Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-07 / 159. szám

30 fok feleit

<r

Pillanatképek a kánikulában

' Á buszra szatyrokkal meg- — köszönök a falubeli isme- Aztán kérdezés nélkül foly Takott asszonyok szállnak fel. rősre. — Hogy’ megvan? tatja:

Megyei filmbemutatók

A csavargó Chaplin

— Mennyiért vette szom- —• Szenvedek ettől a frászédasszony a paradicsomot? nya melegtől —• mondja az — kérdezi az ősz hajú- inas öreg- aki valamikor az o«/- asszony pihegő- telikarú is- tályozó gépésze volt.— De már inerősét- . úgy néz ki- nem sokáig.

— Harmincért — és mutatja is a szép. kemény- piros gyümölcsöket. .— vehettem volna huszonöt forintért is- de az nem volt ilyen szépX

A Szorospatakra Induló buszra a nagyhátonyi vasútállomáson néhány turista is felszáll. Hátukon zsák- kezükben bogrács. A tanácsháza előtti megállóban a kirándulók újabb -erősítést” kapnak: vagy 5-en- 6*an szállnak még fel könnyű, sportos öltözékben.

— Jó- hogy sejtjük- mikor megy a busz — szól megnyugodva- feltehetően a feleségéhez a ritkás hajú férfi. — Mert itt aztán nem lehet eligazodni.

S most látom csak- menynyire igaza van: á buszmegállóban az új menetrend életbelépése idején kifüggesztett •táblát -erős- vicces” kezek tönkretették- Nemrégiben

még tisztán olvasható - volt. Most a menetrend helyén üresség, tartólemezének széle összegyűrve. kiszakítva rögzítőcsavarjaiból.

X

1 — Jó napot- András bácsi— Hogyhogy? — ütöm fel a’ fejem, nem tudva hirtelen- mire gondoljak.

— Jön az e6Ő.

ezt maga honnan

— Hát tudja?

— Az éjszaka csurgóra állt a hold —, kacsint ravaszkásan- — Akkor pedig eső lesz.-, így mondták a régi öregek is— Aztán hogyan áll a hold csurgóra? — tudakolom.

— Ügy mint a kifli- amikor élire fordítják.

De kellene is most mindannyiunknak- hogy igazat szóljon András bácsi! S egy nap múlva kiderült- hogy igazai szólt: esett az eső.

X

— Elballagtok? — köszön ránk János bácsi. Évekkel ezelőtt bányász volt. most egyedül élő nyugdíjas.

\

— El- — mondom- — Honnan jön? — kérdezek vissza a régi szokás szerint.

— A szövetből. (így hívják Nagybátonyban a falusi italboltot- amely a felszabadulás előtt a munkásszövetkezet üzlete volt )

Mai tévéajánlatunk

17.3$: í4 sebészek évszázada

' Űj sorozat indul útjára ezen a napon A 13 részes produkció a nagyközönség számára alig-alig ismert, eddig többnyire a félelem szülte elhallgatás fátyla mögé rejtett orvosi világba kalauzolja a nézőket. A mű alapjául szolgáló könyv. Jürgen Thoorwald munkája, néhány éve magyarul is megjelent, s dokumentatív jellegével, értékes információival nemcsak a szakirodalmat gyarapította. die hasznos, izgalmas olvasmánynak bizonyult azok

kezében, akik legfeljebb érdeklődnek a gyógyítás titkai iránt. A produkció az elmúlt évtizedek felidézésére vállalkozik, azoknak a sikereknek. kudarcoknak számbavételével. amelyek nélkül a mai modern sebészet elképzelhetetlen lenne. Az első epizód címe: A legyőzött fájdalom. A szerzőt idézve: .-Mindaz, ami előtte volt csupán éjszakája a tudatlanságnak, a kínnak és a sötétségben való meddő tapogatózásnak.”

— Nehézen járok már- de azért csak kimegyek az öregotthonba. (Az idejárok így hívják az egykori bányaigazgatói kastélyban berendezett nyugdíjasok napközi otthonát.) — Reggel jön a busz- felvesz bennünket a szövetnél- aztán ott tesz le helyben.

— És megéri elmenni?

— Meg bizony. Jól főznek- és olyan a kényelem, amilyet el se képzeltem soha. Van televízió, heverő; mindenNagybátony időseitől, akikkel beszéltem, csupa jót hallottam a napközi otthonról. Kedves a személyzet- s az idejárok nem szenvednek semmiben sem hiányt- Ügy élnek, ahogyan megérdemlik és megérdemelték volna mindig) évtizedes fáradhatatlan munkájuk utánX

Községi népkönyvtár — olvassuk a Petőfi Művelődési Ház oldalfalánA Követem a kijelölt irányt című szovjet filmet vetítik. Az előcsarnokban sok fiatal. Beszélgetnek. cigarettáznak, kólát isznak, s odahúzódnak az ajtajától megfosztott, viharvert kályha mellé. az egyetlen biztos ponthoz.

A harmadik csengetés után megfogyatkozik az előtér közönsége- Kezdődik a mozi előadás. A közönség után ottmaradnak a linóleumpadlóba taposott csikkek- Sehol egyetlen hamutartóX

A Szorospatakról induló busz- fél hétkor ér a tanács- háza elé. A kocsiból rengetegen szállnak ki. Fényesre sí kált bográccsal, kiürített hátizsákkal. az erdőn szedett virágcsokorral.

Reggel nem utaztunk eny- nyien —. ötlik fel bennem. Persze, egész délelőtt buszjárat visz Szorospatakra- ki az erdők felé. sokan jöhettek azokkal is.

Vasárnap volt. harminc fok felett- Sokan hasznosan és nagyon kellemesen töltötték a hét végi pihenőt.

(ok)

Nem egészen két év alatt már a sokadik Chaplin-fil- met láthatja a magyar közönség. filmátvevő szerveink és bizottságaink jóvoltából. A bemutatott filmek — például a Modern idők. a Rivaldafény, vagy A diktátor — nem ' kronologikus sorrendben követik egymást, ám így is érzékletes képet rajzolnak a filmvilág legeredetibb, legtehetségesebb színész-rendezőjének alakjáról. A most bemutatásra kerülő két kisfiún, a Semmittevők és A kölyök 1921-ben készült. tehát Chaplin korai alkotóperiódiu- sábaxt. De mégsem járunk már annyira az életmű kezdetén. hogy a művészre jellemző jegyeket ne éreznénk teljességükben megfogalmazva.

\a kölyökben Charlie Chaplin már készen hozza a csavargó tipikus és összetett figuráját a kisemberről, aki a korábbi burleszkekkel ellentétben nem a dolgokkal az egyes emberekkel kerül ösz- szeütközésbe- hanem az őt körülvevő társadalommal. A film nem a szó szoros értelmében vett burleszk; egyesíti magában a lírait, a komikust. a tragikust, Chaplin sajátos humorán. ábrázolókészségén kívül A kölyök sikerének egv nagy tehetségű »v rn^s-e’-'miő --is részese: Jackie Coogan.

A vad bolygó című fantasztikus filmet csehszlovák és francia filmesek vették celluloidszalagra. A rajzfilm eredetije Stefan Wul regénye amely egy titokzatos bolygó óriásira nőtt lakóinak életéről ad fantáziaiképet. S- mint lenni szokott, a történet nagyon sok olyan vonatra]. *

Jelenet Charlie Chaplin A kölyök című filmjéből.

kozás-t tartalmaz, amely a mindennapok valóságát jeleníti meg- sűrített formában, a mesék világába emelve. A filmet René Laloux rendezte. zenéjét Alain Gorauger szerezte, az eredeti rajzokat Roland Topor készítette.

Vladimir Tadej. jugoszláv filmrendező műve. a Halálos tánc eredetileg a Falunk Hitleré címét viselte. S, joggal: mert főszereplője

egy semmirekellő naplopó. aki a téves eszméket használja fel arra. hogy lakóhelyén, a falujában bevezesse a terrort. A film különös- eddig járatlan útját választja a második világháborúbeli epizód feldolgozásának.

A groteszktől a líráig minden eszközt igénybe vesz. borotvaélen táncolva a téma engedte lehetőségekkel. A próbálkozás sikeres, hála a háttér és a korszak túlzásoktól mentes ábrázolásának és a kiváló színészi munkának. A főszereplő, a falusi Hitler ragyogó megszemélyesítője Nikola Simic. Kitűnő a szomszédot alakító Boris Dvornik és a feleséget játszó Rusica Sokic játéka.

A művészfilmek kedvelői A bronz karkötő című szenegáli és a Valerie című angol filmet tekinthetik meg. Mindkettő élénk érdeklődést keltett bemutatásának idején a filmfesztiválokon..

Új könyvek

A Kossuth Könyvkiadó

három újdonsággal jelentkezett. A Népszerű történelem sorozatban látott napvilágot V. M. Berezskov: Az ENSZ bölcsőjénél című könyve. Fontos közgazdasági témáról szól az Árak a tervgazdaságban, J. V. Jakovec műve. Érdekes kis füzet tájéSsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssássss*

Fjodor Abramov:

PEL AGEJ Ál

1 1 .sSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSArSSSSSSSSJrVSSSSSSSSSSSXSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'

38.

— A flaska, az zsigerli ki, nahát... — Aztán hirtelen az ágyhoz lépett, reszkető kézzel megragadta az asszony kezet. — Ha írnál Álltának... Minek kóricálna ott idegenbe. . Tán lenne belőle valami...

Szávai, így állunk, értette meg végre Pelageja, Alká- val akarja megmenteni... Hogy Alka szedje ráncba Szer- jozsát... Szóval, ezért jött...

Alattomos bosszú fortyogott benne A szeme sarkából elnézte a borotválatlan, reszkető, beesett arcot, a szánalmas, öreges szempárt, amelyet atyai könnyek lágyítottak meg, és csak most, ebben a szent pillanatban értette meg, mennyire gyűlöli, attól a naptól fogva, amikor az ötezer rubelt elszámolta neki.

Istenem, hogy belezavarodott abba az ötezer rubelba, éjszakákon át nem aludt, a lékbe akarta ölni magát. Ez meg, ez az átkozott szörnyeteg, lám, meg akarja leckéztetni a fiatal könyvelőnőt. Nehogy a fejébe szálljon a dicsőség a lánynak. Meg aztán, hogy ingyen kenyeret kapjon a sütödéből. Igen igen, kenyeret! Friss, forró kenyerei. Fehér cipó nélkül nem ült le teázni. És miért? Miféle nagy kegyért? Azért, mert bevezette a társaságba, rendes emberekkel egy asztalhoz ültette? Hogy a fészkes fene vdle volna el a társaságát is, a rendes embereit is! Egész életében futott ezek után az emberek után, az urát is tönkretette, magát s«. kímélte, és mit ért vele? Mit ért? Egyedül van... Halálos betegen... A lánya nélkül... Az üres házban...

Szerette volna Pjotr Ivanovics szemébe kiáltani: úgy keli neked! Most legalább a saját bőrödön tapasztalod,

hogy kínlódnak a többiek...

De hangosan csak annyit mondott:

— Jól vám, íro-k. Tán hallgat is rám. 11

Pe.ageja nem nagyon emlékezett rá, hogyan ment el Pjotr Ivanovics. Köhögés fojtogatta, levegő után kapkodott. De ugyanakkor jó érzés fogta el. Örömében sírni szereteti, volna, szívet melengető érzés volt És kiszáradt ajkával mohón szedte a szobalevegőt, és egyre nagyobb hévvel tüzelte reménységét. Azt a szivárványos reménységét, amelyet Pjotr Ivanovics sugallt neki.

Nem is kételkedett — Alka hazajön. Hisz’ nem hatökör. Hcgyne értené meg, ez maga a boldogság. Igaz, Szer- jozsenyn.a nem az a hajde, bár mérnök, csakhogy az apja valóságos kincs. Jaj, uramisten, gondolta magában Pelageja, hyen emberrel egy fogatban ülni... Mi mindent el nem élhet majd!

Egv pillanatra elvesztette az eszméletét, aztán, amikor magához tért, úgy tetszett neki, hogy az imádott sütödéjének a forró kemencéje előtt áll, és a tüzes láng elsárgult, kiszáradt arcát nyaldossa.

Fuldoklóit. Kibírhatatlanul melege volt.

A padlóra, a padlóra kell feküdni, gondolta, a régi szokás szerint. A festett padló jó elszívja a test melegét.

így talált rá másnap reggel Anyiszja, az ágya mellett, a puszta földön. Odaugrott, hogy felemelje. De visszahőkölt, amint tekintete találkozott az asszony mozdulatlan, üveges szemével.

Alka nem volt ott a temetésen — amióta a hajózás megindul az Északi-Dvinán, az egyik legszebb utasszállítón dolgozott, mint felszolgálónő.

Alka csak egy hét múlva érkezett meg, és első dolga természetesen, az volt, hogy elsiratta kedves szüleit, olyan halotti tort Rendezett, amilyenről errefelé még csak nem is hallottak, de nem is láttak. Majdnem az egész falu ott volt.

Aztán két napja arra ment el Alkának hogy eladta a ruhaanyagokat, a szamovárokat, meg a többi holmit, amit az anyja összegyűjtött.

'Az ötödik napon aztán Alka beszegezte a ház ajtaját, meg az ablakait, tarka művirágból készült búcsúkoszorúkat tett a szüle: sírjára, és estére már a kerületi autóbuszon Zötyögött. Nem szerette volna elveszíteni vidám és kényelmes állasát a hajón.

— Vége —

Szoboszlai Margit fordítása

koztat arról, milyen a politikai információ a Szovjetunióban.

Az Európa Könyvkiadó A világirodalom remekei 6. sorozatában megjelentette William Faulkner, A hang és a téboly, és a Míg fekszem kiterítve című regényét, egy kötetben. A Napjaink költészete sorozatban került a könyvesboltokba a finn Ri- nari Vuorela verseskötete, A pacsirta lépcsői. Megjelent Jurek Becker: A hatóságok félrevezetése, Siegfried Lenz: A példakép című regénye. A Modern Könyvtár legújabb kötetei között találjuk Roland Barthes válogatott tanulmányait és Ann Quin: Három című regényét. A Capek testvérek (Josef és Karel) két komédiáját tartalmazza a most megjelent kötet, benne A rovarok életéből és az Ádám, a világteremtő című komédiákkal. Az öt világrész könyvei sorozatban adták ki újból Roger Martin du Gard: Fgy lélek története című regényét. A szovjet irodalom könyvtára sorozatban látott napvilágot Nyikolaj Osztrovszkij: Az acélt megedzik című világhírű regénye. Sólem Alé- chem A Motl gyerek című regényét is megjelentette a kiadó.

A Gondolat Könyvkiadó újdonságai között találjuk a Társadalomtudományi Könyvtár népszerű sorozatában közreadott Válságok — választások című tanulmány-' kötetet, Laczkó Miklós tollából. A neves marxista történész tanulmányai a két háború közötti Magyarországról alkotott képünket teszik - teljesebbé. Sok híres és köztük számos kevésbé ismert anekdotával ismertet meg Békés István szórakoztató könyve, A világ anekdota- kincse.

A Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot Kertész István, Posta Gyula és Zsiga László közös gondozásában A Munka Törvénykönyve. A kötet a végrehajtásról szóló kormányrendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveget adja közre, magyarázó jegyzetekkel, a Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalásaival és A Munka Törvény- könyvével kapcsolatos egyes munkaügyi jogszabályokkal kiegészítve.

Az Akadémiai Kiadó újdonságai közül említsük meg Erdei Ferenc összegyűjtőt: művei sorozatának három új kötetét. Az agrártudományi tanulmányokat közlő három kötet: A mezőgazdaság bel- terjesítése és szakosítása; Gazdaságosság és termelés- fejlesztés; A vállalati gazdálkodás alapkérdései a mezőgazdaságban. Az oktatásügyi szervezetkutatás lehetőségeit vizsgálja Csepeli. György, Hegedűs T. András és Kozma Tamás közös munkája, amely a Neveléstudomány és társadalmi gyakorlat című sorozatban látott napvilágot. Érdekes tanulmányokat tartalmaz Kretzoi Miklósné könyve. Az amerikai irodalom kezdetei 1607— 1750. Az Irodalomtörténeti füzetek sorozatának legfrissebb kötete Czigány Lóránt: A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830—1914. Ugyanennek- a sorozatnak egy másik kötélé Bán Imre tollából származik, címe: A Karthausi Névtelen műveltsége. Dénes Iván Zoltán munkája, A „realitás” illúziója címmel jelent meg. és a történész Szekfű Gyula pályafordulóját ismerteti. Állandó szükséglet kielégítéseként 2. , kiadásban került a könyvesboltokba a Magyar Értelmező Kéziszótár.

t