Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-28 / 203. szám

ízes Lukfa háromszázölvenórt zr * Őrködve a minőség felett SzázbarmíncegvmillíáNss kiskereskedelmi forgásom hét hónap alatt Mintha boszorkánykonyha kellős közepébe csöppent vol­na a látogató. Titokzatos rendeltetésű műszerek, ki­mondhatatlan nevű laborató­riumi berendezések, ~az alki­misták misztikus világát idé­ző, törékeny kémcsövek, meg­annyi apró-cseprő kellék a Nógrád megyei Élelmiszerel­lenőrző és Vegyvizsgáló In­tézet patikatisztaságú szobái­ban. Még parányi kemencével is felszerelték, amelynek gyomrában néhanapján ropo­gós cipók illatoznak, s a szakemberek e folyamatot „próbasütésnek” nevezik. Ötödik évét „tapossa” az intézet, amely főleg az élel­miszerek minőségét hivatott rendszeresen ellenőrizni, a gyártás és a forgalmazás te­rületén egyaránt. Aranyi Endre, a létesítmény igazga­tója az előbbire irányítja a figyelmet, annak ellenére, hogy Nógrád megye nem tar­tozik a kiváló élelmiszer-elő­állító megyék közé. A kiváló jelző ebben az esetben meny- nyiséget céloz, hiszen a me­gyei termékek minőségével az utóbbi időben általában elégedettek. MINTA 1VJINTA UTÁN Az intézet magának keresi többnyire a munkát. A szak­emberek gyakori látogatói a megyei élelmiszeripari üze­meknek, s ritkán térnek „ha­za” üres kézzel. Szállítják szorgalmasan a mintákat a laboratóriumoknak, hogy az­után tüzetesen elemezzék. Az alakulás évében, 1972-ben, még csak 400 vizsgálatot vé­geztek, egy év múlva 1922, 1974-ben 2380, tavaly pedig 2563 minta került a vegyé­szek asztalára. Az idén 2900 mintavételt irányoztak elő. A húsz dolgozót foglalkoz­tató intézetben 9 felsőfokú és 7 középfokú iskolai végzett­séggel rendelkező szakember igyekszik a termékek külön­böző tulajdonságait regiszt­rálni. Miből, is áll egy ilyen vizsgálat? Az élelmiszeripari termékek tesztlapot kapnak. Erre kerülnek rá az érzék­szervi tulajdonságot, az ösz- szetételt, hasznosanyag-tar- talmat, súlyt és térfogatot, csomagolást, jelölést, az egész­ségre káros hatást (mikrobio­lógiai, esetenként radiológiai A kongresszussal majdnem egy időben fejeződött be az Ifjú Gárda egységek és alegy­ségek képzési éve. Azóta a kollektívák túl vannak a zá- rófoglalkoeásokon, az ünnepé­lyes egység- és aiegységgyű- léseken ég a szemléken. Alig pár napja ért véget a leg­rangosabb, melyen több mint hatszáz gárdista képviselte Kaposvárott szűkebb hazáját. A VII. országos Ifjú Gárda szemle egyik résztvevője volt Lipták Sándor, a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek ková­csoló gyáregységének fiatal dolgozója­Milyen is egy 'ilyen szemle? — Aki még nem látta, fel­tétlen nézze meg! Verseny és látványosság a javából. Ko­moly erőfeszítés ég számadás, romantikus, érdekes körül­mények között- Az Ifjúgárdis­ták ezen a rendezvényen bizonyíthatják mi mindent tanultak, sajátítottak el a képzési év alatt. A versenyállomásokon a mozgalmi élet eseményeiből, bel- és külpolikából, honisme­retből kell vizsgázni. De nem elég az elméleti felkészültség- A rajoknak, szakaszoknak a gyakorlatban is bizonyítani kell hozzáértésüket. Térkép- olvasás, tájékozódás az erdő­ben, kézigánátdiobás, lövé­szet, kúszás, futás, összfegy- vernemi védőfelszerelésben, hogy csak a fontosabbakat említsem. Csodálatos élmény! ' Száz meg száz fiatal, az ország minden részéből. Szoros ba­rátságok szövődnek itt. Jó­kedv, vidámság, ügyesség és kitartás jellemzi ezeket a ta­lálkozókat­szempontból is) jelző számok, minősítési jelek. Két szempont vezérli őkét. A „mindenható” mérce, a szabvány, s a fogyasztók ér­dekvédelme. Az utóbbit kü­lönösen hangsúlyozza az in­tézet vezetője, mert mind sű­rűbben keresik fel őket ma­gánszemélyek is. KENYÉR AZ EGÉSZ ORSZÁGBÓL Az ország 13 hasonló inté­zete közül a nógrádi a ke­nyér minőségének, a sütőipa­ri termékek tulajdonságainak vizsgálatára külön kijelölt. Az egész országból érkeznek a jelzések, tapasztalatok, me­lyeket itt összegeznek Salgó­tarjánban. Így könnyű az ösz- szehasonlítás is, vajon a Nógrád megyei Sütőipari Vál­lalat termékei hová sorolha­tók? Nos, javult a minőség, bár a ceredi üzemben „pró­bálkoztak” a kenyér elöre- címkézésével is, amire a mi­nőségvizsgálók rögtön rácsap­tak. Legutóbb magánszemély, kaviccsal „bélelt” kenyeret hozott be. kivizsgálták, az illető kártérítést kapott. A sütőipari „tettest” ugyan ez esetben nem sikerült kinyo­mozni, de a felelősségre vonás mindig követi a minőség el­leni kihágásokat. Emellett az ilyen vizsgálatok költségét a termelőüzemnek kell vi­selni. Így kerülhetett 350 fo­rintjába a sütőipari vállalat­nak egy ízes bukta (valószí­nűleg az ilyen termékek kö­zül eddig ez a legdrágább), melynek térfogata a szab­ványban előírt 300 millimé­ter helyett csak 253 volt. A példatár rendkívül gaz­dag és tanulságos. A MÉK 24 mázsa savanyú káposztáját kellett megsemmisíteni az érzékszervi tulajdonságok és az összetétel hiányosságai mi­att. A pásztói tejüzemben a vajat színezte pirosra a cso­magolópapír. Az intézet 135 kilogramm vaj újrafeldolgo­zását rendelte el. Bejelentés­re tiltották meg 3500 csomag Plovdiv cigaretta árusítását, mert dohos, penészes ízű volt Három mázsa francia drazsé sem kerülte el sorsát, mert a töltelék aránya az 58 szá­zalék helyett, csak 49,12 szá­zalék volt. A salgótarjáni ÁFÉSZ 5. számú üzletének vezetője ellen pedig szabály­Akik ismerik az ifjúgárdis­tákat, tudják, hogy az, átla­gosnál jobban helytállnak az önként vállalt feladatok telje­sítésében. Eredményesebben politizálnaik szűkebb környe­zetükben az iskolákban, mun­kahelyükön, és természetesen a KISZ-szervezetekben. Lipták Sándor közel négy éve tagja a KISZ-nek, ég ez­zel egyidőbetn az Ifjú Gardá­nak is. — Az üzemben 1973-ben alakult egy szakasz, harminc fiatallal. A következő év ele­jén már fel is bomlott' Hogy miért? Pontosan meg sem tu­dom mondani. Talán azért, mert a többiek nem szívesen jártak az előadásokra. így a régiek közül a képzési ' ídö- seak végére négyen-öten ma­radtunk. Tavaly újból szervez­tük a szakaszt, és három raj­ra bontottuk. Minden csa­patba jutott egy-egy tapasz­taltabb gárdista, akik a mun­kát irányítják, szeretnénk szorosabban összefogni a sza­kaszt, és a képzéseiket rend­szeresebbé tenni, elérni, hogy az Ifjú Gárda legyen a KISZ honvédelmi nevelő munkájá­nak bázisa' Célunk, hogy egy­re több fiatalt bevonjunk eb­be a munkába. Az érdeklődők joggal kér­dezhetik. mi kell ahhoz, hogy valaki ifjúgárdista lehessen? Teijesíthetők-e az önként vál­lalt feladatok? — Ifjúgárdista lehet az a KISZ-tag, vagy szervezeten kívüli 14—26 éves fiatal, aki érdeklődik a mozgalmi tevé­kenység és honvédelmi mun­ka iránt, és természetesen el­fogadja az Ifjú Gárda műkö­dési szabályzatát. A felvétel­sértési eljárást kezdeményez­tek, mert romlásnak indult sütnivaló kolbászt árusított. FIGYELMEZTETÉS A VÁLLALATNAK Az intézet az elmúlt év­ben 224 esetben intézkedett minőségi kifogások esetén. Figyelmeztetés, fegyelmi eljá­rás kezdeményezése, szabály­sértési eljárás ^ indítása a módszer, súlyosabb esetben büntetővádi feljelentés. A COMPACK Kereskedelmi Vállalatnak is elpostázták a figyelmeztetést, mert az őrölt fűszerárukat, fahéjat, fűszere­ket az 5 százalékos megen­gedett töredéktartalom he­lyett ,35,9 százalékkal forgal­mazták. Rájár a rúd a PE- NOMAH v balassagyarmati üzemére is. Mindig „akad” valami, legutóbb a vörösáru- ba kevertek bőrkét, a dré- gelypalánki termelőszövetke­zet szörpüzemében pedig négyezer üveg szörp savtar­talmával voltak elégedetle­nek. örvendetes, hogy a felelős­ségre vonás nem hatástalan. Tavaly a mintáit 13,1 százalé­ka esett kifogás alá, az idén a félévi adatok szerint az arány csupán 2.4 százalék. A hús és húskészítményeknél viszont romlott a helyzet, 9,4 százalékról 16.7 százalék­ra „tornászták” fel. Az élelmiszer-ellenőrző in­tézet a közeljövőben szeretné kiterjeszteni. a vizsgálatokat újabb tulajdonságokra is, hogy még inkább minőségi ter­melésre szorítsa a gyártókat. Ezek után úgy tűnhet, nem­igen kedveltek dolgozói kinn az üzemekben. Szó sincs ró­la. Több helyen megértették: olykor-olykor értük haragsza­nak, nem ellenük. Meg az­után szükség is van a minő­ségvizsgálókra, mert ha pél­dául lejár a szavatosság, az értékesítés, árucsökkentés le­hetőségeire a laboratóriumban kapnak feleletet. Ott jártunkkor az egyik munkatárs épp a szomszédos munkásszállásra sietett, mert átjöttek panaszkodni a kakaó minőségére. A vizsgálat tart, s a műszerek, a tapasztalt szakemberek — eddig leg­alábbis — csalhatatlanok. A népgazdaság, a termelők és a fogyasztók együttes javára... Szabó Gyula hez a KISZ-alapszervezeí hoz­zájárulása is szükséges. A vállalt feladatok teljesíthetők. Bizonyítékokért sem kell a „szomszédba” menni- Ma mér elértük, hogy ifjúgárdüistának lenni nem dísz és formaság, hanem komoly feladatokkal járó megbízatás. A Belkereskedelmi Minisz­térium most közzétett gyors- jelentése szerint a kiskeres­kedelem az év első hét hó­napjában 131 milliárd forin­tos áruforgalmat bonyolí­tott le, folyóáron számítva 7,2, változatlan áron pedig körülbelül 2.7—3 százalék­kal nagyobbat, mint a múlt év azonos időszakában. A forgalom összetétele folyóáron számítva megváltozott, még­pedig az élelmiszerek javára, amelyeknek aránya 44,5-ről 45,4 százalékra növekedett. Élelmiszerekből többet, ipar­cikkekből viszont keveseb­bet adtak el, mint amivel a terv számolt. Különösen a ruházati cikkek forgalma volt kisebb a számítottnál. A fogyasztásicikk-Kereske- delem — folyó fogyasztási árakon számítva — 45,6 mil- toánt értékű készlet­tel rendelkezett július 31-én, vagyis a készletek — ugyan­csak folyóáron számítva — 5,1 milliárd forinttal emel­kedtek egy év alatt. A hús és húskészítmények, különösen a marhahús iránti kereslet a fogyasztói árválto­zást követő hetekben csök­kent. A hónap utolsó hetében azonban elsősorban az ol­csóbb termékekből — meg­élénkült a vásárlás. A szá­razáru iránti igények válto­zatlanul meghaladták a kí­nálatot, egyéb termékekből a kínálat kiegyensúlyozott volt. Baromfiból az igényeknek megfelelő volt az ellátás. En­nek forgalma kezdetben mér­sékeltebben, majd a hónap második felében folyama­tosan nőtt, s végül is 7—10 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Fiaiból körülbelül 18 százalékkal fo­gyott több mint a múlt év júliusában. Tejből 19, túrófélékből 25 százalékkal adtak el töb­bet. A tojás iránti mintegy 15—20 százalékkal megnöve­kedett keresletet is ki tudták elégíteni. Húskonzervekből, továbbra Uj bolgár mezőgazdasági gépek A dél-bulgáriai Karlovó- ban működő traktor- és me­zőgazdasági gépgyár 33 or­szágba exportálja terméke­it. A Szovjetunióval való szo­ros együttműködésben a kar- lovói gyár dolgozói az idén megkezdték a MTZ—80 elne­vezésű első bolgár kerekes­traktor sorozatgyártását. Az új típus kapacitása sokkal nagyobb, mint a Karlovó- ban gyártott korábbi trak­toroké, s mind mezőgazdasági munkákra, mind pedig vonta­tásra kiváióan alkalmazható. A szovjet gyárakkal való gyártási szakosodás és koo­peráció alapján megkezdték a „Bolgár—tk—80” jelzésű új, nagy erejű univerzális trak­torok gyártását is. is választékos volt a kíná­lat, a forgalom azonban jú­liusban — az elővásárlások miatt — a tavalyinak csu­pán 30—40 százalékát érte el. Élénk volt viszont a ke­retlet a zöldség- és gyü­mölcskonzervek iránt, amit azonban a kereskedelem a választékot tekintve csak hiányosan tudott kielégíteni. A lakosság burgonya-, zöld­ség- és gyümötósellátása ju­ssban az elműt hónapokhoz viszonyítva kis mértékben javult, az elmúlt évinél azon­ban lényegesen kedvezőtle­nebb volt. A vendéglátóipar a hús­árváltozással és a munkahe­lyi vendéglátásban az adag­normák rendezésével kap­csolatos feladatait zökkenő­mentesen hajtotta végre. A tanácsok jelzései szerint át­menetileg fokozódott az elő­fizetéses ételek iránti keres­let, a hónap végére azonban az étlap szerinti ételforgalom is élénkült. Az italfélék közül sörből nem volt elegendő, forgalma csak 2.6 százalékkal nőtt. A Balatonra azonbah körűibe-1 lül 20 százalékkal több sört szállítottak, mint tavaly jú­liusban. A ruházati termékek iránt mérséklődött a kereslet. Jú­liusban folyóáron 1.8 szá­zalékkal kisebb volt a for­galom, mint egy évvel ko­rábban, a hét hónap együt­tes forgalma is csak a ta­valyi szinten maradt. A szak­ma árukínálata összességé­ben megfelelő volt. Nem tud­tak minden igényt kielégí­teni a nyári - öltönyökből, to­vábbá azonban szintetikus es farmer alapanyagú pantal­lókból, a nagyobb méretű női ruhákból is hiány volt. A vas-műszaki cikkek hiá­nyai tovább csökkentek, de idomacélokból, vízvezeték­csövekből most is kisebb volt a kínálat a keresletnél. Nem tudták teljesen kie­légíteni a keresletet egyes tőkésimportból származó zsebrádiókból, magnó rá­dió-kombinációjú készülékek­ből és az Orion-televíziók egyes típusaiból. A bútorvásárlás júliusban is mérsékelt volt. A kereslet csak a hitelakcióban beve­zetett 10 százalékos előleg hatására a hónap közepétől élénkült. Építőanyagokból a forga­lom kisebb volt, mint tavaly ilyenkor. E termékekből az ellátás összességében kedve­ző. de nem mindig volt fo­lyamatos a kínálat téglából, vasbeton-gerendából és fe­hér csempéből. Túlzott kész­letek halmozódtak fel vi­szont mészből, tetőfedő le­mezből és hullámlemezből. A vegyvédelmi ruha és gázálarc felvételének gyakorlása a verseny előtt­Ügyintézés— munkaidőben ? Vinni kell a kis Trabantot az Állami Biztosító kár­felvevő irodájához, mert hogy „koccantunk” és oda lett a hátsó lökhárító. Vinni kell, de osak munkaidőben, azaz reg­gel 8-tól kora délutánig vihető: Később nincs félfogadás, de azért félórai könyörgés árán egy délelőttre szóló eltá­vozást ad a munkahelyi főnök. Az már külön pech, hogy intézni kell a nyári túrához szükséges útlevelet is, ami ugyancsak munkaidőben intézhető, a főnök hallani sem akar újabb eltávozásról. Sebaj: majd a ház asszonya... ő úgy is három hete nem volt már ráutalva a főnöki jó­indulatra, akkor is szakorvosi visgá’.at miatt kellett el­távozást kérnie. Két hét múlva meg, amikor a gyerek új heverőjének megvásárlása esedékes, legfeljebb kitotózzuk, hogy a bútor szállítása miatt ki kérjen egynapi szabad­ságot. Minek emiatt bosszankodni? Ugyan! Ez a rend, ez a szokás, végtére is ki kívánhatja, hogy a biztosítónál, az IBUSZ-nál, az orvosi rendelőben és a bútorszállítóknál ak­kor kezdődjék a munkaidő, amikor nálunk befejeződik. Arról nem is beszélve, hogy gondolni kellene a váltott mű­szakban dolgozókra is, s akkor ugye, ezeknél a szolgáltatá­si intézményeknél szintén váltott műszakban kellene dol­gozni, hogy fogadhassák azt is, aki délelőtt, és azt is, aki délután dolgozik. Komplikált, hogy ne mondjam, megold­hatatlan feladat. S ügy látszik, annyira komplikált, hogy az efféle ide- oda futkosásokra (szaknyelven: a törtnapi hiányzásokra) évente elmegy összesen 600 millió munkaóra. Összehason­lításként: ha — nemcsak a munkafegyelem szigorításával, de a szolgáltatások jobb szérvezésével, a hivatalok mun­kaidejének célszerűbb beosztásával, vagy éppen a gyógyke­zelés koncentrálásával —, csak 10 százalékkal sikerülne csökkenteni az egész napos hiányzásokat, akkor ez száz­millió munkaórát jelentene, körülbelül annyit, mint ha a foglalkoztatottak számát 50 ezerrel növelnék. Hatalmas tartalék! Különösen ebben a munkaerő-ín­séges világban, amikor még csak remény sincs a foglal­koztatottak szamának jelentősebb növelésére, s amikor az iskolából kikerült fiatalok még a nyugállományba vonu­lókat sem pótolhatják. Mindez könnyebben elviselhető, mint rrpndennek az átrendezése, átszervezése, azért, hogy — a köznyelvi fogalmazással élve — e rejtett tartalékok­hoz hozzáférjünk és hasznosíthassuk. Mert ehhez minde­nekelőtt hozzá kellene szoktatni a rendszerekben, a gaz­dasági tevékenység nagyobb egységeiben való gondolko­dásmódhoz és el kellene sajátítani e rendszerek és nagyobb egységek komplex tervezéséhez szükséges tudnivalókat. Fel kellene ismerni, hogy a bútorszállítás, a biztosítási te-' vékenység, vagy éppen a különböző hivatalok munkarend­je és munkaideje nem ütközhet azok munkarendjével és munkaidejével, akik miatt e szolgáltatások és hivatalok lé­teznek. Nagy tévedés ugyanis azt hinni, hogy a termelő­ág szolgáltatóintézmények párhuzamos munkaideje kizáró­lag magánbosszúságok oka és forrósa. Az ügyfél és leg­feljebb a közvetlen főnöke ugyan kényelmetlen helyzetbe kerül, az igazi veszteség azonban a munkaidőalap csökke­nésében mutatható ki és az igazi vesztes a népgazdaság. Az a népgazdaság, amelynek irányítása, tervezése és szer­vezése végül is egységes elvek és követelmények alapján történne, ha nem kellene időről időre szembenézni bizo­nyos partikuláris — és gyakorta kivédhetetlen — törek­vésekkel. Lenne persze, megoldás, sokféle. Például — s követke­zik ez az eddig leírtakból — tudomásul lehetne és kelle­ne venni, hogy nem az ügyfél van az ügyét intéző hiva­talért, hanem fordítva. S ami ebből adódik: netán sokkal komolyabban lehetne gondolkodni — esetleg cselekedni! — az ügyben, hogy a hivatal, a szolgáltatóintézmény al­kalmazkodjék is az ügyfél elfoglaltságához, munkaidő-be­osztásához. Többek között oly módon, hogy élhetne a vi­lágszerte — és nálunk is (igaz: csak lassan) — terjedő, rugalmas munkaidő-beosztással. Ennek lényege: akkor le­gyünk a hivatalban, amikor, az ügyfél felkereshet bennün­ket. Ez szabó .yozható, szervezhető — méghozzá oly mó­don, hogy a hivatalok és az ügyfelek is jól járnak —, csak szabályozni, szervezni kellene. Éppen azért,' hogy ne ve­szítsük el azt a sok millió munkaórát, amire égető szük­ség van. Vértes Csaba NÓGRÁD - 1976. augusztus 28., szombat 5 Országos If/ú Gárda szemle lem disz, nem formaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom