Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-08 / 160. szám
Pillanatképek a balassagyarmati és salgótarjáni atlétikai versenyről Sándor (Bp. Honvéd) győzött a Lebó-emlékverseny 1000 méteres akadályfutásában. Varga (KSI) a Felszabadulási Balogh Tamás az SKSE tá* Kupa X10 ru gátfutás egyik volugrója verseny közben, résztvevőié. Az 1500 méteresek mezőnye a balassagyarmati salakon. (Reiter és Fodor felvételei) 8/imvetés a tavaszi idényről 3. St. Volán 30 14 10 6 50:36 38. Még nem ért el a csapat ilyen jó eredményt a megyei I. osztályban. Biztosan tartotta a harmadik helyet. Jól áll* ták az üldözést. Sokat javult a támadósor, de a hajrában Muzsiknak már nem ment a góllövés. Demeter is a hajrában torpant meg. Demeter, Iványi J., Lovassi, Makovsz* ki, Váradi G. 15—15, Sándor Z. 14, Muflár 15, Iványi G. 13, Pusnik 12, Horváth Z. 10, Péter, Borbély 9—9, Szőcs 8, Muzsik 14, Horváth K. 4, Pál 2 (de csak cserejátékosként) és ketten 1—1 mérkőzést játszottak. A szakvezetés 18 játékost küldött a zöld gyepre. A házi (évi) góllövőlista 22 gólos Muzsik, 12 Demeter, Ma* kovszki 4, Sándor 3, és hárman 1—1 gólt lőttek. A csapat legjobbjai: Muflár, Muzsik, Demeter voltak. Mindössze hat vereség írható számlájukra. A harmadik fordulón szerezték meg a harmadik helyet, s azt végig tartották. (toriczky) Labdarúgás Félidő a kispályás baj nokságban Salgótarján kispályás labdarúgó-bajnoksága négy csoportban harminchat csapat részvételével folyik. A bajnokság félidejéhez érkezett, a tavaszi végeredmény a következő. L osztály 1. STÉSZ 9 7 2 . 30: 8 I« 2. Szénbányák 9 6 2 1 26:14 14 3. BRG 9 6 1 2 23:19 i:5 4. Petőfi 9 83 27:15 12 5. KGYV 9 4 2 3 19:20 10 6. Építők 9 3 2 4 16:26 8 7. SÜMSE 9 3 1 5 14:11 7 8. Síküveg-KISZ 9 27 18:34 4 9. Főiskola 9 1 1 7 13:31 3 10. öblös-KISZ* 9 1 1 7 14:28 2 Bt. osztály 1. SKtJ 9 9 _ _ 76:12 18 2. St. Dóz«a 9 72 31:19 14 3. Földhivatal 9 63 29:27 12 4. MSZMP-KISZ 9 5 1 3 30:21 11 8. Mélyépítők 9 4 2 3 22:22 10 6. Városi T. 9 3 1 5 16:29 7 7. Vegyépsz ear* 9 2 1 6 15:33 4 8. rrsK** 9 3 _ 6 16:43 4 9. TIGÄZ* 9 1 1 7 15:33 2 10. Irodagép 3* 9 2 7 20:31 1 III /A. osztály 1. AGROFII* 9 8 « 1 32:13 16 2. A FIT 9 fi 1 2 33:24 13 3. AGROBER 9 5 2 2 25:20 12 4. Kisker. 9 4 2 3 32:29 10 5. Kórháiz 9 3 2 4 24:28 8 6. Röntgentech. 9 2 1 6 26:31 5 7. Nógrádterv 94 5 10:21 4 8. Postás 94 5 18:35 4 m/B. osztály 1. Vegyesipar 9 7 1 1 31:14 15 2. VSZV-KISZ 9 6 1 2 39:31 13 3. ZIM-KISZ 9 63 36:22 12 4. Patyolat* 9 4 2 3 28:23 9 5. Honvéd 9 45 34:29 8 6. SZOT 9 45 17:29 4 7. Földtani I. 8 2fi 17 :?9 4 8. Ifj. Lak.-szöv. 8• 8 10:50 Női tenisz viadal A hét végén négy különböző helyszínen kezdődik meg az 1976. évi Soisbault Kupa- torna a 21 év alatti női teniszezők csapatverseny-sorozata. Az egyik csoport. mérkőzéseit Siófokon bonyolítják le. A csoportban Magyarország, Űj-Zéland, Svédország és Belgium szerepel. Az első napon, pénteken Magyarország Űj-Zélanddal, Svédország Belgiummal találkozik, majd a két győztes a csoportelsőségért, a két vesztes pedig a helyezésekért mérkőzik. A döntőt a franciaországi Le Touqet-ben rendezik. A két egyesből és egy párosból álló mérkőzésekre kijelölték a Magyar válogatottat: Rózsavölgyi Éva, Buday Judit, Tury Zsuzsa, Lugossy Lilla készülődik az új-zélan- diak ellen. Az elmúlt évben a magyar együttes Rózsavölgyi nélkül ugyancsak az új* zélandiakkal mérkőzött a csoportmérkőzések folyamán, és akkor 3:0 arányú vereséget szenvedett. A pásztóiak legjobb kézilabdába Ha valahol elhangzik: Cvanczig László, nem sokan figyelnek fel rá, legfeljebb, mint névritkaságot könyvelik el. De, ha ugyanez a név a megyén belül a kézilabdát kedvelők között merül fel, akkor már tudják, hogy a pásztóiak barna, 186 centiméter magas, 19 éves kiváló kézilabdázójáról van szó. Cvanczig László négy éve űzi ezt a sportot igazolt játékosként. Két éve — és valószínűleg végleg —, pedig Pásztón kézizik. ö a csapat erőssége, legjobb góldobója. A csapat által dobott 189 gólból egymaga 58-at mondhat magáénak. A megyei góllövőlistán is előkelő helyen szerepel. Szerény, szorgalmas fiatalember, aki ideje nagy részét a sportnak szenteli. Vele beszélgettünk a kézilabdáról, terveiről. — Mi a véleménye a megyei kézilabdamezőnyről? — Átlagosnak mondhatnám. de van ettől rosszabb is. Nincs a mezőnyben különösebben kiemelkedő csapat, de talán játékos sem. Mi azért tudtunk első helyre kerülni, mert egységesebb a csapatunk a többinél, és azt hiszem, többet is dolgozunk a jobb helyezés elérése érdekében. — Mint támadójátékos, milyen védőket nem szeret? — Hát, legjobban a balkezeseket kerülöm, tudniillik én jobbkezes vagyok. A kézilabda olyan játék, ahol szinte egyszerre kell támadni és védeni is. Amikor védekeznem is kell, a nagy átlövőktől tartok a legjobban. — Hogyan érte el legtöbb gólját? — Mint mondtam, elsősorban támadójátékos vagyok, ebből adódik, hogy rendszerint az ellenfél kapuja tájékán tartózkodom. A csapatnál jó az összjáték, hosszú, pontos indításokat kapok, tehát jól kiszolgálnak, és ilyenkor már vem nehéz gólt dobni. Persze, hátulról is gyakran felfutok, ilyenkor jól jön az edzéseken sokat fejlesztett gyorsaságom. A legutóbbi mérésnél például száz métert 12 másodperc alatt futottam. — Más egyesületek felfigyeltek-e már az eredményeire? — Ügy tudom, igen. Ezt azért mondom, mert az egyeA Salgótarjáni Kohászati Üzemek MHSZ-lövészklub- ja, valamint az SKSE tömegsportbizottsága a szocialista brigádok tagjai, részére kétfordulós kispuska-lóversenyt rendez. Az első fordulóban a gyárrészlegek szocialista brigádjai küzdenek majd a továbbjutásért. A kiírás értelmében az ötfős csapatok korhatár nélküliek és vegyesek is lehetnek, tehát nők és férfiak egyaránt lőállásba léphetnek majd. Gyárrészlegenként bármennyi csapat indulhat, viszont a következő fordulóban már csak az 1—3. helyezett sülét vezetősége határozottan elutasította az átigazolási kérelmet, és Így engem már nem kerestek meg. Egyébként sincs szándékomban elmenni Pasztáról. — Mit vár a csapattól á szezon végére? — Az első három hely közül az egyiket. Persze, az első volna a legjobb. Ezért én személy szerint mindent megteszek. A jó helyezés érdekében még több gólt szeretnék és akarok is dobni ai ősszel, mini tavasszal dobtam. — Hallhatnánk-e valamit a terveiről? — Különösebbek nincsenek, hiszen még katona sem voltam. Szeretnék magasabb szintű osztályba jó játékosként felkerülni, természetesen Pásztó csapatával együtt. szerepelhet. Az első fordulóban a férfi és női versenyzők 1—6.' helyezettje emlék- tárgydíjazásban részesül, míg a második forduló után a győztes csapat 1000, a 2. helyezett 700, míg a 3. helyezett 500 forint értékű könyvutalványt kap. A rendező szervek ezt a versenyt egyrészt a szocialista brigádok tagjai sportolása, céljából, másrészt az SKSE fennállásának 75. jubileuma tiszteletére bonyolítják lej Mindenképpen hasznos a kezdeményezés és követésre méltó. Jó kezdeményezés Olimpiáról — olimpiára Aranyak, arcok, pillanatok. 3. A hallgatag finn: ISurmi Eredménylapok a nyári olimpiai játékok történetéből: Antverpen, 1920. 10 000 méteres síkfutás: 1. Nurroi (Finnország) 31:45,8, 2. Guillemot (Franciaország) 31:47,2, 3. Wilson (Nagy-Britannia) 31:50,8. Mezei futás: (8000 m): 1. Nurmi (Finnország) 27:15,0, 2. Backman (Svédország) 27:15,6, 3. Limatai- nen (Finnország) 27:57,4. Párizs, 1924. 1500 méteres síkfutás: 1. Nurmi (Finnország) 3:53,6, 2. Scherer (Svájc) 3:55,0, 3. Stallart (Nagy-Britannia) 3:55,6. 5000 méteres síkfutás: 1. Nurmi (Finnország) 14:31,2, 2. Ritola (Finnország) 14:31,4, 3. Wide (Svédország) 15:01,8. Amszterdam, 1928. 10 000 méteres síkfutás: 1. Nurmi (Finnország) 30:18,8, 2. Ritola (Finnország) 30:19,3, 3. Wide (Svédország) 31:00,8. Paovo. Nurmi, született 1897-ben, Turku- ban. Egy szakember ezt írta a híres, nevezetes finn fűtőről: „1925—26 körül közhit volt a sportvilágban, hogy Nurmi 1500 métertől húsz kilométerig akkor állít fel rekordot, amikor akar. A 800 méter már kicsit rövid táv volt számára, de ezen a távon is képesnek hitték arra, hogy bárkit legyőzzön, ha indulni és győzni akar. Megállapították róla, hogy az előkészület, a kondíciófokozás, a versenytaktika utolérhetetlen mestere, de eszközei, amelyek segítségével páratlan világrekord-sorozatát elérte, tulajdonképpen ma is ismeret’enek. Maga irányította saját tréningjét, á tejkoszttól a hosszú gyalogtúrákig százféle tréningmódszert emlegettek vele kapcsolatban. Feltűnést keltő sikereinek okát több szakértő kutatta. Dr. Thörner, bonni professzor antropológiai magyarázata szerint a finneknek különösen jó fizikai adottságaik vannak, ezeknek köszönhetik hosszútávfutóik győzelmeiket. Az 1928-ban megjelent „A Sport enciklopédiája” című magyar könyv így közelíti meg az igazságot: „A nagy távfűtők mindegyike naponta, kétszer, sőt, háromszor is, Nurmi néha négyszer is trenírozott... Emellett sokat kell aludni, mert a szív munkája itt a legnagyobb, az alvás alatt viszont a legjobban pihen... A finn távfutók hosszú munkájukat mezőn végzik, s azt állítják, hogy a kitartást már a fiatalabb években kell fokozni.. .* A finn közép- és hosszútávfutók a „meg- szakításos” edzésrendszerrel dolgoztak. Az új módszert Lauri Pikhala vezette be, ő használta először az edzéseken az úgynevezett „ügetőszüneteket”, tőle ered a kifejezés is, így nevezte eV a két résztáv futása köz'- ti pihenőt. Mindez titokban történt, a finnek ugyanis hallgatlak a módszereikről. Titokban edzett Nurmi is. Ellenfelei csak a nagy küzdelmek színhelyén láthalták futni. A rajtnál mindig fekete nadrágban és könyökig felhajtott fekete trikóban jelent meg, látszólag ügyet sem vetve ellenfeleire. Futás közben időnként megnézte az óráját, hogy tartja-e az előzetesen eltervezett iramot, megfelelőek-e részidői: vagyis egyenletesen fut-e? Nurmi sikerének egyik oka , az egyenletes beosztás volt. Az egyenletes körök miatt nevezték a finn atlétát fénykorában „futógép”-nek. Az atlétika történetében egyedülálló olimpiai győzelemsorozatát Nurmi 1920-ban, Antwerpenben kezdte el, majd négy esztendővel később a párizsi olimpián folytatta. Itt teljesítményének értékét növelte, hogy az 1500 és az 5000 méteres döntő között csak egy óra telt el. Nurmi mozgásán nem látszott semmi fáradtság, amikor másodszor jelent meg a rajtnál. „Mintha álarcot viselne. A legjobb figyelő sem vesz észre rajta semmiféle változást. Nem tükröződik róla az erőfeszítés, a fáradtság; csak fut, fut, fut és győz...” — írták róla a párizsi lapok. Nurmit 1925-ben meghívták az Egyesült Államokba. Versenykörútja során ötvenegyszer győzött. Nurmi — nem sokkal később — megkapta a „fehér rózsa” rendet, a legnagyobb finn kitüntetést. A világhírű futó 1928-ban, az amszterdami olimpián is elindult Itt már nem szerepelt olyan sikerrel. A 10 000 méteres síkfutásban megszerezte kilencedik olimpiai aranyérmét, az 5000 méteres síkfutásban és a 3000 méteres akadályfutásban azonban csak második lett. Az amszterdami olimpia után sok külföldi meghívást kapott. Ahol rajthoz állt, a magas helyárakat egyáltalán nem sokalló nézők ezrei töltötték meg a lelátókat. A bevételből juttattak a finn futónak ús. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetősége, különösen a svéd Sigfrid Esdt- röm, nem nézte jó szemmel, hogy a finn atléta jelentős összegeket fogad el. Nem sokkal az 1932-es Los Angeles-i olimpia előtt, ahol Nurmi a tizedik aranyérmét akarta megszerezni, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megfosztotta a finn atlétát az amatőr sportolói minősítéstől. Ezért nem indulhatott, csak a nézőtérről figyelte az atléták küzdelmét. Csak Űt952-ben, a helsinki olimpia idején szolgáltattak elégtételt Nurminak. Róla mintázták a nagy versenyt hirdető plakátokat. A megnyitó ünnepségen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja és a világ minden tájáról érkezett nézők előtt az ötvenöt esztendős Nurmi futott be a stadionba, magasra emelve az olimpiai fáklyát. A stadion bejáratánál ma is ott áll a szobra. Sokáig textiláruüzlete volt Helsinkiben. Hosszas betegeskedés után, 1973-ban halt meg. Moluár Károly