Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-18 / 195. szám
Kozmikus geodéziai obszervatórium A napokban veszik birtokukba a szakemberek hazánk első kozmikus geodéziai obszervatóriumát, amely Penc község területén épült fel. A tudomány és a technika gyors fejlődése tette lehetövő a kozmikus térség közvetlen kutatását. A mesterséges holdak megjelenése a geodéziának is új távlatokat nyitott: segítségükkel minden eddiginél pontosabban tudják megoldani a geodézia alapvető feladatait, a háromszögelési hálózatok összekapcsolását az egész világon, a Föld alakjának meghatározását. A képen: a megfigyelő beállítja a fotografikus távcsövet. Az orvosi gyakorlat átalakulása az USA-ban H. A. Davidson érdekes cikkben számolt be az orvosi gyakorlat átalakulásáról a Medical News hasábjain. Ámbár az amerikai orvosszövetség (AMA) úgy védi az orvosok „független magánpraxisát”, mint anyatigris a köly- keit, az utóbbi évtizedekben mégis jelentős átalakulás figyelhető meg. 30 évvel ezelőtt 100 000 lakosra még 108 magángyakorlatot folytató orvos jutott, ma már csak 93. Az összes orvos közül ma már csak 63 százalék él magánpraxisból, a többi fizetett alkalmazott, a magánpraxisból élő orvosok arányszáma 30 évvel ezelőtt 86 százalék volt. Csökken az „egyénileg” prak- tizálók száma is, ha lassan is, de állandóan emelkedik a csoportosan rendelő orvosok (group praxis) száma. A csoportos rendelés, amikor is 6 —10 orvos működik együtt egy rendelőben, 1940. előtt ritkaságszám ha ment, 1946- ban az orvosok 3 százaléka, jelenleg 7 százalékuk dolgozik csoportosan. Az általános gyakorlatot folytató orvosok száma erőteljesen csökken, a szakorvosok száma növekszik. 1931-ben az USA orvosadnak 17 százaléka volt szakorvos,, ma 70 százaléka. A cikk szerzője egy amerikai közmondással fejezi be a cikkét: „Ha nem tudod legyőzni — csatlakozz hozzá!” Az orvosi működés kollektív formáit úgy látszik, aligha lehet legyőzni. A sorszó m : 689 Halál a kapu elölt — A férjem nem volt itt, csak én, amikor hirtelen megállt a munka itt a házunk előtt. A vízvezetéknek ásta az árkot a gép, s egyszer csak négy aknagránát került a markolókanálba. Le is jött azonnal a gépkezelő, azt mondta, ő többet nem nyúl semmihez, amíg nem jönnek a tűzszerészek. Jó volna, ha már ittv lennének, addig a munka is áll, meg ki tudja hány gránát van még itt a kapunk előtt — emlékezik vissza Csákvári Jánosné. — Mikor hazajöttem a kukoricakapálásból — meséli a férje — az asszony mondta: — Jaj még most is van a gránátokból. Szólni sem tudtam, meghűlt az emberben a vér. Később jöttek az árokhoz gyerekek, hogy látni-e még. Gyorsan elzavartam őket, hiszen az ilyen robbanóanyag a legveszélyesebb, rosszabb, mint amikor a gyárból kijön. Ismerem, én is megjártam a háborút. X Szirákoh a Rákóczi utcában vízvezetéki csőfektetés közben i a második világháborúból visszamaradt robbanóanyag került elő. A gránátokat a hatóság lefoglalta, de mivel valószínű, hogy a nyomvonalban és környékén több lőszer van a föld alatt, a munkát leállították, és értesítették a tűzszerészeket, akik 689-es sorszámmal felvették a mentesítendő területek listájára az útszakaszt. Éppen az árok végénél lakik Csákvári János nyugdíjas, aki tanúja volt annak is, hogyan kerültek a földbe a veszélyes „emlékek”. X — 1944. decemberében történt. Én akkor már hazakerültem a frontról, ahol lőszert szállítottam. Itthon út~ őr lettem. Nagyon közel volt már a front, a németeknek meg egyre jobban melegük lett. Elfelé állt már a szekerük rúdja, romboltak. Az egyikük itt a közelben a hidat aknázta alá, én meg néztem, mi lesz már a hidam- mal. Aztán mégse robbantotta fel, elszelelt. Az út már nagyon fel volt vagdalva, egy lőszeres autó fel is fordult. De ezeknek még az sem volt elég, egyikük jö^t egy páncélossal. Nézem, hogy riszálgat- ja, riszálgatja, hát addig ri- szálgatta. míg az is felborult. Ügy kellett egy másiknak rendbe tenni. A lőszer meg ott maradt, volt amit elhordták, volt amit nem. A vas- ládákat, amiben volt. hordtuk mindnyájan, én is csináltam belőle gerinccserepet. Két napra rá már itt voltak a felszabadító csapatok. A rossz úton nekik is elakadt egy lőszeres szekerük, azon voltak az aknagránátok. Ki kelett szedni, odatettük az út szélére a sárba, hogy a kocsit kiemelhessék. Itt voltak megszállva nálunk vagy négyen. A kemence alatt — mutat a megvasalt faládára — az is lőszeresláda volt, most fát tartunk benne. Azóta van meg. Amikor azután odébb vonult a front, jöttek utászok, magyarok, szedtek össze mindenféle hányódó lőszert, vitték ki a határba, és felrobbantották. Segítettem nekik én is. Azt hittük' akkor, mindegyiket megtaláltuk, megszabadultunk ettől az átoktól... Ki gondolta volna, hogy maradt rpég az út sax-ába taposva, süllyedve a halált hozó gránátokból? Az eseményeket betakarta a feledés, az út szintjét pedig megmagasították vagy 60 centiméterrel. Ha nincs a vízvezeték, ki tudja meddig őrizgetnék még veszélyes tartalmukat a föld alatt a gránáttestek. Míg beszélgetünk, hároméves formájú kislegény totyog körülöttünk, meghajkurássza ' a macskát, és odamegy nagyapóhoz. Ö nem tudja micsoda veszély leselkedik a kapu előtt. — Gondolhatja, mit érzünk. Magunkat talán nem is féltjük, de ezt a cseppet... — néz a kisfiúra Csákvári néni. Ifjükommunislák az V. öléves lemért Megmutatták a iiatalok NEMREGIBEN HATÁROZAT született arról, hogy minden termelőszövetkezet ben alakuljanak meg az önálló KISZ-alapszervezetek, vagy legalábbis KlSZ-csopor- tok. Palotáson a Május 1. Termelőszövetkezetben huszonhárom ifjúkommunistával ez év márciusában megalakult a KISZ-alapszervezet, melynek titkárává Dudok Györgyöt választották, ki előzőleg Béren látta le a titkári teendőket. Több éves tapasztalattal. és nagy buzgalommal, a helyi adottságokat mindig szem előtt tartva látott a feladatok szervezéséhez. — Mi tette szükségessé az álapszervezet megalakulását? — Sokan azt hiszik, hogy ennek csak egy módja lehetséges, mégpedig az. hogy „fentről”, jelen esetben a KISZ pásztói járási bizottságáról leszólnak, és mi megszervezzük a csoportot. Nálunk mindez másként történt- A fiatalok érezték, hogy szükségük van egy olyan szervezetre. amely a különböző fórumokon mindig kellőképpen képviseli az érdekeiket, és összefogja őket a munkában és a szabad időben egyaránt. Az eddig elvégzett vállalásokat, feladatokat, most szervezettebben, összehangoltabb,an és ezáltal természetesen sokkal eredményesebben tudják ellátni, megvalósítani. — így elmondható, hogy az elképzelések találkoztak a valósággal. A fiatalok a gyakorlatban bizonyították, a határozat szükségességét, eredményességét — vélekedett a titkár. A megalakulás óta alig öt hónap telt el- Az akcióprogramban vállalt feladatok közül melyek valósultak már meg? — KAPCSOLÓDVA a felhíváshoz, mi is aktívan részt veszünk az ifjúkommunisták az V. ötéves tervért akcióban — vette át a szót ismét Dudok György. — A termelő- szövetkezet központi telepén a fémhulladékgyűjtés során kilencven mázsa vasat értékesítettünk. Az ezért kapott nyolcezer forint megfelelő alap volt az induláshoz. Társadalmi munkában négyszáz órát vállaltunk, melyből már több mint kétszázat teljesítettünk. A tízlakásos szolgálati épületen dolgoztunk. A most épülő úi kultúrháznál is vállaltunk társadalmi munkát. A júniusban megrendezett háromnapos területi lovasbajnokságon az alapszervezet fiataljai rendezési feladatokat láttak el- KISZ-védnökséget vállaltunk a mosó elkészítésénél, mely lehetővé teszi a mezőgazda- sági gének alváz- és mindennemű tisztítását. — A sport területén az edzett ifjúságért mozgalomban kispályás labdarúgóés asztalitenisz-bajnokságot rendeztünk nagy sikerrel. — Októberben indul az ifjúsági vitakör fórum, melynek központi anyagát a napokban várjuk. Az előadásokat a témához kapcsolódó párt-, gazdasági és KlSZ've- zetők tartják. — Alapszervezetünk még elég fiatal, nem 6ok mindent tudhat maga mögött- Igv az úttörő—KISZ-kapcsolatban útkeresésről beszélhetünk. A Héhalmi Általános Iskola pajtásaival közös kirándulásokat, rendezvényeket szervezünk. és a végzősöknek a termelőszövetkezet bemutatásával igyekszünk tanácsot adni a pályaválasztáshoz. — A községi KlSZ-alap- szervezettei . szintén felvettük a kapcsolatot, és a továbbiakban közös vállalásokkal együttes munkával szeretnénk erősíteni. —- Mit vár a KISZ-titkár a mozgalmi év hátralevő részében az alapszervezet fiataljaitól? — AZ EDDIG ELÉRT eredmények minket igazolnak Célunk, hogy még szilárdabbá és barátibbá váljon ez a 1 kapcsolat, amely mindinkább érződne a mindennapi munka során is. Talán elég, ha most csak az aratást említem. ahol a fiatalok megmutatták mit tudnak és bizonoyí- tottak. b zs. A gyerek és a televízió Statisztikák tanúsítják, hogy gyerekekből áll a tévé leghűségesebb közönsége. A tévénézők több milliós táborából másfél milliós a gyereksereg. Ám az is az igazsághoz tartozik, hogy a'gyerekek a legszigorúbb kritikusok, akik, ha unalmasnak, érdektelennek látják a műsort, könnyedén otthagyják a képernyőt. Életkortól függően természetesen más és más az igény. De az igazi művészetre minden korosztály érzékeny. Nem véletlen, hogy a legsikeresebb és legszínvonalasabb gyermekműsoroknak nagyon sok felnőtt nézője akad. Gondolunk itt a „Fabula”, a „Pengető” sorozatára, vagy a klasz- szikussá lett „Keménykalap és krumpliorr” című Alfon- zó-filmre, a „Palacsintás király”-«. S ugyanígy az alSzólni sem tudtam — mondja Csákvári János. — Jöhetnének már a tűzszerészek... A munka is áll már hat hete. Lassan már mindenüvé elér a vízvezeték... Harminc év telt el a háború borzalmai óta, de ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, még ma is szedheti áldozatait. Csákváriék remélhetőleg hamarosan megszabadulhatnak a földben rejtőző veszélytől, de esetük óvatosságra int. — gáspár — sóbb korosztályok is élvezik a nagyoknak szánt gyermek- műsort — ha az igazi értékeket közvetít. A másfél millió gyerek naponta egy-másfél órát tölt a televízió előtt. Ez lehet sok is, lehet kevés is. Attól függően, hogy a tévénézés az egyéb elfoglaltságok, a tanulás, a játék, a mozgás kiegészítője-e, vagy helyette ül a képernyő elé a gyerek. Tizennégy-tizenhat éves korig a tévé rendkívül nagy szerepet játszik a fejlődő értelmű gyerek életében. Üj ismereteket szerez, információkat. fogad be, szórakozik, művelődik, alakul-formáló- dik ízlése, világnézete, jelleme a tévében látottak hatására. Minél szerényebb környezetben élő gyerekről van szó, annál nagyobb ez a hatás. Hiszen aki távol él a várostól, a színházak, a tárlatok, a hangversenyek világától, s az egyéb kulturálódási lehetőségei is szerények, annak mindezt kizárólagosan a televízió közvetíti. S épp e nagyon intenzív hatás az oka, hogy a gyermekműsorok szerzőit, készítőit még nagyobb felelősség terheli, mint az egyéb műsorok alkotóit. Hiszen elindítói, megalapozói lehetnek sok-sok leendő felnőtt érdeklődésének. S mivel művészetre leginkább művészettel lehet nevelni, olvasásra jó művekkel ösztönözni, a zene szeretetére a zenével — a tévének a legszínvonalasabb művekkel kell gyermekeinket megismertetnie. S e téren a televíziónak óriásiak a lehetőségei. Nemcsak a művet tudja hanggal és képpel közvetíteni, de elemézni, törvényszerűségét megmutatni is módjában áll. Sokat beszélünk mostanában a munkás-paraszt gyermekek műveltségi szintjének emeléséről. A családokban meglévő kulturális különbségek csökkentéséről. Mi sem kézenfekvőbb — 'mint, hogy e munkában éppen a gyerekek révén, a nekik készült okos, kulturált, de ugyanakkor szórakoztató műsorok közvetítésével kapcsolódjék be a televízió. Kapjon részt a gyerek a művészetek legjavából, állítsunk eléjük példaképeket, neveljük őket haza- fiságra, az alkotó munka szeretetére. De nem elég, a pasz- szív szemlélődés. Az igazán jó műsorok aktivitásra serkentenek, kedvcsinálók. A szó legszorosabb értelmében arra ösztönzik a gyereket, hogy kedvet kapjon valamilyen hasznos, értékes tevékenység folytatására. Énekeljen, táncoljon, mondjon verset vagy játsszon bábszínházát. Tanulmányaihoz, vagy a tévében látottakhoz maga is keressen új ismeretet adó élményt — olvasmányt, filmet, zenét. Kísérletezzen, játsszon a szavakkal, a számokkal. A jó gyermekműsornak — legyen az bármilyen játékos, kalandos cselekményű, vagy bő humorú — valamiképpen didaktikusnak kell lennie. Mondanivalóját úgy kell megválogatnia, hogy neveljen, tanítson, élményt adjon. Akár azzal, hogy közvet- ve-közvetlenül ismeretet nyújt, tanulságot szolgáltat, akár úgy, hogy valamilyen emberi, társadalmi viszonyt, tulajdonságot tár fel, részletez, s úgy is, hogy a látottak-hallot- tak továbbgondolásár. készteti a gyereket. Az idén első ízben gyűltek össze tanácskozásra Kőszegen a televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek alkotói — írók, rendezők, dramaturgok, operatőrök s a kritikusok. A kőszegi gyerekekkel együtt nézték végig a legjobb műsorokból készült válogatást. A székek recsegése, a lábak kalimpálása, vagy a feszült csend, s a felszabadult nevetés adott tájékoztatást a kis nézők elfogulatlan véleményéről. A tévé gyermekosztályának két rovata közül az egyik a kisdobosok és úttörők közvetlen nevelésével, a gyerekek társadalmi életével foglalkozik. Itt készülnek az aktuális. az ismeretterjesztő és sportműsorok. Itt szerkesztik a kisiskolások képes folyóiratát, a Papírsárkányt, a Tízen Túliak Társaságát, a Legyünk barátok sorozat adásait, vagy a Perpetuum mobilé-t, a gyerekek népszerű tudományos havi műsorát. A másik rovat a művészetről szóló és művészeti jellegű műsorokat — a Zsebtévé. a Fabula, a Pengető. a Varázsolló, a Játsszunk bábszínházát, a Ki játszik ilyet, a Cimbora egyes adásait —, s önálló filmeket is készít. Ezúttal az esztétikai nevelést szolgáló munkákból választották ki a filmszemle 18 filmjét. E műsorok erényei- ből-hibáiból levont tanulságokkal remélhetőleg még jobbak lesznek a tévé gyermekműsorai. K. M.
