell megjegyeznünk: az északi államok külpolitikai vonalvezetésének elemzésé­nél bonyolult alapkérdéseket kell számba venni. Politikai­tgy látta a hetet hítmagyaTázónk, Gárdo* Miklós ii Zcés>cS@35@3«r«ül Uarsöbcsn ©s o ICe'ímiseaia A SZOCIALISTA KÖZÖS­SÉG országainak mind job­ban elmélyülő egysége hang­súlyozódott azokon a megbe­széléseken, amelyet Varsóban folytatott a magyar és a len­gyel kormányfő. Lázár György miniszterelnök lengyel kol-. légájának, Piotr Jaroszewicz- nek meghívására tett hiva­talos baráti látogatást a len­gyel fővárosban. A miniszter- elnökök részletesen megvi­tatták a gazdasági együtt­működés kérdéseit Megálla­pították: a két ország között a termelési szakosítás és a kooperáció kölcsönös előny­nyel mindenekelőtt- a gépipar­ban és a vegyiparban fejlő­dött tovább. A következő négy évre kötött hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapo­dásban az elmúlt esztendők­höz képest hatvanszázalékos növekedést irányoztak elő. „Kapcsolataink jók, semmi sem választ el bennünket, szo­ros egységet alkotunk együtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal” — szö­gezte le már a tárgyalások kezdetén a lengyel kormány­fő. Szó esett Varsóban ter­mészetesen, a világpolitikai kérdésekről, az enyhülés ér­dekében folytatott küzdelem­ről is — ez a szocialista or­szágok politikájának legfőbb eleme. ^ Az enyhülésért folytatott kö­zös küzdelem volt a fő té­mája annak a krím-félszigeti találkozónak is, amelyen a szabadságát a Szovjetunióban töltő Nicolae Ceausescu és Leonyid Brezsnyev tájékoz­tatták egymást a szovjet és a román párt legutóbbi kong­resszusai határozatainak vég­rehajtásáról és a szovjet—ro­mán együttműködés fejlesz­tésének kérdéseiről. A hel­sinki konferencia, az európai biztonsági értekezlet záróok­mányának megvalósításáért éppúgy közös erővel küzde­nek a szovjet és a román kom­munisták, mint ahogy az eu­rópai kommunisták berlini konferenciáján kidolgozott ok­mány jegyében, a marxizmus —leninizmus és a proletár Internacionalizmus alapján, együttesen igyekeznek tovább erősíteni a szocialista orszá­gok, a kommunista világmoz­galom összeforrottságát és együttműködését Az európai enyhülés egyik legfontosabb tartópillérének tekinti minden józan poli­tikai erő azt az immár öt­esztendős négyoldalú megál­lapodást, amely Berlin nyu­gati szektorainak helyzetét nemzetközi jogi érvénnyel rendezte. Ennek a szovjet— angol—francia—amerikai meg-, állapodásnak nyíltan ellent­mondó lépésre készülnek az európai közösség országai. Még júliusban történt az eu­rópai közösség brüsszeli ál­lam- és kormányfői találko­zóján, hogy az NSZK küldött­sége bejelentette: az úgyneve­zett európai parlament köz­vetlen választásai során Nyu- gat-Berlinben is képviselő­ket választanak majd. A hé­ten a Szovjetunió külügymi­nisztériumába kérették a moszkvai amerikai, francia és angol nagykövetet,, hogy tu­domásukra hozzák az 1971-es négyoldalú megállapodás nyílt megsértésének kísérletével kapcsolatos szovjet álláspon­tot. A szovjet külügyminisz­tériumban kijelentették a nyugati nagykövetek előtt: ez a már említett négyoldalú megállapodás durva megsér­tése, hiszen ezzel Berlin nyu­gati szektorait — amelyek, mint az egyezmény leszöge­zi, nem tartoznak az NSZK- hoz —, bevonnák a nyugat­európai állami és politikai in­tegráció folyamatába. Ez ösz- szeegyeztethetetlen az öt esz­tendővel ezelőtt kötött meg­állapodással és azzal a tö­rekvéssel, hogy Nyugat-Ber- lin kérdésében minden bo­nyodalmat el kell kerülni, hangoztatták a szovjet kül­ügyminisztériumban. * Az enyhülés elleni fellépés az a nyilatkozat is, amely­ben az USA' belgrádi nagy­követe (egy volt jugoszláv ál­lampolgár kémkedési ügye ürügyén) nyers és durva mó­don bírálta Jugoszlávia bél­és külpolitikáját. Az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je a nyilatkozat körüli vi­harok közepette — az ame­rikai nagykövet - nyilatkoza­tait legutóbb Tito elnök is elítélte! — azt állította; hogy „az USA-nak nincs, szándé­kában sajtókampányt foly­tatni Jugoszlávia ellen”. A Tanjug, a hivatalos jugoszláv hírszolgálat; iroda erre a megjegyzésre reagálva leszö­gezte: „elsősorban Jugoszlá­via hivatott annak eldöntésé­re, hogy valaki beavatko­zott-e vagy sem az ország bel­ügyeibe. Silberman ameri­kai nagykövet legutóbbi ki­jelentéseivel újabb hadjára­tot indított Jugoszlávia el­len.” AZ OLASZ VÁLASZTÁSOK után végre a héten megala­kult az új kormány. Elnöke Giulio Andreotti, tagjai csak kereszténydemokraták. A kormány a gazdasági élet egyensúlyának helyreállítását ígéri és néhány reformin­tézkedést helyezett kilátásba azzal, hogy azoknak végre­hajtása egy-másfél évig tart­hat. A kisebbségi keresztény- demokrata kormány csak ak­kor maradhat hivatalban, ha az Olasz Kommunista Párt nem szavaz ellene. Bejelen­tették: az OKP azt javasolja a kommunista szenátoroknak és képviselőknek, hogy tar­tózkodjanak az Andreotti­kormány sorsa fölötti szava­zástól. (A szenátusban ez már így is történt.) Tartózkodnak a szocialisták, a szociálde­mokraták \ és a köztársaság­pártiak is —, ez, azt jelenti, hogy a kisebbségi kormány munkához kezdhet. Kissinger ma érkezik Kabulba Reza Pahlavi iráni sah pénteken háromórás megbe­szélést folytatott Henry Kis­singer amerikai külügyminisz­terrel, majd sajtóértekezletet tartott. Ezen kijelentette: amennyiben nem kapja meg Washingtontól a kért fegyve­reket, „ott vásárol, ahol kí­nálat mutatkozik”. Hivatalos források szerint Irán 300 F—16-os és 255 F— 18-as harci repülőgépet akar vásárolni az Egyesült Álla­moktól. Az amerikai kong­resszus azonban várhatólag akadályokat gördít az üzlet lebonyolítása elé. Erre abból a múlt héten közzétett sze­nátusi jelentésből lehet kö­vetkeztetni, amely Irán szük­ségleteit meghaladó mérté­kűnek nevezi az eddigi ame­rikai fegyverszállításokat és rámutat, hogy mivel Irán nem rendelkezik megfejelő gár­dával a korszerű fegyverek kezelésére, mintegy huszon­négyezer amerikai tartózko­dik az ázsiai országban szak­értőként, illetve katonai ta­nácsadóként. Kissinger pénteken este a tiszteletére adott fogadáson elhangzott pohárköszöntőjé­ben azt bizonygatta, hogy az amerikai kormány és az elnök nagyra értékeli a két or­szág kapcsolatait. Kissinger szombaton befejezte tárgya­lásait és ma Kabulba uta­zik. lag és gazdaságilag sajátos szolidaritás alakult ki közöt­tük. Nemzfetközi és politikai helyzetük különbözik. Finnor­szág pozitív semlegességi po­litikája az észak-európai sta­bilitás döntő eleme. A sem­leges Svédország kiegészíti ezt a stabilizációs tényezőt. Kedvezőtlen viszont Norvégia és Dánia NATO-tagsága, bár mindkét ország fellépése az atlanti paktumon belül időn­ként legalábbis mérséklő . té­nyező. K ekkonen elnök. aki 1 most . Washingtonban j fejtette ki nézeteit, már 1952-ben indítványozta, hogy Észak-Európát ki kell vonni a háborús feszültség szférájából. ^ Javasolta, hogy Eseak-Európa legyen atom- mentes övezet. Ez az elkép­zelés nem valósulhatott meg, elsősorban Norvégia és Dá­nia NATO-tagsága miatt. Kek­konen Washingtonban a hel­sinki konferenciára is utalt és aláhúzta: Európa bizton­sága más kontinensek biz­tonságával szorosan össza^ függ. S. E. Kendszeresen továbbítja a pasadcnai űrkutatási központba színes felvételeit a Viking—1 Mars-kutató űrszonda. A ké­pen: közeli felvétel a Mars felszínéről. X Szombaton, közép-európai idő szerint fél egykor állt Mars körüli pályára a Viking—2 amerikai szonda leszállóegysé­ge. Társa, a már a vörös bolygón tartózkodó Viking—I földmintát gyűjtő markoló karjával változatlanul prob­lémák vannak; a kar beragadt, ezért a második adag földminta még nem jutott el a leszállóegység belsejében le­vő automatikus laboratóriumba. A földi irányítóközpontból elektronikus „paranecsál” igyekeznek kiszabadítani a „ma- kacskodó” csápot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom