Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-05 / 184. szám

\w<m Összefogással A kéthónapos aszály rontá­sát, nehéz próbatételét mind­annyian látiuk, akik a határ­ban. az otthoni kiskertben, a piacokon átéltük az esővá­rás szorongásait. A féltés moz­dul meg midannyiunkban foglalkozásunktól, munkahe­lyünktől függetlenül, s a cse­lekvés akarata: mit tehetnénk, hogy csökkentsük a károkat? Helyénvaló a kérdés akkor is, ha nap mint nap arról érte­sülünk. hogy a mezőgazdasá­gi termelés irányító üzemi, ta­nácsi és minisztériumi szinten rendkívüli intézkedések so­rával igyekeznek, legalább részben helyrehozni, amit az időjárás elrontott. Helyényaló, hiszen mind­nyájunk közös ügye-dolga együtt föllépni a közös veszély ellen, ami a biztonságos élel­miszer-ellátást fenyegeti. Ezt hangsúlyozza a párt Közpon­ti Bizottságának legutóbbi üléséről kiadott közlemény, amikor kimondja: ,.A várha­tó terméskiesés csökkentésé­re az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben te­hetik a legtöbbet, de a ne­hézségek leküzdésében sté- les kötű társadalmi összefo­gás is szükséges....” „A szak­értelemmel párosuló helyt­állás, társadalmunk széles körű összefogása lehetővé te­szi az aszály által előidézett károk számottevő csökkenté­sét”. Az összefogás napjainkban magasabb szinten valósul meg, mint régebben, akár néhány évtizeddel ezelőtt. Azóta, mint tudjuk, sok minden történt. Hazánkban két és félszeresé­re nőtt az iparban, a közleke­désben, a kereskedelemben foglalkoztatottak száma, mi­közben feleannyian dolgoz­nak a mezőgazdaságban, mint korábban. A kevesebb» mun­káskezet azonban javuló anya­gi-műszaki ellátottság és szer­vezettség pótolja. Az összefo­gás tehát nem azt jelenti, hogy mindenkit, aki él és mo­zog, a határba irányítunk. Ha­nem elsősorban és főként azt, hogy mindenki a maga mun­katerületén igyekszik tenni és tesz is a megtermett érték betakarításáért. A mezőgazdaság ezer szál­lal kötődik a népgazdaság va­lamennyi más ágazatához. Több ez, mint egymásrautalt­ság: közös felelősség. Felelős­ség azért, hogy alkatrészhiány miatt a gépek ne álljanak. Hány iparágnak kell összefog­ni ennek érdekében? Fele­lősség a zökkenőmentes szál­lításért, Hány százezer vasu­tas, gépkocsivezető, szállító­munkás jő munkáján múlik a tényleges eredmény? A fo­gyasztó asztalára tenni mind­azt, ami megtermett, ne men­jen egy csepp se veszendőbe. Ehhez is mennyi, a korábbi­nak sokkal nagyobb rugalmas­ság, frisseség, hasznos aktivi­tás szükséges a felvásárlóap­parátus részéről! így folytathatnánk a sort, bizony alig akadna valaki is, aki kimaradna belőle. És kü­lön szólhatnánk az ország la­kosságának csaknem negyed­részét kitevő kiskerttulajdo­nosokról. Ha valaha szükség volt, most aztán igazán szük­ség van rá, hogy a legkisebb földdarabnak is hasznát ve­gyük. ha nem sikerült az első, legalább a másodvetés révén. Tételes előírások is segítik ezt a célkitűzést, olyanok, mint amelyek például a vetőmagel­látásra, a fokozott ösztönzés- 1 re vonatkoznak. A nagyobb szorgalmat azonban nem lehet előírni, azt nekünk kell tuda­tosítani magunkban, saját érdekünkben, de nemcsak amiatt. Napi szóhasználatunkban újabban egyre nagyobb ran­got vív ki magának a hely) összefogás fogalma. Megta­nultuk becsülni, tudunk építe­ni arra a roppant energiára, amit ez a fogalom hordoz. Látjuk, mert lehetetlen nem látni, ennek sikereit az ország valamennyi - településén. Na­gyon valószínű, hogy a kö­rülmények parancsára az el­következő hetekben, hónapok­ban ennek az energiának te­temes hányada az élelmiszer- termelés és -betakarítás, vala­mint a helyi ellátás okos és találékony megszervezése te­rén kamatozik majd. Kenyerünk már megtermett. Legyen meg a hozzávaló is. 'A jelek ázt mutatják, ennek lehetősége adott. Ha összefo­gunk. K. I. Világ proletárjai, egyesüljetek! I Termeié*! tanáoko7áp a SKU-ben NOGRAD AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN.AGS LÄPJA XXXII. ÉVF.. 184, SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. AUGUSZTUS 5„ CSÜTÖRTÖK Terv a városrendezésre Többszintes sok zöldterület, „költözködő" üzemek Balassagyarmatnak . nagy' hat lakás építése. Az Április vonzáskörzete van. Ide jár- 4., a Kun Béla és, a Lenin nak a, járás községeiből vásá- lakótelepen kétszintes épüle- rolni, orvoshoz, Itt a kórház teket emelnek, így változa- — gyárak, üzemek adnak A városépítés, -alakítás mos­tani nagy lendületében meg­határozóak és nagyon fonto­sak a rendezési tervek. Tu­lajdonképpen ezek adják azt a műszakilag megalapozott munkalehetőséget. Éppen ezért útmutatást, amelyek nélkül az utcák, városrészek alakítása, építése csak kusza össze visz- szaságot eredményezne. A városrendezési tervek olyan okmányok, hogy azokat a tanácsok szakemberei rend­a tervezők a város központ­jába „tették'’ a különféle in­tézményeket, üzleteket, szol­gáltatóhelyiségeket, pontosan meghatározva a városrészek beépítésinek formáit. Balassagyarmaton — ha­szeresen „forgatják”. Balas- sonlóan! Salgótarjánhoz — a la­sagyarmaton két esztendővel ezelőtt hagyták jóvá az álta­lános és részletes rendezési terveket. Azóta időről időre rendszeresen felülvizsgálják, mi valósult meg az elkép­zelésekből és milyen ütem­ben. Palócország e központ­jában pontosan e héten tár­gyalta a tanács végrehajtó bizottsága a rendezési terv ta­pasztalatait. Erre azért is szükség van, mert a város­rendezési tervek több évti­zedre szólnak Ha valamit rukcjó'ja‘ 17‘ötödik ötéves‘terv most elrontunk, torhetik a fejüket rendbe hozásán tíz­húsz, esetleg harminc év múl­va, akiknek a dolguk,..' a városépítés lesz tos, és többféle igényt elégít ki a városépítés. Fontos, fő­ként környezetvédelmi szem­pontból, hogy folyamatosan kitelepítik a lakóterületek­ről a raktárakat és az ipari üzemeket. Jelenleg az Ipoly Bútorgyár és a Volán „köl­tözködik”. De a gépjavító vál­lalat és a Salgótarjáni Ru­hagyár balassagyarmati üze­me is új helyre kerül. A rendezési terv szigorúan előírja a városi vízhálózat bővítését, a szennyvízcsator­nák megvalósítását, amelyek a lakásépítés alapját jelentik, Ugyanez vonatkozik a csapa­dékvíz elvezetésére, amelyre a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei készítettek víz- elvezetési tervet. Ennek alap­ján készült a már meglévő csatorna. De a rendezési terv gondoskodik a zöldterületek­ről, parkosításról, út-, járda- ben is sok munkát ad. Igaz, építésekről és nem utolsósor- hogy áthúzódó beruházás- ban a város viliamosenergia- ként, de végre valóra válik ellátásáról, úgy, hogy ezek az ötvennégy lakásos épület, évek múlva se okozzanak az üzletek, és további hatvan- bosszúságot. legfontosabb feladat, a kásépítés. Többszintes, gaz­daságossági okokból rendsze­rint még egy-két emelettel megemelt házakat építenek. Mindenkor megbeszélve a ter­vezővel. Jó példa erre a Nóg­rádi Sándor lakótelep. A ren­dezési tervnek megfelelően több ütemben épül, és ezzel együtt dolgoznak a Rákóczi • fejedelem útja 95—107-es ház­számú terület kivitelezésén. A városközpont rekonst­Befejezéshez közeledik az aratás A helyi záporok, zivatarok; ti különbségek miatt — min- még a szalma betakarítása, csak kismértékben akadályoz- den évben így van, s ezért or- összegyűjtése és elhordása. A zák a betakarítást, amely or- szágosan természetesen két termelők elsősorban azokat szágszerte jó ütemben halad, hétnél több időt vesz igény- a részeket tették szabaddá, A termőterületnek már csak be a termés betakarítása. Az ahol másodvetésekre kerül mintegy 4—5 százalékán kell északi vidékeken például, ahol sor ezeket a tarlókat már kel­végigvonulniuk a kombájnok- júliüs utolsó harmadában in- lő talajmunkában részesítet- nak. Hét megyében, már be- dították a kombájnokat, vár- ték, úgyhogy nincs akadálya fejeződött a munka, nagyobb hatóan még augusztus első 8 az ismételt vetésnek. Elkövet - összefüggő területeken már —10 napjában munkát ad a kezett a tarlóvetések utolsó csak Nyugat-Magyarországon, legkésőbb beért termés levá- időszaka, most már nem tűr az északi hegyvidéken és gása. késedelmet a vetőgépek in­Észak-Magyarország egyes yi- A gazdaságok az aratás be- dítása. Annál is inkább, mert dékein kell levágni a búzát, fejezése után a gépeket is- az esőzések nyomán kedvező , , . . mét a gabonatáblákra irányi- a másodvetemények terméski­Az idei betakarítással min- t.ották, ahol sok munkát ad látása, den eddiginél korábban, rö­vid idő alatt végeztek a ter­melők. A jól felszerelt nagy­üzemek 12—14 nap alatt el­készültek a munkával. Ese­tenként, valamivel tovább tar­tott az aratás főleg ott, ahol kedvezőtlenebbek az éghajla­ti viszonyok, tagoltabbak a táblák, illetve ahol a. csapadék többször is kényszerpihenőt parancsolt. A legtöbb helyen július kö­zepén kezdődött a betakarí­tás az ország különböző vi­dékein, azonban a kalászosok érésében időbeni eltolódás mutatkozott — ez az éghajla­Jobb feltételeket kérnek a munkások A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben úgy zajlottak le a mostani termelési' tanácsko­zások, mint a „haditanácsok”. A vállalat igazgatósága min­den üzembe elküldte meg­bízottját, akiknek feladatuk volt elmondani az igazgatóság állásfoglalását, a második fél év valóban nagy feladatai­nak programját. Az első fél év eredményei­ről készített számvetés elég vegyes képet mutat. lítási határidőknek megfele­lően a berendezések egyen­letes leterheltségét követelik. Szükséges, hogy ehhez a szük­séges alapanyag időben áll­jon rendelkezésükre, szer- számellátásük is jobb le­gyen az első félévinél. A dol­gozók szeretnék, ha jó szer­vezettséggel, a különböző termelői fázisok összehango­lásával sikeresebbé válna a munka. Lényegében a termelé­si értéktervet 101,2 szá­zalékra teljesítettek. Ele­get tettek a szocialista cx- portkötclezettscgcknck is. A gyárrészlegvezető figyel­met érdemlő programot so­rolt fel a termelési tanács­kozás résztvevői előtt. Fi­gyelmeztető előrejelzések, jó tanácsok és bizonyos ígéretek kíséretében alakultak a gon­dolatok, amelyekkel az utat keresték a jobb és eredménye- A tőkésexport-előirányzatnál sebb munkához. Hopka László azonban már nem ilyen egy- gyárrészlegvezető határozot- értelmű a siker. Vannak bi- tan kijelentette, hogy a hen- zonyos elszámolatlan tételek, gerdeüzemnek jobb minősé- ezekkel és a' költségszintnél gű féltermékkel, egyenlete- mut-atkozó egyéb gondokkal sebb ütemben kell kielégite- eáyütt a vállalati nyerésé- nie a kikészítő, a szalaged­get mindössze 89,3 ra realizálták. százalék­ző és a DEXION-üzemeket. A pácolósoron fokozottabban kell ellenőrizni a szalagok mé­retét, felületét és a rossz anya­gokat meg kell jelölni. El­hangzott, hogy a húszhengeres lcivcl^ aj,-* oí.cií.*»icn.- hengerlőgépen a mérettartás -teljesítettek. Hopka Lasz o érdekében nagyobb figyelmet és további javulást várnak. Műszakváltáskor tapasztalha­tó, hogy korábban állnak ie és később indulnak a beren­dezésekkel, s ez nem elha­nyagolható kapacitáscsökke­nést jelent. Különösen szükség volt a feladatok kijelölésére a hen­germűben, ahol a mennyisé­gi tervet csak 93,4 százalék ra gyárrészlegvezető külön hang­súlyozta, hogy nem kis mun­ka vár a hideghengermű dol­gozóira. A hengerde, a sza­lagedző és a DEXION-üzem harmadik negyedévi együt­tes terve több mint 13 500 tonna. Ennek keretében. 5100 tonna exportfeladatot kell megoldani, amelybql 4000 tön- nát tőkésmegrendelő címé­re kell továbbítani. Azt a célt tűzték maguk elé a hen­germűben, hogy a harmadik negyedéves tervek teljesíté­se mellett csökkentik az első fél évben keletkezett lema­radásukat. ollóknál a teljesítmények to­A feladat azonban összetet- vábbi növekedését, várják, tebb, hiszen a jó gazdálkodás Határozott hangsúlyt ka­pott, hogy a hengereiében, de a többi üzemekben is fokozni kell az ésszerű takarékossá­got. A szocialista brigádok törődjenek többet a DH-moz- galommal, de a vállalt tár­sadalmi munka teljesítésével is. A kikeszítejüzemben, a kör­ollóknál és az elfogadott cselekvési program érdekében teljesí­teni kell az anyag- és ener­giatakarékossági terveket. Sze­retnék, ha az első fél évben elért, a tervezetthez képest 0,6 százalékkal alacsonyabb költségszintet tovább csök­kenthetnék. A felszólalásokból kiderült, hogy szükség van az alap- és segédanyag-ellátottságuk mennyiségi, minőségi javítá sára ozéinak kívánságaként me­rült fel, hogy a berendezések üzemidő-kihasználását jó kar­bantartással és a váratlan meghibásodások csökkentésé­vel segítsék elő. A gyártás­ra leadott programok a szál­Hasonlo gondossággal mér­tek fel feladataikat és le­hetőségeiket a huzalmu- ben, valamint a kovácso­ló- és öntödegyárrészleg- ben is. r..,~ ■rí.-'!» T Ä süllyesztékes üzemben is rendszerbe foglalták a tenni­valókat a gyártmányok ön­költségét befolyásoló ténye­zők, az anyag, az energia és a szerszámok értékének csök­KÉRDÉS: Van-e élet? A Viking—1 amerikai Mars­szonda szerdán megkezdte az utolsó kísérletet annak meg­állapítására, hogy valamilyen formában létezik-e élet a vö­rös bolygón. A kezdeti oxigén-, és széndioxid-vizsgálatojí ered­ményei azt tette valószínűvé,» hogy elképzelhető mikroszkó- v pikus élőlények jelenléte aí Mars talajában. Harold Klein,? a kísérletek vezetője azonban f ma már azon a véleményen f van, hogy korántsem biztos.! mert lehet, hogy az életre j mutató jelek egyszerűen a ' talajminta szokatlan kémiai összetételével magyarázhatók. A szerdai kísérlet legfőbb feladata, éppen ezért a talaj Jellegének meghatározása, ami fényt deríthet a kémiai összetételre is. (MTI) _ ________ v-i i,v.i«ncA «JOLIIN­i ára. Az is a gyárrészleg dől- kentésére. A munka jobb meg- gozóinak kívánságaként me- szervezésével, a / technológiai és munkafegyelem: javításá­val az üzem vezetői és dol­gozói együttesen törekszenek a sikeresebb munkára. Nagy feladatok megoldá­sát foglalták tervbe a terme- -lési tanácskozásokon. A vég- 1 rejiajtás sem kés’.elkedik, hi­szen azóta már mipden üzem­ben a gondosan kijelölt utat járják, hogy ja tervek és el­határozások sikerhez vezes­senek. A Láng Gépgyárral kooperálva az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyá­rában szovjet exportra paradiesomsűrítő szerkezeteket készítenek. Varga László és He­gyi Károly az utolsó hat berendezést szereli össze. — fodor — Amerikai—kubai kapcsolatok Az amerikai üzleti körök tovább bővítik kölcsönösen előnyös kapcsolataikat Kubá­val, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok makacsul továbbra is gazdasági blokád alatt tartja a szigetországot. A Miami Herald című lap adatai szerint amerikai cégek az elmúlt kilenc hónapban 245 millió dollár összértékű áru Kubába való szállítására kötöttek megállapodást. tFő- ként ipa,ri termékekről, töb­bek között ríDiesel-motorokról, transzformátorokról, vala­mint mezőgazdasági termé­nyekről van szó. Mivel a Kubával való közvetlen ke- teskedelem tilalom alá esik, — mutat rá a lap —, az ame­rikai vállalatok kénytelenek külföldi leányvállalataik köz­vetítéséhez folyamodni. A ku­baiak összesen 19 országban rendelik meg az amerikai áru­kat, túlnyomó részüket Kana­dában, Mexikóban és Angliá­ban. (MTI) .

Next

/
Oldalképek
Tartalom