Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-31 / 180. szám

Meg néhány nap Képek €i pásztói határból Ha olimpiai éjszakákon az atlétikát a sportok királynő­jének szokás nevezni, a for­ró nappalokban miért ne mondhatnánk az aratásra: a mezőgazdasági munkák kirá­lya. S együtt a nagyúrhoz méltó összes kellék: a búza­tenger aranysárga, ringó pa­lástja, a koronakinccsel vete­kedő millió és millió gabo­naszem, s a kedves trónfosz­tó kombájnok, az emberrel. A gondolatok felemelő já­téka ez a pásztói termelő- szövetkezet végtelen táblái­nak közepén. Szálkái József, a kombáj- nos, az éjszaka kétségbe­esve kereste az álmot, égő szemhéjai fel-fel pattantak a hosszú gőgicsélésre. A gyerek még nem tudhatja, ho^y ap­jának minden perc pihenés órákat jelent. A kombájnos reggel, aztán arcát a korai hideg szellő fe­lé mozdítva elfeledte a forgo- lódást, mintha fülébe könnyed kacagások suhogtak volna, madárt fogó jó kedve kere­kedett. Így ült fel a kómbájn kalitkájába, amelynek üveg­falán szivárványos karikák kergetőztek. S azóta csak megy és megy Mintha nyolc évet egyfolytában ott fenn töltött volna, mióta arat. .A hajók nyílt vízen zászlójelekkel be­szélgetnek. A kombájnosok kézmozdu’atokkal társalog­nak. Szálkái József és Bagó József gépe között negyven­méteres sáv, pillanatra sze­mük összevillan: „Jól van, pajtás, csak így tovább!” — gondolják mindketten. Szálkái izzad, szenved a melegben. r— Nem sokáig tart már — mondja. Néhány nap még, s végeznek a búza aratásával. A háta mögötti kombájn kiáll a sorból, utat enged a következőknek. Nem hiba mi­att, ürít. Az idei termés vas­tag sugárban zuhog a pótko­csi platójára. Vastag sugárban ömlik a termés, az idei búza. ugyan apró hibák, nem oko­zott különösebb fejtörést — ru­tinszerű mupkák vo’tak — az ügyeleteseknek. — Akkor jó, ha nem kell dolgoznunk — mondják tré­fálkozva. Mögöttük olajosán csillogp alkatrészek, a használatos ezerféle szerkezetből a legfon­tosabbak, keskeny ékszíjak, marékszámra csavarok. A ja­vításhoz itt, az aratás hely­színén a szükséges dolgok rendelkezésre á'lnak. Nem is vesztegelt még kombájn tíz­tizenöt percnél tovább. bajnok mennyi szemet hagy­nak el. A tapasztalatok rend­kívül jók, ha libákat enged­nének a tarlóra, ettől az ele­deltől felkopna az álluk. Az ólomszínű gépkocsin •hárman pihennek, diskurál- nak, mintha az égvilágon sem­mi dolguk nem lenne. Rizán János, Nagy Ferenc. Sándor József jókedvűen beszélget. A szere'ők felhőtlen hangu­latának oka: minden rendben a kombájnok körül. Akadtak Az ifjú, Németh Zoltán szervez, irányít, ellenőriz, mintha négy szeme, két pár karja lenne, annyiféle a ten­nivaló. Az ő feladata min­den, ami a tábla környékén felmerülhet. A szervezés új­donsága, hogy ne kelljen min­den parányi problémával ' a központba szaladni. — Megy az aratás, mint a karikacsapás — mondja a fiatal szakember, miközben írja a szállítójegyet, mert Pá­dár András. Lukács László, Márton István — „pilóták” — sietősen toporognak. Az ellenőr sűrűn nézi a föl­det is. Nem, nem veszített el semmit. Azt figyeli, a kom­A termelőszövetkezet elnök- helyettese, Tóth József min­denütt ott van. — Jóska! Mit csináljunk a szalmával? Nedves... — kér­dezik tőle az út mellett. — Nagyon? — Nem. — Húzzátok a szélire, mi­re kazlazunk, majd elpárolog. — adja a tanácsot. Mindenkihez akad pár biz­tató szava. Fontos ez az em­bereknek, mert érzik, a ve­zetők törődnek velük. Majo­ros Mártonnak például nincs más dolga, mint a kombájno­sok, szállítók, szalmagyűjtők ellátása. Kü’ön kocsit kapott, azzal hozza a meleg ételt, s hideg frissítőt. — Szépen haladunk — mondja. — A termés is meg­haladja a vártat. Hamarosan befejezzük az aratást. Takarékosság a kohászati üzemekben A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az 1976-os eszten­dő1 az ésszerű takarékosság jegyében folyik- Az üzemek év elején gondosan felmérték lehatoségeiket: mit tehetnek az anyaggal és energiával va­ló takarékosság érdekében- Most az összegzéskor nemegy helyen hangzik el. hogy nem is olyan egyszerű az ésszerű­ség kereti között valóra vál­tani a-z elképzeléseket. A kovácsológyárban példá­ul egy sor tervbe vett intéz­kedést megvalósítottak, hogy segítsék a takarékos gazdál­kodás sikerét. A kézi szerszá­mok villamos energiát igénylő sósfürdős hőkezelését meg­szüntették és az edzést a fél­automata körkemencén, vala­mint a „B” üzemi földgáztü­zelésű körkemencén végzik. Ez takarékosabb megoldás- Megvizsgálták, hogy a kemen- ceventillatorok ) közül mely villamosmotorokat tudják le­állítani a szabad szombati, vasárnapi hőntartás idejére- Az intézkedéssel hét meghaj­tómotor üzemeltetésének időszakos megszüntetését ér­ték el. Most, a számvetés, során mégis azt állapították meg. hogy az anyagtakarékossági tervben szereplő feladatokat, csak részben tudták teljesíte­ni. Összességében 103 száza­lékos' eredményt hozott az anyagtakarékosság, de a re- lu es segédanyagoknál túl­lépés is tapasztalható. A hu­zalmű gyárrészlegben a bá­zishoz és a tervhez viszonyít­va is 0,2 százalékos, vagyis tonnánként 2 • kilogramm anyagot tudtak megtakarítani. Ez mintegy 140 tonna több­letmegtakarítást eredménye­zett- A hideghengermű gyár­részlegnél a bázishoz viszo­nyítva szintén megtakarítás van. de a tervezett betét­csökkentést nem tudták a kí­vánt szinten teljesíteni. Ezt a vékony', nagyobb betétszáza­lékú termékek tervezettnél nagyobb részaránya okozta. Az öntödéknél betétszázalék- nök.evedés jelentkezik­Összességében az anyagta- karékosság mértéke kedvező, hiszen a szocialista brigádok és a műszaki dolgozók együtt­működése, a vállalások sike­res teljesítése, végül is 250 tonna alapanyag-megtakarí­tást eredményezett az első hat hónapban. Az alap- és rezsi­anyagok csökkentésével együtt ez 4 millió 200 ezer forint költségcsökkentéshez veze­tett­Az energiatakarékosság ugyanilyen tudatos helytállás­ra kötelezi a.gyár valamennyi dolgozóját. Éves szinten 5 millió forintos energiamegta- karítas szerepel a tervben. Ebből az első fél év befejezé­se után több mint 2 millió 100 ezer forintos megtakarí­tás az eredmény­O. B Nincs jobb szó rá: a mun­ka szervezése komplex. A kombájnokat a szalmagyűj­tők követik, utánuk a nyári talajmunkát végzők sietnek. Közülük Franka Józsefre bíz­ták a nagy értékű John Deere gépet. Hatalmas monstrum, csak a tartozék vagy har­minc mázsa vas. — Egy műszak alatt 35—40 hektárt tárcsázok — mond­ja a traktoros. Hántja a tarlót, hogy elzár­ják a felszín alatti nedves­ség útját. Aztán jön majd a borona, s a szántás. A fé­lelmetes masina szelíden en- gede’meskedik. s mintha le­kicsinylő pillantást vetne a szalmát böngészők kélökrös szekerére. A pásztói határ képsora le­nyűgöző. A körültekintő, gon­dos szervező munka eredrné nye. Szabó Gyula Caracasi önálló Magyarország második al­kalommal rendez önálló kiál­lítást Venezuelában- A be­mutató célja, hogy a pers­pektivikusan is nagy lehető­ségeket kínáló dél-amerikai piacon a magyar áruk iránt a bizalmat felkeltse és' ipari fejlettségünket- szállítóképes­ségünket dokumentálja. A kiállítást kiegészíti a „Magyarország megismerésé­nek ABC-je” című összeállí­tás. amely dióhéjban villant­ja fel életünk fontos tényező­it. Az árubemutatón a HUN- GEXPO szervezésében tíz magyar vállalat vesz részt. Említésre méltó, hogy a Egy nap. rgy párlbisottxág Középpontban az alapszervezetek A salgótarjáni járási pártbizottság — a Politikai Bizottság határozata alapján — még 1972. novemberében megvitatta a köz­ségi pártbizottságok irányító-ellenőrző te­vékenységének tapasztalatait, továbbfejlesz­tésének lehetőségeit. Azóta, évente legalább egy alkalommal, rendszerint a helyszínen vizsgálják meg, hol tartanak a határozat végrehajtásában? A közelmúltban a homok- terenyei községi pártbizottság irányító, ellen­őrző munkáját elemezték.-- 1 — Sajátos kürülméuyek A községi pártbizottság kilenc alapszerve­zet, 460 párttag munkáját irányítja, ellenőrzi. A párttagság több mint fele, a három köz­ségi alapszervezet teljes egésze nyugdíjas. A termelőszövetkezeti i párttagok — önálló párt­vezetőség irányításával — három alapszerve­zetben tevékenykednek. De van két bánya­telepi és ugyanannyi pedagógus-alapszervezet is. A községi pártbizottság a politikai mun­ka szervezésénél, irányításénál és ellenőrzé­sénél természetesen nem hagyhatja figyel­men kívül ezeket a tényezőket. Ami a községi pártbizottság tevékenységét illeti — dr. Szomszéd linre, a salgótarjáni já­rási partbizottság titkára beszélt erről — az elmúlt egy év alatt sokat változott, fejlő­dött. Mind jobban megfelel azoknak a kö­vetelményeknek, amelyeket Homokterenye és a hozzá tartozó társközségek, Nádújfalu, Mátranoyák gazdasági-társadalmi-politikai életének irányítása jelent. A pártbizottság tagjai jó részt hagy tapasztalatokkal rendel­kező, tekintélyes pártmunkások. Mellettük a vezelőségválasztás óta néhány fiatal, jól fel­készült munkás, értelmiségi dolgozik a tes­tületekben. Nem kétséges, hogy mindez fon­tos feltételét jelenti az eredményes politikai munkának Fontos, de nem egyedüli feltéte­lét! Bodor József, a községi pártbizottság tit­kára jól példázta a tervszerű szervezeti élet, a folyamatos pártmunka fontosságát. Rend­szeresek a testületi ülések, amelyeken több­nyire a felsőbb pártszervek határozatával „ismerkednek” és kialakítják a határozatok­ból adódó legfontosabb helyi politikai tenni­valókat. Hasznos, jó módszernek bizonyult, hogy a feladatok végleges meghatározása előtt összegyűjtik az alapszervezeti titkárok, a pártbizottság, a végrehajtó bizottság tagjai a tanács-, a tömegszervezetek vezetőinek vé­leményét, javaslatait. Segítségükkel jut aztán vissza az alapszervezetekhez a pártbizottság állásfoglalása ’ is. Homokterenyén azért nem titkolták, hogy mindezek ellenére a határozatok egységes értelmezése esetenként még gondot okoz. Példáért sem mentek messzire. A cselekvési programok végrehajtása során derült ki, hogy néhány alapszervezetben nem egészen értik a Központi Bizottság 1974. decemberi határozatának lényegét. Volt alapszervezet, ahol mindent elrendező „csodaszernek” te­kintették a cselekvési programot. Másutt a legszigorúbb takarékossági intézkedésnek, amelynek végrehajtásáért alig-alig mertek felelősséget vállalni. Így a pártbizottság ar­ra „kényszerült”, hogy ezekben az alapszer­vezetekben közvetlenül intézkedjen, „Kor­rigálja” azokat a hibákat, amelyek a hatá­rozat téves értelmezéséből adódtak. ZHHH Jól bevált módszerek Sok múlik tehát az alapszervezeleken. Kotroczó István, a nádújfalusi községi alap­szervezet titkára az eredményes alapszerve­zeti munka sarkallatos tételének tartja, hogy a kommunisták ismerjék és jól értsék a ha­tározatok lényegét, a helyi feladatokat. Vi­lágosan lássák azt is, megvalósításukért ki­nek mit kell tennie. Sok esztendős tapaszta­latra hivatkozott, amikor a pártcsoportok szerepét hangsúlyozta a határozatok ismer­tetésében, értelmezésében, a végrehajtásra való mozgósításban. Nádújfaluban hat párt­csoport működik, s minden jelentősebb ha­tározat taggyűlési vitája előtt összeülnek. Megvitatták többek között a cselekvési prog­ramba foglalandó legfontosabb feladatokat Megbeszélték a tagkönyvcseréből adódó ten­nivalókat. Tanácskozott a pártcsoport a közművelődés-'politika határozat végrehajtá­sának tapasztalatait elemző taggyűlés előtt is. A határozatok, a feladatok egységes értel­mezése, a párttagok tanácsai jelentik azt a biztos alapot, amelyre a pártmunkában, a határozatok végrehajtásában építenek. A községi pártbizottság ezért külön gondot fordít az alapszervezetek munkájának irá­nyítására, ellenőrzésére. Többek között kiala­kították az alapszervezeti felelősök rendsze­rét. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a gazdag mozgalmi tapasztalatokkal rendel­kező, felkészült pártmunkások — általában a végrehajtó bizottság tagjai — személy sze­rint is felelnek egy-egy alapszervezet mun­kájáért. Amikor a területfelelősök munkájá­ról esett szó, többen is Varga Istvánná pél­dáját említették. Mint mondották, a terme­lőszövetkezetben dolgozik, az egyik tsz-alap- szervezet szervező titkára.' Emellett rendsze­resen eljár Mátranovákra, ahol területí'elelő- se az alapszervezetnek. Segít, amiben tud. Részt vesz a taggyűléseken, a vezetőségi üléseken, gyakran a pártcsoport-beszélgeté9e- ken. Elmondja véleményét a munka- és fela­dattervek készítése idején is. Tanácsainak nemcsak „saját” alápszervezetében, Mátra- novákon is hasznát látják. A községi pártbizottság sokféleképpen pró­bálja közkinccsé tenni, hasznosítani a párt­munka eredményes, jól bevált módszereit. Többek között lehetőséget teremtett arra, hogy a területfelelősök időnként kicseréljélc egymással tapasztalataikat. A járási pártbi­zottság titkári értekezleteinek mintájára, megszervezték a helyi titkári értekezleteket, a vezetőségi tagok — nőfelelősök, propagan­disták — felkészítését is. A módszer min­denképpen követésre érdemes más községi partbizottságoknál is. Esetleg a járási párt- bizottság is összehívhatná időnként a közsé­gi végrehajtó bizottságok reszortfelelőseit. Bizonyára gyüjtenének olyan tapasztalatokat, amelyeket továbbadhatnának az alapszerve­zeteknek. 1 Segítség a helyszíneli A korábbinál rendszeresebb a határozat,ok végrehajtásának ellenőrzése, a végzett mun­ka számonkérése is Homokterenyén. Megkü­lönböztetett figyelemmel kísérik a gazdaság­politikai célkitűzések megvalósítását, ebből adódóan a termelőszövetkezeti pártvezetőség, a három termelőszövetkezeti alapszervezet munkáját. A pártvezetőség tevékenységét azon mérik elsősorban, hogyan segíti az irá­nyítása alatt tevékenykedő alapszervezete­ket. A tapasztalatok bizony lehetnének job­bak is. A szövetkezeti pártvezetőségnek az elmúlt két év alatt nem sikerült beváltani azokat a reményeket, amelyeket irányító munkájához fűztek. Nem alakult ki a kollek­tív vezetés, a pártvezetőség tagjai között aránytalanul oszlanak meg a munka terhei. Ez pedig esetenként zavarja a döntések elő­készítését, az önálló véleményalkotást, a ha- tái'ozott, bátor kiállást a döntések követke­zetesebb végrehajtásáért. A bizonytalanág, a tanácstalanság pedig időnként arra kénysze­ríti az alapszervezetek vezetőségét, hogy a tsz-pártvezetőséget megkerülve, a pártbizott­sághoz forduljanak tanácsért, ^segítségért. Mindezek a gondok arra késztetik a köz­ségi pártbizottságot, hogy tovább javítsa az irányitó, ellenőrző munkát, hatékonyabban segítse a pártvezetöséget, az alapszervezete­ket. A pártalapszervezetek beszámoltatása ma már rendszeres. A pártbizottság mellett működő munkabizottságok is tervszerűen vizsgálódnak, s jelzik, hol, milyen segítségre van szükség. Az ellenőrző munka módszereit gazdagítja, hogy a végrehajtó bizottság, a pártbizottság egy-egy alapszervezetnél ta­pasztalatokat gyűjt, s a helyszínen lestületi ülésen beszélik meg a munka legjobb mód­szereit. Ez a gyakorlat még egészen friss, de máris kedvező fogadtatásra talált az alap- szervezeteknél. Vinczc Istvánná A hűség jutalom új rendszeréről tárgyaltak magyar kiállítás MED1MPEX a „prestaglan- din” nevű gyógyszert fogja nemzetközi szabadalomra be­nyújtani- Az IKARUS autó­buszok ismertek már Cara- casban, eddig 800 szalad a venezuelai főváros utcáin- Egy világhírű magyarokról készült portrésorozat egé­szíti ki exportbemutatónkat, amely a tudomány és techni­ka nagyjait sorakoztatja fel- mint pl.: Szentgyöi-gyi Al­bertet, vagy Vidor Vasa- relyt- ­A kiállítás látogatói a „Ma­gyar sportolók az olimpiai já­tékokon” című íotóösszeállí- tást is megtekinthetik. Pénteken ülésezett a Nóg­rádi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottsága és szakszervezeti tanácsa Elöl­járóban megtárgyalták és jóváhagyták azt a tervet, amit a vállalati szakszervezeti bi­zottság és a kerületi bánya- műszaki felügyelőség közö­sen készített a dolgozók biz­tonságos és egészséges mun- kafelételeinek javítása érde­kében Első alkalommal ké­szült ilyen közös terv, amit a szakszervezeti tanács jóvá­hagyott. A hűségjutalom új szabá- lyozása is napirenden szere­pelt. Ez különösen kedvező, mert lehetővé teszi, hogy a vállalatnál teljes munkaidő­ben foglalkoztatott valameny- nyi dolgozó, beosztásától füg­getlenül. hűségjutalomban ré­szesül. Ezután értékelték az elmúlt oktatási év tapasztala­tait és a következő év előké­szítéséről tárgyaltak, majd jóváhagyták a szakszervezeti szervek féléves munkatervét­NOGRÁD - 1976. július 31., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom