Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-06 / 158. szám

Tábornyitás Kápialanfiireden BALATONI AJÁNDÉK a a <* Csak a legaprólékosabb, legpontosabb térképen talál­ható meg Káptalanfüred. Ott is csupán hosszas keresés után lelhet rá az oda utazni kívánó. Am aki megtalálja, és felkeresi, annak csodála­tos élményben lesz része. Káptalanfüred a Balaton északi partján, Alsóőrs és Al­mádi között húzódik, köz­vetlen a tó partján. A Ba- kony-hegység lábai mintha oltalmat keresnének a nyári kánikulai hőségben, szinte lefutnak a hullámzó nap­fényben szikrázó vízbe. Az öreg bükk- és tölgyfaerdők lombjai között víkendházak, nyaralók és táborok rejtőz­nek. Hatalmas táblák tér­képszerűen kalauzolják és eligazítják az idelátogató üdülőket, kirándulókat, a környék legnevezetesebb he­lyein. Ilyen festőién szép kör­nyezetben a fák sűrűjében kapott otthont a káptalanfü- redi úttörőtábor, melyet a KISZ Nógrád megyei bi­zottsága, a Magyar Üttörők Szövetsége megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére születésnapi ajándékként adott át a nógrádi pajtások­nak. Az ünnepélyes nyitáson je­len volt Bíró József, az MSZMP KB Nógrád megyei instruktora és Füssy József, KISZ Nógrád megyei bi­zottságának első titkára, aki köszöntötte az első lakókat, a salgótarjáni Gagarin iskola pajtásait. A közel hétszázezer forint beruházással készült tábor építését tavaly kezdték. A tereprendezési munka után előre gyártott elemekből fa- házakat állítottak fel. Ezek­ből ma már tizenkettő sora­kozik a két hold alapterületű erdőrészben. A kis „bunga­lókban” három emeletes ágy, ruhásszekrény', kis asztalka, és hozzátartozó székek szol­gálják az úttörők kényelmét. A parancsnoki nagyházban további két, egyenként ti­zenkét ágyas szoba áll a tá­borozó gyermekek rendelke­zésére. Így összesen kilenc­venhat kisdiák üdülhet egy­szerre a káptalanfüredi út­törő-paradicsomban. A tábori mosdó felszerelé­A szlovák pajtások közUI né- hányan már ismerős tájra ér­keztek. Mindezt a balassagyarma­ti 217-es számú Ipari Szak­munkásképző Intézet fiatal szakmunkásai, Arató János igazgatóhelyettes és a szak­tanárok vezetésével készí­tették el határidőre. Még az utolsó pillanatokban is szor­gosan tevékenykedtek, javí­tottak, szereltek a fiatalok. Több mint ezerkétszáz tár­sadalmi órát dolgoztak a tá­bor előkészítésétől a befeje­zésig. — Már mi is nagyon vár­tuk a tábor megnyitását és a Érkezés. Füssy József köszönti a táborlakókat. Hajdú még a Györgyi napolajat izgalmában is otthon­fclcjlcttc. se a legkényesebb igénye­ket is maradéktalanul kielé­gíti. A fehér csempével bo­rított zuhanyozókban hideg­meleg víz áll az úttörők ren­delkezésére. A klubszobában puffok, kellemes székek, rádió és te­levízió szolgálja a pajtások kényelmét és nyújt lehetősé­get a játékra, kulturált szó­rakozásra. gyerekek érkezését. Vala­mennyien önként jelentkez­tünk erre a munkára, és örömmel mondhatom, hogy nem bántuk meg. Sokat dol­goztunk, de megérte. Elég volt csak a mosolygó arcok­ra nézni — mondta a vil­lanyszerelő-csoport vezetője, Zachar Gyula. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával ' kitüntetéseket adtak át a munkát irányító és szervező szaktanároknak. Lukács István aranykoszorús KISZ-jelvényt, Havasi János és Molnár János a KISZ kb dicsérő oklevelét. Siket Bé­la a Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést kapta. A fiatalok és a vezetők lelkiismeretes mbnkáját elismerés illeti! A tábor első zászlófelvo­násán a piros-fehér-zöld szí­nű zászló mellé felkerült a csehszlovák nemzeti lobogó is. A besztercebányai pioní­rok harmincnégy fős cso­portja Zuzanna Teremova ve­zetésével a kora délutáni órákban érkezett meg. Cse­retáborozás formájában há­rom hetet töltenek a szlo­vák gyerekek Káptalan füre- den. Közülük sokan először járnak a „magyar tenger” partján. Erről a csoport ve­zetője a következőket mond­ta: — Célunk, hogy minél job­ban megismerkedhessünk a magyar úttörők mozgalmi életével, munkájával. Közös programokltal, műsorokkal tovább mélyítsük a két test- rérszervezet közötti kapcso­latot. A már eddig is bevált jó módszereket szeretnénk átvenni, és otthoni munkánk során hasznosítani. Szá­munkra a táborozás örömei mellett ez az utazás tapasz­talatcsereként is szolgál. Szer­vezetünket a legjobban ta­nuló és a mozgalmi mun­kában legaktívabban tevé­kenykedő pionírok képvise­lik. A hosszú út után is vidá­man nevetve, mosolygós arc­cal vették birtokukba a gye­rekek a tábort. Hangjuktól, kiabálásuktól visszhangzott a környék. Igaz, csak pár órája, hogy megérkeztek a kisdiákok, de már otthonosan mozog­tak a környéken. —1 Este vidám műsorral köszöntjük a szlovák pioní­rokat. Még otthon állítottuk össze, és jól begyakoroltuk. Biztosan sikerül. Szerencsé­re az iskolában is jól ment az orosz nyelv, így nem lesz gond a társalgás a vendé­gekkel — mondta nagy öröm­mel és lelkesedéssel Kapos­vári Kati úttörő-tanácstag, kiváló úttörő. — Én már tudom, hogy mit felejtettem otthon — kapcsolódott a beszélgetésbe Hajdú Györgyi nyolcadik oszályos tanuló. — Most in­dulunk fürödni, és elfelejtet­tem napolajat és fürdőkö­penyt hozni. De biztosan ad­nak majd a barátnőim . — A tábor csodálatos. Vol­tunk már máskor is üdülni, kirándulni az iskolával, ám ez tényleg pompás — mond­ták többen is, és hangos csatakiáltással búcsúztak: Balatoni tájék, csodaszép ajándék, halihó, halihó, út­törőnek lenni jó! Az első zászlófelvonás ünnepélyes pillanatai. A déli ebédre senki sem panaszkodott. Elégedettek a táborral az ép'tőmunka szervezői és irányi* tói: Balatoni József,és Arató János. Szöveg: Békési Zsolt Kép: Kulcsár József Délelőtti kocogás — az olimpia jegyében. Első át a táborban. A táborozáson besztercebányai pionírok is részt vesznek. A csoportban csupa jói tanuló és közösségi munkában példamutató pajtás kapott helyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom