Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
Tanuljon-e nyáron a gyermek? Ebben a kérdésben nagyon megoszlik a szülők felfogása. Van, aki agyongyötri kisiskolását. oldalszómra másoltatja vele az érdektelen, unalmas szövegeket, olvastatja az elmúlt tanév olvasókönyvéből, számolnak, is. vagyis folytatni akarja az-iskolai munkát, vajmi kevés hozzáértéssel. A másik végiét — ilyen a nagyobb rész — az utolsó tanítási napon becsukott tollat ki sem nyitja szeptemberig, az első tanítási napig. Mi a címben feltett kérdésre azt feleljük: attól függ, hogy hány éves gyermekről van szó, és attól, hogy mit nevezünk tanulásnak. Az biztos, hogy a nyári szünidő a pihenés ideje, de az is igaz, hogy ha egy elsőosztályos tanuló június 8. és szeptember 2. között egy betilt sem ír le, akkor a még alig elsajátított készséget, az írást, teljesen elfelejti. Ha nem olvas közel 3 hónapig, akkor még a betűket is összecseréli. Oktatásunk irányító szervei a szülők segítségére siettek a VAKÁCIÓ című kiadványokkal, amelyek az I., a II. és a III- osztályt végzettek számára készültek. Szép, színes és olcsón megvásárolható füzetek ezek. képekkel, okoskodtató. rejtvényszerű, játékos feladatokkal tele, amelyek megoldásához írni, olvasni, számolni és rat- zolni kell a gyermeknek. Az I., II., III. osztályt végzett tanulók számára ajánljuk, hogy vegyék meg a megfelelő kiadványt és apránként haladjanak a megoldásokkal a szünidő alatt. Emellett adjunk még' könyvet a gyermek kezébe, olvasson verset, mesét, de nem kötéleseégsze- rűen, leckeként, hanem úgy, mint a felnőttek: az olvasás legven kedvenc időtöltése. Kedves gondolat a „Nyári napló” írása. A kisebbek naponta egy, a nagyobbak több mondattal lejegyzik a nap legérdekesebb eseményét. • Láttam ötletes kis rajzokkal illusztrált naplókat, amelyek biztosan kedves emlékei írójuknak, hiszen egy-egy nyár változatos eseményeire emlékeztetnek. A nagyobbaknál (IV. osztálytól felfelé) nem kell félni, hogy elfelejtenek írni vagy olvasni, mégis jobb, ha szórakozva gyakorolják, ők is írhatnak naplót, már tartalmasabban, hosszabban, mint a kicsik. Ezzel gyakorolják az írást, a fogalmazást és a helyesírást is. A nagyobbak olvasását is szorgalmazzuk, Minden kornak megvan a maga speciális irodalmi érdeklődése. A mesék után általában az indiánkönyvek szeretete következik. Nem baj ez, még ha kislányról van is szó. Fontos, hogy szeresse meg az olvasást és később is jó barátja legyen a könyv. Jó, ha a nagyok nyáron elolvassák a következő tanév kötelező olvasmányait. Láttam nagyon kedves olvasónaplókat. Éveken át vezette a gyermek. Beírta az elolvasott könyv címét, szerzőiét. Leírt belőle egy-két gondolatot, ami különösen tetszett. Volt, amelyikhez még. a saját véleményét is hozzáírta, a másikhoz a tartalomra utaló rajzot készített. Ebbe az olvasónaplóba visszalapozva, felelevenedik majd évek múltán is minden kedves olvasmány élménye. A nagyobbak az írást, fogalmazást és helyesírást jól gyakorolják azzal, ha pajtásaikkal leveleznek. Általában közös érdeklődésű (kutyatulajdonosok, bélyeggyűjtők, horgászok- stb.) fiatalok között alakul ki tapasztal atcse- reszerfl levelezés, de beszámolnak egymásnak élményeikről a nyárra egymástól távol került osztálytársak is. Gyermekeink közül a legtöbbnek van valamilyen kedvenc időtöltése, amire a tanév alatt nem jut elegendő ideje. Sokan szeretnek barkácsolni, mások lepke-, bogár-, növénygyűjtők. Adjuk meg a lehetőséget, hogy hob- byjainak éljen még akkor is, ha az egyszerűen csak önfeledt játék a villanyvasúttal, vagy valamilyen másik játékkal. Maradjon idő a tolas- labdázásra, úszásra, kerékpározásra, kirándulásra, hogy tanévnyitóra minél több olyan gyermekünk legyen, aki egészségesen, okosan vakációzott. Dr. Gergely Károlyné Mai tévéajánlatunk 18.20: Falujárás. Ezúttal is a'Z aktualitások jegyében jelentkezik a Falu- járás adása, Győi-Sopron megyébe invitálva a nézőiket. A műsorból többek között megtudhatjuk milyen baráti együttműködés alakul-t ki a csehszlovák és a magvar testvér-termelőszövetkezetek között, egymás megsegítésének milyen újabb lehetőségeit alkalmazzák. Elkalauzol az elsősorban falusi nézőkhöz szóló adás Mosonmagyaróvárra. ahol az idén 37 agrármérnök végez, s akik közül 29 helyezkedik el Győr- Sopron megyében. Bepillantást kapunk a fer'.ődi kutató- intézet munkájába is, főleg az itt folyó málna* és nzamó- canemesít'st kísérietekbe. Egy másik fajtanemesítésl munkával is megismerkedhetünk az összeállításban. A szili Győzelem Tsz-ben a répa cukortartalmának növelésével próbálkoznak. nem minden eredmény nélkül, területük mintegy felét fordítják a hasznos növény termesztésére. A Falujárás vendége ezúttal Lombos Ferenc, a Győr- Sopron megyei tanács elnöke. Képö-'ikÖT Jelenet „ HÁBORÚ ÉS BÉKE tévéfilmsorozat VII. és VIII. részéből. (JÚLIUS 1. — CSÜTÖRTÖK — 20.00 h.) Felelő ss v Több mint két évtizedes hagyománynak megfelelően Salgótarjánban, de a megye más egészségügyi intézményeiben Is tegnap megemlékeztek a nagy magyar orvostudós, Semmelweis Ignác születésének évfordulójáról. Ebből az alkalomból kitüntetéseket, elismeréseket, jutalmakat adtak át az egészségügyben dolgozóknak — orvosoknak, gyógyszerészeknek, egészségügyi szakalkalmazottaknak. Az ilyen évforduló alkalmas arra, hogy számvetést készítsünk, Számvetést a megtett útról, az előttünk álló feladatokról. És ez a számvetés Nógrád megyében rendkívül gazdag. A párt következetes egészségpolitikája során az elmúlt három évtizedben rendkívüli elmaradást hoztunk be, Megteremtettük az alapokat, a feltételeket ahhoz, hogy az egészségügyi ellátás mindenki számára ingyenesen hozzáférhető legyen, 1975 július elseje újabb határkő volt az egészségügyben: állampolgári jog 1 lett az ingyenes egészségügyi ellátás. Igen nagy erőfeszítéseket kellett tenni a mai tárgyi és személyi feltételek biztosításáért. A megtett út, az elért eredmény, az előttünk álló feladat feltétlen fokozza a felelősséget az egészségügyért, az egészségügyben dolgozók számára. Hiszen e területen Is megnövekedett társadalmi igényeknek, követelményeknek kell eleget tenni. Ma már az egészségügy egyre kevésbé elszigetelt reszortmunka, összekapcsolódik a társadalmi építés más feladataival. Ezen az Ünnepi napon is ki kell jelenteni, hogy egészségpolitikai célkitűzéseink megvalósításához a fő szerepet a megyében dolgozó orvosok és egészségügyi dolgozók játszották, Döntő többségük tudja és átérzi felelősségét és hivatástudattól át- hatvá, eredményesen dolgoznak. Legtöbbjük tudja, hogy rajtuk sok múlik, az orvoson, az egészségügyi szakalkalmazotton, * betegségek megelőzése terén, a betegek gyógyításánál. Felelősségteljes mun- ; kát végeznek az emberért, az ; ember javára, felelősséggel, 1 hivatástudattal. Éppen ezért ! kijelenthetjük, hogy ma rttáf j hatékonyabbá vált az egészségügyi szolgálat hozzájárulása társadalompolitikai céljainkhoz. Az elmúlt évek is bizonyítják, hogy az orvosokkal karöltve, készek vagyunk komoly problémák megoldására. Mégpedig közös erőfeszítéssel, összehangolt mun- , kával a kommunista orvosok | Fjodor Abramov: Ifelä ts/s/ssssssss/sssssSsssssssssssssssssssssss+'ssssssirssssssss'ssssssssssssssssssssssss, 33. Pelageja, mint mindig, elsőnek köszönt, amivel szörnyen zavarba hozta Antonyída Petrovnát, s aztán — kibújt belőle az ördög! — nem bírta megállni, kibontotta a kendőt. Nézd csak, nézd csak, Antonyída Petrovna. De igazán ne vedd zokon. Akadnak még egyesek, akik gondolnak ránk. , Antonylna Petrovnának tetszett a mellény. — Csinos.., — motyogta. — Hát ti vettetek? Nem? — kérdezte Pelageja. — Nem... Azt hiszem, nem... — jött zavarba Antonyída Petrovna és félrenézett. Hát persze, télen biztosan semmit sem lát, amikor a szemüvege bepárásodik, csak vaktában megy, gondolta Pelageja, és most megint, mint akkor nyáron a folyóparton, hirtelen megsajnálta Pjotr Ivanovics lányát. Pelageja szinte jóságrohamot kapott: habozás nélkül kiragadta a mellényt — olyan szépen mutatott a fekete bársony a fehér havon, akár a szőrme. — Nesze, tedd el, Antonyida Petrovna, Én már öregasszony vagyok, elleszek bársorty nélkül is. Minek az nekem? — Nem, nem, köszönöm, hogy képzeli... — Ugyan, csak ne köszöngesd! Mit gondolsz, Antonyida Petrovna... Azt hiszed, elfelejtettem, ha valaki jót tesz velem? Hát nincs nekem szívem? Hányszor kihúzott a bajból Pjotr Ivanovics... Nem, nem, Antonyida Petrovna, fogadd csak el! És hallani se akarom... Antonyida Petrovna azt sem tudta, mit mondjon. To- porgott a csizmája sarkával, fintorgatta az orrát, aztán valamit motyogott, hogy a bársony már nem divatos. — Hogyhogy nem divatos? — csodálkozott Pelageja. — Évek óta pillanatok alatt szétkapkodják... — Az régen volt. Kérem, bocsásson meg, Pelageja Proköpjevna, de ezek a mellények a múlt nyár óta ott hányódnak az üzletben,.. Halkan, akadozva motyogta ezeket a szavakat Tonyecs- ka a szőrmegallérjóból, Pelageja szinte beleszédült. A bársonymellényeket mégis elvették tőle —- az ügy egészen a községi tanács elnökéig eljutott. De ez csapás volt a számára. Borzasztó csapás. Nem is az háborította fel, hogy rászedték, Nem, az eszébe se jutott, úgy tekintette, hogy ennek meg kellett történnie —, valaki mindig rászed valakit. Egészen más nyugtalanította — hogy Ilyen ostobán hagyta magát tőrbe csalni, és beleesett Oknzja csapdájába. Vagyis, gondolta magában, neked már semmi jó nem jut az életből, kiestél a pikszisből. Hat perszel Az átutazó hadnagy is rászedett, ez a bestia Is rászedett... Rjll lesz ezután? Persze, elszáll felette az idő, és Pjotr Ivanovics nem hiába ejtette. Lemaradt. Kiment a divatból. Mint azok a bársonymellények, amelyekért úgy rohant ma... Otthon a köteleken lógtak a világos, Illatos krepdesin- anyagok — a kedvenc anyaga, és a vesszőkosárban is még benne hagyott két darabot. Csak ült az asztalnál, le sem vetkőzve, ugyanabban az Öltözékben, amelyben az üzletbe ment, és a világért se moccant volna. Még csak nem is nézett sehová. Gondolkozott. Ezekre az átkozott mellényekre gondolt, amelyeket három évig nem tudott megszerezni. az anyagokra — azokra, amelyek a kötélen lógtak, és azokra, amelyek a ládafiában hevertek. Elmúlt életere gondolt. Uramisten! Mire pazarolta el az életét? Sült-főtt a forró kemen.-e me'.lett, cipelte a nehéz vedreket a moslékkal a túlpartról, malacokat nevelt, alig aludt, a férjét is folyton hajtotta — és miért? Ezekért a krepde- sinekért meg kari •'•’okért, mindazért, amit most csak rongynak neveznek... Igen, igen, rongynak. Minek ámítsa magát? (Volytal)uk) hh atáníudattal a geh és vezetők egységes cselekvésével. Ezt állapította meg a közelmúltban a pártbizottság által szervezett megyei kommunista orvosok és egészségügyi dolgozók aktívaértekezlete is. Világosan látni kell, hogy az egészségügy elmaradása fékezheti, gátolhatja más feladatok megoldását Éppen ezért az ötödik ötéves és a következő tervek fő célja az egészségügyi ellátás színvonalának további emelése, a ténylegesen meglevő ellátásiszínvonalbeli különbségek csökkentése, majd megszüntetése. Feladataink ebben a tervciklusban is reálisak. Az általénos egészségpolitikai céloknak megfelelően emelkedik a színvonal, csökkennek az ellátáskülönbségek. Ezt a célt szolgálják a beruházások, a fejlesztések, a műszerezettség javítása, a körzeti és szakorvosi óraszám növelése és még számos más intézkedés. A fő feladat azonban az, hogy több jól felkészült, hivatásszerető orvos, egészség- ügyi dolgozó tevékenykedjék ebben a megyében. Ma, az egészségügyi dolgozók napján, a munka újabb elismerésére kerül sor. Amellett, hogy ünnepélyes keretek között is felavatjuk Salgótarjánban az új szakorvosi rendelőintézetet — modern felszereltségével, nyugodt, kényelmes munkalehetőséget biztosítunk orvosainknak, jobb- ellátást a betegeinknek. Ezen' a napon, az új létesítmény átadásakor nem marad e! az; erkölcsi elismerés sem. Kiosztják a Perlíczi János-dí- jakat, újabb kitüntetések átadása történik Semmelweis Ignác, a nagy magyar orvostudós születésének évfordulóját méltóbban nem is köszönthetnénk. De amikor., ha rövid időre is, visszapillantunk a múltra, ne feledjük, hogy munkánk kö-' zéppontjéban minden területen a párt XI. kongresszusán hozott határozatok megvalósításán kell fáradoznunk. Ennek kell érvényt szerezni az egészségügyben is. A mai napon köszöntjük az egészségügy valamennyi dolgozóját! Kívánjuk, hogy becsületes, lelkiismeretes, ál-, dozatkész munkájukat a hivatás legmagasabb fokén végezzék. Hiszen az emberekért tesznek mindent. Tizenkét éves . egyetemista David Arutyun,lan sikerrel végzi a Jereváni Műszaki Egyetem technikai- kibernetikai fakultásának első évfolyamát annak ellenére- hogy még csak 12 éves. Míg a tudósok az akcele- rácló káráról és hasznáról vitatkoznak, a kisfiú saját példájával bizonyítja annak lehetőségét, hogy különösebb feszültség és egészségi károsodás nélkül jóval több ismeretet lehet, elsajátítani, mint amit az iskolai tantervek előirányoznak. Harmincfős tancsoportjában ő a legjobb egyetemi hallgató. David ritka tehetsége egészen . váratlanul nyilvánult meg. Négyéves koráb&h még csak jó emlékezőképessége seen volt. Szülei foglalkozni kezdtek vele- hogy emlékezetét fejlesszék. Sokat segített a gyermekversek memorizálása, az elemi számtani műveletek gyakorlása. Ezután váratlan minőségi változás következett be. öt és fél éves korában Dávidot felvették az általános ískllába. Folyamatosan olvasott örmény és orosz nvelven- könv- nyedén megbirkózott az elemi matematikával. Hétéves korában harmadik osztályostízéves korában már a nyolcadik osztályt járja.., Emellett David semmiben sem különbözött a többi kisfiútól. Órákon keresztül focizott barátaival- kalandregényeket olvasott- szorgalmasan látogatta az úttörőház rádiószakkörét és úszószakosztályát.' Általános iskolai tanulmányainak utolsó évét különleges matematikai iskolában töltötte. A szakosodott iskolák valamennyi szovjet köztársaságban megtalálhatók. Céljuk a tehetséges tanulók szakmai orientálódásának segítése. Az időben kifejlesztett munkaképesség következtében ilyen tehetséges gyerekké vált David, is hangsúlyozzák a szakemberek. A főiskolai felvételi vizsga nehéz volt számára. Azonban minden jól sikerült. David a legmagasabb pontszámot érte el. s David Arutyunjan
