Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-06 / 158. szám

Harcban a táborért A jobboldali keresztény fegyveres alakulatok nem hagynak fel azokkal a kísérleteikkel, hogy Bejrut északkeleti részén megtörjék a Tel-Zaatar palesztin tábor (képünkön) vé­dőinek ellenállását. Mint a Palesztina Hangja rádió közölte, a tábor lakói visszaverték a jobboldali erők páncélosokkal és nehéztüzérséggel támogatott újabb támadásait is. A libanoni fővárosban és attól északkeletre a hegyek között továbbra is heves harcok folynak. Bejrutba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Tanácskozott a Palesz­tinái mozgalom vezetőivel a Bejrutban kialakult helyzetről. Letette a hivatali Adolfo Suarez González, Spa- madridi Zarzuela-palotában nyolország újonnan kineve- tartott rövid ünnepségen, zett miniszterelnöke hétfőn amelyen részt vettek a koro- letette a hivatali esküt X. Já- natanáos tagjai, valamint nos Károly király kezébe. A Santiago Diaz de Hendivil 7 ámogatás A Ciprusi Dolgozó Nép Az AKEL és a baloldali Haladó Pártja (AKEL) vá- erők programja olyan ösz- lasztási programjának tánrio- szetételű parlament megvá­gatására szólította fel a la- lasztósáért száll síkra, amely kosságot a ciprusi munkás- valóban a ciprusi nép érde- szóvétség. keit szolgálná. Nyugatnémet—francia csúcstalálkozó Hétfőn délután francia— az NSZK-ban. Megbeszélé­nyugatnémet csúcsszintű meg- sein, a nemzetközi nyers- beszélések kezdődtek Ham- anyaghelyzetről, a közös pia- burgban Giscard d’Estaing el- ci parlament megválasztásá- nök és Helmut Schmidt sző- ról, az általános gazdasá- vetségi kancellár között. gi helyzetről, a kelet-nyugati A francia államfő kétna- kapcsolatokról és más nem- pos hivatalos látogatást tesz zetközi kérdésekről lesz szó. esküt ügyvezető miniszterelnök, Adolfo Suarez esküt tett ar­ra, hogy fenntartás nélkül hű lesz a királyhoz és szigorúan tartja magát a mozgalom el­veihez, valamint a királyság 'alaptörvényeihez. A spanyol fővárosban a leg­különfélébb találgatások foly­nak az új kormány összeté­teléről; feltételezik, hogy a miniszterek névsorát ma vagy szerdán teszik közzé. Madridban továbbra is élénk vita tárgya, hogy mi késztette vájon az. uralkodót Arias Navarro miniszterelnök menesztésére. Megfigyelők rámutatnak, hogy amikor Areilza volt külügyminiszter jelölését már bejelentették, Adolfo Suarez kinevezése csak növelte a zűrzavart. A kinevezés egyébként ellent­mond a reformok felgyorsu­lásával számoló politikai elemzéseknek. Az óceánon túlról érkező hírek szerint a bicentenáriu- mi ünnepségekkel összefo­nódó elnökválasztási év lá­zas forgatagában élő „átlag amerikai” ideges és nyug­talan, meg közönyös és apa- tikus is. Egyszóval furcsa, bizonytalan közérzettel küsz­ködik. Lelki válságának egyik tényezője talán éppen az, hogy túlságosan sok szó esik m«tanában a 200 év előtti forradalomról, annak szép, humanista, demokratikus hhgyományairól. És ez el­gondolkoztatja, rádöbbenti az amerikai embereket arra, hogy a ma is élő, eleven tör­ténelmi hagyományok egyre élesebb konfliktusba kerül­nek jelenük valóságával. A demokratikus történelmi hagyományok tiszteletére ne­velt amerikaiaknak szinte na­ponta azt kell érzékelniük, hogy a hivatalos Amerika csak szavakban —, főként választási jelszavakban — ápolja a forradalmi múlt örökségét. A gyakorlatban hátat fordított az Alapító Atyák „örökérvényű igazsá­gainak” és a Függetlenségi Nyilatkozatnak, majd az al­kotmányban lefektetett de­mokratikus jogok és köteles­ségek gyakorlásának útjába’ égig nyúló akadályokat emeltek az államhatalmat tényleges' kézben tartó, mo­dern korporációk; 2 NÓGRÁD - 1976. Az Egyesült Államok jubileuma (4.) Az amerikai vállalkozás mítoszai — és a valóság „Amerika Inc. — Kinek a tulajdonában van és ki mű­ködteti Amerikát?” címmel néhány éve az Egyesült Ál­lamokban tanulmánykötet jelent meg, amelynek elő­szavában ez áll: „A hatalom egy komplex társadalomban intézmények köré épül fel. Hazánkban a legtartósabb, legkoordinál- tabb, legjellegzetesebb ha­talmi tényező a korporációk intézménye... Mindannak jó része, ami kormányhatalom­ként jelenik meg a szemünk előtt, lényegében korporációs hatalom... Washingtont nyu­godtan zsibongó bazárként jellemezhetjük, ahol az ipa­ri-kereskedelmi komplexum járandóságait kezelik...” Az Egyesült Államokban hivatalos statisztikák árul­kodnak arról, hogy a lakos­ság leggazdagabb 1 százaléka tartja kezében a teljes nem­zeti vagyon 25 százalékát és csupán 3 százalék jut a tár­sadalmi piramis kiterjedt alsó fertályán, a talapzaton helyet foglaló 50 százalék­nak. A keskeny csúcson ülő 1 százalék birtokában van a korporációs részvények 80 százaléka és a korpórációs július 6., kedd kötvények 90 százaléka. Vagy­is : a lakosságnak ez az 1 szá­zaléka gyakorol ellenérzést az amerikai gazdasági, po­litikai és társadalmi élet minden területe fölött. Nem pedig az „egyenlőnek terem­tett” emberek, az „elidegenít­hetetlen jogokkal felruhá­zott” nép. 'Az elnökválasztási hadjá­rat finisére valamelyest las­suló ütemű, de még mindig nyomasztó hatású infláció­val párosuló termelési-gaz­dasági hanyatlás és a rend­kívül nagyarányú munka- nélküliség körülményei köze­pette egyre nagyobb kéte­lyek támadnak az Amerikai Álom legendái iránt. Most már nem csupán a társada­lom legszélső határaira ta­szított, nyomorszint alatt élő amerikaiak, hanem a politi­kai rendszer gerincét alko­tó középrétegek is tamás­kodnak. Megkérdőjelezik a mítoszt, amely szerint „a nemzeti kalácsból egyre több jut mindenkinek”. Hiszen különösen mostanában, a sa­ját bőrükön tapasztalják, mennyire h^inis az Amerikai Vállalkozás magasztos célki­tűzésének kikiáltott tetsze­tős jelszó: „Ma jobban élsz, mint tegnap és holnap még jobban fogsz élni, mint ma”. Kétíiontos harcot kell vívni Portugáliában A Portugál Kommunista Párt szerint csökkent annak valószínűsége, hogy kommu­nista miniszterek is részt vegyenek a Soares által megalftkítandó új kormány­ban, jóllehet a párt tovább­ra is a baloldali erők összár fogásában látja annak le­hetőségét. hogy megvédjék az antifasiszta-demokratikus forradalom vívmányait, köz­tük a szabadságjogokat és az alkotmányt — mondta a PKP Központi Bizottságának egyik tagja. Spekulációnak nevezte a portugál sajtónak azt a hí­resztelését. amely szerint „független politikusokként” esetleg a kommunisták is bekerülnének az új kormány­ba. Annak a véleményének adott hangot hogy befolyá­sos nyugati körök nyomást gyakorolnak egy olyan jobb­közép kabinet megalakítása érdekében, amelyben azok a pártok vennének részt, amelyek összefogtak Eanes elnökké választásában, tehát a szocialisták, a néppártiak, és a demokrata szociális centrum. „A jobboldal, fő tö­rekvése, hogy elszigetelje a PKP-t” — jelentette ki. A PKP-nak a jövőben kétírontos harcot keil vív­nia a jobboldal és a szél­sőbaloldal ellen — mondta, hozzáfűzve, hogy a szélső- baloldali erők új párt meg­alakításán fáradoznak. Meg­próbálnak politikai fegy­vert kovácsolni Carvalhonak 'az elnökválasztáson elért eredményéből. majd az új elnök politiká­ját, illetve harcol ellene, hogy a dolgozók érdekeinek megfelelő, vagy vele szem­benálló politikát folytat-e. A kommunisták szerint az alkotmány tiszteletben tar­tása az alapvető követel­mény t— mondta a PKP KB tagja. A kommunista Pietro Ing- rao lett a június 20-án és 21- én megválasztott olasz képví- selőház elnöke. Megválasztá­sa az olasz baloldal új, nagy sikere, lépést jelent a kom­munistaellenes megkülön­böztetés teljes felszámolása felé. Hétfőn délután megtartot­ta első ülését az új olasz parlament. A 630 tagú képviselőház és a 315 tagot számláló szená­tus első, ünnepélyes ülésén megválasztották a két ház elnökségét. A pártok előze­tes megállapodása alapján ^ képviselőház elnökévé Piet­ro Ingraót, az Olasz Kom­munista Párt vezetőségének tagját, az egyik legtekinté­lyesebb olasz kommunista vezetőt választották. A kép­viselőház első alelnöke egy szocialista párti képviselő. A szenátus elnökévé — szintén az előzetes megálla­Ssovjet vesetők távirata Leonyid ’ Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszi gin távirat­ban üdvözölte a baráti koreai népet abból az al­kalomból. hogy 15 évvel ezelőtt írta alá a Szov- jetunió és a KNDK a barátsági. együttműködé­si és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. podás alapján — keresztény- demokrata politikust válasz­tottak: Amintore Fanfanit. A parlamenti tisztségek elosztásáról az OKP megál­lapítja: a választott mód­szer, a demokratikus pártok tanácskozása és egyetértése, a legjobb bizonyítékot szol­gáltatja arra, hogjy az or­szág előtt álló sürgető és ne­héz feladatok megoldására, jnindenekelőtt a kormány- alakításra az egyetlen célra vezető mód a megegyezés ke­resése a demokratikus erők, elsősorban a KDP és az OKP között. így egycsapásra és jól rendezhetők a problé­mák, míg, ha a KDP a szem­benállás módszerét választ­ja, tovább halmozódnak a megoldatlan kérdések és foly­tatódik a bukdácsolás egyik válságról a másikra. A KÖP azonban a parlamenti tiszt­ségek betöltését nem tekinti iránymutatónak a kormány megalakításához. Kommunista elnök az olasz képviselőházban Minfl a jobboldal, mind a szélsőbaloldal arra törek­szik, hogy „törésre vigye a dolgot” Eanes és a baloldal között. A PKP ezzel szem­ben aszerint támogatja Elítélték Izraelt Az Afrikai Egységszerve­zet csúcstalá'kozójának részt­vevői hétfőn egyhangúlag elítélték ,az Uganda ellen elkövetett 1 izraeli raj­taütést és a Biztonsági Ta­nács haladéktalan összehí­vását kérték. A nyolcpon­tos határozat megbélyegez­te, „az Uganda szuvereni­tása, és területi integritása ellen végrehajtott izraeli agressziót, amely emberéle­teket követelt és súlyos ká­rokat okozott.” És mind kfnzóbbá, nyo­masztóbbá válik a kérdés: hová jutott és merre tart a 200 éve elindított Amerikai Vállalkozás? Robert Heilbroner ameri­kai közgazdász professzor szerint „a gazdasági rend­szert csúf . májfoltok, geny- nyes fekélyek, tátongó, vé­res sebek borítják... A nyo­mornegyedek undorítóbbak és szégyenletesebbek, mint valaha... A fogyasztói társa­dalom nem hozott sem elé­gedettséget, sem boldogsá­got... A demokrácia jelenét és jövőjét illetően a politi­kai bizalom és hit válságát éljük át... Olyan problémák-, kai kell küszködnünk, ame­lyekről valaha azt hittük, so­hasem kerülünk velük szem­be. És felmerült az aggoda­lom, hogy a kapitalizmus már nem működőképes...” Ha ez utóbbi történelmi távlatban igaz is, bizonyos, hogy egyelőre ez a veszély — a kapitalizmus összeom­lása, — nem fenyegeti Ame­rikát. De a májfoltok, feké­lyek és sebek, amelyekről* Heilbroner professzor beszél, meghatározzák az Alapító Atyák „örökérvényű igazsá­gain” és az Amerikái Vállal­kozás jövőjén rágódó ame­rikaiak hangulatát. Ezért van az, hogy a csil­lagos-sávos lobogót lengető, ünneplő Amerika ezen a nyá­ron kissé boyongósan és meg­lehetősen bizonytalan közér­zettel lép be nemzeti lété­nek harmadik évszázadába. Köves Judit Új állam az Indiai-Óceánon: 4 Seych­szigetek Több mint másfél évszá­zados gyarmati uralom után június 28-ra virradóra Vic- toriában levonták a őrit lo­bogót, hogy egy új független állam, a Seychelles-szigetek lobogója foglalja el új he­lyét a zászlárúdon. A 92 tagból álló szigetcso­port (főként apró korall- és gránitszigetekből éli) össz­területe alig éri el Komá­rom megye területének az egyhatodát. mégis 1100 kilo­méter hosszúságban nyúlik el félhold alakban az egyen­lítőtől valamivel délre az Indiai-óceánban, Afrika partjaitól az ázsiai kontinens irányában. Eredetileg francia gyar­mat volt. A XVIII. század végétől a francia hatóságok haszna 1 iák f egyenctelepként. a XIX. század elejétől pedig — amikor Anglia tette rá a kezét — a brit kormány száműzte ide politikai ellen­feleit, utolsóként 1956-ban Maikariosz érseknek a har­coló ciprusi néo vezetőjé­nek jelölte itt ki kényszer- lakhelyét. Lakossága főként . francia és angol származású keve­rék kreolokból az afrikai néger rabszolgák leszár- mazottaiból. továbbá kínai és indiai eredetű seychellois- ből áll, alig 60 ezer lélek. Nemcsak nemzeti összeté­tele, hanem gazdasága is magán viseli a gyarmati örökség jellemzőit: mező- gazdasága (kókuszdió-, va­nília-. fahéjü'fetvén-'ek. kopratermelés). elmaradott, állat'envésztése kezdette' ges, ipara jóformán nincsen. Nagyok a halászati lehetőse­gek, ám a gazdag zsákmány oroszlánrészét a szigetek kö­zött kalóztkodó japán, del-ko; reai #és tajvani halászok sa­játítják ki. A dolgozó lakos­ság életszínvonala roppant alacsony, annál magasabb a munkanélküliek, az analfa­béták, az ‘ alkoholisták ará­nya. A csoport legnagyobb szi­getén Mahén épült mélyten­geri kikötő és nemzetközi re- pülő.ér elkészülte óta. a 70- es években gyors fejlődésnek indult az idegenforgalom. A csodálatos fekvésű, lakatlan korallzátonyokban. horgásza­ti lehetőségekben gazdag, egyedülálló állat- és növény­világgal rendelkező. kelle­mes éghajlatú (a ciklonok jórészt elkerülik) Seychelles- szigeteket az Indiai-óceán gyöngy nyakékeként, az utol­só trópusi paradicsomként reklámozzák a turistairodák. Az elmúlt évtizedben a Seychelles-szigeteknek nem annyira a gazdasági, vagy ide­genforgalmi, mint inkább hadászati jelentőségéről hal­lott a világ. A szigetcso­port három tagját ugyanis 1965-ben London — a szo­kásos gyarmatosító prakti­kával — elszakította a Sey- chelles-től és a Mauritiustól elrabolt Chagos-szigetekkel együtt a Brit Indiai-óceáni Terület nevű mesterséges alakulathoz csatolta. Az eredeti elképzelés szerint a három szigeten — akárcsak a Chagos-szigetekhez tarto­zó Diego Garcián — Nagy- Britannia katonai szövetsé­gese, az Egyesült Államok kívánt haditengerészeti tá­maszpontot létrehozni. Ez a terv (Diego Garciát kivéve) — nem utolsósorban a la­kosság ellenállásán — meg­hiúsult, bár a Seychelles- szigeteken így is felépült és működik az amerikai légi­erő katonai rendeltetésű műholdmeg,figyelő állomása. A Seychelles-szigeteken 1963-ban alakult meg az el­ső két politikai párk majd esztendőre rá a szakszerve­zetek. A belső autonómiá­ban kormányzó nyugatba­rát demokrata párt a kö­zelmúltban nagy lénést tPtt a baloldali egyesült nép­párt felé és végül — éppen a függetlenség kiharcolásá­ért folytatott harcban — a két párt oly’ mértékben kö­zel került egymáshoz, hogy most közösen alakít kor­mányt. A szuverén Seychelles-szi- getek valószínűleg kérni fogja felvételét a Brit Nemzetközösségbe, az Arikai Egységszervezetbe és az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe. Mindkét párt egyet­ért abban, hogy az új ál­lam el nem kötelezett- poli­tikát folytat majd, s a bé­kés egymás mellett élés el- vei alapján együtt kíván működni a világ minden er­re hajlandó országával, be­leértve a szocialista államo­kat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom