Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

Őrjárat a pásztói stranden Hétköznapi kánikula i 8 Gazdagabb, teljesebb lett az élet H f£ Csaknem 40ö milÜó forint a kulturális intézmények fejiesztésére Öcsire vigyázni kell, ha nem törölközik meg fürdés után, azonnal megfázik — Csak már vasárnap jöt­tek volna! — szól ki barát­ságosan szűk kalitkája te­nyérnyi ablakán a pénztá­ros. Nem dicsekvésből mondja, hogy több ezren töltötték az előző pihenőnapot a nagy­község peremén telepített strandon. Csak arra gondol: mégis jobban mutat a kör­bekerített zöld, középen a lenkék vizű medencékkel, ha egymás hegyén-hátán tolon­ganak a fürdőzők A pásztói strand azonban a zsúfolt mozgalmasság nélkül is idillikus. Teszi ezt a kör­nyezet; a sejtelmesen susogó nyárfák, a karcsapásoktól taj- tékozó, de egyébként félel­metesen nyugodt víztükör, ahogy sivatagi szomjúsággal issza magába az alázuhogó napfényt, a helyenként ugyan kikopott s esőt váró, zöld pá­zsit, az apró, diszkrét kabi­nok. Bodrogi Lászlóné, gondnok' ft jótékonyan hűvös árnyat adó fák alá húzódott, s elé­gedetten szemléli a hétközna­pi kánikulában idemenekült strandolok annyiszor megfi­gyelt, de mindig valami újat, érdekeset hozó életét. — Vasárnap háromezren voltak — mondja némi Büsz­keséggel, hogy ennyire ked­velt nyári tartózkodási hely az övék. — Jöttek Jobbá­gyiból, Szurdokpüspökiből, Mátraverebélyből, még Sal­gótarjánból is. Ki személy­tudományával. Nagyokat prüszkölnek, pedig cseppet sem náthásak, csak hát ugye az a víz... Mindig oda fo­lyik. ahová nem kellene, az orrukba s néha bizony kor- tyintanak is egyet. Opartmin- tás úszógumijukat úgy szorít­ják, mintha legbecsesebb játékszerük lenne. Most az is, mert rögtönzött „úszóver­senyt” rendeznek s a győztes „jutalma”: ő kínlódik a leg­rövidebb , ideig az ezüstzöld, sekély vízben. A medence, peremén egy idős hölgy izgatottan mász­kál. Száraz, nyugodt helyét keresne, ahol közvetlenül a víz mellett hódolhatna a nap- imádásnak. A pocskoló lur­kók azonban ügyet sem vet­nek rá, ebéd utáni hóbort­juknak engedik át magukat a tíz éven aluliak teljes mértéktelenségével. Hátrább a kamaszok lobo­gó hajjal, alig serkenő ba­jusszal. Fontoskodva össze­dugják fejüket, s félreérthe­tetlen pillantást vetnek a pu­ha pléden végignyújtózkodó hölgyre, akinek — a pilla­natnyi jelekből ítélve — nem áll szándékában a társaságba cseppenni, ezért inkább köny­vében lapozgat, s azt sem veszi észre, hogy cigarettája végén hosszú hamu reszket." Fülét mintha a legkemé­nyebb viasszal dugtak volna be. Aztán a srácok megérte­nek mindent, mert megjele­nik a bronzszínű, kidolgozott — Nyolcadikos... — A hintát picinyebbekre méretezték — Ezt? Pedig minket is kibír — s már nagyot is len­dít magán, nehogy állítása bizonyítatlan maradjon. A kép még nem teljes. Az iaszamós tapadón huszon­éves anyuka újságpapírral tart árnyékot a pöttömnyi bé­bi fölé. Hiába, a strandolást nem lehet elég korán kezde­ni. A pici persze élvezi, is­merkedik a világgal... A faházban kialakított bü­fét szalagcsíkok választják el a szabadtól. A nyílás egy­ben ventillátort is helyette­sít, ezért kellemes a klíma benn. Persze, ehhez hozzájá­rul a pincehideg itóka is. — Tízféle üdítőnk van je­lenleg — újságolja a talpra­esett kiszolgálólány, Fülöp Erzsébet. — Az lenné az iga­zi, ha ehetnének is valamit a vendégek. Sajnos, nem tud­juk megoldani. S még egy megjegyzése: — Az elmúlt, hónapi for­galmat 110 ezer forinttal tel­jesítettem túl. Üszógumival a célba... Kulcsár József felvételei Ez már jelzi, hogy teljes a strandi nagyüzem. A huszonhétfokos víz csá­bítja a frissen érkezőket. Óvatosak azonban, szép ko­mótosan merülnek bele. s a gyenge úszók messze elkerü­lik a mélyvizet. Holnap, hol­napután is lubickolni szeret­nének. Hiszen a pásztói strandon olyan kellemes! Szabó Gyula Gulyás Jáuosnéuak, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének nyilaiko/ata Az állami oktatásról, a köz­művelődésről, a népesedéspo­litikáról és az ifjúságról ho­zott párt- és kormányhatáro­zatok hosszabb időre meg­szabják a tanácsok tartalmi feladatait, a létesítményháló- zat-fejlesztést, a legfontosabb tennivalókat. Megállapítható, hogy megyénkben az 1972-es oktatáspolitikai és az 1974-es közművelődés-politikai hatá­rozat kedvező eredményeket hozott. Ezt igazolják a ne­gyedik ötéves tervben elért nagyszerű eredmények, s ezt az ötödik ötéves terv jóváha­gyott feladatai. Ezekről be­szélgetett munkatársunk Gu­lyás Jánosnéval, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjével. — Az oktatáspolitikai és az azt követő közművelődés-po­litikai határozat számunkra is meghatározta a feladato­kat. Középtávú tervünk cél­kitűzése volt az intézmény- hálózat korszerűsítése, az ok­tatás tárgyi feltételeinek ja­vítása, a területi el'.átottság- beli különbségek csökkentése. Ma már elmondhatjuk, hogy célkitűzéseinknek megfelelő­en tovább szélesedett az ok­tatási és közművelődési in; tézményhálózat. Jelentős előrelépés történt az óvodai hálózat fejleszté­sében. Társadalompolitikai je­lentőségét felismerve a taná­csok, a vállalatok, megyénk egész lakossága körében szé­les körű társadalmi összefo­gás bontakozott ki az óvo­dák bővítése érdekeben. El­sősorban ennek • köszönhető, hogy az. elképzeléseket meg­haladva csaknem 1900 újabb óvodás gyermek számára tudtunk intézményes elhelye­zést biztosítani. Ez azt is je­lenti, hogy megyénkben min­den 100 óvodás korú gyer­mek közül 74 elhelyezése megoldott. Az óvodai ellátás Salgótarjánban, Balassagyar­maton, Szécsényben, továbbá a kevésbé ellátott alsófokú központokban és egyéb tele­püléseken javult nagyobb mértékben. Az általános iskolai oktató­nevelőmunka tárgyi ’ feltéte­leinek javítását szolgálja a rendeltetésének átadott 54 ál­talános iskolai tanterem. A terv szerint készült el hat középiskolai műhelyterem. Megvalósult a balassagyar­mati 172 személyes középis­kolai diákotthon, megkezdő­dött a salgótarjáni 500 sze­mélyes kollégium építése. So­rolhatnánk az eredményeket tovább, összegezve elmond­hatom, hogy az oktatási és közművelődési célokra elő­irányzott eszközök nagysága valamennyi ágazatot megha­ladóan 282 millió forinttal nőtt. Ebből az összegből va­lósítottuk meg a már emlí­tett óvodai ellátás javítását, ennek köszönhető az általá­nos iskolai napközis ellátás terén bekövetkezett fejlődés. Elmondhatom azt is, hogy a tervezettnek megfelelően ja­vult a középfokú oktatás tár­gyi és személyi feltételei. Szólni kell a közművelődé­si feladatok megvalósításáról. Erre a célra csaknem 120 millió forint állt rendelke­zésre. — Milyen fejlődés várha­tó az ötödik ötéves tervben? — Soha nem volt még, ilyen jelentős fejlesztési lehe­tőségünk, mint amit az ötö­dik ötéves terv biztosít szá­munkra. A kulturális intéz­mények fejlesztésére csak­nem 400 millió forint áll rendelkezésünkre. A tervek elkészítésénél figyelemmel voltunk arra, hogy egy terv­időszakban nem adhatnak módot az ágazat sokrétű fel­adatából adódó jelentős léte­sítményszükséglet maradékta­lan kielégítésére. Ezért az országos célkitűzésekkel össz­hangban az anyagi feltétele­ket számba véve mindenek előtt az óvodai, az általános iskolai és a szakmunkáskép­ző hálózat fejlesztését hatá­roztuk el. Az óvodás korúak száma ebben az öt évben ug­rásszerűen, mintegy 20 szá­zalékkal emelkedik. Ezért mintegy 1900 újabb óvodás korú gyermek elhelyezését kívánjuk biztosítani. Ebből 1475-öt a fejlesztési alapból létesítünk, elsősorban a vá­rosokban. Az oktatáspolitikai határo­zat végrehajtásénak feltétele az általános iskolai oktató­nevelőmunka színvonalának emelése, az ehhez szükséges intézményi és tárgyi feltéte­lek megteremtése. E célok megvalósításához 110 tante-' rém kialakítását és 200 álta­lános iskolai diákotthoni el­helyezést kívánunk biztosíta­ni. Változó és korszerűsödő iparszerkezetünk igényéhez igazodóan a szakmunkáskép­zés tárgyi feltételeit a társa­dalmi igényeknek megfelelő­en tervezzük fejleszteni. En­nek érdekében a minisztériu­mi beruházásként épülő salgó­tarjáni isko'a és kollégium mellett Balassagyarmaton 70 munkahelyes tanműhelyt, és 200 személyes diákotthont, Salgótarjánban 12 tantermes kereskedelmi szakközépisko­lát és szakmunkásképző in­tézetet, Szécsényben 100 sze­mélyes kollégiumot kívánunk létesíteni. A középiskolai oktatás fel­tételeinek javításáért a ba­lassagyarmati gimnázium nyolc' tanteremmel bővül. Átadjuk rendeltetésének Sal­gótarjánban az 512 személyes középiskolai és főiskolai kol­légiumot, megépül a pénz­ügyi és számviteli főiskola. Ebben a tervidőszakban be­fejeződik az Oktatási Minisz­térium beruházásaként már a negyedik ötéves tervben meg­kezdett kisterenyei 260 sze­mélyes úgynevezett .széleskor­határú nevelőotthon és a pásztói 100 személyes gyógy­pedagógiai intézet. Megépül a salgótarjáni gyermek- és if- júságvéde’mi intézmény is. Szólnunk kell a közműve­lődési hálózatunk gazdagítá­sáról. Számos, új létesítmény szolgálja ezt a célt, köztük a salgótarjáni munkásmozgalmi múzeum és kiállítási csar­nok, a balassagyarmati és salgótarjáni ifjúsági ház, a cserhátsurányi, ecsegi klub­könyvtár bővítése; a palotá- si művelődési ház megépíté­se és más fontos intézmény. Több beruházás nélküli fej­lesztésre is sor kerül, első­sorban gyermekszociális lehe­tőségek bővítésével, .törek­szünk az oktatási intézmé­nyeknél jelentkező igények kielégítésére. Biztosak va­gyunk abban, hogy egy még eredményesebb öt esztendő előtt állunk — fejezte be nyilatkozatát Gulyás Jánosné. S. L. gépkocsival, ki kerékpárral. Nagyon sokan. .. — S hétközben? — Ezren—ezerötszázan ösz- ezegyűlnek. Főleg diákok, napköziotthonos csoportok, de akadnak felnőttek is szép számmal — magyarázza. Az ifjabb nemzedék vala­mennyi korosztálya képvisel­tetve van. A nyolcas alakú kismedenceben óvodások pró­bálkoznak az úszás számuk- M elsajátithatat'.aimak tűnő izomzatú lovag”, s szomo­rúan veszik tudomásul: ez a kaland sem sikerült. — Gyakran jártok ide? — Minden nap. Mást nem­igen tudunk csinálni — mondják, miközben új „áldo­zatra” lesnek. A vasváz nyekereg, röpül a hinta. Lányok és fiúk próbálják előzni egymást. — Hányadikos vagy? — Második gimnazista. — ü te? Ü gy tűnik, most munkánk egyik leggyengébb pontja a hozott határozatok, rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése. Nemrégiben, amikor a televízió növekvő bü-' rokrácia gondjaival foglalkozott, egy igazgató nagyon talá­lóan jellemezte a helyzetet: „nálunk csak azt ellenőrzik, hogy kiadtuk-e a szükséges rendelkezéseket. Hogy végre­hajtottuk-e, azt már senki nem nézi.” Életünk minden fontosabb kérdésének megoldására ér­vényes állásfoglalások, határozatok vannak. A központi határozatokat a helyi sajátosságoknak megfelelően — aho­gyan mondani szokták — „adaptálták”. Általában ezen irányelvek alapján folyik mindenütt a munka, Mégsem fe­lesleges a rendszeres és tervszerű ellenőrzés, hiszen ez mó­dot ad arra, hogy á folyamatok irányát, eredményeit számbavegyék, felfedjék a menetközben jelentkező, elő­re nem látott akadályokat és ennek ismeretében szabják meg a további feladatokat. Amint a XI. pártkongresszus határozata is kimondja: „A pártellenörzés lényege a ha­tározatok végrehajtásának segítése, az adott területek helyzetének hite’.es felmérése az új feladatoknak, a hibák forrásának feltárása és megfelelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás meggyorsítására.” Ha az ellenőrzöttek is így fogják fel a dolgot, akkor szertefoszlik minden ijedelem, ami időnként e munkát megelőzi. Senki, senkit nem akar „lebuktatni”, ellenkező­leg: éppen az idejében történő hibafeltárás előzheti meg a súlyos bajokat. Az ellenőrzés lényege ebben a vonatko­zásban is a segítés! A rendszeres és tervszerű ellenőrzés magabiztosságot ad a vezetésnek. Szó sincs arról, hogy az ilyen beszá­moltatások, valamiféle revizori munkát jelentenének. Ilyen tevékenység is létezik, de ez n_em a pártellenőrzés, hanem az állami ellenőrzés feladata. „Téves az a felfogás — mondja a pártkongresszus határozata —, amely a rend­szeres ellenőrzésben a hatáskör csorbítását látja. A he­lyesen értelmezett és gyakorolt e'lenőrzés nemcsak a fe­lelősségtudatot erősíti és féjleszti, hanem önálló cselek­vésre is késztet.” Nem bizalmatlanságot fejez ki tehát, hanem erősíti, megerősíti a bizalmat! A megyei párt-vég­rehajtóbizottság munkamódszerében gyakran szerepel egy- egy hatáskörbe tartozó gyár, intézmény kommunista veze­tőinek, kommunista pártszervezetének beszámoltatása egy-egy párthatározat végrehajtásáról. A sok éves tapasz­talat azt mutatja, hogy a beszámoltatott vezetők politikai tanulságokkal feltöltődve, újabb lendületet kaptak tevé­kenységükhöz. Hatására minden területen megjavult a munka, eredményesebbé vált a határozatok végrehajtá­sa. A pártellenőrzés tehát a hatékonyabb munkát szolgálja! Az ellenőrzés a vezetés szerves részé. Ahol a partel­lenőrzés csak esetleges, ott — ezt is példák sokasága tá­masztja alá — vontatott a párthatározatok végrehajtása. Nyilvánvaló, hogy az ellenőrzési terv akkor helyes, ha mindig a kulcs témáira t veszi elő, r.em feledkezve meg arról, hogy — noha a határozatok között súlybeli különb­ségek vannak, de — valamennyi határozat végrehajtása fontos, hiszen része a nagy társadalmi folyamatnak, s. ha valahol elmaradás tapasztalható, ez lassíthatja az egész folyamatot. A párte'.lenőrzés egyik eszköze a párt vezetöszerepe betöltésének is. Nem véletlenül mondja a pártkongresz- szus határozata: ..A pártellenőrzésnek át kell fognia az egész társadalmi tevékenységet, ki kell terjednie a gazda­sági, az állami, a tudományos, a kulturális élet m .idén területére.” Azaz: a párt .vezető szerepének egész társa­dalmunkban érvényesülnie! kell, a párte'lenőrzés éppen azt vizsgálja, hogyan valósul meg az adott területen a párt politikája, amely kulcskérdése a párt vezető szerepűnek. Visszatérve az említett igazgató szavaira, most a meg­levő határozatok, állásfoglalások végrehajtásának haté­konyságáról van szó, s a végrehajtás rendszeres számonké­réséről. Ez jó alkalom arra is, hogy sokakat emlékeztes­sen egy-egy határozatra. Sajnos, gyárán előfordul, hogy egy-egy területen megfeledkeznek egy-egy határozatról. Igaz, nem kevés az érvényes párthatározatok, kormányin­tézkedések száma. A politikai vezetés művészete viszont abban rejlik, miként tudja a vezetés ezt a sokrétű tenni­való-halmazt egy hatékony folyamatba Vezérelni kJipjainkban a legaktuálisabb tennivalókat a párt ™ gazdaságpolitikája kínálja. A párt hallatlan ener­giát fektet abba, hogy hazánk minden állampolgára ne csak megértse, de vele egyetértsen és a végrehajtásban tevőle­gesen is szerepe legyen. A gazdaságszervező tevékenységet szervesen kiegészíti az ellenőrzés, amely —. amint már erre céloztunk — a központi érdekeknek megfelelően ösz­tönzést ad az ésszerű kezdeményezésekhez, a helyi tarta­lékok feltárásához. A pártellenőrzés tehát, mint a vezetés szerves része, hasznos segítséget adhat ahhoz, hogy valamennyi gazda­sági egységben a párt határozatainak megfelelő®»- érvénye­süljön a népgazdaság alapvető érdeke, amely egyben va­lamennyi állampolgárunk alapérdekeit is kifejezi. Kácz Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom