Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-15 / 166. szám

Seregszemle ele t Mit csinál Hollókő ? Aki Hollókőn jár,' ritkán mulasztja el. hogy be ne térjen Kelemen Fefenc fafa­ragó népművész otthonába. Becsalogatják a faragott, mintás kerítésoszlopok, a felcsigázott természetes kí­váncsiság. A mester éppen apróbb dísztárgyakor dolgozik. Vele szemben. a műhely falára szöggel tűzve a helyi film­színház műsorrendje. Legfe­lül az aktuális havi. — Hogyan kerültek ezek ide, e sok szép munka közé? — Ügy. hogy en vagyok a mozigépész a községben — feleli a mester. — És szeretik a mozit Hol­lókőn ? — Most nem panaszkodha- tom. A nagy visszaesést hul­lám véget ért. Már nem je­lent különösebb elszívó erőt a televízió. Igaz, egykét műsor idején, még, például a Colum- btmál. elnéptelenednek az ut­cák, de a többi általában nem befolyásolja a moziláto­gatottságot. X Kovács Pállal, a tanácsi ki- rendeltség vezetőjével az ét­terem udvarának árnyékos zugában beszélgetünk. A ven­déglátó helyet nemrégiben alakították ki egy műemléki Az egyetemi felvételi vizs­gák terve nálunk először 1870-ben merült fel. A pesti tudományegyetem orvos- és bölcsészettudományi kará­nak professzorai egy emlék­iratot adtak ki, s ebben meg­állapították, hogy a gimnázi­umokban tartott érettségi vizsgák egyetemi vonatkozás­ban inkább károsak, mint hasznosak. A gimnáziumban ugyanis nem az általános műveltsé­gi fokot, az általános képzett­séget, a valódi érettséget vizsgálják, hanem azt, hogy a diákok a tananyag egyes részeire elég pontosan tud­nak-e visszaemlékezni, azaz a gondolkodási képesség he­lyett azt, hogy ki mennyi anyagot tudott bemagolni. Ráadásul az érettségi vizs­gák szigorúsági foka a kü­lönböző iskolákban teljesen más, „mondhatni, hogy vala­palóc házban. A belső terme­ket stílszerűen. ízlésesen rendezték be. de az udvaron akadna még tennivaló. És il­lenék kitalálni valamit a le­gyek népes serege ellen is. Némelykor másfél-két centi­méter nagyságú, óriás bög­lyök száliják meg a földszinti fogadót, s nekivaduitan, ko­nok aka ássál rohamozzák meg újból és újból a kiszaba­dulás reményében az ablak­üvegeket. S ez a végtelen csata közvetlenül az étkező asztalok mellett folyik. X — Hollókőn nagyon sok a látnivaló — mondom a kiren­deltség vezetőjének. — Itt a vár. a múzeum, a parányi templomocska. Az idegen bi­zony nem unatkozik. Vonat­koztathatjuk ezt a helybeli­ekre is? — Nyugodtan — felelj Ko­vács Pál. - — Mert ők sem unatkoznak. Dolgos emberek. Munka pedig mindig és min­den háznál kerül. — És milyenek a pihenési, szórakozási, művelődési lehe­tőségeik? — Hát... A helybelieknek nem tudunk különösebb le­hetőségeket adni. Van mo­zink. Hetente kétszer játszik. — Könyvtár? Kultúrház? hány-gimnázium van a hazá­ban, annyiféle előképzettségi fokú hallgatók szoktak jutni az egyetemre”, nagyon sokan olyanok, akik a magasabb fo­kú tudományos előadások megértésére képtelenek, ezért nem tanulnak és hanyagokká válnak. A legjobb volna — véle­kedtek a professzorok —, Ha érettségi helyett az egyete­men vizsgáztatnák a jelent­kezőket. Ez azonban lehetet­len, mert a bölcsészettudo­mányi kar, amelyből a vizs­gabizottság kikerülne, egyéb feladatai mellett nem tud évenkint 500—600 jelöltet el­bírálni. Ezért azt javasolják, hogy a középiskolákban egy­szerű „zárvizsgákat” tartsa­nak, és az egyetemi felvé­telre való érettséget belga mintára tankerületenként szervezett bizottságok állapít­sák meg. , *— Pillanatnyilag egyik sem működik. Amióta elment a függe lsnített népművelőnk — annak pedig már van fél éve is —, szünetel a könyv­tári kölcsönzés. Ami a kul- túrházat illeti, azt a lányom vezette. A munkahelvéről, a balassagyarmati művelődési közoonlbó' ’árt haza. Tiszte­letdíjas volt. De a tanács jú­lius 1-vel megszüntette. — Miért? — Nem tudom. __ 7 7 7 — Éppen ez okozza nekem most a legtöbb fejtörést. Nya­kunkon augusztus 20. a Pa­lóc szőttes kulturális nap és nem tudom, hogv ki fogja a községben a felkészülést irá­nyítani, megszervezni, a mű­sort összeá'lítanr. — A pedagógusok — ja­vaslom 6zokás szerint. — Ketten vannak. Alsó tagozatban, mivel nálunk már csak ez van. De az ilyen fajta munkában, úgy érzem, já­ratlanok. Az egyikük pedig még csak 18 éves, az ő idejét a fő munkájával kapcsolatos tennivalók kötik le. — Persze a felkészülést, már korábban el kellétt volna kezdeni. — El is kezdtük. A lányom vezetésével hetek óta készült a menyecskekórus, a vegyes kar, a KISZ-es csoport, egy­szóval mindenki, aki szerepel a műsorban. De ezek után, hogy megszűnt az állása, nem tudom, továbbra csinálja-e. Hollókőn az utóbbi időben megszaporodtak a kulturális gondok. S ebben nem kevés szerepe lehet a tanácsi irá­nyításnak, a helyi politikai és társadalmi szervek határo­zatlanságának sem. Arról, hogy a régi népművelő férj­hez ment és otthagyta a köz­séget, nem tehetnek. Nem áll ez viszont a könyvtár működ­tetésének megoldatlanságara. a tiszteletdíjas népművelői állás megszüntetésére. Éppen most. másfél hónappal a hol­lókői kulturális seregszemle előtt. öszmtén indokolatlan­nak tartjuk ezt a sürgősségét. Ám Hollókő, minden, bi­zonnyal így is szerepel, hiszen készül rá. A munka java a produkció csiszolgatása azon­ban még csak ezután követ­kezne istenigazában. Ezt be kell látni mindenkinek. S en­nek alapján gyors, javító in­tézkedéseket tenni. A község, a kulturális élet közelebbi és távolabbi jövő­je érdekében. Sulyok László Egyetemi felvételi vizsgák lerve 1870-ből Mai tévéajánlatunk 21.35: MŰVÉSZETI MAGAZIN. A Művészeti Magazin leg­újabb számában a tv munka­társai az Országos Műemléki Felügyelőséget keresik fel. Ismeretes, hogy a magyar műemlékvédelem az utóbbi néhány évtized alatt megér­demelten világhírt szerzett magának. Eredményeit, meg­oldásait a szakemberek min­denütt ismerik, jegyzik. A műemlékvédelem helyzeté­ről, eddigi megvalósításairól, perspektíváiról lesz szó ab­ban a beszélgetésben, amely­ben Szillinger István igaz­gató, Túri Mária, gobelin­tervező, festőművész és Mát­rai Betegh Béla újságíró vesz részt. Az adás érdekessége, hogy a Műemléki Felügyelő­ség festői épületéből, a Vár­ból jelentkezik, kicsit a hely­színnel is bizonygatva a há­zigazdák tehetségét, ráter­mettségét. Filmriporttal em­lékeznek meg a gyöngyöspa­tai híres műemléktemplom restaurálásáról is, műemlék­védelmünk újabb eredménye­iről. JCLj A KOSSUTH KÖNYV­KIADÓ a népszerű Univer­zum könyvtár sorozatában megjelentette Walter Krä­mer: A messzeség titkai cí­mű könyvét, amely Földünk legkorábbi felfedezéseivel foglalkozik, sok érdekes kép, illusztráció kíséretében. Ismét megjelent az anti­fasiszta hírszerző munka egyik legizgalmasabb feje­zetével a Dóra jelenti . .. Radó Sándor hiteles vissza­emlékezéseinek izgalmas kö­tete. Az Esztétikai kis­könyvtár új kötete A drá­mától a színpadig: ebben Földényi László a színjáték­művészet esztétikájával fog­lalkozik. A MÖRA FERENC IFJÚ­SÁGI KÖNYVKIADÓ, egyik legtermékenyebb kiadónk, sok, éfdekes könyvvel gon­doskodott a vakációzó ki- sebb-nagyobb diákok hasz­nos időtöltéséről. A nemrég indult Aranykürt kiskönyv­tár egyik új kötete Hárs László: Győztes kerestetik című ifjúsági regénye. Az úttörőmozgalom 30 éves tör­ténetét mutatja be képek­ben — Sellyéi Anna össze­állításában — az Űttörőtü- kör. Balatoni mesék, mon­dák, történetek kötete az újabb kiadásban megjelent Aranyhíd; Lipták Gábor érdekesen, színesen elmon­dott történeteit Szántó Pi­roska illusztrációi kísérik. Üttörőkróndka a címe a magyar úttörőmozgalom három évtizedes történetét ismertető kiadványnak, melynek gazdag anyagát Gaál Ferenc válogatta, szer­kesztette és látta el beveze­tővel. A Bölcs bagoly soro­zat egyik új kötete a Sár­kányok unokái cimű isme­retterjesztő képeskönyv, Tasmádi Kubacska András tollából, Róbert László il­lusztrációival. Sokadik ki­adásban jelent meg Jules Verne: Nemo kapitány cí­mű ifjúsági regénye. A gesz- tenyefa-lak a címe Helena Bechlerowa meseregényé­nek. A Kozmosz szerkesztő­ség gondozásában jelent meg a Jár a baba, jár; az Ízléses, kis kötet Forrai Ka­talin munkája, a legkiseb­bek zenei művelődését van hivatva segíteni. A MAGYAR HELIKON ízléses kötetei közül említ­sük meg az^ Ókori irodalom kiskönyvtárában közreadott kiadványt, Kal'imakhosz himnuszaival. A Gondolko­dók sorozatban látott nap­világot az Értekezés az ér­zetekről, EL or.ne Bonnet de Condillac-nak, a francia felvilágosodás nevezetes alakjának könyve. A néhánv éve megjelent nagy sikerű Virágoskönyvhöz hasonló kötet a Fák könyve. Feren- czy Béni pompás akvarell- jeivel, XX századi magyar költők verseivel. A ZENEMŰ KTADÖ új könyvei közül említést ér­demel A magyar népballada és Európa I—II., Varjas La­jos hatalmas munkája, me­lyet annak idején Kodály — megismerkedve a könyv kéziratának egy részével — „az utolsó fél évszázad leg­jelentősebb magyar zenetu­dományi tettének” nevezett. Az Orfeus Könyvek soroza­tában látott napvilágot Cla­ude V. Palisca: Barokk zene című összefoglaló feldolgo­zása, valamint Erich Rappl:. Wagner operakalauz című műve. Sok érdekes, könyvvel je­lentkezett A MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ, Az utóbbi hetek egyik legnagyobb könyvsikere a Herend por­celánművészete, Sikota Győző munkája, szebbnél szebb színes illusztrációkkal. A Régi házak Pest-Budán című kiadvány ugyancsak sok szép képet tartalmaz; szerzői megismertetnek öt­ven műemléki lakóház res­taurálásának tapasztalatai­val, rendkívül érdekes prob­lémával. A szép könyvet Pereházv Károly szerkesz­tette. Újabb, átdolgozott ki­adásban látott napvilágot Max Pause és Wolfgang Prüfert közös munkája, a Mi és lakásűnk. Több szer­ző közös műve a Szerszám­készítés. Befogó és beállító készülékek a műszeriparban a címe annak a fontos mű­szaki szakkönyvnek, mely­nek szerzője R. G. Kopane- vics. Az Automatizálás so- rozatbap jelent meg Molnár Ferenc: Hőmennyiségmérés című szakkönyve. Űjabb ki­adásban látott napvilágot a Videomagnók, Nemes László munkája, Kemerovóban jártunk (3) A JÖVÖ FALUJÁBAN NOVOKUZNYECK MELLETT '„Kemerovóban a gabonater­mesztés hozamának növelése, a szarvasmarha, és sertéste­nyésztés fellendítése, korsze­rűsítése a legfontosabb” (L. A. Gorskov nyilatkozatából, NÖGRÁD 1976. június 13). Korántsem az ország étes- kamrája a Kuznyecki-medence de mezőgazdasági termelése nem elhanyagolható. Erről győződtünk meg a novokuz- nyecki járásban, amely ha­zánk területének egyharmada. G. F. Proszipkinnel, a járási pártbizottság titkárával a me­zőgazdaságról, a változó fal­vak életéről beszélgettünk.-t— A járásban 900 ezer em­ber él. A mezőgazdaságban 45 ezren dolgoznak, a falvak szá­ma 162. A szántóföld területe 78 ezer hektár Ennél nagyobb a rét és legelő kerülete. A járás 79 százalékát erdő, s a tajga .borítja, A mocsaras te­rület 30 ezer hektár. A járás­ban 18 szovhoz (állami gaz­daság), 2 kolhoz (termelőszö­vetkezet) és 3 baromfifeldol­gozó gyár működik. A legjelentősebb növényi kultúra a járásban a gabona, 33 ezer hektáron termesztik. Burgonyával 6700 hektáron foglalkoznak. Nyugat-Szibériá- ban ismeretlen a burgonya­bogár. Zöldséget, káposztát, uborkát 3 ezer hektárról taka­rítanak be az idén. Az állattenyésztési ágazat-, ban főleg a fekete-fehér szí­nű szarvasmarha, hízósertés, valamint húscsirke előállításá­val foglalkoznak. Tavaly az államnak a járásból 122 millió darab tojást adtak át. A megyében az ipari átlag­jövedelem 170 rubel, a me­zőgazdaságban 150 rubel. Ám a falun élők különböző ked­vezményekben részesülnek. A munkaerő-vándorlás nem érde­künk — mondotta a járási pártbizottság titkára. A falun élők háztájival, saját tehénnel és baromfival rendelkeznek. A falun élők olcsóbban jutnak húshoz, mint a városiak. Az üzemi konyha is jóval olcsóbb. A városban például 10 darab tojás 1 rubel 30 kopek, falun 90 kopekért hozzájutnak a vá­sárlók. Egy kiló burgonyához (magyar pénzre átszámítva) 1 forintért jutnak hozzá. Terjed a járásban az öntö­zéses gazdálkodás. Az öntözött terület nagysága az idén már elérte az ezer hektárt. Jól jön a mesterséges csapadék ilyen aszályos nyáron, hiszen Keme­rovo megyében három hóna­pon át egyetlen szem eső sem esett. A falusi emberek életmódja közeledik a városban élőkéhez. Erről győződtünk meg Novo­kuznyeck közelében, a 3500 lakosú Csisztagorszkij faluban. Régi falusi házal egyet sem láttunk! A 4 szintes, távfűté­ses, modem házakat 1973—74- ben építették. Zömmel szov- hoztagok lakják. Korszerű két­szintes iskolával, bevásárló- központtal, szolgáltatóházzal, .kultúrpalotával, postával, ebédlővel, óvodával rendelkez­nek. A kultúrpalotában szín­házterem, tornaterem, zeneis­kola található, a hobbyklubok tagjainak különtermek áll­nak rendelkezésükre. Uszodát is építenek. A fiatalok falujá­ban 30 év az átlagkor, bőséges a gyermekáldás. A lakások egy-három szobásak. A laká­sok bére (villannyal, távfű­téssel, vízzel együtt) csupán havi 13 rubelbe kerül, tehát kevesebb mint 200 forint. Csisztagorszkij lakói a falu­tól 2,5 kilométerre levő szov­hoz szakosított sertéstelepén keresik kenyerüket. A telepen 660-an dolgoznak. Egy ember naponta 420 sertést lát el. Egy év alatt — átlag 112 kilós súlyban — 108 ezer sertést bo­csátanak ki. E súlyt 8 hóna­pos korra érik el a sertések. Koncentrátummal táplálják őket. Naponta 630 gramm a. NÓGRAD — 1976. július 15., csütörtök A csisziagorszkiji szakosított sertéstelepen. 19 ilyen épület található. súlygyarapodás'. A kemerovói fajta hússertés adja a telep termelésének 56 százalékát, a nagy fehér zsírsertés pedig 44 százalékát. Errefelé is kifize­tődőbb, ha hússertéssel foglal­koznak, mert — akárcsak há­lunk — jobban kedvelik a fo­gyasztók a sertéshúst, mint a marhahúst. Másik kedvenc a halétel. / Korszerűen gépesített a ser­téstelep. Az emberek munká­ja nem nehéz. A dolgozók szí­vesen élnek itt, havi kerese­tük eléri a 165 rubelt. Zöm­mel a faluban laknak, csupán 6—-7 százalékuk jár távolabb­ról munkába. A megye leg­korszerűbb szakosított sertés­telepét négy évvel ezelőtt épí­tették, és 35 millió rubelba került. Kiszámították, hogy a beruházás hat év alatt meg­térül. Szigorúan vigyáznak az állategészségügyi előírásokra. Súlyosabb mértékű elhullás még nem fordult elő. Az ál­latok egészségére 12 állator­vos vigyáz. Az elhullás csupán 5 százalék, a megengedett 9 százalékkal szemben. A közel­ben levő koncentrátum-előál- lító üzem igazgatója, Ny. P. Ignatyev elmondotta, hogy évente 180 ezer tonna táp­anyagot adnak át a telepnek. Ez össztermelésük 25 százalé­ka. A koncentrátumból emel­lett még Szahalin szigetére is szállítanak. A látottak alapján mond­hatjuk: Kemerovo megyében a falu, a mezőgazdaság is hét- mérföldes léptekkel halad elő­re. (Folytatjuk.) Fazekas László Kozgonyj István i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom