Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

Baba mellett egyetem Kíváncsi a régi munkatárs kisbabájára az egész szocialista brigád. Pusztán, a Váci Kötöttárugyár gyáregységében ha­gyomány, hogy az újszülötteket megmutatják az üzemben a kollégáknak, ismerősöknek. így Budi Istvánná is büszkél­kedik a két és lel hónapos aprósággal, a szép, egészséges I stvánnal. A liatalasszony szakoktatóként dolgozott korábban az üzemben, annak előtte meós-munkakörben végezte a mi nőségellcnőrzést. Sulyok Zoltánná csoportvezető, Lajtrik Ilo­na. Klárik Györgyi és a többiek elragadtatással becézik a pici babát, kinek édesanyja — gyermekgondozási szabad­sága alatt —, szeptembertől a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói szakán elkezdi tanulmányait. Szocialista brigádjá­ban, ahol munkáját végezte, valamennyien örülnek sikereinek. — kj — Az óvoda korszerűen fel' szereit. Piros szoba, kék szo­ba, kis fotelok, gondozott ud­var — minden megtalálható. Az apróságok' jól érzik ma­gukat. Azt is tudják, kik azok, akik megcsinálták a megrongálódott kis székeket, asztalokat, játékokat. Jól is­merik már a „brigád” néni­ket, „brigád” bácsikat. Ök azok, akik mindig meglepnek valamivel — újságolják ott­hon apunak, anyunak. Mert, ha a szülők nem is veszik észre a legújabb játékokat a polcokon, az apróságok rög­tön felhívják rá a figyelmü­ket. X — Három éve, hogy dr. Tóth Istvánná, a salgótarjáni 10-es számú óvoda vezetője felkeresett minket, támogatá­sunkat kérte. Brigádgyűlést tartottunk, s már akkor hat brigád jelentkezett patroná­lnak az óvodához. Azóta na­gyon szép kapcsolat alakult ki a „vendéglátósok” és az óvoda között — meséli Ver- bovszkí Emilné, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat szakszervezeti titkára. — Már hagyománnyá ■ vált, hogy a nyári-őszi idősza­kokban a brigádok munkát vállalnak — szabadnapjukon — a mezőgazdaságban. Ta­valy az ebből befolyó pénz­összeget az óvodának aján­Akikre mindig számi th Ének dékoztuk. Segítségünk termé­szetesen nem csak anyagiak- . ban mutatkozik meg. Cseh László, a szállítók és gépkocsivezetők brigádveze­tője veszi át a szót: — Elvégzünk mindenféle munkát, ami az óvoda háza* táján akad. Megcsináltuk az elrongálódott székeket, torna­padokat, játékokat — közö­sen az asztalosok hatfős bri-. gádjával. Lefestettük a kerti játékokat — csónakot, pado­kat, feltöltöttük a homokozót. Öröm nézni, amikor a kis apróságok boldogan veszik birtokukba a megújhódott berendezést. Az asszonyok szintén kive­szik részüket a társadalmi munkából. Mauler Sándomé, a 36-os „Kéményseprő” ital­bolt vezetője, egyben brigád­vezető: — Tavaly, amikor festet­ték az óvodát, vállaltuk a festés utáni nagytakarítást. Munka után felmentünk az óvodába, lemostuk az abla­kokat, fertőtlenítettük a já­tékokat. Csak az asszonyok tudják, mennyi munka kan ilyenkor, örültek is a segít­ségnek! — .Minden évben Mikulás­kor, gyermeknapon felkeres­sük a gyerekeket, ajándékot viszünk nekik. A múlt év­ben a „Salgó” presszóban rendeztünk Mikulás-estet. Ez időre lezártuk a presszórészt a közönség elől, a gyerekeké volt a helyiség. A zenekar játszott, a kicsik nagyon él­vezték a zenét, táncoltak is. Emlékszem egy négy év kö­rüli, szőke fürtös kisfiúra, aki a zongora tetején táncolt. Aranyosok voltak mindany- nyian, de ő volt aznap dél­után a kedvenc. — Emléke­zik Verbovszkiné. — A gyerekek — óvónőik vezetésével — vísszonozzák a segítségünket. Vállalati ren­dezvényeken műsort adnak, búcsúztatják a nyugdíjba me­nőket. Megható, milyen örömmel szerepelnek, játsza­nak. — S mi is szíweWélekkel segítünk — mondják, szinte egyszerre. — Elvállaltuk, csi­náljuk. Nem arra törekszünk, ho§y a brigádnaplóban olda­lak teljenek be azzal, hogy mikor, mit végeztünk el. A valóságban ér sokat a mun­is^, nem papíron. — Ha nem kapnánk segít­séget a vendéglátó vállalat brigádjaitól, legalább 3—4 év kellene, hogy így nézzen ki az óvodánk, mint most. Nemrég például tízezer forint értékben kaptunk berende­zést, szőnyegeket, bútorváasz- nat, takarókat, játékokat. Ne­héz lenne támogatás nélkül. Viszonzásképp elhelyezzük a vedéglátónál dolgozók gye­rekeit. Jelenleg hat ilyen „gyerekünk” van — tájékoz­tat Kraft Valéria, vezetőhe­lyettes. — A kis óvodások is há­lásak. Még mindig emlegetik a tavalyi Mikulás-délutánt. Kérdezik, mikor mehetünk megint táncolni a Salgóba Nem felejtik el a megvendé- gelést, ajándékokat. X A ‘ vendéglátóiparban nem könnyű a munka. Vendégeket kiszolgálni ügyesen, gyorsan, kedvesen. Kielégíteni a meg­annyi különböző kívánságot. De az ott dolgozó brigádok­nak a napi munkán kívül jut idejük arra is, hogy vál­lalásuknak teljes mértékben eleget tegyenek, egész ember­ként állják meg helyüket. Jó munkájukkal, odaadásukkal példaként állhatnak mások előtt! (o. I ) A politikai irodalom és a könyvtárak Á párt alapszer vezetek most készítik elő az új oktatási évet. A munka még nem ért véget, de az újabb előrelépés beszédes bizonyítéka, hogy szinte valamennyi alapszervezeí- ben megszaporodott azóknak a párttagoknak a száma, akik tanulnak. De nemcsak a párttagok, a pártonkívüliek kö­rében is tovább nőtt az érdeklődés, a marxizmus—leniniz- mus alapjai, a politikai ismeretek iránt. Sokéves tapasztalat igazolja, hogy a rendszeres tanu­láshoz, az önképzéshez egyformán és biztos segítséget nyúj­tanak a politikai kiadványok. Különösen az utóbbi évek­ben vásárolják, olvassák sokan a marxizmus—leninizmus klasszikusainak Válogatott kiadásait, a társadalompolitikai kérdéseket értékelő, elemző munkákat. Mindezek arra en­gednek következtetni, hogy évről évre emelkedik az okta­tó-nevelő munka színvonala. A politikai oktatásban részt vevő hallgatók egyre inkább az irodalom elmélyültebb ta­nulmányozására, az ismeretek teljesebb elsajátítására tö­rekszenek. Arra, hogy a tanultaknák valóban hasznát lás­sák a mindennapi munkába, „segítségül hívhassák” bármi­kor, ha szükségük van rá. A Kossuth Kiadó megyei kirendeltségének feladata ép­pen az, hogy mind jobban kie'égítee az olvasók növekvő igényeit. A feltételek ehhez jórészt biztosítottak. A poli­tikai könyvek, kiadványok köre, választéka egyre bővül. Fo­kozatosan javul az alapszervezetekben a terjesztői munka is. Egyre több azoknak a pártszervezeteknek a száma, ahol az irodalomban járatos, érdeklődő párttagot bíznak meg a politikai irodalom terjesztésével. Üjabban a terjesztői mun­ka termékeny területét jelentik a szocialista brigádok. A Kossuth Kiadó megyei kirendeltsége külön ajánlásokat ad. válogatásokat á'Kt össze azokból a politikai, szépirodalmi munkákból, amelyek korszerű ismereteket, információkat hordoznak, igényesen szórakoztatnak. A kezdeményezés ha­tására egyre 'több szocialista brigádlag kedveli meg a köny­vet, válik rendszeres olvasóvá. A politikai irodalom terjesztéséért sokat tehetnek a könyvtárak is. Közülük néhány eddig is jól együttműkö­dött a Kossuth Kiadó megyei kirendeltségével. Á megyei oktatási igazgatóság, az SZMT központi könyvtára, a peda­gógus-továbbképző kabinet, a számviteli főiskola, a Madách gimnázium, a közgazdasági szakközépiskola, a bomoktere- nyei körzeti könyvtár munkatársai a szépirodalmi mun­kákkal együtt, a politikai irodalom gazdag vá"asztékát ajánl­ják az olvasóknak. De a nagyüzemi pártbizottságok, a párt- alapszervezetek kezdeményezésére néhány nagyüzemi könyv­tár is csatlakozott a politikai irodalom terjesztőinek egyre népesebb táborához. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a síküveggyár példája azonban ma még nem akad valameny- nyi üzemben, vállalatnál követőkre. Jó néhány üzemi könyv­tárból hiányzik még a politikai irodalom, vagy a megle­hetősen szegényes választék nemigen kelti fel az érdek­lődést e művek iránt. A politikai irodalom, terjesztése nem csupán könyvfor­galom kérdése. A nagyobb tudás, a szélesebb, elmélyültebb politikai ismeretek haszna már most is, később bizonyára még inkább mérhető a helyi pártmunkában. Mindezekről Kádár János a következőket mondotta a XI. pártkongres­szuson: ..Társadalmunk o'yan színvonalú és hatású ideoló­giai. kulturális és közművelődési tevékenységre tart igémet, amely tudatosabban formálja az emberek szocia'M? gon­dolkodását. eszmevilágát.” T. Z. Ismerd meg hazádat Pest megyei úttörők Nógrád ban A Pest megyei Tápióbics- ke. Tápiószentmárton és Isa- szeg úttörőcsapatainak 80 ta' gú csoportja kereste fel ked­den Salgótarjánt, Somoskőúj­falut, Kollár Károlyné. Nagy Lajos és Csende Béláné út­törővezetők kíséretében. A pajtások elsőként meg­tekintették a József Attila Művelődési Központot. A délelőtti órákban a salgótar­jáni öblösüveggyár és a bá­nyamúzeum megtekintése sze­repelt a programban. Ezt követően felkeresték a somoskői várat, útközben megálltak a vöröskatonák emlékfájánál. Az irodalomból jól ismert Somoskő várának megtekintése után Nagybá- tonyba a harisnya gyárba látogattak el a pajtások, ahol a modern gyár termékeiben gyönyörködhettek. A z MSZMP XI. kong­resszusa az üzemi de­mokrácia fejlődésé­nek alapkérdéseként meg­szabta, hogy minden szinten közvetlenebbé kell tenni a dolgozók és képviselőik, vala­mint a dolgozók és szerve-- zeteik kapcsolatát. Szükséges, hogy a vállalatok megteremt­sék a korszerű üzem- és mun­kaszervezés feltételeit, a mun­katermelékenység növelése, a munkakörülmények és kere­seti feltételek javítása érde­kében. Az üzemi demokrácia érvényesüléséhez olyan belső irányítási, elszámolási és információs rendszer kiala­kítása szükséges, ami a dol­gozó számára pontos átte­kintést nyújt a termelés egé­széről és részleteiről. Vilá­gossá teszi a teljesítmények szerinti részesedés mértékét. Megnövekszik a vállalati párt-, szakszervezeti és KISZ- szervek szerepe. El kell érni, hogy e szervek vállalati, gyár­egységi szintű tanácskozáso­kon kialakult álláspontjait, hasznosítható javaslatait a vállalati gazdasági vezetők kötelezően vegyék figyelem­be. Alapvető követelmény az is, hogy egyetlen olyan lé­nyeges döntést se hozzanak a vállalatoknál, amelyet elő­zetesen ne beszéltek volna meg az érintett dolgozókkal, vagy szerveikkel. A kongresszus Irányelveit figyelembe véve a Nógrád megyei Népi. Ellenőrzési Bi­zottság' a járási bizottságok bevonásával tájékozódó jel­Tapasztalatok az üzemi demokrácia fejlődéséről legű vizsgálatot végzett a megye 18 üzemében. A széles körű tájékozódás célja annak megállapítása volt, hogy az üzemi demokrácia fejleszté­sével kapcsolatos feladato­kat a vállalatok hogyan való­sítják meg. Mi a dolgozók vé­leménye az üzemi demokrá­cia érvényesüléséről ? A vizsgált egységeknél az üzemi demokrácia fórumai közül több megtalálható és működik is. Ezek feladatai és jogkörei tisztázottak, még­is az üzemi demokrácia fó­rumain hozható döntéseket a dolgozók csak részben is­merik. A különböző fórumo­kon részt vevő dolgozók ak­tivitása az üzemi, vagy bri­gádszintű megbeszéléseken nagyobb. Itt bátrabban mond­ják el a véleményüket, a fel­vetett gondok konkrétabbak. Ezeken a fórumokon a dol­gozók a jogaikon kívül a kö­telezettségek. jó. vagy rossz teljesítését is figyelembe ve­szik. így egészségesen való­sul meg a jogok és kötele­zettségek egysége, ami tulaj­donképpen az üzemi demok­rácia lényege. A dolgozókat érdekli a vállalati gond. Ér­deklődésük azonban csök­ken, ha ezeket nehezen kö­vethető számok, adatok fel­sorolásával tárják eléjük. A szakszervezeti szervek a részükre biztosított jogokkal kellő súllyal csak azoknál az üzemeknél tudnak élni, ahol függetlenített szakszer­vezeti vezető van. Kisebb ütemeknél a függőségi vi­szony, valamint a termeléssel összefüggő elfoglaltság aka­dályozza ezt a tevékenységet. A BRG-ben például a szak- szervezet véleményét nem minden esetben kérik ki, még azokban sem, amelyeknél vé­leményezési .jog illeti meg. A vállalatok első számú ve­zetői felsőbb szintű fórumo­kon vesznek részt. A dolgo­zók igénylik azt is, hogy az első számú vezetők üzemi, műhely-, Vagy brigádérte­kezleten gyakrabban vegye­nek részt, és közvetlenül ér­demi választ adjanak a fel­vetett problémákra. Az ilyen fórumon felvetett gondok a dolgozók tapasztalata szerint gyorsabban intéződnek. A vállalatokon belül a kü­lönböző szakmákkal, de főleg az alkalmazotti és fizikai dolgozók közötti ellentétekkel kapcsolatosan is eltérő véle­ményeket kaptunk. A kohá­szati üzemeknél, az öntödei dolgozók, az öblösüveggyár­ban az üvegfúvószakmával rendelkezők érzik úgy, hogy nem eléggé megbecsült dol­gozói a gyárnak. Nem tartják őket egyenrangúnak a többi szakmával. Az öblösüveggyár­ban a korongos csiszoiouzem női dolgozói nem érzik az egyenjogúságot, mert véle­ményük szerint ugyanazon munka elvégzéséért két kate­góriával alacsonyabb bért kapnak, mint a férfiak. A BRG-nél a kereseti aránytalanság okoz feszült­séget és ellentétet egyes üzem­részek dolgozói között. Na­gyon kirívó a kereseti arány­talanság a végmérést végző meó- és a többi gyáregységi dolgozó között. A végmérést végzők havi keresete eseten­ként eléri, vagy meghaladja a tízezer forintot. Megállapít­ható volt, hogy ilyen esetek­ben havi. 70—100 túlórát is elszámoltak. Feltűnő, hogy a-, túlóráztatás rendszeresen ün­nepnapokon történt. Olyan ki­rívó eset is volt, amikor egy dolgozó egyfolytában 38 órát dolgozott. Komoly probléma még a BRG-nél, hogy a mű­szaki állományú középkáde­rek nagy része szívesebben végezne fizikai munkát, mert bérezésük elmaradt a fizi­kai állományú dolgozókéhoz képest. Arra a kérdésre: a dolgozókkal, valamint a veze­tőkkel szemben egyforma-e az elbírálás? — kedvező vé­leményeket kaptunk. A Vo­lán és sz öblösüveggyári dol­gozók véleménye szerint vi­szont a dolgozókat gyakrab­ban sújtja a felelősségre vo­nás, mint a vezetőket. A Vo­lánnal a dolgozó felelősségre vonását a „Híradódban is közzéteszik, a vezetőkét nem. Az öblösüveggyárban elmond­ták, ha a „szellemi” dolgozó elkésik, vagy italozik, nem vonják érte felelősségre, míg a fizikai dolgozóknál hason­ló esetben igazolatlan hiány­zást és 25 százalék nyereség­csökkentést alkalmaznak. Kedvezően értékelhető a vállalatoknál folyó szocialis­ta munkaverseny. Szervezé­sében és irányításában a gaz­dasági vezetők és a tömeg­szervezetek között jó munka­kapcsolat alakult ki. A vál­lalati vezetés igényli, tá­maszkodik is a brigádok te­vékenységére. Jó vélemények hangzottak el a továbbkép­zésről is Összegezve megállapítható, hogy az üzemi demokrácia a XI. kongresszus óta eltelt időben tovább fejlődött, azon­ban még nem elégíti ki a kongresszus szabta követel­ményeket. A fejlődés inkább a régi módszerek alkalma­zásának rendszeresebbé té­telében, a dolgozók által fel­vetett problémák intézésének eddiginél jobb dokumentá­lásában nyilvánul meg. Ügy véljük, nem kielégítő még a dolgozók és képviselőik, va­r NÓGRÁD - 1976. lamint a dolgozók és szerve­zeteik közötti kapcsolat. A korszerű üzem- és mun­kaszervezés megt e i 'em téíé ­ben, amit a kongresszus ^el- sődlegesen kihangsúlyoz, na­gyon kevés helyen történt előrehaladás. A dolgozókkal való beszélgetésekből, a ta­nácskozások anyagaiból az is kiderült, majdnem minde­nütt a vállalaton belüli szer­iek, osztályok működési hiá­nyosságai jelentik a fő prob­lémát (anyagellátás, gyár­tás-előkészítés. karbantartás, belső anyagmozgatás stb.). A dolgozók tudják, hogy a mo­dernizálás, automatizálás be­ruházási lehetőségei szűkö­sek. Ugyanakkor azt is tud­ják. hogy kereseti feltételeik javítása a vállalaton belüli szervezéssel, a felsorolt hiá­nyosságok megszüntetésével megoldható. Ä z üzemi négyszögek működésénél tapasz­taltuk a legjelentő­sebb előrehaladást. A fóru­mok hatásköréről, jogairól a szakszervezeti szerveknek kellene széles körű felvilá­gosító munkát végezniük, a fórumokat pedig úgy meg­tartani, hogy a részt vevő dol­gozók érezzék: ők döntöttek, és a döntésüket végre is hajt­ják. ' Bozó Árpád megyei NEB-tag augusztus 4., szerda 5 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom