Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

I Júniusban kezdtek el az új tí­pusú faliszellőző gyártását az Ipari Miiszergyár gyáregysé­gében. Bereden. Összesen 85(! darabot gyártanak. Képün­kön: Nádasdi József cs Mái Károly az utolsó ventilláto­rokat készítette. Mezőgazdaságunk tartaléka Iparszerű termelési rendszerek Mezőgazdasági terméket elő- va biztosítja az iparszerű tér- alkalmazása mellett is előfor- állitani ipari anyagok fel- mékkibocsátást. dúlhat, hogy ráfizetéses az használása nélkül jelenleg már A termelési tapasztalatok ágazat. Az alacsony gazdál- éppúgy nem lehetséges, mint — közel három ev adatai kodási színvonalból való ki­ipari anyagot hatékonyan al- alapján — kedvezőek. A ho- lábalást, a gyenge eredmé- kalmazni korszerű, iparszeré zammutatók színvonala meg- nyék „eltüntetését” a legkor- technológiák, módszerek nél- haladja a rendszeren kívüli szerűbb technikával sem le­kül. A gazdálkodás új for- terméseredmenyeket, s az ága- hét egyik napról a másikra májaként, viszonylag rövid zatok önmagukhoz képest is megvalósítani. Tanulság vi- idő alatt tért hódítottak az jelentősen fejlődnek. Például szont az is. hogy ahol maga- iparezerű termelési rendsze- kukoricából a nádudvari rend- sabb az iparszerű termelés rek, melyek jól egyesítik ma- szerben az elmúlt évben 1303 foka, ott jobban megbirkóz- gukban a célt és eszközt, hektár átlagban 51,9 mázsa nak a/ időjárás viszontagsá- egyrészt a termékek „törne- kukoricát takarított be három gaival is. ges” előállítását, másrészt a közös gazdaság, s ez bázis­termelés minden láncszemé- eredményükhöz viszonyítva -»r ''111 re kidolgozott iparszerű tech- 16,4 mázsás, a megyei átlag- - ’e 111 marói Holnapra hoz képest 6 mázsás több­letet jelent. Előzetes adatok A feladatok meghatározá- szerint a búzatermesztési rend- sanal abból kell _ kiindulni, szerben az idén a megyei át- ^ogy az iparszerű termelési lagot 25—30 százalékkal meg- rendszer a mezőgazdasag tar­haladó termést takarítottak talékainak csak egyik ténye- be a tsz-ek. További nagy zöíe- A tennivalók fő csoport­meglevő rendszerek nológiát. INógráiliak lépéshátrányban Az elmúlt évben — a ren­delkezésre álló adatok szerint 7r mi előny a munkatermelékenység Jal,: a meglevő rendszerek tobb n?,in.t emelkedése. Egy dolgozó fejlesztése, elobbrelepes a bu­egymillió hektáron termeltek termelési rendszerben. A Egy dolgozó ugyanis másfél milliós érté- ?a" lenaszeioen. ft kű eszkÖ2zeJ> évente egymil. iparszeru nagyüzemi kukoricának több ljó forint értékű terméket ál- rendszerhez nem mint kétharmadát, a cukorré­pa 44 százalékát, a burgonya 39 százalékát, a csirkehús 85 százalékát, a vágósertés 29 százalékát adták. Országos mércével mérve megyénk mezőgazdasági üze­takarmánytermesztés ' termelésében. A kapcsolódó épkapacitások üzemeknek pedig „rendszer­---i -11__ VaII ríavHal u-nrlá­l it elő j\. jobb kihasználásával — ellen- szemlélettel ’ kell gazdálkodá­kező esetben pazarlásról van suliban megvalósítaniuk mind­szó — jó lehetőség nyűik aid> amelyek a rendszerekben üzemen belüli ágazattársítás- már jól beváltak: az optimá­ra; így a búza mellett bor- időben alkalmazott agro­mei fáziskéséssel kancsolód- sót' napraforgót, a kukorica technikát, az új fajták helyes fi! f u f, mellett cukorrépát, búzát le- kiválasztását, az „orvosi pre­*dk_, , ,u“ r. _ 8 d.dk~dd het eredrnényesen termeszte- cizitassal” megvalósított nő­ni. vényvédelmet, a Veszteség­Természetesen, vannak gon- mentes betakarítást, dók, tanulságok is. A szüksé- A továbblépéshez a légion­éi toonit §es gazdasági alapok és fel- tosabb a korszerű technika 1 sousa8, tételek nélkül a rendszer sem és az emberi tényezők jobb om.nansziro- ;CSoddszer» Bizonyítja ezt, összhangjának megteremté- hogy kukoricából 9,8 mázsa, se- Hat-nyolcszáz hektár tér­formákhoz. Ennek két fő oka van: a döntő, az elsődleges, a kedvezőtlen természeti adott­ságokból fakadó „lépéshát­rány” — a területi a beruházások öníinanszíro zásának szűk keresztmetsze­te, fnlfílh f ár I f ’ cukorrépából 25 mázsa volt nies minden gondjáért összes­szakmunkáshátfér —, de gon­dot okoz az üzemi kezde­ményezések hiánya is. Pedig pontos leltárt készíteni szin­te lehetetlen, milyen tartalé­kok rejlenek a növénytermesz­tés és állattenyésztés csak­nem valamennyi ágazatát át­fogó rendszerekben. A meglevő társulások mel­lett a gazdasági együttműkö­dés egyik magas szinten szer­vezett formája, modellje a szakosított termeléshez szük­séges legújabb fajták, leg­korszerűbb vegyszerek, s a legnagyobb teljesítményű gé­pek alkalmazásának. A ter­melés egész menetében szigo­rú technológiai fegyelem be­tartását követeli meg, s ezál­tal csökkenti a kedvezőtlen természeti hatásokat. Folya­matosan fejlődik, önmegújí­tó képessége van. Élő mun­kát takarít meg, s követke­zetesen emberközpontú. A nagyobb szakértelemért, hozzáértőbb, lelkiismeretesebb munkáért minden eddiginél nagyobb területi teljesít­ménnyel, több termékkel, s minőségi munkával „fizet”! Kedvező tapasztalatok Megyénkben jelenleg 10 nagyüzem 6 növénytermelési ágazatban 6000 hektáron foly­tat iparszerű termelést. Élen járnak a rétsági és pásztói járás termelőszövetkezetei és állami gazdaságai. A nagyüzemi kukorica és borsó 30 százalékát, a cukor­répa 15 százalékát, az inten­zív gyep 10 százalékát, a bú­za 6 százalékát, a lucerna közel 5 százalékát termesz­tik rendszerben. Emellett a kocaállomány 70 százaléka há­rom rendszerhez kapcsolód­a különbség szélső értéke, ségében 8—12 ember felel, közel hasonló adottságú üze- szükséges tehát, hogy a kör­inek között. Az önköltség- szerű technikát alkalmazó, mutatók differenciálódása min- hozzáértő, traktoros, szerelő, denképpen azt jelenti, hely- szervező és mérnök szakmai- telen az üzemi érdekeltsé- 'a§ szüntelenül továbbfejlesz- get kizárólag a terméstöbblet- sze ismereteit, s fegyelmezet- re helyezni. A tei'melési rend- ten tartsa be a technológiát, szer nemcsak több termést Nem túlzás azt a követelményt garantál, hanem több költ- megfogalmazni, hogy a több séget is „fogyaszt”. Reális költségelemzés nél­kül egyoldalú, mennyiségi szemlélet válhat jellemzővé, s a legkorszerűbb technika lettermés és -eredmény fel­tételeként, minden rendszer­ben dolgozónak önmagát is meg kell újítania. Dr. Gyöngyösi István Elmulasztott lehetőségek C algótarjánban a városi pártbizottság ^ február elején összegezte a tagfelvételi munka tapasztalatait. A testület ülését sok­oldalú vizsgálódás előzte meg a varos alap­szervezeteiben. Ennek alapjan határoztak meg azokat a tennivalókat, amelyek követ­kezetes megvalósítasa folyamatosabbá és ered­ményesebbé teheti a tagnevelő munkát. A végrehajtó bizottság állásfoglalásában a lehetőségek hosszú sorára hívta fel a nagy­üzemi pártbizottságok, a pártvezetöségek, de mindenekelőtt az alapszervezetek figyelmét. Arra többek között, hogy a tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseket állítsák jobban a nevelő munka szolgálatába. Kérjenek taná­csot a párttagoktól, hogy a gazdasági felada­taikat legjobban teljesítő munkakollektívák, szocialista brigádok tagjai közül kik azok. akik érdemesek a párttagságra. Bízzanak meg több párttagot azzal, hogy segítsék: a legjobb munkások, munkásnők és fiatalok, a műszaki értelmiség közül a legaktívabbak el­jussanak a pártig. S ezek a kommunisták a taggyűlés után sem tekintsék befejezettnek munkájukat. Példamutatásukkal, okos taná­csaikkal egyengessék tovább a fiatal pártta­gok útját, hogy minél előbb megtalálják he­lyüket az alapszervezetekben. A tagfelvételi munka féléves tapasztalatai­val ismerkedve azonban úgy tűnik, hogy az alapszervezetek egy részében elmulasztották a kínálkozó lehetőségeket. A tagkönyvcsere előkészítése talán túlságosan lekötötte erejü­ket, idejüket. Más munkára, így a tagfelvé­teli tevékenységre nem tudtak megfelelő fi­gyelmet fordítani. Még néhány jelentősebb üzemi alapszervezetnél is, mint a bányagép­gyár, vagy az erőmű, megtört az eddigi fo­lyamatos, egyenletes munka. S vannak olyan alapszervezetek, ahol az elmúlt hónapokban egyetlen új tagot sem vettek fel. Félreértés ne essék, nem azt teszem szó­vá, hogy az elmúlt fél évben nem egészen százharminccal nőtt a taglétszám a város pártalapszervezeteiben. A számok bűvöleté­ben élni nem jó dolog. Több alapszervezet­ben is keserves tapasztalatok árán tanulták meg, hogy legyen inkább öttel-tízzel keve­sebb a taglétszám, de azokra, akiket felvet­tek, minden körülmények között számíthat­nak. Mert nem a nagyobb karrier, a maga­sabb fizetés reménye, hanem a meggyőződés, az elkötelezettség hozta és tartja őket ma is a pártban. Az ellen a mechanikus szemlélet ellen szólok, amelynek „segítségével” né­hány alapszervezetben a végrehajtó bizottság határozatának szellemében végzett munkát, az állásfoglalás megállapításainak ismételge­tésével próbálják helyettesíteni. A párttagok­kal szemben támasztott követelményeket olyan magasra emelik; hogy azt kívülálló aligha éri el. Vagy a határozatra hivatkozr iá olyan alapszervezetekben is a munkások, a nők, a fiatalok felvételét erőltetik, ahol arra nincs, vagy csak később lesz lehetőség. A megye munkásainak túlnyomó többsége a salgótarjáni gyárakban, üzemekben dolgo­zik. Természetszerű, hogy mindez tükröző­dik a párttagok összetételében is. Az új párt­tagok kétharmada ugyancsak munkás. Ked­vező tapasztalat, hogy a korábbinál több szakmunkás és közvetlen termeJésiránvító, egészen pontosan, több művezető kérte [el­vételét. S ezzel együtt apadt azoknak a Párt­tagoknak a száma, akik nem fejezték be az altalános iskolát, vagy éppen csak arra tel­lett erejükből. Bizonyára nem szorul bővebb magyarázatra, hogy ez egyfajta minőségi gya­rapodást jelent a párton belül, amelyet szí­vós felvilágosító, nevelő munka előzött meg. Az igazság kedvéért mindezekhez hozzátar­tozik. hogy még a városi munkások zömét foglalkoztató nagyüzemek alapszervezeteiben is — a kohászati üzemekben, a Z1M salgó­tarjáni gyárában, a két üveggyárban, az épí­tőknél — a lehetőségek egy részét sikerült kihasználni. Valószínűtlennek tűnik például, hogy a tanácsi építőipari vállalatnál, az épí­tőipari szövetkezetnél csupán egyetlen mun­kást találtak alkalmasnak arra, hogy felve­gyék a pártba. Vagy érdemes megfigyelni a munkasnők nevelését, bevonását a pártmunkába. Igaz ugyan, hogy az új párttagok egyharmada nő. De még viszonylag sok nőt foglalkoztató üzemekben, a ZIM-ben, a síküveggyárban sem elsősorban a munkásnők, hanem az ad­minisztratív dolgozók felé irányul az alap­szervezetek figyelme. Pedig aligha szükséges bizonyítani, hogy a munkásasszonyok, -lá­nyok bevonására a pártmunkába mindenek­előtt ott van lehetőség, ahol sokán dolgoz­nak, ahol egyszerre többen is bizonyítják, hogy érdemes törődni velük, figyelni rájuk. Példának okáért, a BRG-ben, ahol több száz munkásnőt foglalkoztatnak, többet vehetnek fel közülük a pártba is, mint történetesen « Volánnál, ahol viszonylag kevesebb munka- lehetőség kínálkozik számukra. A féléves tapasztalatok összegezésének alapvető tanulsága tehát, hogy tudato­sabb, gondosabb nevelő munkára, tagfelvé­teli tevékenységre van szükség a partalap- szervezetekben. Ez lehet az egyetlen biztosí­téka annak, hogy minden olyan becsületesen dolgozó munkás, értelmiségi, nő és fiatal be­kerüljön a pártba, akivel erősödik a kom­munista közösség. S egyetlen olyan jelentke­zőt se vegyenek fel az alapszervezetek, akit egy-két év után törölni kell a létszámból, mert méltatlannak bizonyult a párttagságra. Vineze Istvánná Lakótelepeken Felújítják a lakásokat A Karanesvölgyi Építőipari Szövetkezet a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és az öt­vözetgyár lakótelepén 58 la­kás felújítására vállalkozott. A szövetkezet szakemberei jól haladnak a karbantartá­si, felújítási munkával. A Ma- linovszkij úti 48-as számú épületben már átadták 16 csa­ládnak a teljesen felújított lakásokat. A még hátralevő 34 lakás készültségi foka arra utal, hogy a feladatot határidő előtt teljesítik. Mit jelent az öt százalék ? A szovjet ipari termelés lentik, hanem azt is, hogy dő alatt a világ egyik legna- 1975. első fél évéhez képest nagyarányú minőségi előre- (a terv szerinti 4,3 százalék haladás történt ágazati és te- helyett) az idén öt százalék- rületi struktúrájában, kaj nőtt­yobb olajtermelő körzetévé vált, a legjobb élet- és mun­kakörülményeket biztosító, Gyors ütemben fejlődnek min5le'V. ^nyelemmel be- a technikai haladás és az rendezett varosokkal es teie püiésekkel. Most a kazahsz­táni Ekibasztusz következik. Épül a Bajkál—Amúr vasút­vonal, a kámai gépkocsigyár stb. A több milliárd összegű be­Sok-e vagy kevés ez az öt­százalékos növekedés? Tud; egész népgazdaság hatékony- nunk kell: a Szovjetunió szol- sága növelése szempontjából :f4 "7* gáltatja a világ ipari terme- döntő fontosságú agazatok: % Htem szén beegy lésének egyötödei, - többet a műszerek es automatikus “°ású ‘ erőműblokk készül- mint amennyit az egesz világ eszkozok gyartasa 12 szaza- 1950-ben termelt. Fél év alatt lékos. a számítástechnika 22 553 milliárd kilowattóra vil* százalékos, a programvezér- lamos energiát állított elő, töb- lésű szerszámgépek gyártá- bet, mint az NSZK, Nagy-Bri- sa 18 százalékos, az ásványi tannia, Franciaország és Olasz- olaj 6 százalékos, a földgáz 12 ruházások természetesen nem ország együttvéve, 255 millió százalékos, a villamosener- térülnek meg mindjárt, de a tonna ásványi olajat (leg- gia-termelés 8 százalékos no- továbbiakban nagymérték­többet a világon), 72.7 millió vekedést ért el. ben előreviszik a szovjet gaz­tonna acélt (legtöbbet a vili- Ugyanilyen fontosak az da^g fejlődését, gon) s 5io ezer ossz.komfor- egyes területek — a szibé- A féIé'i eredmények meg­tos lakast épített (nem sza rlaij távol-keleti, közép- erősítik, hogy a Szovjetunió ázsiai, kazahsztáni körzetek változatlanul tartja a világ- — gyors ütemű fejlesztése. Az elsősegét mind a nemzeti jö- ágazatok és területek hosszú vedelem, az ipari termelés és táv-ú fejlesztése már most a . lakásépítés volumene, a A félévi eredmények teljes komoly eredményeket hoz, sz®n. az olaj, a vasérc kiter- mértékben megfeleltek az s a jövőben még nagyobb melése, mind pedig a cement- előirányzatoknak. Az eredmé- eredményekkel kecsegtet, sokfajta szövet-, és lábbeli­nyele nemcsak a termelés Gondoljunk csupán Nyugat- gyártás vonathozásában, mennyiségi növekedését je- Szibériára, amely tíz észtén- A- G. mítva ide a lakosság önerejé­ből és az állam támogatásá­val épült családi házakat és lakásokat). Az üvegipari Művek salgó- kola úttörőcsapatát a közel- tarjáni síküveggyárának tmk- múltban akadályversenyre és gyárrászlegében a Ságvári gyárlátogatásra hívták meg. Szocialista Brigád fiatal tag- Használt anyagok ésszerű fel- jai öt éve alakították meg a használásával az elmúlt év- Ho Sí Minh ifjúsági brigádot, ben 36 ezer forint megtaka- Az elmúlt évek szorgos mun- rítást értek el. Jó munkáju- káját bronz-, ezüst- — majd ta- kért és közéleti aktivitásukért valy — aranykoszorús szocia- ez év május elsején a KISZ lißta brigád cím jelezte. A kb dicsérő oklevelét kapták nyolc brigádtag nemcsak a meg. Idei céljuk: az Üveg­termelőmunka, de a társadal- ipari Művek Kiváló Ifjúsági mi élet aktív részese is. Egyi- Szocialista Brigád cím eléré* kük az üzemi KISZ végrehaj- se, s ennek érdekében fontos­tó bizottságának tagja, két- nak tartják szakmai tovább­ién KISZ-alapszervezetük ve- képzésüket. Kelten gimnázi- zetőségének munkájában vesz- umba járnak, egyikük a gép­nek részt. Ott találjuk a brigád egy-egy tagját a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságában és az üzemi szak- szervezeti tanácsban is. A Zagyvapálfali Általános Is­ipari technikumot végzi. Ké­pünkön : Fogaraéi Ferenc és Bálint János az üvegcserép­mérleg szállítószalagját szere­li. NÓGRÁD — 1976. augusztus 18,, szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom