Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-28 / 203. szám
Kedvező feltételekkel Évi hatvan vagon árut dolgoznak fel a szurdokpüspöki termelőszövetkezet savanyítóüzemének jobbágyi telephelyén. Idén paprikából 30 vagont, uborkából 23,5 vagon mennyiségű besavanyítást terveznek. A hatvani termelő- szövetkezettel kooperálva, új áruként apró dinnyéket is tartósítanak ebben az évben. 6,5 m.illió forintos árbevételi tervüket szeretnék 7 millióra teljesíteni, amelyhez úgy érzik, ■l feltételek biztosítottak. Az uborka válogatását, mosását, kádba rakását Divéki Éva, Molnár Mária, Jancsó Lajosné és Veres Lászlóné végzi. — fodor — A hordók, kádak sem tudnak ellenállni az idő vasfogának. A karbantartási, illetve javítási munkákat Bertók Imre nyugdíjas jól látja el. Ü*emi demokrácia — növekvő felelősségi tufát Rangja van a munkásjavaslatoknak A XI. kongresszus különös nek majd. Bulik Ernő az 500 hangsúllyal beszélt az üzemi kilogrammos légkalapácsnál demokrácia továbbfej leszté- használaton kívüli ventillátor séről, ami korántsem azt jelenti, hogy a demokratizmus fórumainak számát kell növelni. A legközelebbi években elsősorban a már meglevő demokratikus fórumok, a termelési tanácskozások, a párt-, szakszervezeti taggyűlések, a szocialista brigádvezetők, újítók és ifjúsági parlamentek tanácskozását kell még hatékonyabbá termékenyebbé tenni. Korántsem mondhatjuk, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben már áthelyezését kérte a 8-as présgéphez. S miután a melegüzem dolgozóinak kiegyensúlyozott munkája nagymértékben függ a jó levegőtől és a kedvező hőfoktól, így a ventillátort a javaslatnak megfelelően át is helyezték a 8-as préshez. S ugyancsak nem hagyták intézkedés nélkül zetőikmek. A vezetők szívesen veszik az okos indítványokat, mint ahogy tettek Szürszabó József esetében, aki azt indítványozta, hogy a vállalati neutralizálónál szállítási területet kell biztosítani az ott dolgozó saippantó- kocsinak. A javaslatot gyorsan megbeszélték az illetékes vezetőkkel, s azóta kijelölt és záróvonallal ellátott területe van a neutralizáló mun- Szabó Józsefné kájával állandó kapcsolatban és szavát, aki arra hívta fel a levő szippantókocsinak, sót, figyelmet, hogy a sorjázógép megfelelő figyelmeztető táb- kapcsolója össze van drótoz- lát is elhelyeztek, hogy a va és kérte annak tökéletes munka folyamatát semmi ne minden megjavítását. gátolhassa. rendben van az üzemu de Ezek a javaslatok a min— az üzemi és munkahelyi mokrácia kiteljesedésében és dennapi termelőmunka gond- demokrácia fejlesztése nem továbbfejleszteseben. Emel jaival és tapasztalataival rendelet, vagy határozat kér- lett kétségtelenül igaz, hogy függnek össze, s ki kételked- riése. Kétségtelenül tapacztal- az okos véleményeknek és hetne abban, nogy e gondok t-ató azonban, hogy hónapról javaslatoknak már rangja és problémák legjobb isme- van csaknem minden üzem- röi maguk a kétkezi munkások, akiknek ugyanúgy érdekük a jó, eredményes éti hatékony gazdálkodás, mint vében és munkahelyen. A vezetők ösztönzik a dolgozókat, hogy tapasztalataikat, véleményeiket és tanácsaikat bátran mondják el, mert ezzel jó szolgálatot tesznek az üzemnek. S a jó javaslatok és vélemények hasznát valóban érzik az üzemi és vállalati gazdálkodásiban. Homyák István, a „B” üzem dolgozója például szóvá tette, hogy a villagyártásnál sok az elégett vas. Az üzem vezetőd azonnal intézkedtek. Figyelmeztették az előmunká- so-kat és a melegítőket is a helyes technológia betartására. Ahol szükségesnek tartották, melegítőcserét is végrehajtottak. Ugyanebben az üzemben Rácz Ferencné a boronaköszörüléshez a folyamatos munka biztosítását kérte. Az üzem vezetősége azóta a termelést úgy programozza, hogy a köszörülésnél lehetőleg biztosítva legyen a folyamatosság. Miután az anyagtakarékosság fontos része a jó gazdálkodásnak és a nyereséges termelésnek, így Rácz József a 600 tonnás géphez nagyobb hulladékos kocsit kért. A vezetők köszönettel vették ezt a tanácsot, s azóta a hulladékos kocsi rakfelületét nieg- szélesítették. Angyal Pál 3. a süllyesz- tékes. üzembe hűtőventillátort kért. Azóta a patkógyári kemencéhez ideiglenes jelleggel légzuhanyt építettek be, de a javaslat végső megoldására még jobb megoldást keres: hónapra kedvező előrelépés van kiteljesedésében és érvényesülésében. Orosz Béla Nemcsak gépesítéssel Jól ismert gyengéink egyike, s nem a jelentéktelenebbek közül való az a hajlam, hogy vagy fehérnek, vagy feketének fogadjuk el azt, ami tüzetesebb vizsgálódásra a színek sokféle árnyalatát tárja fel. Meglelhetjük-e a végletességet abban a szemléletmódban is, mely a vállalati magatartást alakítja, például olyan teendőnél, mint a termelékenység növelése. Azt, hogy a gép, a technikai fejlesztés lényegesen befolyásolja az egy foglalkoztatottra jutó termelés alakulását, senki sem vitatja. Abban azonban kételkednünk kell, hogy csakis e forrás kínálkozik hasznosításra. Márpedig a középtávú vállalati programok egy része erről a felfogásról tanúskodik. Tapasztalati tényként, különösebb bizonyítás nélkül is elfogadhatjuk azt az igazságod, hogy a termelékenységre, ugyan különböző mértékben, de minden kihatással van. Befolyásolhatja sok egyéb más mellett olyan, aprónak tűnő mozzanat, mint a műhely megvilágítása, a gépkezelők, a szerelőszalag mellett ülők székének kialakítása, s még inkább a nagyobb súlyú tényezők, az anyag- és szerszámellátás, a berendezések logikus elhelyezése, az irányítás színvonala, s így tovább. Egyszerűbben és összefoglalóan: a termelés valamennyi alkotóelemére kiterjedő szervezés. Többször megismételt, s más és más oldalról végrehajtott'vizsgálatok igazolták, hogy a magyar ipar termelékenységi színvonalának viszonylagos elmaradottsága a nemzetközi mezőnyben elsősorban nem technikai, hanem irányítási, szervezési okokkal magyarázható. Köznapibban szólva: a rendelkezésre álló gépek és berendezések az elértnél kedvezőbb termelékenységet eredményezhetnének. Azaz, ha haladni akarunk ezen a területen is, márpedig haladnunk kell, a népgazdaság ötödik ötéves terve — azzal számol, hogy az ipari termelés növekedésének teljes egészét a termelékenység javulása fedezi —. akkor ne csupán a gépesítésben, az új eszközök megvásárlásában, munkába állításában lássuk a megoldást. Ezzel párhuzamosabb, sőt, jó néhány vállalatnál ezt megelőzően elemezni szükséges a már meglevő technika kihasználását, szervezettségét, s mindenekelőtt azt, hogy az élőmunka hatásfoka milyen, s miként javítható. Idén, az év első felében a szocialista iparban — élelmiszeripar nélkül — az egy foglalkoztatottra jutó termelés több mint hat százalékkal bővült, s ez nagyjából azonos a tavalyi eredménnyel. Szó sincs tehát arról, hogy most már szüret, beértek az euíe- szítések gyümölcsei. Ügy látszik, kényelmesebb rahagyatkozni a majdani gépi beruházás reményére — aminek pénzügyi fedezetet először meg kell termelni! —, mint sorra venni a termelőhely valamennyi részlegét és tevékenységének részletéi. E módon a fejtöréstől, a sokoldalú vizsgálódástól tényleg sikerül megszabadulni, ám, elvesz a lehetőségek méhében rejlő eredmény is. Túl nagy még mindig azok tábora, akik az „aprómunkát” nem becsülik, akik elhanyagolják a termelékenység növelésének köznapibb, kevésbé látványos útjait. Holott néhány jó példa — ám sajnos, csak szabályt erősítő kivételként — beszédesen tanúskodik arról, hogy pusztán a gépek átrendezésével, az anyagtovábbítás, az alkatrészellátás megszervezésével, központi szerszámüzem kialakításával 15—20 százalékos termelékenységnövekedés érhető el! S akkor még nem szóltunk olyan pénzügyi ráfordításokról, vagy alig követelő lehetőségekről sem, mint a nagy termelékenységű berendezések műszakszámának javítása, forgácsolás helyett a hideg- alakítás alkalmazása stb. Hosszú a források listája, mert bátran ide sorolhatjuk a teljesítményt jól ösztönző, elismerő bérezést is, s azt szintén, hogy a munkaidő kihasználásában hatalmasak a tartalékok, hiszen számítások szerint a munkában töltött órák 20— 25 százaléka veszendőbe megy. A változáshoz itt sem gépek kellenek... Egy percig sem hisszük azt, hogy a termelékenység növelése nélkülözheti a jelentős gépi, technikai, technológiai fejlesztést, azaz ;— népgazdasági méretben forintmilliárdok kiadását beruházásokra. Erre is szükség van, ám okkal, joggal akadunk fel azon, hogy miközben kielégíthetetlennek látszik a fejlesztési eszközök iránti éhség, a már rendelkezésre álló források kamatoztatása jóval elmarad a lehetségestől. Miközben új és újabb beruházások tervét fontolgatják a vállalatok, elsikkad az a fontos tény, hogy az egységnyi állóeszközre jutó produktum nem bővül a kívánt mértékben, s bár a termelekenység emelkedik, az ütem mértéke korántsem az adottságok határát jelzi. Ennek kitágítását az a felismerés is sürgesse, hogy a termelékenység növelésének minden módját hasznosítani kell. Mészáros Ötté Az ÉDOSZ a riődolgozók érdekében Az ÉDOSZ megvizsgálta az élelmiszeripari vállalatok középtávú, 1976—80. évi szociális terveit, és ezen belül a nőket több műszakban foglalkoztató ágazatok üzemeinek fejlesztési programjait. A vizsgálat szerint az üzemekben gondot fordítanak a tervezésre; az előzetes programok összeállításánál minden esetben kikérték a raun- káskollektívák véleményét és javaslataikat figyelembe vették a beruházási progra- Az iparnak ebben az ágá- mok kialakításánál. ban csaknem 15 000 édesanya Az élelmiszeripar öt év veszi igénybe a gyermekgon- alatt 1,6 milliárd forintot for- dozási segélyt. dít a szociális létesítmények fejlesztésére és a kulturált munkafeltételek biztosítására. Az ÉDOSZ-vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az üzemek, igen helyesen, kiemelten kezelték a nők munkakörülményeinek, szociális és egészségügyi helyzetének javítását. A gyárakban felkarolják a továbbtanulni szándékozó nődolgozókat, a tervekben előírták, hogy biztosítani kell számukra az újszerű szakmunkásképzés változatos formáit, és több nagyüzemben rövidített általános iskolai tanfolyamot szerveznek. EGYMÄS után érkeznek sodronykötelpályán a csillék. Leadjak terhüket, indul* nak vissza az aknaüzemekhez. Állandó körforgás ez. A három oldalról erkező szenet itt válogatják, osztályozzak és Osztályozón gondok között resztül permet formájában távozik a víz, a felszálló por hagy részét leköti. — Tizenöt ilyen holland Később megtudom, naponta 120—130 csille meddőanyagot itt szednek ki a szén közül. Volt olyan is. amikor egy med— Mit jelent a felvonó hiánya ? — A jut el a fogyasztókhoz— Nagy a por, mostoha körülményeik között dolgoznak az osztályozón. — A panasz nem újkeletű már. Az osztályozó is régi és korszerűnek egyáltalán nem mondható. — „Nem patika ez a munkahely” — mondják a szénporos munkások- Ez igaz, de amit most tapasztaltunk, azt bizonyítja, mindenképp nagyobb figyelmet érdeme} ez a munkahely. Igaz, készült évekkel ezelőtt fejre lesz szükség — mondja Simon Zoltán, az üzemrész vezetője— A szélső nem működik. Mi az oka? — Nincs rajta a szórófej. Leváglak1. — Vajon ki tette ezt? — Mi is szeretnénk tudni, és azt is. hogy mi célból vitték el- Másutt ezt úgy sem tudják alkalmazni, mégis elviszik — kapom a választ. A szomszédos üzemekből nem jön érte senki, csak itt szalagról- Azt iß megtudom, hogy júliusban a kányási osztályozó részén 21 029 tonna szén érkezett. A darabos és kockaszénből 4780 tonnát értékesítettek. Ehhez több mint ezer tonna meddőt itt, az osztályozón tettek félre. A többi bánya válogatott darabos felvonó? szenéből 363 tonna került az — A torlódás emiatt van- A osztályozóról a meddőhányóra, kaparóberendezést azért 6ze,a vállalat szénértékesítö csoportvezetőjétől értesültünk: — A nagybátonyi szén kiadón kei-esztül naponta 100— 150 tonna szenet adunk ki a lakosság részére. Ezerúdvül. 40—50 tonna porszenet a körfelvonó feladata, hogy nyező téglagyárak számára, a kiválasztott meddőt a felső eg a többi üzem ellátása is üres innen történik, gépkocsiszál' lítással- Ez az utóbbi időben akadozik, amin változtatni kell ■— mondja. VÁLTOZTATNI bizony és, hogy milyen kilátások vannak erre? Az üzemrész vezetőjétől tudom, hogy a vasút átépítése főijük az osztályozónál. Törő átépítésre több mint egymilliót kaptak a közelmúltban- A szögállomás automatizálására készül a terv. A porlekötés úgynevezett visszf avarban. Ezenkívül az üzemeltetéshez szükséges nehezebb anyagokat is a felvonón szállítjuk, amikor jó. — Most, hogy történik mindez, mivel nem üzemel a '“7 ’Sk:. ÍKJrtLSS. »mm. egy osztál.yozói rekonstrukciós lehet a bűnös. Nemcsak a tárterv. a megvalósításhoz hiányzott a-z anyagi erő. Mérték a port a kutatóintézettel közösen. A lekötésére több ki* sérlet történt, de nem hozta a várt eredményt. A palaválogatók munkahelyén házilag megoldották a fűtést, melegítést. Aztán újra a por ellen fordultak- Legutóbb vízpermetezések lekötést valósítottak meg- Milyen eredménnyel? Ezt a helyszínen néztük meg. A csőből egy szórófejen kesadalmi tulajdonban tett kárt, Bűne nagyobb, dolgozótársai egészsége ellen vétett, és nem is egy, hanem öt, vagy hat szórófej hiányzik már- Mit szólnak ehhez az ott dolgozók? Meddig tűrik az ilyen jelenségeket? Gu-miszalagon folyik a szén. Asszonyok válogatják közülié az éghetetlen medidőkőze- tet. Bőven van munkájuk, de alig látszanak ki az összetorlódott kőzethalom mögül. dezte: nem sok ez egy kicsit, bányász elvtársak? — Miért ez a nagy kőzet- torlódás a munkahelyen? Az osztályozni juk a meddőt. Jelenleg pedig az osztályozón megvan a terv. A csövek fagyleereszteni Onnan védelmi bur'kolaeáL * ^egold- leeresztem^Onnan já;k Mindaddig is többet teát kell rakni, vagonba a gumiszalag-on ivcico*.iui a . ___. . ,. , .. .. .. , -í j- , - hetne tenni tálán közös osszehazai szenkiadora kerül ahon- fogassal. Az ott dolgozóknak felvonó- nan gépkocsikkal szállítjuk a ^ ^ ke„ a meglevö meg- val sok az üzemzavar. Uja-b- meddőhányóra. — mondja az óvásáért. A bányászoknak is, ban július 12-től nem üzemel üzemieszvezeto. hogy kevesebb meddő kerüljön — mondja Simon Zoltán, az- Hogy mennyivel költsége- felszínre, osztályozóra. De ér- után a következőkkel foly- se-bb ez a kényszermegoldás? vényt kellene szerezni latja: — A felvonó javítása Erre a hozzá nem értőnek vizsgához kötött és ezt az egri sem nehéz következtetni. A UNISZERV Ipari Szövetkezet, szénkiadónak pedig nem ez a karbantartási szerződés alap- funkciója. Hogy mennyire ján végzi. Azóta elhúzódik a nem, arról Hatvani Lajostól, javítás, bár dolgoztak rajta. A munkájukkal a javítási szerződésben foglaltaknak is- Akkor kevesebb lenne a gond. Bodó János lehetünk elégedettek. egyáltalán nem NÖGRÁD — 1976. augusztus 28„ szombat 3
