Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

Má train f n dézert fen fúr (un k Közügy a tanulás és művelődés MÁTRAMINDSZENT a Mát­ra északi lábánál, egy csodá­latosan szép, romantikus kör- klub foglalkozásain nyezetbe épült, sajátos han­gulatú község A szép házak előtt virágoskertek, gondo­zott utcák, a falu központjá­Az igazgató elmondta, hogy Tsz, a iár/osaknai fehérne­a községben működő TIT- műgyár, a ménkesi bánya­vetődött üzem, a kazári kötöttáru­ié' — a korábbi években —, gyár, valamint a Zagyva­a tanulás szeretete. s az, hogy völgye és Vidéke ÁFÉSZ ve­a községben kihelyezett dől- zetősége munkaidő-kedvez­gozói gimnáziumi osztályt ményt, tanulmányi szabad­ban új, modern művelődési kellene szervezni. ságot adott a hallgatók ré­ház. szép iskola, mellette jól Az elgondolást tett követ- szére. felszerelt sportpálya, szóra- te. Felkeresték a salgótarjá- Varga János tanácselnök kozó, tanuló, sportoló fiata- ni dolgozók gimnáziumának elismeréssel beszélt azokról lókkal. Az utcán minden- vezetőjét, Ferencz Imrét, aki a pedagógusokról, akik áldo­ki mindenkinek köszön. Olyan megfelelő javaslatot adott a zatos munkát vállaltak és érzése van az ideérkezőnek, tanfolyam indításához. A tan- vállalnak a gimnáziumi ma- hogy a község minden lakó- ügyi jogszabályok szerint ki- gánvizsgára való előkészítő­ja loká'patrióta. helyezett gimnáziumi osztály tanfolyamon. A jó ügyhöz Korszerűen felszerelt kul- nem működhet Mátramind- méltó buzgalommal tanítanak turális intézményei bizonyít- szenten, csak magánvizsgára a késő esti órákban is. ják, hogy itt sok figyelmet előkészítő tanfolyam. A ta- Ez az oka annak, hogy a fordítanak a tanulásra, a mű- nulni vágyó tsz-tagok. bá- hallgatók közül mindenki szí- velődésre. Ezt erősítette meg nyászok, a jánosaknai fehér- Vesen tanul Czene Józsefné a falu tanácselnöke, Varga neműgyár és a kazári kö- osztály bizalmi véleménye sze- János, aki 20 év óta vezeti, töttárugyár munkásnői öröm- rint a baráti megbecsülés, irányítja Mátramindszentet. niel fogadták a lehetőséget, megtartva a kellő tiszteletet, Büszke a község eredmé- szeptemberében hoz- a tanári kar és a diákok kö­nyeire, dicséri lelkes munka- za£oStak a tanuláshoz a mát- zött kialakult. A pedagógusok társait, a pedagógusok, az ra?!ln‘??zent! nevelők közre- lényegre törő. érdekes elő­üzemek munkáját, újra és működésévé,. adásmódjukkal lekötik a hali­újra hangsú'yozza, hogy nél- ÖRVENDETES — mondta gatók ,£ífy®ímft — mondta külük nem értek volna el Csomós Sándor igazgató -, az ybizalmi. ilyen szép eredményt. A mű- hogy az 120o lakosú köz- !A matramindszenti gim­velődési intézményeik — az Spehen ilven sokan akadtak naziuml maganvizsgara élő­ié kola a könyvtár a művelő- yen sokan akadtak, ké zítő tanfolyamon részt dfei ház - nevelési céljai szükségét erezték an- vev6 hallgatóky nem anyagi összehangoltak, nem elszige- tanuljanak Már0^’dolgozók ok?k m‘att fo'ytat'iák t^nu£' telten do'goznak, együttesen általános iskolájában látni ™a yaikat ,, ^zt , m<i,ridjak: törekednek a feladatok meg- lehetett — mondták az ott valósítására, a ^ párt ^ közok- tanító tanárok —, hogy egy- tatási és közművelődés-politi- re növekszik azoknak a szá- kai határozatának megváló- maj akiket a család, a mun Párbeszéd Vili Tiborral Meg kellene kérdez­nem: ő maga vajon mi­képpen munkálná meg a saját arcát. De hát megmunkálták azt a köz- és magántörténe­lem tektonikus és eró­ziós erői: csúcsokat, ár­kokat. hajlatokat, figye­lő tekintetet, szólásra kész szájgörbületet, erőteljesen túlrajzolt füleket formált arra az idő. Szívós, hajlékony testét mindenesetre csupán egy dinamikus pillanatában ragadhat­ná meg az önportréké- szítő. S persze, a szün­telen vibrálást, meg a pápaszemet sem hagy­hatná figyelmen kí­vül... — Kis és nagy mé­retű kompozíció, har gyományos és teljesen mutató funkciót is betölthet- nek. Hogy miért beton e tér­formák anyaga? Nemcsak a költségmegtakarítási szándék diktálja ezt. A Rómában és másutt felállított obeliszkek is ugyanúgy kőből vannak, mint az őket körülvevő épü­letek. Szobor és építmény anyagi mivoltában homogén tehát! S hasonlóképpen: egy­neműek a betontechnikával előállított plasztikák, s a kö­rülöttük elhelyezkedő pane­les házak, épületszerkeze­tek... — Eljut.e a szobrász mű­ve a kisebb városokba is? — Franciaországban utaz­tam egyszer. Egész napos út volt, el-elszundikáltam. S a városokat, falvakat körül­vevő építkezések olyannyira hasonlók voltak, hogy ami­kor fölriadtam, azt gondol, tam: még el sem indultunk egyik településből a másikba. szokatlan mü egyaránt megtalálható művészetében, dolgozom például egy model- Csak a régi városrészek kü­len, amely két huszonnégy és lönböztek egymástól, fél méter hosszig hídelemből nyugtatóan... Idehaza készül. Ügy A laikus elcsodálkozik, né­melyik szakember gyanak­szik e sokrétűség láttán... meg- talán kerül egymás még rosszabb a helyzet. Va­si fására. kahely, a baráti kör döb­A tanácselnöki irodába be- bentett rá, az általános mű­most mindenkinek tanulni kell, mert a munkát színvo­nalasabban csak több tudás­sal lehet elvégezni. Ferencz Injre, a dolgozók gimnáziumának igazgatója ki­a kazári kötöttáru- gyár dolgozóját és férjét. szélgetésünk közben „beug- veltség, a biztos szakmai tu- ovmáné^darust*5 Kon CvtT rik” Csomós Sándor iskola- dás, a becsületesen végzett ’ y igazgató, az örökösen tenni- munka az ember boldoguló ’ akaró, mozgékony pedagógus, sának alapja Kun Gyuiát a ménkesi bá_ Mar a kővetkező tanév fel- Varga Joachim tanacstií- nvaíl ' adatai megoldásához kér se- kár elmondta, hogy a község c^grte " 6 gttséget a községi tanács- vezetői körében közügy lett tol. Közben szó esik arról, a középiskolai magánvizsgára hogy a gimnázium első év- előkészítő tanfolyam műkö­folyamán a 25 beiratkozott dési feltételeinek megterem­A mátramindszenti felnőtt gimnáziumi tanulókkal be­szélgetve önkéntelenül is felnőtt-tanuló kSzül húszon- lése. Az anyagi fetal« . Stot5i>iIUt'rtí“,a te™ ■««- - fa —­gimnáziumában. tosította. A Mátragyöngye A kubai közoktatás A kari,b-tengeri szigetor- Az 1974—75-ös iskolaévben szag társadalmi és gazdasági a 6—12 éves gyermekek 99.5 átalakulása együttjár a köz- százaléka látogatta az általá- okfcatás megújulásával. Tudó- nos iskolát. 1972. és 1975. ko­sok, szociológusok, nevelők, zött 371 iskolát építettek, több pszichológusok ég közgazdá- mint 210 000 diák számára. Az szók fáradoznak azon. hogy a oktatás ingyenes. 1975-ben mai életnek megfelelő, új 200 millió pesot fordítottak típusú közoktatást alakítsa- oktatási beruházásokra és 605 nak ki Kubában. Az oktató- milliót folyó kiadásokra, ami sí minisztérium kutatócsopor- több mint tízszerese az 1957 tot hívott életre azzal a fel- —58-as iskolaévben e célra adattal, hogy a jelenlegi ok- fordított összegeknek. A for* tatási rendszert korszerűbbé radalom előtt mindössze ti­tegyék. zenhatezer volt, ma 80 000 a A szocialista pedagógia és £lsöbb °kta,tasj ‘"tézmények- pszichológia alapján, a kubai ^lo dlakok Szama' LE.b* tapasztalatok összegezésével b°‘ <*aknem 40 000 munkas­kidolgozták a tízévfolyamos sza'maza*u­• ___11 r J ^ Az iskolán kívüli oktatas* í skolara vonatkozó profira- , , , „ ­__» , inoA „ , nak is számos népszerű for­m ot, amelyet iOSO-ra- szeret- máját honositottálrmeg, így nenek megvalósítani. például: tanulókörök házi­A programban szerepel pél- asszonyok számára, dolgozók dául a kötelező oktatási idő iskolái gyárakban, üzemek- felemelése az eddigi hat ősz- ben UU5—76-ban félmillió tályról kilencre, továbbá a Paraszt, munkás és háziasz- tananyag korszerűsítése, a szony vett részt ezekben az mai gazdasági élet követeimé- oktatási formákban. Több nyeinek megfelelően és az ok- mint százezren végeztek főis- tatás módszertanának meg- kólát, egyetemet a felnőtt újítása. dolgozók közül az elmúlt tan­évben. A felnőtt- és iskolai Tizenhat évi küzdelem után oktatásban tevékeny részt ma már elmondható, hogy vállal a kubai televízió. Kuba népe „tanuló nép”. Min- amelynek tevékenységét az den harmadik kubai tanul, az UNESCO a legmagasabbra analfabétizmus gyakorlatilag értékelte a latin-amerikai or- megszűnt. szágok között. Emlékkiállítás az iskolában Á salgótarjáni II. Rákóczi dostói tartózkodásának ese- Ferenc Általános Iskolában ményeivel. A Nógrádhoz fű- a vezérlő fejedelem születé- ződő emlékeket külön tab- sének 300- évfordulója al” lón gyűjtötték össze. A kiváló kalmából emlékkiállítást kézügyességgel rendelkező rendeztek, A kiállítás létre- tanulók rajzai teszik szí jöttéhez sok segítséeet nyúj- nessé a gondosan összeállí tott a salgótarjáni öblösüveg- tott kiállítást. A legtöbb gyár kollekívája- valamint munkát végzett diákok — a Nógrád megyei Múzeumok szám szerint kilencen — két- Igazgatósaga és a levéltár- hetes jutalomüdülésben ré A tablók bemutatják II. szesülnek. amelyre július sstuä sas?« *** »»■« *. zött megismertetnek a fe- É=yar berekfürdői üdülöjé jedelem sárospataki és ro* ben. 4 NÖGRÁD - 1976. július 10., szombat tam volna!” Akkor nem volt rá lehetőség, s a társada- 'omnak nem is állt érdeké­ben. Most az oktatás díjta­lan, és aki akar, tanulhat. HISZEM. HOGY EZEKET a gondolatokat hallgatva érzi az ember, nincs nagyobb öröm, felemelőbb érzés, mint a kulturális felemelkedésért dolgozni, amely ha közvet­ve is — a tudatformálás út­ján —. a társadalmi jólét emelkedését szolgálja. gy- 1. — A művészi munkát nagy- mellé a két test, hogy éjjel ros és falu, ha megújul, mértékben megszabja a fel- egyetlen reflektor fénye húsz- gyakran uniformizálódik! A méteres világítócsíkot rajzol szobrász majd közéjük. Nappal pedig plasztikai zi, meghatározza. Más dolog az óriás oszloppár jelzi már jelek legyenek az ilyen egy an- egy harminc centiméteres messziről: itt van a cement- ruhán. Hiszen a sivár kör­gyár. S ami egyáltalán nem nyezet egész közérzetünkra mellékes: más plasztikákhoz visszahat. Jó volna, ha a la­res, természetétől fogva szi- képest ez az épületszerkezet- kók, s. az átutazók kedvére, gorúan megszabott geomet- szobor sokkal-sokkal olcsóbb, örömére minél változato- rikus szerkesztésű tárgyat — Közismert gond a lakó- sabb, színesebb lenne az a elkészíteni, mely, tegyük fel, telepek, új üzemek, s egyéb lánc. mely a meggyorsult uta­adat, amely egyben az alko­tás műfaját is pontosan kitű­bronz kisplasztikát, s egé­szen más egy huszonöt méte vágya: legalább megkülönböztető a városkapu funkcióját látja beépített térségek szabad te. zással közel került majd el. A sokrétűség csak riileteinek sivársága, egyfor- geinket összefűzi. a masága. Az önök elképzelése helysé­ennyi tehát: megtalálni — Csupán megrendelésre megfelelő formát, elvégezni alkalmas-e ezek tagolására, dolgozik, vagy akad azért idő a tartalom adta feladatokat. egyfajta szabadtéri „lakd. és szándék más munkákra — Olvastuk, hallottuk, lát- lyosság” megteremtésére? tűk: újabban egy alkotó kol- — Épp ez az ilyen beton- lektíva tagjaként különösen elemek egyik feladata véle nagyméretű szobrokat ter­vez... — A — A magam kedvére ép­pen úgy dolgozom^ mint az méijyem szerint. Voltakép- elmúlt öt évtizedben bármi, pen ősi hagyományt újítunk kor. Ha a fent elmondottak Gulyás—Kass—-Vitt fel: munkáink egy része avá- után meglepő is: erőteljesen kollektíva a nagy autósztrá- roskapu funkcióját látja el. foglalkoztat az ún. figurális dák. óriás lakótelepek plasz- Az efféle, gyakran színes ábrázolás. Ez nem más, mint tikai igényeit óhajtja kielé- plasztikai mű idővel az adott a realizmus címszóval megje­gíteni. Két kiállításon is település jelképévé válhat... lölt kívánalom. Ami, persze, beszámoltunk ilyenféle elkép- Egy-egy városba, községbe be- sokféleképpen értelmezhető, zeléseinkről. Ezek minden térve minden új beépítés kö- Nem bizonyos például, hogy gö- oly esetben a legszélesebb érte- rülzár bizonyos tereket. Ha- akár a legcsodálatosabb lemben vett közösségi igény gyományos értelemben ezek- rög szobrászatot, mely kielégítésére irányulnak. A nek mindig van egy tenge- behatóan és szenzibilisen áb- Beton- és Vasbetonipari Mű- lye. S épp ez a tengely teszi rázolta a valóságot (ha a ma­vek (BVM) megértésével ta- a térséget térré. (Ilyen szere- ga kívánalmait szó szerint lálkozott gondolatunk. Így te- pet tölt be sok helyütt a Kos- veszi), e kategóriába soról- hát — reális költség-előirány- suth-szobor. a felszabadulási hatná minden művész. Mert zattal — megvalósulhatnak emlékmű stb.) Ez a tengely- e szobrászat teljességigénye ezek a nagyméretű munkák, szerep az általunk alkalma- volt realista. Ez utóbbira gon- A BVM gyártotta hatalmas zandó elemek másik fontos dolva próbálom a magam sze- épületszerkezeti elemeket ki- rendeltetése... Ugyanakkor e rény eszközeivel tágítani a vánjuk plasztikai alakítás cél- plasztikák a sakktáblasze- figuratív művészetet, a rea- jára kifejező módon fölhasz- rűen elhelyezett, egyforma lizmus fogalmát, nálni. Hogy miképpen? Most épületek, között bizonyos út- Nádor Tamás Vita, döntés nélkül Helyes 'la összecsapnak a különböző Irányítási képességek, a vezetési módszerek nézetek, ha mindenki elsorol ja, hol lát gyenge pontokat, s rejtett, de igénybe vehető tartalékokat, mi az, ami zá­tonyra juttathatja a végrehajtást, avagy ép­pen gyorsíthatja azt, s így tovább. A viták­nak szerepe, rendeltetése van a vállalat működésében, döntés előtt — akár fejlesz­tésről, technológiai változtatásról, akár át­csoportosításról, anyagellátásról, normakar­bantartásról legyen is szó — nemcsak hasz­nos, hanem egyenesen szükséges a vélemé' nyék ütköztetése. fogyatékosságai okolhatók, s csak másodsor­ban a technikai, technológiai, termeléeszer- kezetbeli viszonylagos elmaradottság. Bebi­zonyosodik tehát ismét az ismert igazság, hogy a legfontosabb termelőerő az ember, s kulcsszerepénél fogva a döntések meghoza­talában szintén övé a legnyomatékosabb szavazat, s csak azt követően játszanak köz­re a dologi tényezők. Tanúi lehetünk annak, hogy hosszú éve­kig közepesen ügyködő, vagy csupán felszínen maradó vállalatok rövid idő alatt a jók kö­Sűrű eset azonban, hogy tévútra csúszik zé kerülnek, ho'ott adottságaik semmit sem a vita, s kifogások keresésévé silányodik. Hejék, hónapok telnek el, az érintettek új­ra meg újra összeülnek, további vizsgálódá­sokat, felméréseket, elemzéseket s ki tudja, még mi mindent határoznak el, csak egy valamitől óvakodnak. A döntéstől, az igén vagy a nem kimondásától. Fölkarolnánk az elsietettséget, a megalapozatlan „ugrást a sötétbe”? A döntések sokrétű előkészítése korántsem azonosítható a lassúsággal. Az változtak. Ha magyarázat után kutatunk, megleljük a „megfoghatatlan” belső módo­sulásokat. - Egyebek között azt, — s erre Nógrádban is akad példa —, hogy a gyár vezetőjévé kinevezett mérnök, elődjétől el­térően, nem kér mindenkitől és mindenről papírt. Megelégszik a szóban előadott véle­ményekkel, s dönt azok ismeretében, mégpe­dig haladéktalanul. Elődje feljegyzésekkel, emlékeztetőkkel, jegyzőkönyvekkel vette kö­akadályok és támaszok összevetése a véget- rül magát, utódja néhány friss gondolkodá­érhetetlen szóáradattal szintén nem egyenlő. Ügyeljünk hát arra, ne mosódjék el a határ a döntést segítő, s a feladatot késleltető vi­ták között. Mert anekdotaszerű, de a való­ságot tükröző eset, amikor a hatórás tanács­kozás után a résztvevők egyike megkérdi távozóban kollégájától: miért is ültünk ösz- sze? Sokszor valóban kanyargós ösvényeket jár meg a vita, s töprengeni kell azon, hol kez­dődött, eredetileg miről volt szó. A gyári gunyorosság a balesetelhárítás mintájára munkaelhárító értekezletekről beszél ilyen esetekben, ahonnét úgy távozhatnak a meg­hívottak: sikerült lerázniuk a feladatot, mint kutyának szőréről a vizet. Leegyszerűsítés a szubjektív tényezők eny- nyire fölnagyított képe, ám végül is a való­ságot mutatja. A vállalati szervezetre’ és te­vékenységről folyó hazai kutatások azt iga­zolják, hogy a szervezés- és termelékenység­beli alacsony színvonalért elsősorban az sú, önálló tettekre képes emberrel. Jutott arra is idejük, figyelmük, hogy rendezzék az újítások díját, összehívják a szocialista brigádvezetőket, mondják már el, mit, ho­gyan látnak „odalent”. Csodákat persze sehol sem tehetnek. El­öregedett berendezéseken nehéz — de nem lehetetlen — nagy pontosságú alkatrészeket előállítani, a képzetlen munkaerő egyik nap­ról a másikra nem válik mesterszakmunkás­sá. Csodákat aligha követel bárki is, de az jogos társadalmi igény, hogy a vitákat dön­tések kövessék, s a döntéseket mielőbb ül­tesse át a gyakorlatba a végrehajtás. Aj a Ua; hogy hár sokan úgy hi- w |f sZik, a szavak nem kerül­nek semmibe, tudjuk, tapasztaljuk az ellen­kezőjét; a megoldást;- a döntést halogató szavak nagyon is sokba kerülnek. Kevésbé a vitatkozóknak, sokkal inkább mincjannyi- unknak. M. O. Nemzetiségi filmnapok A Nógrád megyei Moziüz.e* mi Vállalat — kapcsolódva a nemzetiségi napok megyei rendezvénysorozatához — ezen a nyáron is megrendezi a nemzetiségi filmnapokat. Július 6 és augusztus 16. között megyénk tizenöt szlo­vák és két német nemzetisé­gi községében szerveznek bemutatókat- Többek között bemutatják a Pavlinka- a Szokolovó» az Aki esőben ment el- a Joachim- dobd a gépbe! című csehszlovák és az Osceola- A nagy medve fiai- a Matrózszerelem című NDK-beli filmeket. Mai tévéajánlatunk 21.55: DODESKADEN. A hazai tévénéző lassan kiala­kított magában egy többé-kevés- bé átfogó képet a ma élő, talán legnagyobb japán filmrendező, Akira Kuroszava munkásságáról. A Dodeskaden, amelyet ezen az estén vetít a tévé, nem tartozik a legjobb Kuroszava-filmek közé. A Dodeskaden nem könnyű film* nincs látványos cselekménye, nin­csenek romantikus hősei és a cselekmény sem bővelkedik vá­ratlan fordulatokban. A főszerep­lő egy szerencsétlen, lassan ka­maszsorba cseperedő fiúcska, akinek leghőbb vágya, hogy egy­szer egy valódi villamost vezet­hessen, s ezzel járja be a telepet. De mivel erre semmilyen lehető­ség nincs, a sóvárgott villamost el nem érheti, hát maga teremt magának .egy képzeletbeli vilá­got, ahol nemcsak utazhat, ha- 1 nem utasokat is szállíthat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom