Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-15 / 166. szám

A Kishaj-dűlőben az idén termett először búza. Termett már itt az őrhalmiaknak dinnye, uborka és krumpli is, de a homokon most először próbálkoztak a gabonával. Dicsér­ték a termést. A szemen túl a szalmára is különös gonddal vigyáznak: kell a jó minőségű búzaszalma a burgonya téli tárolásához, aztán az állatállomány is hasznát veszi al- mozáshoz, és szűkebb napokon takarmányozáshoz. Képünkön: Csernyik József és Kanyó Ferenc szövetkezeti tagok korszerű, lezúzó szerkezettel gyűjtik a tarlóról a szalmát, me­lyet aztán kazlakba rakva, őriznek a felhasználásig. Milliók miiiikttvétlelciairc Javult a baleseti statisztika a ZIM ben A ZIM salgótarjáni gyárá­ban a közelmúltban átfogóan elemezték az idei első fél év munkavédelmi és szociális komplex tervének tapaszta­latait. Ennek során megálla­pították: 1976-ban, az emlí­tett időszak során, az előző­ekhez viszonyítva lényegesen nagyobb összeget, több mint két es fél millió forintot for­dítottak a dolgozók munka­végzésének biztosabbá tételé­re. Jelentős eredményként könyvelhető el. hogy ennek hatására az elmúlt év hason­ló időszakához viszonyítva a balesetet szenvedettek szá­ma huszonkilenccel, a munká­iból kiesett napok száma pe­dig ö t szaznegy vénnél csök­kent. A legnagyobb összeget, kö- Kel másfél millió forintot, az anyagmozgatás korszerűsíté­sére fordítottak, amellyel né­miképp sikerült csökkenteni a nehéz fizikai munkát, s pótol­ni az e területen egyre inkább növekvő létszámhiányt. Ter­mészetesen másutt is egyre inkább előtérbe kerülő fel­adat a testi erőt kímélő gé­pesítés. Példa erre a hagyo­mányos gyárrészleg, ahol ed­dig nagy fizikai erőkifejtést igényelt, s meglehetősen bal­esetveszélyes is volt a tüzelő­ajtók összefúrása. Az első fél évben a ' műszaki fejlesz­tés eredményeként üzembe állítottak egy összefúró ké­szüléket, másik kettőt pedig hamarosan a termelés szolgá­latába állítanak. A ZIM salgótarjáni gyárá­ban nagy gondot fordítanak a munkások egészségének védelmére. A fél év során több mint százezer forintot használtak fel a tisztítómű­helyben és a zománcozó fül­kékben az elszivóberendezé- sek hatásfokának tökéletesíté­sére. A gyárban a legnagyobb baleseti veszélyt jelentő gé­pek a sajtolok. Ezt tudva, rendszeressé tették ellenőrzé­süket, a csupán az első fél Szövetkezetek közös beruházása Megkezdődött a próbaüzemelés Évente 25 ezer hízott sertést és 2500 hízott marhát dolgoznak fel r A Karan cis Húsipari Szö­vetkezeti Közös Vállalatot nyolc termelőszövetkezet és öt ÁFÉSZ alakította. .A tár­sulás tagjai három évvel ez­előtt döntöttek a Salgótarján melletti húsfeldolgozó üzem létesítéséről. A 72 millió fo­rintos költséggel épült üzem elsősorban a megyeszékhely és környéke hús- és húské­szítményekkel való ellátását javítja. A beruházáshoz a termelő- szövetkezetek 15,4, az ÁFÉSZ- ek 3,4, a megyei tanács 21,8 millió forinttal járult hozzá. A hiányzó összeget központi forrásból biztosították. Évente 25 ezer hízott sertés és 2500 hízott. marha vágását, feldolgozását Végzik. A sertés- alapanyagot a háztáji gazda­ságokból kívánják biztosíta­ni, míg a szarvasmarhát a közös vállalat tagszövetkeze­tei szállítják. <■ Igény szerint gondoskodnak róla, hogy az üzletekbe friss birkahús is kerüljön. A százhúsz dolgozót, foglal­koztató húsfeldolgozó üzem­ben negyvenféle terméket ál­lítanak majd elő. Az. értéke­sítést az alapító ÁFÉSZ-ek és a Nógrád megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat vég­zi, de a munkásellátás javí­tása érdekében az Üzemélel­mezési Vállalat megrendelé­seit is kielégítik. Az idén még csak a szabványban sze­replő húskészítményeket gyártják, jövőre viszont a választékot a helyi speciali­tásoknak megfelelő ízekkel is gazdagítják. Évente 236 vagon tőkehús és 90 vagon egyéb húsféleség hagyja el az üzemet, aminek egyharmadát dolgozzák fel készítménynek. A hentesáruk szállítását két thermoszkocsi végzi. A vállalat üzembe helyezé­sét fokozott várakozás előzi meg. Salgótarjánban ezelőtt tíz évvel szüntették meg a vágóhidat, s a közeljövőben várható, hogy az új húsfel­dolgozó nagymértékben ja­vítja Salgótarján és a kör­nyékén élő dolgozók ellátásá­nak színvonalát. A közös vállalat új létesít­ményében kedd reggel kezd­ték a próbaüzemet.. Az első levágott sertés egy litkei ház­táji gazdaságból került ki, míg az első szarvasmarhát a ceredi' termelőszövetkezetben nevelték. Az értékes, s többségében a legkorszerűbb technológiai berendezések, gépek az elkö­vetkező hetekben folyamato­san növekvő terhelés alá ke­rülnek. A tervek szerint a „nagy­üzem” az augusztus húszadi­kai ünnepélyes átadás után kezdődik. év alatt hatot újítottak fel közülük. A berendezéseket biztonsági eszközökkel sze­relték fel, amelyek érteke meghaladta a százötvenezer forintot. Mindezen eredmények el­lenére megállapították: a mű­szaki vezetés megváltozott szemlélete mellett továbbra is kényszerűen hat, s egyre inkább sürgeti az üjatyb in­tézkedések megtételét a nagy­mérvű létszámhiány. Emiatt célfeladat a szállítás. és anyagmozgatás fokozottabb gépesítése, valamint a mun­kahelyek korszerűbbé alakí­tása. A szocialista brigádok, kü­lönösen a KSZGY-ben,. véd­nökségét vállaltak a komp- lextervekben előírt felada­tok határidő előtti teljesítésé­re. Ennek megvalósítását kü­lönösen a Kakuik József a Szaíkma kiváló brigádja cím eléréséért küzdő brigád tagjai segítik elő. De jelentős szere­pet vállalt a munkavédelmi ‘célgépek elkészítésében a Ság vári Endre nevét viselő komplexbrigád, valamint a Táncsics Mihály öntödei-laka- toscsoport is. Ebben az évben a ZIM sal­gótarjáni gyárában több mint tízmillió forintot költe­nek munkavédelemre, ame­lyet eredményesen szeretné­nek felhasználni, hogy előse­gítse a baleseti statisztikák további javulását, a dolgozók munkahelyi körülményeinek jobbá tételét.. Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA ­XXXII. ÉVF., 166. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK Megyei vezetőségi ülés Jól atolcpozvicilc ®s kohászati A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Vöröskereszt csúcsve- zetőségének beszámolóját vi­tatta meg tegnapi ülésén a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége. A tanács­kozáson jelen volt Szilágyi Dezső, az üzemi pártbizottság titkára is. A vezetőség az elhangzott beszámolóval egyetértett, és úgy foglalt állást, hogy az üzemi Vöröskereszt szervezet jó munkát végzett, és fontos feladatának tartot­ta az egészség- és család­védelemmel kapcsolatos határozatok végrehajtá­sát. A vállalat gazdaságvezetése, pártszervezete mindenben se­gíti a vöröskeresztesek mun­káját. Különösen érezhető ez a véradások szervezésé­nél, az elsősegélynyújtó tan­folyamok megtartásában és a szociális létesítmények el­lenőrzésében. Az üzemi Vöröskereszt szervezet fontos tevékenysé­ge a dolgozók egészségének védelme, a felvilágosítás, és az üzemi munkahelyek rend­Az aratási munkákra különös gonddal készültek fel az AGROKER Nógrád megyei kirendeltségén'. Cikkünk a lap 3. oldalán. jBjNkn; Tamás felvétele jének, tisztaságának megőr­zése. Évente több mint har­minc felvilágosító előadás hangzott el, amelyet ezer- négyszázan hallgattak meg. A tennivalók között szere­pel a nők egészségvédelmé­nek segítése, és az ifjúság egészséges életmódra nevelé­se. Ez utóbbi előadásokat a KISZ-sze! együttműködve nagy sikerrel rendezték meg. Az új egészségügyi tör­vény megjelenése óta az üzemben élőbbreléptek az el­sősegélynyújtók továbbkép­zésében is. Az elmúlt évben például százharmincán tettek eredményes vizsgát. Ezt ebben az évben is tovább folytat­ják, a tanfolyamokat az ed­diginél nagyobb óraszámmal tartják. A képzést az üzemi rendelő főorvosa, és az egész­ségügyi dolgozók segítségé­vel tartják. , Az egészségnevelő munká­hoz igénybe veszik az orszá­gos Vöröskereszt által bizto­sított különféle propaganda­anyagokat. Például az Anyák könyve, Családi élet, vagy a Nagylányok iskolája igen nép­szerű. A kohászati üzemek ki­emelkedő helyet foglal cl a térítésmentes véradás­ban. A dolgozók között sok a több­szörös véradó, tavaly közel ez­ren adtak vért, segítve ezzel az orvosok gyógyító mun­káját. A véradók megbecsü­lésére sokat gondol a Vörös- kereszt. Ünnepélyesen adják át a kitüntetéseket. ehhez a vállalatvezetés hozzájárul azzal is, hogy a véradást szer­vezőket pénzjutalomban is részesítik. A Vöröskereszt munkájá­tól elválaszthatatlan a család- védelem. Több szocialista bri­gád patronálja a salgótar­jáni öregek napközi ottho­nát, egy közösség a felsőpe­tényi gyermekotthont. Jó' a kapcsolat a GYES-en levő kis­mamákkal. A szakszervezettel és a nőbizottsággal közösen évente legalább egy alkalom­mal meglátogatják a kisma­mákat, és segítenek felme­rülő gondjaik megoldásá­ban. A kismamák és a több- gyermekes szülők segélyben részesülnek. Gondot viselnek a vállalat nyugdíjas dogozói- ra is. A szakszervezettel kö­zösen évente megtartják a nyugdíjasok találkozóját, ahol vendégül látják az idős em­bereket. A megyei vezetőség elfo­gadta a kohászati üzemek Vöröskereszt csúcsvezelősé- gének beszámolóját azzal a javaslattal, hogy a megyei ta­nács határozata alapján a közeljövőben vitassák meg a dolgozók élet- és munkakörülményeit, és hívják össze az alkoholiz­mus elleni bizottságot. Ezt követően dr. Fancsik Já­nos, a Vöröskereszt megyei elnöke tartott beszámolót a Vietnamban járt vöröskeresz­tes delegáció tevékenységé­ről. Kekkonen fogadta Kállai Gyulát Szerdán Esko Rekola mi­niszterelnök-helyettes. máso­dik pénzügyminiszter Mart* ti Miettunen miniszterelnök nevében, ebéden látta vendé­gül Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökét és a IV. magyar— finn barátsági hét alkalmá­ból Finnországban tartózko­dó magyar küldöttség veze­tőségének tagjait, valamint dr. Matysek Tivadar helsinki magyar nagykövetet. Az ebé­den részt vett többek között Anna-Liisa Hyvönen. a Finn Nők Demokratikus Szövet­ségének főtitkára, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Váinö Kaukonen, a Finn—Magyar Tarsasag. elnöke. Kaarina Viroíainen. a társaság tisz- teíetoeii tagja. üele Alenius, a Finn Népi Demokratikus Unió elnöke, A- K. Loimafan- ta. Helsinki város alpolgár­mestere, valamint Sepoo Sar- lund, a barátsági hét finn élőJ készítő bizottságának elnöke. A Kultaranla (Aranypart) inevet viselő nyári rezidenci­áján Urho Kekkonen köztár-, sasági elnök fogadta Kállai Gyulát, és a magyar küldött­ség vezetőségének tagjait. A találkozón jelen volt dr. Ma- tűsek Tivadar nagykövet is. A találkozó keretében Kállai Gyula átadta a Hazafias Nép­front emlékplakettjét Urho Kekkonen elnöknek a magyar —finn barátság ápolása és el­mélyítése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. Az emlékplakett átadásakor Kállai Gyula meleg szavak­kal méltatta Urho Kekkonen elnököt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom