Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

A beruházásban részt vevők együttműködéséről Az eddigi gyakorlat hűen jelentkező távolság tovább no- részt vesznek olyan vezetők bizonyította, hogy beruházás színvonalasan ott valósult meg, ahol a közreműködők átérezték felelősségüket, meg­felelő kapcsolatot teremtet­tek, előrelátó, szorgalmas munkával törekedtek a beru­házások határidőre, megfele- lő minőségben és költséggel való megvalósítására. Tévé- *, • ^­kenységük során mellőzték SlUOl fO azt a törekvést, hogy mindig a másik fél munkájában vél- ___________ jék felfedezni a hibát, a nem megfelelő színvonalon való teljesítésért. vekedett a különböző felek között. A 1 véleményeltérés el­sősorban a bekerülési összeg kialakításánál, a befejezési határidők megállapításánál je­lentkezett. Kapcsolataink minden te­kintetben kedvezően alakul­tak a Művelődésügyi Beru­házási Vállalattal, a Pest me­gyei Beruházási Vállalattal, az TI?­is, akik nem érzékelik megfe­lelően a nehézségeket. A ha­táridőknél számításon kívül hagyják az egyes munkahe­lyek közötti színvonalkülönb­séget. A mi hibánk, hogy ese­tenként nem jelzünk azonnal, ha a terveknél műszaki prob­lémát látunk. Nem vesszük figyelembe, hogy az alvállal­kozók és a szállítók megbíz­hatósága más és más szín­vonalú. Zavarólag hat a ki­vitelezésre a beruházások meg­alapozatlansága. Törekszünk a kapacitás tel­jes lekötésére, de szeretnénk a túlvállalkozást elkerülni. Ez azonban nem mindig sikerül ....... . nrijes mértékben. A jelenlegi iVe váriunk ít másikra aPcl Quahtallal es azEMASZ- gazdasági, műszaki vezetés * fi7u1 Mpo' kpflvpy.nhnpn nla- , - , . , színvonala is közrejátszik a Ügy ítélem meg, hogy el­sősorban a felsőbb vezetők, de többségükben a közép­es alsóbb vezetők, és a mun­kások döntő része érti; mit, miért kell csinálni, érzi a fe­lelősséget a feladatokért 1 Mind­kivitelezés teljesítésében, az együttműködés alakításában. szál. Még kedvezőbben ala­kult a kapcsolat a tervezők­kel. Ez annak tulajdonítha­tó, hogy érdekeink jobban ta­lálkoznak, illetve nem annyira _______________________ e llentétesek. A kapcsolattartást nehezí- .. „ . ti, hogy a tervezők többsége lágyátIliillriÖCiÓSl Budapesten, vagy még távo­labb dolgozik az országban, szerződéseket Ennek ellenére a velük való ezek ellenére a létesítmények kapcsolatban csak akkor je­egy része nem készül el meg­felelő minőségben, hosszú az átfutási ideje, túllépik a költ­ség-előirányzatot. Ennek ki­alakulásában a beruházások előkészítését és kivitelezését végző szervek közötti kap­csolat is közrejátszott. A kapcsolat alakítását sok lentkezett probléma, amikor a beruházók a tervezés idő­szakában nem vonták be kel­lő időben vállalatunkat, azaz, amikor már kész dokumen­tációkkal jelentkeztek. Ezen a helyzeten előnyösen változ­tatott az általunk kialakított, szerkezeti katalógus. Ehhez tényező befolyásolja. Köztük igazítottuk vállalatunk új olyanok, amelyeket könnyen, szervezeti felépítését is. Eka­s olyanok, amit nehezen vagy talógus birtokában a tervezők még nem tudunk elháríta- egyre jobban megismerik igé­nk nyeinket, felkészültségünket, Esetenként apró, lényegte- lehetőségeinket, és mindeze­len vitákból is komoly kap- két a tervezéseknél figyelem­csolatromlás következik be, be veszik. Ennek eredménye ne ,csak eSy_e§y ember kö mert valamennyi fél, minden már tükröződik a tervdoku- z°áK,"an?m valamennyi, köz­rendelkezésre álló eszközzel mentáció műszaki színvona- r®r®uködésben részt vevő kö bizonyítani akarja igazát, sok- Iában, a mennyiségek és egy- zoU megfelelő, segítőkész kap­szor vélt igazát. E felfogást és ségárak megállapításában. I’y módszert a gyakorlatból szám- módon csökkennek a viták le­hetőségei, ugyanakkor meg­gyorsul az előkészítő munka. A tervezők többségében tel­jesítik kéréseinket a részha­táridők vonatkozásában is. Jó az együttműködés, a KÖZTI, a Pest megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat, a Nógrád me­üzni kell. A jó kapcsolat ki­alakítását csak közösen tud­juk biztosítani. Ennek érde­kében minden beruházásban részt vevő félnek van ten­nivalója. De szólni kell az itt jelent­Nem lehet azt mondani, hogy a kialakult kapcsola­tok rosszak, viszont azt sem, hogy nincs mit javítani. Pil­lanatnyilag a legkedvezőtle­nebb a helyzet a NOMBER- rel. Figyelembe véve a mos­tani helyzetet, abból indulunk ki, hogy differenciáltan ta­láljuk meg az együttműkö­dés különböző formáit, a be­ruházó, a beruházást bonyo­lító, tervező szervekkel, vál­lalatokkal. Célul tűztük, hogy csolat alakuljon ki. Ennek ér­dekében _ szorgalmazzuk az együttműködési szerződése­ket. A jövőben elsősorban ott szorgalmazzuk, ahol a legtöbbet tehetik a közös cél érdekében. Vallom: ha nem is lehet teljesen tökéletessé tenni a kapcsolatokat, de a je­lenleginél jpbbakat lehet és tesítmények lebonyolítását a beruházási vállalatok — NOM- BER, KÖZBER stb. —, vala­tervezői- all° érdekellentétek is. alapján es az IPARTERV vei. . , , , .. Ha minden beruházásban mint a megvalósított létesít- váual/tunk°nál is %?ent“znek slját feUdatir'kerS^^4 3 S-etsíküevegegS° Aoc -kézségek. Mivel sok válla- latok — síküveggyár, Apc —, lattal sok szervvei és ható­yagy az üzemeltető vallala- sággal kell kapcsoiatot tar- ok felettes szervei FIM, tan^ ezeken a tárgyalásokon Egyesült Izzó - vegyesen t[)bb vezető ve6z részt Ezek végzik. Ezt a folyamatot sok- szemiélete viszont nem min. ßCOinnn Tr\Trn Kb rí,* es vég- teljesíté­se, a költségek csökkentése érdekében, akkor a jelenle­ginél nagyobb léptekkel ha ladunk előre. esetben tovább nehezíti, hogy denben azonos. Ez tükröződik a lebonyolítok megbízóival, a szerződésekben vállalt ’ vagy felettes szerveivel is kap- táridőknél> a csőlátót kell tartam. Vonat- hiányánál. A kozik ez a tanácsokra, az OTP-re, a lakásszövetkezetek­re, a miskolci ÉMÁSZ-ra stb. Ezek általában nem rendezett formákban és váltakozó té­mákban zajlanak le. Emiatt, valamint a beruhá­zók nagy száma és egyéb ösz- szetevők következtében a ve­lük kialakult kapcsolatra egy­séges értékelést a(lni nehéz feladat. Nehéz azért is, mert a nagy , számuk mellett elté­rőek a szervezeti formáik. Ön­álló vállalat, osztály, csoport, egy-egy megbízott személy jelentkezik, mint képviselő. Az ezek által képviselt beruhá­zások nagyságx-endje is min­den esetben más. Megisme­résük a nem állandó beru­házóknál, az időközben bekö­vetkezett személyi és< szer­vezeti változások miatt kel­lő időben nem lehetséges. Nehezíti a helyzetet, zavar­ja az egyre jobban kialaku­ló kapcsolatot, hogy a tárgya­lásokra kijelölt, kiküldött sze­mélyek gyakran még rész­kérdésekben sem döntőképe­sek. Emiatt ismételt egyez­tetésekre van szükség. Ezek viszont indokolatlanul és ér­tesítés nélkül elmaradnak. Az V. ötéves terv előkészí­tésének késedelme kapkodás­hoz, tervszerűtlen munkához, a kapcsolatok további rom­lásához vezetett, mind a ta­nácsi, mind az ipari beru­házásoknál. Az előkészítések elhúzódása miatt kialakult kényszerhelyzetet egyesek a maguk javára akarták kihasz­nálni. Ez elsősorban a ked­vezőtlen elbírálásban és a rendezés elhúzódásában je­lentkezik. A különböző ér­dekek miatt az esetenként ha­megfontoltság tárgyalásokon Kispál József, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója Terítéken a munkaerő-gazdáik odás< a gépek kihasználása — A KNEB soron lévő országos felmérései Hogyan hasznosítják válla­lataink a IV. ötéves tervidő­szakban beszerzett nagy érté­kű, korszerű gépeiket, megfe­lelően kihasználják-e a ku­tatási célokat szolgáló műsze­reket? Erre keresi a választ a fővárosban és 9 megyében a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szeptemberben kez­dődő vizsgálata- Az év máso­dik felében a KNEB további jelentős felméréseket tervez, hogy az országos tapasztala­tokat hasznosítva javuljon, hatékonyabbá váljon a mun­ka. Októberben látnak hozzá a fővárosban és 9 megyében an­nak áttekintéséhez.: a válla­latok a rendelkezésükre álló munkaerőt termelési fela­dataikkal összhangban, terv­szerűen és szervezetten fog­lalkoztatják-e. A vizsgálat a vállalati munkaerő-gazdálko­dás tartalékainak feltárásá­hoz kíván segítséget adni. Ez az V. ötéves tervben előirány­zott feladatok teljesítésének egyik legfontosabb előfelté­tele, mert — felmérések sze­rint — a népgazdaság rendel­kezésére álló munkaidőalap mintegy 20—30 százaléka kár­ba vés?. i Gondok irányították a fi­gyelmet a takarmányterme­melés fejlesztéséhez szülésé- képzés korszerűsítéséről és » ges takarmányok rendelke­zésre állnak-e, s biztosítják-e az előirányzott hozamok el­érését, Tenmelő- és külke­reskedelmi vállalatoknál kerül sor, a tőkésexport-bővítési lehetőségeinek vizsgálatára: a-z októberben, kezdődő fel­mérésben a fővárosi, és nyolc megyei NEB vesz részt. A lakosságot közvetlenül érintő kérdést, a magánerő­ből építkezők építőanyagok­kal és szerelvényekkel ■ való ellátását vizsgálják a főváros és nyolc megye népi ellenőrei szeptemberben- -Ennek kap­csán nagyító alá kerül az ipar és a kereskedelem együttműködése, és áttekin­tik, hogyan készült fel az építőanyag- és szerelvény­gyártó-ipar, valamint a keres­kedelem az V. ötéves terv során várható lakossági igé­nyek kielégítésére. Napjainkban a szakmunkés- 1ÍÜ.tLez„„^0Z|“lta^ah?! tanulók száma megközelíti a 200 ezret és az általános isko­lát 'végzett fiatalok csaknem fele szakmunkásképző isko­lákban tanul tovább. 'Mun­kásosztályunk utánpótlásá­nak élet- és munkakörülmé­nyeiről igyekeznek képet nyerni a KNEB szakemberei egy tervezett országos1 felmé­rés során. A többi között tá­jékozódnak arról: a szak­lés, az -ellátás és -felhasználás munkásképző intézetek ta- tapasztalatainak összegzésére nácsi felügyeleti alá helyezé- is: novemberben 8 megyében sét követően hogyan alakul­látnak hozzá annak megálla­pításához. hogy az állatállo­mány ós állatitermék-ter­tak a képzés tárgyi, személyi feltételei- Milyen eredménye­ket hozott a szakmunkás­vállalatok szerepének foko­zásáról szóló minisztertaná­csi határozat végrehajtása? Az év végén ellenőrzik a fővárosban és 9 megyében a közületi autóbusz-állomány alakulását és az üzemeltei es gazdaságosságát. A szakembe­rek kedvezőtlen tapasztala­tok nyomán indu'nak fel­mérő útjukra: a statisztikai adatok szerint a vállalati, in­tézményi autóbuszok száma 1971 óta 70 százalékkal emel­kedett. Ez ötszöröse a köz- használatú járműpark növe­kedési ütemének. Ugyanak­kor a közületek saját jár­műre való törekvése nem jár együtt az autóbuszok meg­felelő kihasználásával: át­lagteljesítményük csupán a fele a Volán-autóbuszo­kénak. Ezért . a saját autó­busszal rendelkező vállala­toknál, szövetkezeteknél és intézményeknél arra is vá­laszt keresnek, mi indokol­ja a járművek beszerzését és üzemben tartását, milyen műszaki, állapotuk és kihasz­náltságuk, lehet-e a kihasz­nálás tartalékaival más. köz­célú személyszállítási felada­tok megoldását segíteni. A II. fél év feladatai közé tar­tozik még a lakosság lábbeli- ellátásának ellenőrzése, a cipők választékát és minőségét ki­fogásoló, évek óta visszatérő panaszok alapján. A KNEB tervei szerint utóvizsgálatot végeznek még a minőségsza­bályozás rendszerének fej* lesztésére. A Pásztói Építő-, Szerelő- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet alig másfél hónappal ezelőtt alakult a pásztói járás 3 ipari szövetkezetéből. Alapvető célja a járás területén levő építési beruházások megvalósulásának segítése, építési jellegű karbantartási munkák végzése, a lakosság személyi szolgáltatásainak korszerű kielégítése. A szövetkezet fél­ezer dolgozóval látja el vállalt feladatait. Jobbágyiban, az ideiglenes központi telephe­lyen építésvezetőséget tartanak fenn, s itt dolgoznak az asztalosok és a vasipari szak­munkások. Képünkön Pisák Pál és Petre László asztalosok a banki motel számára készü­lő zsalus ajtó összeszerelését végzik. Egy órácska a kispadon D erendezkedett az űj élet- ® re, tudomásul véve, hogy másképpen nem is történhet. A felsőbb szervek közremű­ködésével nem rendeztek szá­mára hivalkodó ünnepséget. Kitüntetéssel sem jutalmaz­ták, kivéve a díszes okleve­let, amit a járási pártbizott­sor lakói, ide áll be éjszakai szállásra az új, Pestre járó au­tóbusz. Innen észlelhető leg­inkább, hogy a serdülőből szerelmet kereső felnőtt lett, igen nagy felelősséggel vég­zett el. Erről szokta mondani, ha megkérdezték, nem fá­radt-e bele: — Bármit teszek is, mindig rág, a gyepsor és a sövény, — Ami az embernek örö­oda súg a fülem... amely közül kifehérlik a nyíl- met okoz, az nem lehet fa­A nyugdíjas tanácselnök egyenes járda. Legendaként rasztó. nyugalma csak takarója az járta a megyét: az emberek elmúlt évtizedek rohanó lük- maguk keverték a betont, ül ságtól kapott, és bekeretezve amikor lány és fiú összebúj- tetésének, amikor a korán tették a virágot, hordták az őrzi az előszobája falán. Pénz- va andalog az utcán. Itt vo- zel sem vigasztalták, de erre nul el a kispad előtt a falu igényt sem tartott, mert akik minden örömével és gondjá- adhattak volna ilyen elisme- val. Azért szeret itt a nyár rést egy nyugállományba vo- simogatásában üldögélni űj nuló tanácselnöknek, a me- életben Fülöp Lajos, a nyug- gyeiek egy-két kivételtől el- állományú községi tanácsel­tekintve személyesen nem is nők. Csakhogy az üldögélés ismerték. A munkatársai em­lékeztek meg róla egy külön­leges aranyveretes asztaliórá­val, ami pedig azóta is a bel­ső szoba csipkéssel terített asztalán veri a múló percek ütemét. Tudomásul véve az élet rendjét, elégedetten az élet­nála nem lehet hosszabb egy órácskánál. Ahogyan nem le- az ragályos, nem lehet szaba- het kevesebb sem! Mert any- dúlni tőle. reggelben intett búcsút a por- erdőből a fagyait sövénynek, tának, amikor az éjszakában Hiszen a tanácselnök a köz­látta viszont a gazdát, nélkü- ség megszépítéséért erre biz- lözve a mai rendet. Ott a kis- tatta „népét”. És észre sem pádon már az is megfordult veszi Fülöp Lajos, már ott áll Fülöp Lajos gondolatában, a több évtizedet eltöltött raun- hogy ez az élet annyira benne kahely, a tanácsháza előtt, van a vérében, hogy a halá- Belép a házba, hogy nyug­iéig elkíséri. A mozgalmi élet tatót szippantson a levegó­nyi kell ahhoz, hogy a kert ásása, vagy a téli tüzelő ké­szítése után megpihenjen a teste. Mert csak az pihen meg. Az idegrendszere ott van az élet lüktetésében. Vég­tel, így fordult nyugállomány- télén nyugalom az arcán, amit ba Kállón, Fülöp Lajos, a megszínezett a nyár, színével községi tanács elnöke. Azóta fehérbe fordult haját! A kis­a háza tája megfiatalodott. Zöld fű pompázik az udva­ron, frissen festett a lakás. Erőre kapott a terméstől gaz­dag szőlőlugas, amit a tava- szibúza-permet megviselt, amikor a szél a falu felé so­dorta. A portán most minden a rendjén van. Legfeljebb az homlokára hátra tolja, fel­padon kezét összekulcsolva ölében tartja, mintha azt is pihentetné. Ujjain már, hogy keményebb munkát végez. Amikor aztán az egy óra el­múlik, véget ér a nyugalom is. Szemében érdeklődés lob­ban, mint azelőtt. Kicsinek tűnik a takarosán rendbe tett porta, meleg vas­ként tüzel az utcai kispad, hogy Fülöp Lajos ne találja ott helyét. Akkor nyugszik meg, amikor a lábai viszik be­felé a faluba, amelyet a dél­utáni fény megszínez. Erdő­ből jött, enyhe szél kíséri út­ján, nótázva a falevelekkel. Ezeket a fákat is az ő idejé­ben ültették, hogy dísze le­gyen a községnek. Jönnek a gyáriak az új busszal, ami nem kavar port, mert -aszfal­ton gurul. Amikor készítették bői, hogy volt munkatársai­val néhány szót váltson, az­tán indul' kifelé a községbe. Ha valaki bor mellett a múltat idézi, Fülöp Lajos úgy szokta mondani, bizal­mat keltő tekintettel: — Ahhoz még sokat kell tennünk, hogy a múltunk ki­elégítsen... Mert valóban igaz, hogy a nyugállományba vonulás bi­zonyítványát kézbesítették a volt tanácselnöknek, az is igaz, hogy berendezkedett az új életre, amelynek hasznát a portája látja leginkább. De ott maradt tovább a község Kalapját az utakat, még nem gondoltuk vezetésében, a pártszervezet. unoka, ha széthagyja játékát. Elkészült' az új kerítés is a zöld vaskapuval, annak mel­lékén a kispaddal, ahol igazi a pihenés. Arra járnak az új áll, nyújtózkodik, és körülte­kint, mint aki a tennivalót keresi. Ilyenkor szokta mon­dani, de végtelen nyugalom­mal azt is; ilyen sűrű autóforgalomra. Ezt jól csináltuk — fordul meg a gondolatában. Kint, a faluban, a hídon túl, a tágas főúton, a házak előtt, még most is szépen pompázik a vi­szövetkezet irányításában, az emberek életének alakításá­ban, amelyet mindig igen­É s, ha ezen sok elfoglalt- “ ság még kevés, akkor elmegy s munkát keres, amely­nek már látszanak nyomai. Amiről egy alkalommal Tö­rök László, a brigádvezető úgy nyilatkozott, nem is sejt­ve, hogy megbántja a volt tanácselnököt, amikor az a mezei munkából is részt kért: „Nehéz ez olyan embernek, akit a hivatása az íróasztal­hoz kötött...” Fülöp Lajos nem szólt ellene, hiszen Tö­rök honnan tudhatta volna, hogy az ő élete és a nehéz munka édestestvérek voltak. Nem szólt, csak elment, és vállalta a tanácsnál, hogy le­bontanak egy régi házat, hogy felépítsék a könyvtárat a bon­tásból. Gyakorlata van ebből, mert még elnök korában Magyaloson, István-majorban is bontottak, hogy elkészítsék az .orvos lakását, és a rende­lőt. A munkában segítői min­dig lesznek, mert még most is tanácstag, és választói mé­lyen tisztelik. Ha pedig meg­fárad, egy órácska a kispadon elegendő a pihenésre. Bobál Gyula NÓGRÁD - 1976. augusztus 19., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom